Utcák

Elkezdtük követni a nyomokat, jobb híján a vér foltokat, közben Mich intézett egy telefont, próbáltam hallgatózni meg nem is, nem tudhattam mennyi tartozik rám abból, heh semmi, tudom, de az a fránya kíváncsiság, igyekeztem kordában tartani. Ami annyira jól sikerült hogy a macska léptű közeledő alak neszeit nem is hallottam, illetve a levegő mozgásban a szagát se éreztem hiába szaglásztam a levegőt, hmm biztos felé "fújt a szél"  vagy csak ideiglenes zárlatot kapott a rendszerem ezt még nem tudni de az érzékeim semmit nem értek a pasival szemben hisz időm sem volt reagálni gyorsaságom ellenére arra hogy megtámadta Michael-t. Érdekes kis szituáció volt mit ne mondjak, egy pillanatra az is lekötött hogy megpróbáltam megfejteni a kabát anyagának összetételét és az hogy mi lehet a férfi, mert szerintem tuti nem átlag ember, különben Mich rántott volna egyet rajta amikor rádobta a kabátot és egy vissza fejeléssel betöri az orrát. Szemlélem ahogy térdre kényszeríti, talán még a térdeim is remegtek a félelemtől, chhh, vall rám, nem? Aztán gondolkodom hogy talán ellövöm a lábát amivel támasztja Mich-et, de azt tudjuk mi lesz ha fegyvert ránt valaki, na akkor ha még használja is, nem ér ennyit az alak. Bízom benne hogy vissza tértek a gyors reflexeim meg a többi király adottságom és össze gyűjtöm bátorságom hogy megküzdjek a rejtélyesen erős pasival meg az elpusztíthatatlan dzsekijével. Tekintve hogy egész közel álltam Mich-hez egy gyors mozdulattal ugrok a pasi mögé, reménykedem hogy nem gyorsabb mint én, bár ezek után ki tudja, aztán megpróbálom bizonyos fojtófogásban elkapni közben térdelve egyet belé nem spórolva az erővel, ahol érem persze, a dereka környéke megtenné, aztán ha erre reagált és elengedte a kabátot rántani rajta egyet a földre vinni, ha nem mert nem érezte meg, megpróbálom szorítani a torkát a karommal és stabilan tartani, 10 tonna csak elég hozzá, ha nem nagy sz*rban vagyunk. Jó lenne ha sikerülne addig szorongatni hogy elájuljon vagy valami, nem akarom megölni, bár szívem szerint megtenném, még mindig nem ér annyit a tag. Ha ez sikerült lerakom szépen a földre és azért alattomos görény módon, az ő példáját követve, kicsit megrugdosni, mondjuk egy két repedt borda belefér. Aztán megpróbálom elpusztítani a kabátot, a karmaim segítségével, szét tépni. Majd feltépni Mich-et a földről és otthagyni a fickót a francba, de azt hogy merre tovább jó kérdés, egyelőre el onnan, kell egy kis nyugi mert amúgy felrobbannék legszívesebben.

//Azt hallottam hogy az emberek op-k de hogy ennyire...wow... Amúgy tényleg nem húzott fel, csak másfél óra nyugodt emésztgetés után hirtelen elkezdett döngetni a szívem, lábujjhegytől fejtetőig és felfordult a gyomrom, szó szerint, nem tudom mi lehet az oka.... Ja és  nem az hogy semmi valóság nincs benne, de ez így....na mindegy, te tudod, a te játszótered, csak hogy emberek nélkül sz*rt se ér, de te vagy a boss, legyen ennyi örömöd...:$//

Ez egy 2 másodperces mutatvány volt, amit Paci a meglepetés miatt tudott megcsinálni, ránt és kész. Most Michael a következő pillanatban hót lazán széttudja tépni a kabatátot és valószínűleg elhajítani Paci-t. 2 azaz 2 másodperc! Ha ez ölésre megy nem sikerült volna, de úgy, hogy sérülés sem lett belőle, csak egy kis fájó térdhajlat, mert Z-től kérdezve a testnyílások és a hajlatokon jócskán kevésbé érvényesül az ellenálás, ez az egész nevetséges.
Csomó embert fel tudok sorolni az oldalon, aki arra sem sértődött meg, hogy nála gyengébb kari pépéesre verte, én sem, ahogyan Z egy mezei emberrel véresre verte Einar-t, vagy Tao, hogy az ő kariját, akihez hozzáérni sem lehetett és mégis sikerült. Vagy a képregényben Thor, vagy AmKap más erős ellenfele, hogy miatt, hogy Steve Rogers véresrevrerte pedig ez nemlehet,mert nagyobb erőm és ellenállásom, nem az, hogy épp hátrarántották a kezét egy pillanat alatt!
Ha Te/Ti ezért megsértődtök és elmentek csak sajnálni tudlak érte titteket, de ez van, nem hagyom magam ezúttal érzelmileg zsarolni, mint olyan kegyelten sokszor ki lett ez használva sokak által, hogy mindent magamra veszek. De mivel a "ki ha én nem" karakter egy kis bibit kapott, de főleg inkább az önérzete és az, hogy köztudottan utálod, lehet, hogy utáljátok Paci-t, és ezért csesszük el csomó más ember játékát, hát legyen... a Ti döntésetek.

Telefonálás közben rám támadott a férfi, aki korábban már beszólt, és valahogy sikerült meglepnie. Igazából túl gyorsan történt minden, hogy reagálhassak rá, bár meglepett, hogy a többszáz kilómat könnyedén rángatja egy kabáttal, és a reflex befeszítésem sem működött, mintha valamilyen speciális képessége lenne, hogy figyelmen kívül hagyhassa ezeket. Korábban figyeltem rá, és azt se értem hova tűnt, hiszen nem vettem le róla a szemem. Valószínűleg ez is valamiféle képessége, talán láthatatlanná tud válni, vagy mutáns, nem tudom. Ha utóbbi igaz, akkor az az erejére is okot adna. Mindegy, szóval amikor még lefog, és elfordul tőlem, hogy Jenna felé támadjon, megpróbálom meglepni, mert úgy tűnik nem számít rá. A lényeg, hogy hirtelen felrúgjam magam a földről, és közben fordítsam magam, így szerezve lendületet. Az se érdekel, ha összefejelünk, vagy csak simán földre viszem, az én testem bírja, az övéről nem tudok semmit. A lényeg, hogy megpróbálom meglepni, és megakadályozni a mozgását. Ezek után megpróbálom földre vinni, és ott tartani, ehhez a testét akarom megragadni, igazából mindegy, hogy mit, a lényeg hogy stabil fogást szerezzek rajta. Helyzettől függően próbálok úgy helyezkedni, hogy ne érje el a fejem, ne tudja kinyomni a szemem és ilyesmi, miközben szorítani akarom, amennyire csak tudom, teljes erőmmel. Megnézem mit bír a srác. Ha sikerül földre vinni, akkor ott próbálom minden erőmmel a földhöz vágni.
Ha pedig nem sikerül a támadássorozat, és Jennára támad, akkor ott próbálom meglepni, gondolok rá hogy nekirontok, de félek, hogy a szupererejével elém rántaná a lányt. Inkább a fegyverem rántom elő, és megpróbálok lőni, közel van, Jenna remélhetőleg tartja valamelyest stabil helyzetben, én pedig úgy tudom jó lövész vagyok, azért pár méteren belül illene eltalálnom. A legbiztosabb ponton akarom meglőni, nem célom hogy kinyírjam, ha megsebzem is elég, de nem akarom a lányt eltalálni.

Off:

//Svarog még mindig ugyanaz, pénteken lesz körváltás.//

Szegény Sam ha tudná, hogy az ír tesó sem bírja szomorú lenne. Ja nem, csak elkönyvelné magában azt is egy köcsögnek. Na mindegy ő mondja a magáét. Ki is érnek a helyszínre. Sam itt azért már elhallgat. Nem túl nagy örömére a hulla is a helyén van még.
~Basszus ezt meg kell néznem. Semmi gond öregfiú gondolj a pénzre. Azért meg kell dolgozni. Ez legyen a legrosszabb ami látni fogok! Nagy levegő és hupsz.~
Ebből a belső monológból csak a nagy levegő maradt meg és hogy utána igen kelletlen arckifejezéssel nézi meg ami maradt szegény fickóból. Ha a minotauruszok pofáznának akkor ő beszél hisz leginkább csak ő tud.
-A nevem Sam McShuibhne a kéz küldött, hogy nézzünk szét. A tüzes asszony.
Eleget mondott. Ha így sem engednék akkor ő vállat ránt és kérdőn néz a többiekre. Bár ennek nincs túl sok esélye mert úgy szokta meg, hogy a tüzes csaj jól elintézi a dolgokat és neki nem marad sok gondja.

A két minotaurusz meg  sem állította őket és ezt Sam eléggé élvezte. Olyan volt mintha valami nagy hatalmasság lenne és ez jól esett neki. Szinte el is feledtette vele, hogy valójában csak egy kis hal aki ha már nem tetszik nekik akkor megdöglik.
~Szép, szép. Na, erről beszéltem. Ilyen érzés lehet nagykutyának lenni.~
A testet meglátva lehervad a vigyorgás a képéről mert ez már egy komoly dolog. Ő még nem látott annyi hullás, hogy valami komoly megállapítást tudjon tenni a testre nézve.
-Hát. Öhm. Jól elbántak szegény fószerrel. Csúnyán. Bizony.
A másik ír itt már rájöhetett, hogy Sam nem fog tudni sok segítséget adni a nyomozásban. Ha Sam szokott volna gondolkozni akkor elgondolkozna rajta, hogy egyáltalán miért vették be nyomozónak ha nem is ért hozzá. De nem gondolkozik ilyesmiken úgyhogy bolog tudatlanságban vakargatja a szakállát.

Cahal óvatosan halad a test felé és többször megnézi hova lép vagy hova teszi két-három mozdulat múlva a lábát. Elég sorozatot látott a helyszínelők munkájáról ahhoz, hogy tudja, már így is elég nagy kárt okoznak. Ráadásul nekik csak a "mechanikus" és látható nyomok maradnak. Megnézi közelebbről a testet. Le is guggol mellé. Óvatosan két ujjal megcsippenti a sebszéleket és kifelé fordítja őket. Összeszorított fogakkal bólogat és hümmög. Aztán véres-koszos ujját az áldozat ruhájába törli. Aztán észreveszi a vérnyomokat. Egyelőre nem követi. Inkább Samre néz. Keresi a szemkontaktust. Ha nem kapja meg elkezd csettintgetni az ujjaival, hogy a fiú rá figyeljen.
- Bhelülhröl robbanht fel. Thudsz ohlyanról, ahi hépes lenne ehrehre? - Próbál röviden fogalmazni, aztán a választól függetlenül a földön elcsepegtetett vérre mutat, majd feláll és lekezdi követni a nyomokat.

A másik eléggé szakértőnek néz ki ahogy ott óvatosan kerülgeti ki a dolgokat amiket Sam nem is lát. A megjegyzésre és a kérdésre Sam megrázta a fejét.
-Nem hallottam még ilyesmiről. Beteg egy cucc.
Komolyan beszél mert ez egy komoly helyzet is volt. Tényleg a hideg végigfutott Sam hátán.
-Ki csinál ilyet egy emberrel? És miért? Pár golyó vagy valami méreg nem egyszerűbb?
Sam sem valami sorozatgyilkos vagy fejvadász, de ő ha valami miatt meg kellene öljön valakit akkor azt valami egyszerű módon tenné. Nem belülről robbantaná így fel. Ez nagyon beteg számára. Nincs is hozzászokva az ilyesmikhez. Látott már halottat, de nem sokat és azok sem így néztek ki.
~Azt vágom, hogy miért itt ölte meg. Gondolom a csávót csak itt tudta elkapni mert nem mozdult ki. Akkor ez valami személyes cucc. Egy elég durva személyes cucc. Ha valaki tapos előre akkor a ellent nem így nyomja le. Ez nem is tudom. Mintha még direkt jól fel is húzta volna magát szegény krapekra.~
Követi a csávót. Egy helynél ahol valami dulakodás volt ott Sam egyből megnézi mi van ott.
-Ennek köze van a fickóhoz?

- Ühzeneth. - préseli ki torkán a választ Cahal, mikor Sam a "miértekről" érdeklődik. Aztán a nyomokat követve azon elmélkedik, hogy a 'Keresztapa' azért volt-e olyan szűkszavú, mert nehezen beszélt, pont úgy mint most ő. Amikor megérkeznek oda, ahol megpróbálta a Görög-olasz ficsúrt móresre tanítani rájön, hogy azok ketten mégsem voltak annyira retardáltak mint hitte. Legalábbis képesek volta vérfoltokat követni. Ha most két használható személy lenne itt, Cahal egyértelműen azt javasolná, hogy váljanak szét és külön-külön de egy időben próbáljanak információkat szerezni a két társaságtól. De csak egy nindzsa van velük aki nyomatékosíthatja a kérdőjeleket a mondataik végén, az pedig kevés. Legalábbis még. Illetve Edward problémája volt az is, hogy a Junkie szellemi és diplomáciai képességében nem bízott.
-Mhenjünh a fegyver hereshedőhhöz. - vetette fel, majd el is indult a megfelelő irányba. Meg akarta tudni, hogy mi okuk lett volna megölni egy olaszt.

Miután itt kudarcot vallottunk, elindulhattunk vissza a testhez. Próbálom megfogni Jenna kezét ha engedi, és úgy sétálni.
- Kár, hogy nem vagyok oda a nyomozós filmekért, lehetne belőlük meríteni pár dolgot. - próbálom elviccelni a dolgot, miközben gyaloglunk.
- Sajnálom, hogy az első közös karácsonyunk ilyen hangulatban telik. - sóhajtok, őszintén sajnálom tényleg, nem egészen ezt terveztem.
- Legközelebb fent karácsonyozunk. - vigyorgok, és ha megérkezünk a testhez, látom, hogy még mindig nem vitték el szerencsétlent.
- Azért legalább valamit kezdhettek volna vele, bár nekünk szerencsés, hogy még mindig itt van. - mondom, és leguggolok hozzá, próbálok észrevenni valamit, ami korábban elkerülhette a figyelmemet. Nem látok ilyesmit, már amennyire az emlékeim nem csalnak, és próbálok gondolkodni.
- Fingom sincs, hogy mi lehet... talán induljunk el arra, amerre először, nem? Most remélhetőleg nem állít meg senki. - nézek Jennára, eddig elég egyoldalúan vezettem a nyomozást, nem akarom hogy azt higgye, az ő véleménye nem számít, vagy nem érdekel. Jelenleg minden ötlet csak előrébb vinne, hátráltatni nem nagyon tudna semmivel. Nem nagyon jut eszembe semmi más, mint hogy menjünk amerre eddig, kapcsolataim se nagyon vannak, akiknél körbekérdezhetnék. Ha megegyezünk, hogy megyünk tovább, akkor így teszek, és továbbra is próbálok kiszúrni valami furcsát, vagy bármit, ami elkerülte a figyelmemet.

Azokra akik talán sőt biztos többet tudhatnak nálunk nem számíthatunk, bezárták a boltot, magunk maradtunk, így hát vissza mentünk a testhez. Útközben próbáltam gondolkodni, de úgy nehéz hogy nem látok bele a dolgokba és még csak látásból se ismertem a pasit, eddig számomra eléggé se füle se farka a történetnek.  Közben hagytam hogy Mich megfogja a kezem, próbált viccelődni is.
- Én láttam párat,  megszerettem a hasonló könyveket de nem sok maradt meg belőlük. Nem gondoltam volna hogy bármikor szükségét venném az olyan dolgoknak. - bár annyit megjegyeztem hogy hogy lehetne eltüntetni egy hullát, ha(!)nincs drón rendszer, "pont a hasznosat ami kellhet"...mindenképp.
Aztán sajnálkozik a hogy ilyen lett a karácsonyunk, szerintem akkor sem vennénk jó néven ha egy átlagos kis napon futunk bele ebbe az egészbe, ez csak egy plusz ami még kellemetlenebbé teszi az ügyet.
- Ugyan, ha a baj ennyire keres fent is megtalált volna valamivel, amúgy se te tehetsz róla, majd leverik a valódi tettesen...remélem.. -bár attól még ugyanúgy meg van b*szva a nap. Kissé unottan mondom mind ezt, nem dobódtam fel jobban.  Meg jegyezném hogy tisztelet amiért így kedvénél van, én nem is tudom mit csinálnék ha engem kevertek volna bele egy ilyen ügybe, nem tudnék tisztán gondolkozni az tuti.
Azóta stabilabb zárlatot kapott a hely, már őrök is vannak meg kordonok ahhoz képest érzem hogy jártak itt páran, voltak még akiket ideengedtek, ebből két szag ismerős is ha minden igaz.
- Ha mozgatnák azzal csak rontanának a helyzeten hogy rájöjjünk mi történt. Amúgy fel kell pörögnünk egy kicsit, ha jól érzem mások is beszálltak a nyomozásba és biztos van köztük olyan jó indulatú ember is aki mindenképp rád akarja verni az egész ügyet. -körben újra körbejártam a területet hátha valamit nem vettem azelőtt észre a zavaró tömeg miatt, majd vissza megyek a test közvetlen közelébe én is és leereszkedek, féltérdre - Szerintem mindenki tudja hogy az erőd meg van ahhoz hogy csúnyán megzúzz egy embert, és ha ezt sebet valami fegyver csinálta azt is kitalálhatják hogy rajtam keresztül szerezhetted be. - innen pedig már én is benne lehetek egy picit, bár hirtelen nem ugrik be pontosan mivel lehetne ezt megcsinálni de valszeg van már ami tud ilyet. Kicsit ráncolom a homlokom mert bár nem füllik hozzá a fogam de becsukom a szemem és kicsit közelebb hajolok a testhez hátha megérzek rajta valamit, lőportól elkezdve bármit és próbálom ignorálni a vér és belsőségek szagát. Ha elég mintát gyűjtöttem egyből kelek is fel onnan, mintha picit még a hideg is kirázott volna tőle egy fél pillanatra, messziről se igazán "szeretem" az ilyen szagokat nem még közvetlen közelről. Attól függően hogy érzetem e valamit megosztom Michael-lel, ha semmi extra akkor bólintok arra hogy menjünk vissza oda ahova az első nyom vezetett.
-Jobbat nem tudunk, sajnos. - ha most is nekünk ugrik valaki én nem tudom mit csinálok, ha nem ugrik nekünk az a barom akkor talán, mondom talán előrébb lennénk.
Azon gondolkodom hogy elérünk megint a két negyed határába és onnan merre? Mert onnan akartunk informátorokhoz menni, de ők kilőve, nem hinném hogy most több nyomot találunk ott mint legutóbb.
-Annyira nem ismerem a várost úgyhogy téged kérdezlek, nincs itt valami hely ahol mozognak a pletykák? Onnan is megtudhatunk valamit, - rövid szünet után azonban beugrik valami- bár lehet hogy ha bemegyünk kuss lesz és az is zsákutca, de több mint a semmi, egy próbát talán megérhet.

Jenna azt mondta, hogy ő olvasott pár ilyesmi könyvet, de aztán kijelentette azt is, hogy nem sok maradt meg belőlük, tehát ezzel se mentünk sokra. Azért kérdően néztem rá, hátha folytatja. Kijelentette azt is, hogy valószínűleg fent is megtalál a baj ha úgy van, mondjuk én ebben annyira nem értettem vele egyet. Ha fent lettem volna, egyrészt nem is tudok az egészről, másrészt nem keveredek ennyire bele, nem támad rám az a hülye, vagy ha igen, akkor is simán lenyomjuk, és nem kerülök ekkora szarba. Néha meg tudom érteni, hogy miért nem szereti ezt a helyet. Az, hogy valaki rám akarhatja kenni az ügyet, nem tűnt hülyeségnek, egyrészt a valódi tettes is jól járna vele, másrészt a többi háznak se lenne rossz, ha a Cinnamon ennyire meggyengülne. Sóhajtottam, igaza van, pörögnünk kell. 
- Na, azért téged ne keverjenek bele. - mondom gyilkos tekintettel, mert az tényleg nem lenne jó, bár az is eszembe jut, hogy már eléggé benne van, ez le is nyugtat, nem tudok vele mit kezdeni. Látom hogy szimatol, mire kérdően nézek rá, de úgy  tűnik semmit nem érez, legalábbis semmi olyat, amit megosztana velem is. A kérdésére végiggondolom a dolgot, majd utána válaszolok.
- Hát, itt van a Devil's Inn nem messze, abban a kocsmában lehetne szerencsénk, vagy a görögöknél, esetleg a triád teaházaiban... nem tudom, a görögök nem biztos hogy beengednének ebben a cirkuszban, a semleges helyeken se biztos, hogy most nagyon beszélni akarnának velem, főleg ezzel a kísérettel. De egy B tervnek megteszi. - mondom, és gondolkodom.
- Szerintem próbáljuk követni a nyomot, és nézzünk be a Társasághoz, hátha beengednek, és körbekérdezhetünk, náluk tűnt el a nyom. - a Valkűrökhöz nem akarok menni, nincs most kedvem a feminizmushoz.

Amikor szóltam hogy mások is nyomoznak, aztán felvázoltam egy elméletet hogy rá foghatnák meg stb és engem is belekeverhetnek jobban, egyből az utóbbira morog fel "engem ne keverjenek bele". Elhúzom a szám és felvonom a fél szemöldököm.
-Szerintem már tök mindegy....bár ki tudja.-megvonom a vállam, a dolgon nem változtat részemről, jelenleg, úgyhogy.
Megszaglásztam a tetemet, örömmel nyugtázom a végén hogy fölöslegesen erőszakoltam meg az orrom,  de legalább próbálkoztam, ezt most így úgy veszem nem történt meg úgyhogy egyből bólintok válaszul az ötletre hogy menjünk vissza ahol megzavartak.
Nos, vissza értünk, közben kérdeztem hogy van e itt valami pletykafészek hely, úgy fest akad, felsorolt párat.
-Igen, ez a baj, de az is elég ha elkezdenek sutyorogni, elég jó fülem van hozzá, úgyhogy lehet hogy annyira kérdezgetni sem kell, elég megjelenni, hátha egyből felkavarodik a sor sz*r. -sóhajtok - Ja, és szerintem maradjunk a semleges terepen, ha csak azok se zártak be.
A legszebb az lenne ha az ittas tettes egyből elkezdene vihogni a brancsával amint meglátja Mich-et, lehet hogy erősebb, de nehéz lenne megállni hogy ne ugorjak neki legalább egy ütés erejéig, de majd alkalmazzuk a dühkezelő módszereimet, jó lenne ha ekkora lenne a szerencsénk, de ha egy rohadt nyomot nem hagyott maga után nem lesz ennyire hülye az emberünk.
Szóval B terv meg van, jelenleg meg ott állunk a volt csatatéren, újra a két ismerős szag, ahaa szóval ezek össze álltak, nagyon jó....
Közben Michael döntött, a másik irányba menjünk tovább, a Társasághoz, így igazából semmit nem mond a név, de jobb is ha erre megyünk, azért meg jegyzem.
-Rendben van, azért szólok hogy az egyik csapat arra - mutatok a Valkűrök területe felé - ment. Azt kell tudni a tagokról hogy kettő van és egyik se szeret téged, - egy igazán rövid szünet után azt is elmondom kik ezek, nem tudom a piaci reakciókból mekkora lehet az un-szimpatizánsok szám-a vörös dagadt srác akit megemelgettél és az elmebeteg aki nekünk ugrott.
Miután ezt érdekességképpen megosztottam meg is indulok abba az irányba amerre készültünk menni, egyáltalán nem baj ha tud róla , és igyekszünk elkerülni a probléma forrásokat, még ha amúgy is megtettük volna csak úgy, most tudatosan.
Egyébként meg szerencsétlen srác nem tehet róla hogy vonzza a bajt, komolyan, eddig kétszer kerültem igazán nyakigérőbe, mindkétszer ott volt, plusz a sztorit is, amivel az 1 éves eltűnést magyarázta, talán csak ezért hiszem el. Azt hiszem sose fogok melle unatkozni vagy így vagy úgy.

-KURAMA-

Hírt még nem kaptam az embereimtől vissza, hogy találtak volna-e bármit vagy attól aki ment a családhoz. Hát sebaj. Átsétálok a nagy helyszínre ahol a "csodás" gyilkosság történt. Nem tart sokba átérni, és itt még minden úgy ahogy volt. Mondhatni. A hulla ott az utcán. Oda sétálok a hullához, közben persze szemre vételezem, hogy miképp is néz ki a test meg a helyzet. Már messziről is érdekes volt az egész "formája" a testnek de közelebbről megnézve még érdekesebb lett az egész. Mintha kínozták volna, nem sok érintetlen helyet hagyva rajta. Ez elég tágan kilövi a lehetőségét, hogy a lánya lett volna. Vagy ha mégis akkor a csúnya veszekedés nem írja le eléggé ami folyt itt.
Szét lettek a tagjai robbantgatva, micsoda bánásmód méghozzá itt kint az utcán, meg persze idelent. Össze csapom a tenyeremet és össze dörzsölöm őket utána miközben körbe nézek.
- Nézzük csak. Ha tinédzser lennék buzgó hormonokkal és épp most vesztem össze az apámmal, merre mennék? ... - hümmögök egy sort - Ez jobban működne ha hormont buzgó tinédzser lennék.
Beszélek magamnak majd a tekintetemet inkább a befelé vezető utcák felé fordítom. Azt mondták, hogy beljebb ment nem kifelé a városból és még sose volt itt szóval még az is lehet, hogy valami elhagyatottabb helyre tévedt el. ~Irány felfedezni!~ Indulok meg a város belsejébe. Az már valamennyire tiszta, hogy az aki a hullát gyártotta le valószínűleg mutáns kis robbantós erőkkel vagy van egy ilyen szárnysegédje.

-KURAMA-

A hulla jól az egész közepén volt, már csak a pentagramma hibádzik eskü... Elég sok lehetőséget legalább kizár. Például hogy nem nyilvános csata vagy vita volt ez, inkább kivégzés. Már a helyből adódóan is. Nem igazán az a hely ahol nekiállnál kínozni valakit információkért. Arra vannak a dohos pincék meg anyósod konyhája.
Lehet, hogy ide teleportálták miután megkínozták? Vannak páran akik mutánsként is képesek rá és ott az a sok szép tech-is. De lehet csak valaki teletette kis robbanó izékkel amik csak úgy elsültek egy bizonyos idő után. Hmm. Ennek igazán lenne értelme hisz rögtön van alibije is a tettesnek meg ki tudja hogy hol köt ki az illető.. Kikotrom még a telefonomat a zsebemből és nyomok pár képet mielőtt még elindulnék a közelebbi lehetséges búvóhely felé. Ha ott nincs akkor majd a saját területemhez közelebbihez megyek utána, útba esés elvén. Vagy mi fene. Kétlem, hogy bármit is gondolkozott volna a gyerek még a hisztirohama alatt se, pláne pánikban lehetett amikor végre nem zúgtak az apa ellenes hormonjai. Tuti, hogy a közelebbi placcon kötött ki. Hah reménykedjek! Bár nem tudom, hogy mit fogok kezdeni a gyerekkel ha megtalálom de erre ráérek még majd ha megtaláltam. Kicsit tempósabban sétálok fütyörészve egy ideig viszont amikor már a lehetséges hely közelébe érek akkor lelassítok a lépteimen és elhallgatok a környezetemet fürkészve. Az eltűnés az én terepem, első számú tulajdonságának kell lennie egy tolvajnak. Elcseszheted a zsebmetszést de legalább tudj elhúzni és elbújni. Meg persze megtalálni rejtekeket is.