Siqsa Povoxa

Név: Siqsa Povoxa
Egyéb név(i): „Lord Srax kis kedvence”
Faj: Hybrid (ebből a Chagrián a legerősebb, majd az Urdrarr)
Nem: Nő
Jellem: Kívülről nyugodt, megfontolt, taktikus. Belül lázadó.
Születési helye és idő: ME 14, Korriban
Kor: 16 év
Család:
- Lord Srax (apa, mester)
- Srage'womu'dutthuo (anya, halott)
- 9 névtelen halott testvér
- Sok génalany
Foglalkozás/kaszt: Sötét Jedi Padawan
Testmagassága: 175 cm
Testsúlya: 55 kg
Szeme színe: Aranysárga
Haja színe: -
Bőre színe: Kék
Különleges ismertetőjel: Kék bőr, szarvakban végződő nyúlványok, hosszú fejlemezek, hosszú fekete villás nyelv.
Egészségi állapot/ betegségek: Egészséges.

Életrajza:
Képességei:
Chagrian:
- Képes a szárazföldön és a víz alatt is lélegezni.
- Gyenge fényviszonyok (nem teljes sötét) is jól lát.
- Emberinél 3-4x több sugárzást bír ki, mielőtt az károsodást okozna.
- Felnőtt korára teljesen elveszíti az ízérzetét.

Urdrarr:
- Kék bőrszín.
- Erőérzékenység.

Erő jártasságok:
- Fénykardvívás – 1. szint /1. pont (Juyo haladó)
- Telekinézis – 1. szint /1. pont
- Receptív-Projektív telepátia – 1. szint /1. pont
- Meditáció – 1. szint /0. pont
- Erőérzékelés – 1. szint /0. pont
- Érzékszerv élesítés - 1. szint /2. pont
- Szabadulás - 1. szint /1. pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés - 1. szint /0. pont
- Méregkeverés - 1. szint /3. pont

Szakértelmei:
- Sith padawan képzés
- Alkímiai ismeretek
- Ősi urdrarr nyelv ismerete


Képek:

Adatlap:
Szint: 1. szint
Pont: 10.

Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás – 1. szint /1. pont (Juyo haladó)
- Telekinézis – 1. szint /1. pont
- Receptív-Projektív telepátia – 1. szint /1. pont
- Meditáció – 1. szint /0. pont
- Erőérzékelés – 1. szint /0. pont
- Érzékszerv élesítés - 1. szint /2. pont
- Szabadulás - 1. szint /1. pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés - 1. szint /0. pont
- Méregkeverés - 1. szint /3. pont

Felszerelés:
- Vibrovívótőr (Vibrorapier) – 400 kr.

Kredit: 100 kr.

Különleges képességek:
Chagrian:
- Képes a szárazföldön és a víz alatt is lélegezni.
- Gyenge fényviszonyok (nem teljes sötét) is jól lát.
- Emberinél 3-4x több sugárzást bír ki, mielőtt az károsodást okozna.
- Felnőtt korára teljesen elveszíti az ízérzetét.

Urdrarr:
- Kék bőrszín.
- Erőérzékenység.

Pontok: 10. pont
Elhasznált: 9. pont
Maradt: 1. pont

Elfogadva.

A Mandaloriai birodalom kidolgozásáért kapsz +1 pont jutalmat.

Karakter neve: Siqsa Povoxa
Kaland címe: Hidegháború 1.: A Czerka Részvénytársaság
Játékostárs(ak) neve(i):  Zerae'remur'arez, Tormen Lurien
Kalandmester: Kaylyn Rix
Kezdő reag: Ilum
Záró reag: Ilum

Kaland tartalma: A legutolsó küldetésemből egyenesen ebbe az újabba dobtak be. Nem éppenséggel a legkellemesebb társasággal lettem összezárva, ennek legjobb példája az az idióta, aki úgy gondolta, hogy milyen menő lesz attól, ha pár apró fémdolgot röptet felém. Persze utólag ezt honoráltam is, de az már más kérdés. Az első konfrontációnk holmi nagyobb méretű kutyaszerű lényekkel történt, akik az ősi urdrarr nyelvet beszélték, és még az Erőt is képesek voltak úgy ahogy használni. A háromból kettőt kellett én kinyírjak, habár ezt csak úgy tehettem meg, ha az egyiket a védelmemen belül engedtem, mert másképp eléggé patt helyzet alakult ki, ez viszont azzal járt, hogy egy elég szép harapást kaptam az oldalamba, a harapó fél viszont a fejét adta ezért. Ezek után a másik dögöt is különösebb gond nélkül el tudtam intézni. A másik csaj, aki még velünk jött és akivel legalább lehetett mit kezdeni, pedig megölte a harmadikat. Közben a csapat is ismét háromra bővült (a harc alatt a srác nem tudom merre lehetett, de lenne pár ötletem mit csinálhatott lányos zavarában).
Tovább mentünk, de ezzel csak azt értük el, hogy az események felgyorsultak. Szellemlények jelentek meg (akikhez egy ügyes kis rúgással a srácot közelebbi ismeretségbe intéztem), nemsokkal ezután valaki megszakította a kapcsolatunkat az Erővel, először egy árnyalak jelent meg, majd hirtelen a saját mesterem lett belőle és számon kért, valamint fojtogatni kezdett. Mikor pedig már azt hihettük, hogy ennyivel vége, a fojtogatás abba maradt és erővillámok következtek majd ájulás.
Egy hadihajón tértem magamhoz, utálkozó tisztek társaságában, útban Korribanra. Pillanatok múlva Halálosztagosok jelentek meg, akik közölték, hogy a császár, a mesterem és az urdrarrok java része halott. Valamint ránk is ez a sors vár. Ebben biztos lehettem, hisz a másik csajt elég szépen mellkasba lőtték. Próbáltam több információt kicsikarni belőlük ezekről a dolgokról, de a szemem sarkából láttam, hogy valaki jelet ad a tüzelésre, és ezt követően már csak a lézernyalábokat és a velük járó fájdalmat éreztem, majd jött a sötétség.
Az ébredést először kétkedően fogadtam, hiszen semmivel sem tért el attól, amit eddig tapasztaltunk. Persze ez megváltozott mikor két személy jött be, és az egyik elmondta, hogy egy kísérlet önkénytelen önkéntes résztvevői voltunk, ahol valamiféle hallucinogén szert teszteltek. Annak cseppet sem örültem, hogy rajtunk tették mindezt, ráadásul anélkül, hogy szóltak volna róla. Habár nincs kizárva, hogy az apám tudott róla, csak nem avatott be. A lényeg, hogy sikerrel jártak, vagy sem, ezt nem osztották meg velünk, viszont egy nagyobb összeg ütötte a markunkat. Minden felszerelésünk épen megmaradt és pénzt is kaptunk, hát nem egy win-win szituáció?


Bővítés: A cseppet sem kellemes kaland után, élvezhettem apám kiértékelő beszédét. Megvoltak rá a módszerei, hogy kiszedjen belőlem minden momentumot, és nem is próbálta meg elkerülni ezt a lépést, úgyhogy megfelelő mennyiségű tortúra után, már bőven felhívhatta a figyelmemet a hibáimra. Nem mintha nem tudtam volna róluk én is pontosan eleget, de így már többet is, mint amennyit kellett. Viszont mondatni jutalmat is kaptam, illetve ha pontosabb akarok lenni, akkor egy módot arra, hogy hogyan tudjam bővíteni a tudásomat. Az ősi urdrarr nyelv használata nem volt gond, hisz azt már egy ideje tanulom, de így is voltak bizonyos iratok, amiket nem tudtam elolvasni, nem volt meg rá a technikám. Most viszont az apám szánt rám, a hű de fontos, idejéből, és napokat töltött azzal, hogy megtanítson rá, hogyan kell varázskönyveket meg varázstekercseket olvasni. Annyira nem volt durva, mintha egy újabb nyelvet kellett volna megtanuljak, de eltartott egy kis ideig, míg rájöttem a nyitjára, azután meg rettenetesen könnyű volt.
Az Ilumon szerzett sérülésből okulva, még ha az nem is volt valódi, jobbnak láttam valamilyen módon növelni a saját védelmemet, mindazon kívül, hogy továbbra is gyakoroltam a vívást. Ezt pedig úgy tudtam megtenni, hogy költöttem abból a pénzből, amit az egész hercehurca után kaptunk. Tulajdonképp végül három felé lehet osztani a kiadásaimat. Elsősorban egy könnyű páncélt vettem, személyre szabottat, ami habár első ránézésre egyszerű szövetnek tűnhetett, főleg távolról, viszont ha valaki közelebbről megnézte láthatta a tulajdonképpeni fém részeket is. Különböző szenzorokkal is ellátták, mint mozgásérzékelő, levegő szenzor és még egy hőmérő is helyet kapott benne, ami pedig a vizuális kijelzést illette, a hozzá tartozó tiara szerű fejrészen lehelyezett gomb biztosította a kijelző megjelenítését és eltüntetését, amolyan visor szerűen. Egy teljes sisak kényelmetlen lett volna számomra, és nem volt okom elrejteni a kilétemet, ha ilyesmit akartam arra ott volt az öltözethez tartozó csuklya. Amit a páncélon kívül kellett vennem, az egy övet amelyen több eszköz vagy más olyan dolog is elfért amit általában magammal viszek. Például fegyverek. Ha pedig a fegyvereknél tartunk, akkor a második nagyobb kiadásom ehhez kötődik. Beletelt némi kutakodásba és keresgélésbe, mire találtam egy olyan távolságibb fegyvert, amit szeretnék, és mindezt olyan forrásból ami megbízhatónak is mondható. Meg kell mondanom, hogy nem okozott csalódást, sem az akitől vettem, sem pedig az amit vettem. Természetesen nem keveset kellett gyakorolnom az új fegyverrel, főleg, hogy az elején a legtöbb sérülést magamnak okoztam, és nem ritkán komolyabbakat, mint azt szerettem volna. De ezzel jár, ha valaki olyan ostort vásárol, ami akár ölésre is képes, sok más előnye mellett.
Amire még sok pénzt ki kellett adnom azok alapanyagok voltak. Mérgek és ellenmérgek alapanyagai. Ezeket már piacokról szereztem be, vagy magán forgalmazóktól, úgy, hogy megbizonyosodtam egészen pontosan, hogy amit veszek, az az-e amit venni akarok. Ez volt az a kategória amiben nem engedhettem meg hibaszázalékot. A legapróbb dolognak is végzetes következményei lehettek, és rám nézve volt ez gond, hisz méreggyártás szempontjából az esetleges próba személyek sorsa biztos halál volt. Akár így, akár úgy.
Egész pontosan hétféle mérget sikerült összehozni. Az ezekhez szükséges recepteket az apám által rendelkezésemre bocsájtott tekercsekből szereztem meg, és kezdésnek nem is voltak rosszak. Olyan, ami biztos halált okoz ellenszer hiányába, mindössze egy volt, viszont a többinek is elég jelentős hatása volt, ami bizonyos szituációkban kifejezetten hasznos lehet. Vagy megfelelő szituációkat képezhet. Az ellenszerek készítése viszont már nehezebb volt, hiszen általában azokhoz már nem voltak receptek, azokra magamnak kellett rájönnöm elég sok holtest felhalmozása után. Viszont volt egy tekercs, ami recept helyett, egy technikát tartalmazott. A tanulási folyamatot pedig egészen extrémen terveztem meg. Meditációval kellett elérnem azt, hogy az Erő segítségével a szervezetem méregtelenítse a testemet, amihez pedig mérget kellett bevinni. Gyengébb mérgekkel dolgoztam, ráadásul az ellen méreg is kéznél volt. Az elején mindig szükségem volt az ellenméregre, maximum egy-két alkalom lehetett amikor nem, ám napok és hetek múltán, már felesleges volt az ellenméreg. Mondhatni teljesen kész voltam egy újabb akcióra.

Kaland jutalma: 2 pont + 10.000 kredit

§--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------§

Adatlap:
Szint: 2. szint
Pont: 13.

Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás – 1. szint /1. pont (Juyo haladó)
- Telekinézis – 1. szint /1. pont
- Receptív-Projektív telepátia – 1. szint /1. pont
- Meditáció – 1. szint /0. pont
- Erőérzékelés – 1. szint /0. pont
- Érzékszerv élesítés - 1. szint /2. pont
- Szabadulás - 1. szint /1. pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés - 1. szint /0. pont
- Méregkeverés - 1. szint /3. pont
- Ráolvasás - 2. szint /2. pont + engedély Nefitől
- Méregtelenítés - 2.szint /1. pont

Felszerelés:
- Vibrovívótőr (Vibrorapier) – 400 kr.
- Könnyű harci páncél - 1000 kr.

Páncél szenzorok:

- Öv - 100 kr.
- 7 x Méreg - 700 kr.

Mérgek:

- 7 x Ellenméreg - 700 kr.
- Sokkoló ostor - 1500 kr.

Kredit: 4.750 kr.

Különleges képességek:
Chagrian:
- Képes a szárazföldön és a víz alatt is lélegezni.
- Gyenge fényviszonyok (nem teljes sötét) is jól lát.
- Emberinél 3-4x több sugárzást bír ki, mielőtt az károsodást okozna.
- Felnőtt korára teljesen elveszíti az ízérzetét.

Urdrarr:
- Kék bőrszín.
- Erőérzékenység.

Pontok: 13. pont
Elhasznált: 12. pont
Maradt: 1. pont

Könnyű páncél (csuklyát és tiarát oda kell képzelni):


Sokkoló ostor használat közben:

Elfogadva:
Ráolvasás: 50%-n áll jelenleg.
Méregtelenítés: 50%-n áll jelenleg.

A megírt bővítésért (Birodalmi bürokrácia) +1 pontot kapsz.

Karakter neve: Siqsa Povoxa
Kaland címe: Hidegháború 2.: Az új hajnal
Játékostárs(ak) neve(i):  Ayessa Norven / Thea Eisahn, Zerae'remur'arez, Rhirt Trakk
Kalandmester: Rhyssa Edaara Quillan
Kezdő reag: Hylarin
Záró reag: Hylarin

Kaland tartalma: Attól függetlenül, hogy roppant érdekes volt a megbízás, amit kaptunk, eléggé eseménytelen volt nagy összességében. Persze a küldetés tárgya miatt ez sokkalta volt előnyös, mintsem hátrányos. Egy korábbról már ismert urdrarr és két katona volt a csapatban, amivel dolgoztam. Az egyikük egy elég magas beosztású egyén volt, a másik pedig egy szimpla közkatona, semmi nagy dolog. SIS ügynököknek kiadva magunkat kellett egy köztársasági bolygóról mintákat elhoznunk. Az ott dolgozó egyik professzoron kívül nem igazán ütköztünk nagyobb ellenállásba, talán ezért is volt, hogy lazítottam némiképp, de ez túl soknak bizonyult, mint az utólag kiderült, hiszen a többiek munkáját többre tartották. De végül is sikeres volt a küldetés, és mindenki visszatérhetett a hétköznapjaiba.

Bővítés: Mikor visszatértünk a birodalmi űrbe, még a hajón, üzenetet kaptam, ráadásul attól a nagyúrtól, akivel egy ideje már tárgyalásokat folytatok az apám háta mögött. Az öreg még mindig abban a hitben él, hogy mindent tud rólam, és hogy a markában tart. Ez már elég rég óta nem fedte a valóságot, már ha csak azt is nézzük, hogy tönkre tudtam tenni még pár éve az egyik laborját tiszta egyedül.
Az üzenetet végighallgatva, már közel sem érdekelt, hogy ki hogyan teljesített a küldetés alatt, vagy egyáltalán, hogy a többiek léteznek-e, vagy rögvest utána belefulladtak a pillanatnyi dicsőségükbe. Korribanra érve a kikötőben két nagyúr is várt rám. Ennek köszönhetően eléggé puskaporosnak volt mondható a helyzet, bár ez inkább az apám miatt volt. Mint mindig, most is kisebb kompániájával érkezett. Azt egy kezdő katona is meg tudta volna mondani ránézésre, hogy a düh majd szétveti. Vele szemben egy fiatalos ember férfiú állt, megjelenése alapján inkább lehetett volna magasabb rangú tisztnek, vagy egyszerű rendfenntartónak mondani. Fekete páncélozott öltözetet viselt, ami inkább a katonaira hajazott, mintsem az erőhasználókéra, rövid szőke haja precízen és hibátlanul hátrafelé volt fésülve. Amíg az apám egy őrült rancorra hasonlított, addig ez a férfi sokkal inkább olyannak tűnt, mintha a béke és a nyugalom szigete lett volna. Az arcán egyetlen izom sem rándult meg még csak egy pillanatra sem, pedig az apám kígyó módjára csűrte-csavarta a szavakat miközben hozzá beszélt. Ami csak akkor hagyott abba, mikor elég közel kerültem, hiszen akkor minden erejét arra koncentrálta, hogy a lehető legmegvetőbben nézzen rám, mintegy előrevetítve súlyos következményeket. Viszont más alkalmakkal ellentétben ez most nem töltött el engem félelemmel, vagy haraggal, mindezek helyett egyfajta furcsa bizsergés volt bennem, izgultam azért, hogy mi is fog történni ezek után.
- Üdvözlöm, mester. Köszönöm, hogy kijött elém. - szólaltam meg csendesen, majd illedelmesen meghajoltam. A szívem rettentően hevesen vert, majd kiugrott a helyéről, és alig bírtam ebben az állásban maradni, és nem hagyni, hogy a testem azt tegyen amit akar. Mikor felegyenesedtem, akkor láttam, hogy az apám éppen szólásra nyitja a száját, feltehetőleg valami eléggé sértő dolgot akarva mondani, abban a hitben, hogy ez majd mennyivel erősebbnek festi le őt, ám a másik nagyúr kezét felemelve némította el őt. Talán sokkal inkább a meglepettség és a kíváncsiság volt, ami befogta a száját és nem a kézmozdulat.
- Nem nevezném sikeresnek a te részedről a küldetést, viszont akárhogy is, a birodalom hálás érte. Még sok mindent meg kell beszélnünk. Arra megyünk, tanítvány. - a férfi hangja teljesen érzelemmentes volt és a másik kezével az egyik hangár irányába mutatott. Egyike volt azoknak a privát hangároknak, amilyet az apám is használt közbe-közbe, vagyis olyan volt, ahova elég kevés volt azoknak a száma, akik betehették a lábukat. Egy bólintással jeleztem, hogy megértettem az utasítást és el is indultam a mutatott irányba.
- Áruló kis szuka. - hallottam az apám hangját néhány lépést követően, ahogy azt is, amint egy fénykardot aktiválnak. Nem kellett sok fantázia ahhoz, hogy kitaláljam, hogy mit is akar tenni. Minden porcikám felkészült arra, hogy mit is kéne tegyek és hogyan, hogy az esetleges sérülést elkerüljem, vagy amennyire csak lehetséges leredukáljam. Azonban erre nem volt szükség, hisz hamarosan egy másik is aktiválódott és hallani lehetett ahogy a két penge egymásnak feszül. Lassan és csak a fejemet fordítottam ahhoz, hogy láthassam mi történt. Nem sokkal a hátam mögött állt az apám, mindkét kezével a fénykardjának a markolatát szorítva. Látszott rajta, hogy elég nagy erőt próbál kifejteni. Hozzám kicsivel közelebb egy másik fénykard volt, vízszintesen, tartva az apám fegyverének a pengéjét. Az új mesterem közel sem erőlködött semennyire sem, sem küzdeni, sem pedig ellökni nem akarta a másik fegyvert, csupán tartotta egy helyben.
- Ne avatkozzon bele, Lord Farrirr. Ez nem az ön dolga. - sziszegte az apám a fogai között, de az erőlködést továbbra sem hagyta abba. Láttam a szemein, hogy minden egyes porcikája arra éhezik, hogy engem itt helyben megöljön. A kompániája értetlenül nézte az egészet, de megmozdulni egyik sem mozdult, feltehetőleg a másik angyúr miatt.
- Vissza az agarakkal, Lord Srax. Meg akarja ölni egy másik tanácstag tanítványát mindenki jelenlétében? - habár a férfi nem beszélt hangosan, de hamarosan mindenhonnan kezdett a tömeg közelebb jönni, hogy lássák mi is történik. Néhány robusztusabb megjelenésű urdrarr is közelebb verekedte magát az emberek között, de mikor meglátták Farrirrt, akkor csupán pihenő helyzetben megálltak, majd kicsit később elkezdték visszaterelni az embereket a saját dolgukra. Az apám kikapcsolta a fénykardját és tett néhány lépést hátra. Láttam rajta, hogy az új mesterem szavai olyan hatással voltak rá, mintha legalább gyomron vágta volna őt.
Lord Farrirr is kikapcsolta a fénykardját és visszahelyezte az övére, majd elindult ő is a hangár felé, amint mellém ért, akkor vele együtt haladtam. Közben a korábbi urdrarrok zárták a sort mögöttünk és egészen a hangárig kísértek.
Itt egy kisebb hajó várt minket indulásra készen. Tudtam, hogy ez egy olyan hajó, amilyen a tanácstagoknak van, teljesen egyedi és személyre szabott, talán jobban is, mint más űrhajók. Igaz bárki nem is engedheti meg ezt magának.
- Két alkalommal mentettem meg az életedet. Először és utoljára. Ha legközelebb nem vagy képes megvédeni magadat, akkor meghalsz. Történet vége. - magyarázta nekem, miközben a hajó főterében én egy kényelmes kanapészerűségen ültem, ő pedig egy datapadon az én aktámat böngészte. Egy-egy pontnál fölnézett a kis ketyeréből és hosszan végigmért tetőtől talpig. Végül ledobta a mellettem levő helyre, odalépett az egyik tárolóhoz és kivett belőle valamit.
- Közel nem vagy azon a szinten, mint bármelyik urdrarr a szférában. Sem a termeted, sem pedig az alkatod nem ideális. Az izmaid nincsenek megfelelően kifejlesztve, a koordinációd bőven hagy kivetnivalót maga után. Azt pedig még csak feltételeznem sem kell, hogy a lexikális tudásod valahol a rancor segge alatt lehet. Úgyhogy komoly figyelmet kell fordítanunk a kiképzésedre. Rengeteg edzésen kell részt venned, ahol majd a hiányosságaidat kijavítják és megtanítanak mindenre amit tudnod kell. Emellett elméleti oktatásban is részt kell venned, ahol a Birodalom törvényeit és szabályait kell megtanulnod az elejétől a végéig, betűről betűre. Ez a segítségedre lesz. - a magyarázat után egyenesen felém dobta a fém tárgyat, amit korábban magához vett.
- Értettem, mester. - válaszoltam, miközben elkaptam amit felém dobtak. Egy fénykard volt, habár egyáltalán nem olyan, mint amilyet valaha is láttam. Amint azt az új mesterem később elmagyarázta, azért ilyet kaptam, mert fizikailag soha sem fogom tudni azt a szintet hozni, amit általában elvárnak, viszont ennek a fénykardnak a kialakítása miatt, ezt az egészet meg tudom kerülni úgy, hogy ugyan oda kerüljek, mint fizikálisan előnyösebb helyzetben levő "társaim".
A hajó Dromund Kaas-ra vitt, azon belül is egy speciális kiképző terepre. Mivel Farrirr nagyúr tanítványa voltam, így ez jó hír is volt, meg rossz is. Jó hír volt, mert keményebb és speciálisabb képzést kaptam mint a többiek, rossz hír volt, mert keményebb és speciálisabb képzést kaptam mint a többiek. Első körben a felszerelésem változott némiképp, hisz az eddigi könnyű páncélt, közepes súlyú páncél elemeivel bővítették, többek között azért is, hogy ezzel is segítsék az edzést. Ugyanakkor különleges EDR-el szerelték fel, valamint egy energiapajzsot is kaptam, mintegy plusz védelemként.
Az elkövetkezendő hónapok pedig intenzív fejlődéssel és tanulással teltek. Rengeteg fizikumot fejlesztő edzésen vettem részt, tanultam puszta kezes harcot, meg azt is, hogy hogyan legyek effektív urbán környezetben is. Az új mesterem képezett a fénykard használatára. Különleges kialakítása miatt elég nehéz volt megszoknom, és az eddigi harcmodoromba integrálni az egészet. Természetesen bénító fokozaton kellett megtanulnom mindent, és nem kevés alkalommal voltam egész rendesen kiütve emiatt. A Birodalom teljes jogrendszerét elkezdték megtanítani az utolsó betűig. Elméleti órák, tesztek, vizsgák és bármi amivel csak el tudták érni, hogy minél több megmaradjon a fejemben. Mindezek mellett még arra is kellett időt szakítanom, hogy a már korábban elkezdett tanulmányaimat befejezhessem. Habár most már volt fénykardom, attól még a többi fegyver kezelését is gyakoroltam, hiszen sohasem lehet tudni, hogy éppen melyikre lesz szükségem. A ráolvasás gyakorlásához bőven kaptam anyagot, a méregtelenítésre pedig leginkább csak időt kellett fordítanom. Ezzel teltek a napjaim edzésekkel, tanulással és alvással. Nem volt szabadnap, nem volt lazsálás, sem pedig kivétel. Még a méregtelenítés és ráolvasás esetében is teljes mértékű precíziót és tökéletes teljesítményt követelt meg az új mesterem. Közel sem olyan volt, mint az apám.

Kaland jutalma: 1 pont + 5.000 kredit

§--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------§

Adatlap:
Szint: 3. szint
Pont: 15.

Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás – 1. szint /1. pont (Juyo haladó)
- Telekinézis – 1. szint /1. pont
- Receptív-Projektív telepátia – 1. szint /1. pont
- Meditáció – 1. szint /0. pont
- Erőérzékelés – 1. szint /0. pont
- Érzékszerv élesítés - 1. szint /2. pont
- Szabadulás - 1. szint /1. pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés - 1. szint /0. pont
- Méregkeverés - 1. szint /3. pont
- Ráolvasás - 2. szint /2. pont + engedély Nefitől
- Méregtelenítés - 2.szint /1. pont

Felszerelés:
- Vibrovívótőr (Vibrorapier) – 400 kr.
- Könnyű harci páncél - 1000 kr.

Páncél szenzorok:

- Öv - 100 kr.
- 7 x Méreg - 700 kr.

Mérgek:

- 7 x Ellenméreg - 700 kr.
- Sokkoló ostor - 1500 kr.
- Guard Shoto fénykard - 3 pont

Fénykard módosítások:

- Közepes harci páncél kiegészítések a könnyű harci páncélzatra - 2000 kr. (alkar, könyök, váll, térd, lábszár és háti részek)
- Energia Diszperziós Rendszer - 500 kr. [Páncél modifikáció. A páncélba ágyazott fém vezetékeknek köszönhetően az elektromosságot elvezeti és földeli a páncélzat tulajdonosát. Ennek köszönhetően az elektromosság alapú támadások hatófoka gyengül. A használót védi a gyengébb elektromosságtól és a bénító fokozatoktól/fegyverektől, habár a sugárfegyverek lövéseit nem tudja teljesen elvezetni.]
- Közepes energiapajzs - 900 kr. (bal alkaron)


Kredit: 7.250 kr.

Különleges képességek:
Chagrian:
- Képes a szárazföldön és a víz alatt is lélegezni.
- Gyenge fényviszonyok (nem teljes sötét) is jól lát.
- Emberinél 3-4x több sugárzást bír ki, mielőtt az károsodást okozna.
- Felnőtt korára teljesen elveszíti az ízérzetét.
- Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.

Urdrarr:
- Kék bőrszín.
- Erőérzékenység.

Pontok: 15. pont
Elhasznált: 15. pont
Maradt: 0. pont

Elfogadva.
Mivel leírásod alapján nem túl sok időd volt tanulni és gyakorolni a két dolgot, mivel minden mást tanultál, így 80-80% mindkettő.

Utólagos felismeréssel hozzáadnám a következő két dolgot a repertoárhoz.

- Becsületőr köpeny - 100 kr. (itt csak a köpeny részt kell, egyértelműen, figyelembe venni, semmi többet.)
- Vörös színű teljes páncélfestés - 100 kr.

Kredit: 7.050 kr.

Karakter neve: Siqsa Povoxa
Kaland címe: Közös Munka
Játékostárs(ak) neve(i):  DT-B3N, ARIC OUREN, CHUHK G'VAAMNOHRK, DARCOL RANDARN, RIKU BLACKCLAW
Kalandmester: Rhyssa Edaara Quillan
Kezdő reag: Echo Bázis
Záró reag: Echo Bázis

Kaland tartalma: Nem nagyon tudtam, hogy mire is számítsak, mikor utasítottak, hogy vegyek részt ezen a küldetésen. Egy halálosztagos, egy birodalmi és két köztársasági rab, valamint egy zsoldos vagy fejvadász. Nem épp a legstabilabb csapatnak nézett ki, de sokat nem is tehettem ez ügyben, hiszen meg volt kötve a kezem. Nem birodalmi űrben voltunk, hanem egy "baráti" avagy semleges bolygón. Lady Vadrin tanítványa, Lady Sallin végül ismertette velünk a helyzetet. A halálosztagos lett a katonai vezető, az én feladatom pedig kézenfekvő volt, én feleltem azért, hogy minden törvényt és parancsot betartsanak. Nem éppen a legjobb csapat volt, hiszen érződött, hogy eléggé ellenszenvesen kezelik a Birodalmat. Feltehetőleg a sok ellenünk irányuló propaganda okán, ami a nagy gonosznak állít be minket.
A dolgok akkor bonyolódtak, mikor a föld alá érkeztünk lifttel. Idelenn több különös dolgot is felfedeztünk, mint a harc és mészárlás nyomait holtestek nélkül, valamint egy vadállat tetemét is. Közben pedig a pilótánkat is megtámadták.
Az irányítóban volt alkalmunk meglátni egy felvételen keresztül, hogy mi is okozza az itteni problémákat. Sokat nem is tudtunk elmélkedni ezen, hiszen hamarosan gránátokat dobtak be és menekülésre kényszerültünk. A zsoldos/fejvadász magával együtt sodort ki a teremből, így emiatt némiképp jobban meg is sérültem, de legalább nem jártam úgy, mint az a köztársasági rab, amelyik benn maradt és meghalt.
A csapat többi tagjával végül az egyik hangárban találkoztunk, ahol egy fej nélküli tetem mellett ott volt egy holoprojector és egy datapad, ami összefoglalta, hogy mivel is állunk szembe. A csapat nagy részének az első gondolata az öngyilkosság volt, és hogy vigyük magunkkal az egész bázist. Nem volt könnyű rávenni őket, hogy ehelyett inkább az ellenszer után kutassunk, de végül sikerült.
Az események hamar felgyorsultak ezután, hiszen átérve a másik hangárba, a felszínen keresztül, ahova korábban érkeztünk, már az élőhalottak is a nyomunkban voltunk és a megmaradt egyetlen átkutatlan laborhoz való eljutást már futva tettük meg, a fejvadász meg a gép fegyverzetével segítette a munkánkat, mielőtt ő is csatlakozott volna. A labor sajnos nem jelentett segítséget és végül itt kellett összecsapnunk a hullákkal. Sikerült mindet legyőznünk, de mindannyian szenvedtünk el sérüléseket, ami csak növelte a fertőzés esélyét.
Végül sikerült kapcsolatot létesíteni a külvilággal és két-három órán belül már a felmentősereg is megérkezett. Túléltük anélkül, hogy bármelyikünk is átváltozott volna. A kórházban való lábadozás alatt volt időm megírni a szükséges jelentéseket a vezetőség irányába összefoglalva, hogy mi történt és ki hogyan viselkedett. A halálosztagosról elég jókat tudtam írni az elején, de a végén már teljesen kifutott minden irányítás a keze alól, így amilyen magas repülésen kezdett, olyan mély zuhanásban végződött. A rabokról elég jó véleménnyel lehettem, bár inkább csak a száraz tényeknél maradtam.

Bővítés: Amint azt mondták, hogy távozhatok, úgy rögvest a birodalmi űr felé vettem az irányt, egyenesen a mesterem bolygójára. Itt külön jelentést kellett tennem mindenről ami csak történt, ráadásul a legapróbb dolgokra is kitérve. Konkrét utalást nem kaptam arra, hogy jól vagy rosszul végeztem-e a dolgomat, csupán annyi utasítást kaptam, hogy folytassam a tanulmányaimat. Ennek örültem, hiszen ez azt jelentheti, hogy nem követtem el annyi hibát, hogy az kifejezetten gondot okozzon, ezáltal megmarad a lehetőségem arra, hogy tovább fejlesszem magam.
Igazából egyértelmű volt, hogy elsősorban mit is fogok tenni. Még az apámtól elhozott könyveket kezdtem újra elolvasni, amiben az ő kutatásai és anyagai voltak. Ehhez szükséges volt tovább gyakorolnom a speciális olvasást ahhoz, hogy sikerüljön olvasnom és meg is értenem a benne leírtakat. Nem akartam még egyszer olyan szituációba kerülni, hogy szükség lenne arra az orvosi és biológiai tudásra, amit már egyszer megtanultam, de lévén nem használtam így elfelejtettem. Ezért is szántam rá időt, hogy mindezt újra felelevenítsem. Mindemellett pedig a méregtelenítést is gyakorolnom kellett, hiszen még mindig nem voltam azon a szinten, hogy magabiztosan és hibaszázalék nélkül tudjam használni.
Mindezek után, az eddigi kiképzés mellett, még újabb oktatóval kellett megismerkednem. Egy pilótával. Az ő feladata volt minden becsületőrt megtanítani arra, hogy miként és hogyan kell egy vadászgépet elvezetni. Először az elméleti órák jöttek, hogy milyen a gép felépítése, melyik gomb, képernyő és érzékelő mire van, melyik figyelmeztetést mikor írja ki a rendszer és hasonló nyalánkságok. Ezután következtek a gyakorlati órák. Először csak szimulációkban és hasonlóakban, majd rendes gépen is. Voltak akiket izgalommal, vagy adrenalinnal töltött el az egész, olyanok is kerültek akik tartottak, vagy féltek a repüléstől. Számomra csak szükséges plusz volt. Elsősorban én mindenképp szárazföldi/vízi lény voltam, az, hogy megtanulhattam egy vadászgépet vezetni csak ráadás volt, ami bizonyos szituációkban előnyömre válhat.
Közben a saját felszerelésemre is kellett néhány napot szánnom. A páncélzatomat két okból küldtem el kovácshoz. Egyrészt, hogy a sérüléseket és hibákat kijavítsa és újrafesse, másrészt, hogy újabb dolgokkal szerelje fel. Ilyen volt a beépített huzalpuska, az alkarba épített hordozható szkenner, kommlink és datapad. Igen, a droid kérdése fontos lett, hiszen úgy később, mikor saját gépem lesz szükséges lesz egy asztrodroid, mint ahogy sok olyan művelet van, amit egymagam nem tudok végrehajtani, mert nincsenek meg a megfelelő képességeim vagy lehetőségeim. Éppen ezért leültem egy technikussal egyeztetni. Gyakorlatilag A-tól Z-ig minden egyes droidot végignéztünk és kielemeztünk. Az bizonyos volt, hogy már körülbelül a közepénél egy csillag kellős közepébe kíván engem, de professzionálisan viselkedett és végig csinálta velem az egész műveletet. Végül sikerült kiválasztani, hogy milyen droid lesz amelyikből kiindulunk. Egy ID10-es modell lett az alap, a technikus pedig néhány napi munkával az alap kutasz és kémkedő modul és felszereltség mellé asztrodroid modult és szükséges csatlakozókat is szerelt, valamint egy kommlinket is épített belé. A legnagyobb különlegessége pedig annak a lehetősége volt, hogy dokkolhatott az arra kialakított helyre, így újabb látogatást kellett tennem a páncélkovácsnál, hogy a páncélzatom háti részére az erre megfelelő dokkolót kialakítsa.

Kaland jutalma: 2 pont + 10.000 kredit

§--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------§

Adatlap:
Szint: 3. szint
Pont: 17.

Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás – 1. szint /1. pont (Juyo haladó)
- Telekinézis – 1. szint /1. pont
- Receptív-Projektív telepátia – 1. szint /1. pont
- Meditáció – 1. szint /0. pont
- Erőérzékelés – 1. szint /0. pont
- Érzékszerv élesítés - 1. szint /2. pont
- Szabadulás - 1. szint /1. pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés - 1. szint /0. pont
- Méregkeverés - 1. szint /3. pont
- Ráolvasás - 2. szint /2. pont + engedély Nefitől
- Méregtelenítés - 2.szint /1. pont

Felszerelés:
- Vibrovívótőr (Vibrorapier) – 400 kr.
- Könnyű harci páncél - 1000 kr.

Páncél szenzorok:

- Közepes harci páncél kiegészítések a könnyű harci páncélzatra - 2000 kr. (alkar, könyök, váll, térd, lábszár és háti részek)

Páncél kiegészítések:

- Öv - 100 kr.
- 7 x Méreg - 700 kr.

Mérgek:

- 7 x Ellenméreg - 700 kr.
- Sokkoló ostor - 1500 kr.
- Guard Shoto fénykard - 3 pont

Fénykard módosítások:

- ID10 (Speciálisan átalakított droid) - 5.100 kr.

Droid funkciói:

Alkalmi kiadások:
- Vörös színű teljes páncélfestés - 100 kr.
- Páncél javítás, újrafestés - 200 kr.

Kredit: 5.950 kr.

Különleges képességek:
Chagrian:
- Képes a szárazföldön és a víz alatt is lélegezni.
- Gyenge fényviszonyok (nem teljes sötét) is jól lát.
- Emberinél 3-4x több sugárzást bír ki, mielőtt az károsodást okozna.
- Felnőtt korára teljesen elveszíti az ízérzetét.
- Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.

Urdrarr:
- Kék bőrszín.
- Erőérzékenység.

Pontok: 17. pont
Elhasznált: 15. pont
Maradt: 2. pont

Elfogadva, méregtelenítés 100%, a ráolvasás változatlanul 80%.

Akkor, mint mondtam a bővítésekért 5 pontot kapsz összesen.

Bővítés:
A mesteremnek elég furcsa elképzelései vannak a nyaralás fogalmáról. Közölte velem, hogy pakoljak össze, mert “hosszú nyaralás” vár rám. Ez már akkor rögvest gyanús volt számomra, hiszen nem is tudtam arról, hogy létezne ez a szó a szótárában. Természetesen nem tévedtem sokat, persze azt hittem, hogy valami kietlen bolygóra hajítanak ki felszerelés és élelem nélkül, ahol még mérgező gázok vannak és repülő emberevő cápák élnek. Helyette viszont egy kellemes trópusi bolygóra kerültem. Az
odavezető úton a feladatomat is megkaptam. Nem túl nagy örömömre, de megkaptam egy bázis vezetői szerepét. Sohasem voltam oda az ilyesmiért, de ugyanakkor azt is tudtam, hogy értelmetlen és veszélyes szembe menni a mesterem akaratával. A lényeg az volt, hogy kellett oda egy ember, aki nem csak sima becsületőr hanem kézben tudja tartani a bázis dolgait és a bolygó őslakos faját is. Erre pedig én voltam az alkalmas a kétéltűségem miatt is részben. Persze más becsületőrt nem kapok magam mellé, csak azok lesznek ott, akik a moffra vigyáznak, azok pedig utasítást kaptak, hogy ne kövessék az én parancsaimat. Különösen azért mert rajtuk keresztül tart szemmel a mesterem, amikor nincs ott személyesen.
Az űrhajó a bázistól távolabb levő kis szigeten landolt az óceánparthoz közel. Dilljos Strinic moff és kísérete már vártak rám. A moff egy idősebb, őszes hajú ember férfi volt. Az illendő meghajlást és köszöntést követően elég szigorú tekintettel mért végig, ami fél szemmel szép teljesítmény volt.
- Mire várunk? - kérdeztem unottan, lévén az űrhajó már egy ideje elment és mi még mindig ott álldogáltunk a parton.
- A katonai parancsnokunkra, úrnőm, most kell ő is megérkezzen. Tava Zak a neve. - a moff nyugodtan és bármi nemű aggodalom nélkül válaszolt.
Hamarosan valóban megérkezett akit vártunk, bár nem úgy, ahogyan én számítottam rá, és közel se olyan volt, mint amilyenre számítottam. Az óceánból érkezett, amíg kellően közel nem ért a parthoz addig fel se tűnt. Amikor pedig kilépett a habokból, akkor egy jól megtermett draedan férfi állt velem szemben. Gyakorlatilag egy óriási halember vörös szemekkel, éles fogakkal, törzsi tetoválásokkal és kellemes óceán illattal.
- Üdvözlöm a Sesid-en, úrnőm. - eléggé reszelős hangja volt, de ez engem cseppet sem zavart. Legalább abban biztos lehettem, hogy nem csak dolgozni de szórakozni is tudok majd.
A bázist amit kaptam “ajándékba” a Figyelők Tornyának nevezték. Az óceánból kimagasló hatalmas, téglatest alakú sziklák egyikén volt. A saját lakosztályomat sem volt nehéz megtalálni benne. Egyrészt hatalmas volt és fantasztikus kilátás nyílt az óceánra az ablakokon keresztül, másrészt a polcokat valaki telepakolta archívumokkal roskadásig. Amikor az egyiket véletlenszerűen leemeltem a polcról és belenéztem, akkor rögvest tudtam, hogy kinek a becses ajándékai. A mesteremé. Ebből is láthattam, hogy mennyire figyelemmel kíséri a tanulmányaimat, hiszen biológia, birodalmi törvények és bázis vezetés témában voltak, ráadásul mind ősi urdrarr nyelvre fordítva, hogy rá legyek kényszerítve arra, hogy előbb az azzal kapcsolatos tanulmányaimat fejezzem be. Sokat az első napon nem töltöttem el a lakosztályomban mert körbevezetést kaptam a bázison és teljes helyzetjelentést az állapotokról a mofftól. Végül csak valamikor késő estére értem vissza és akkor már nem álltam neki a tanulásnak a hosszú nap után, inkább a katonai parancsnokot hívattam egy kis közelebbi megismerkedésre.
A következő egy hónapot javarészt három dolog töltötte ki. Szabadidőmben tanultam és olvasgattam, azon túl edzések meg közös munka a moffal és a bázis különböző
parancsnokaival. Ennyi idő kellett, hogy hozzávetőlegesen tisztába legyek a bázis és az őslakosok helyzetével. Sokkal inkább idegesítőek voltak a Birodalom számára mintsem, hogy problémát jelentsenek, de ha senki sem foglalkozna velük akkor hamar azzá nőnék ki magukat.
- Sámánok temploma? - a témát Tava hozta fel, véleményem szerint elég későn, mikor egy közös éjszakát követő hajnalban a népéről érdeklődtem újfent.
- Igen. Valamikor erőhasználókat képeztek. Mára eléggé elhagyatott amióta megölnek minden erőhasználó gyermeket. - a hangjából kihallatszott a nemtetszés. A népéből talán ő volt az, aki a legközelebb állt a birodalmi elvekhez.
- Mennyire titkos hely? - ültem fel az ágyban miközben magam köré tekertem a takarót. A kérdés inkább költői volt, ugyanis biztos voltam benne, hogy megkapom az információt amire szükségem volt.
- Csak a draedanok tudják a pontos helyét. - arra, hogy próbált misztikusnak hangzani csak a szemeimet forgattam. Nem voltam kíváncsi az ostobaságaira.
- Vigyél oda. - inkább utasítás volt, mintsem kérés és biztos lehetett benne, hogy nemleges választ nem fogadok el, főleg, hogy már neki is láttam felkészülni az indulásra.
Egy olyan órába telt míg hajóval elértük azt a nagyobbacska szigetet, ahol az esőerdő mélyén a templom rejtőzött. Egy kisebb csapatot vittem csak magammal, hogy legyen aki biztosítja kint a helyet, amíg én átvizsgálom a templomot.
- Juttasd eszembe, hogy szereltessek beléd lámpát. - közöltem a droidommal, mikor rájöttem, hogy kényelmesebb lenne ha nem kellene külön fényforrást vinnem magammal. - És hogy tanuljak meg droidul, ha már a közös megterhelő a számodra. - válaszoltam a feltehetőleg sértett csipogására, amire egy pont ugyan olyat kaptam ismét válaszul. Nem tudom ki találta ki, hogy csak csipogni tudjanak és mi haszna volt belőle.
Maga a templom nem volt túl látványos, eléggé a minimalizmust tartotta szem előtt az építész. A csapdákra sem fordítottak sok figyelmet, hiszen minden ami volt, az csak arra volt jó, hogy idegesítő legyen nem pedig arra, hogy kihívást vagy veszélyt jelentsen. A falak is csupaszok voltak és semmit se láttam, amit a régészeknek lehetne elküldeni, vagy amiért érdemes lenne őket idehívni, de ettől függetlenül úgyis köteles vagyok értesíteni őket erről a helyről.
A főnyereményt az egyik belső teremben találtam meg. Gyermekeket és fiatalokat, akik minden bizonnyal erőhasználók lehettek. Ennyit arról, hogy megölik őket. Pár felnőtt
“sámán” volt, akik megpróbáltak ellenállást kifejteni, de se a képességeik, sem pedig az Erőben való jártasságuk nem volt még csak gyengének se nevezhető. Látszott, hogy rendes tanításban sem volt részük, a primitív fegyvereik pedig meg se kottyantak a fénykardomnak. Elég hamar halfilé lett belőlük. A fiatalok, nagyon helyesen, még csak meg sem próbáltak elmenekülni vagy problémát okozni, a puszta jelenlétem, meg a sámánok balsorsa, elég volt ahhoz, hogy nyugton megvárják a katonákat, akiket behívattam. A sikeres kis kaland után természetesen mindegyik gyermeket felpakoltattam egy Korribanra tartó hajóra, hiszen ki tudja, az egyik talán túléli majd ott a képzést.
Ezután a templomot a régészek vették a kezükbe, az őslakosok ellenállásán pedig sikerült egy újabb lyukat ütni. A bázisra visszatérve első dolgom volt szerezni valakit, aki képes volt egy lámpát szerelni a droidomba, valamint a tanulmányaimat is bővíthettem egy újabb témakörrel, hogy megérthessem a droidom csipogásait. Feltehetőleg másként is meg lehetett volna oldani, de se a tanulást, sem pedig önmagam képzését nem vetettem meg soha.
A fizikai képzésemmel se volt gondom, hiszen bőségesen odafigyelt a mesterem is erre, meg én is. Az ő részéről ez úgy nézett ki, hogy hétről-hétre más és más becsületőrt küldött, hogy próbára tegyen. Mindenik mindezt úgy tette, hogy a párbaj helyszínét a bolygón maga választotta ki vagy hozta létre, így nem egy alkalommal indultam hátrányos helyzetből. Volt akivel szemben a tengerparton, vagy az erdőben kellett helytállnom és túlélne , persze voltak komolyabb kihívást jelentő helyszínek is, mint a lábfejnyi hellyel rendelkező sziklákon táncolva, vagy egy vízesés kellős közepén. Eddig a legmegterhelőbb talán a vulkán közelében volt. Addig soha se kellett ilyen forrósággal is megküzdenem. A saját részemről pedig Tavát kértem meg, hogy víz alatti harcra képezzen kicsit. Szintén kétéltűként mégis csak számíthattam a szakértelmére és különben is évekig harcolt a víz alatt is.
Végül új “nyaralásra” fizettek be. A mesterem megbízásából az Onderonra kellett ellátogatnom egy kevéske kutakodásra. Viszont nem egyenesen a nevesített bolygóra mentem, hanem kitérőt kellett tennem. Egy ideje már nem túl enyhe jelzéseket kaptam a mesteremtől, hogy ideje lenne valami űrutazásra alkalmas járműre szert tennem, hogyha azt szeretném, hogy ne alja munkát kelljen végeznem, hiszen az, hogy folyamatosan fuvart intézzenek nekem az költséges is és túl sok plusz munkával jár. Így hát arra a közös megegyezésre jutottunk, hogy Onderonra már saját hajóval kell megérkeznem, ha jót akarok, tehát előbb egy olyan bolygóra kellett utaznom, ahol választhatok magamnak egy szépséget. Szerencsére az űrhajók világa jobban vonzott, mint a bázisvezetés, így kellemesen eltöltöttem az időt választgatással. Hogy amiatt, hogy urdrarr vagyok, vagy a pénz miatt, vagy mindkettő, de az eladó is kitartóan és lelkesen állt a rendelkezésemre, így elég hamar sikerült egy, az igényeimnek és feladatköreimnek megfelelő űrhajót kiválasztani.
- Irány az Onderon, első tiszt. - paskoltam meg a droidom fejét miután a hajót megvettem, körbejártam, hogy feltérképezzem egy kicsit, majd beültem a pilóta ülésbe a droidom mellé. Igazán hasznos volt, hogy gondoltam arra, hogy asztrodroid is legyen részben a kicsike, hiszen hanem most még arra is költenem kellett volna.

§--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------§

Adatlap:
Szint: 4. szint
Pont: 22.

Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás – 1. szint /1. pont (Juyo haladó)
- Telekinézis – 1. szint /1. pont
- Receptív-Projektív telepátia – 1. szint /1. pont
- Meditáció – 1. szint /0. pont
- Erőérzékelés – 1. szint /0. pont
- Érzékszerv élesítés - 1. szint /2. pont
- Szabadulás - 1. szint /1. pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés - 1. szint /0. pont
- Méregkeverés - 1. szint /3. pont
- Ráolvasás - 2. szint /2. pont + engedély Nefitől
- Méregtelenítés - 2.szint /1. pont

Felszerelés:
- Vibrovívótőr (Vibrorapier) – 400 kr.
- Könnyű harci páncél - 1000 kr.

Páncél szenzorok:

- Közepes harci páncél kiegészítések a könnyű harci páncélzatra - 2000 kr. (alkar, könyök, váll, térd, lábszár és háti részek)

Páncél kiegészítések:

- Öv - 100 kr.
- 7 x Méreg - 700 kr.

Mérgek:

- 7 x Ellenméreg - 700 kr.
- Sokkoló ostor - 1500 kr.
- Guard Shoto fénykard - 3 pont

Fénykard módosítások:

- ID10 (Speciálisan átalakított droid) - 5.100 kr.

Droid funkciói:

- IHS Wivern - 6 pont (nagyobb mint egy vadász, kisebb mint egy teherhajó)

Alkalmi kiadások:
- Vörös színű teljes páncélfestés - 100 kr.
- Páncél javítás, újrafestés - 200 kr.

Kredit: 5.450 kr.

Szakértelmek:
- Sith padawan képzés
- Alkímiai ismeretek
- Ősi urdrarr nyelv ismerete
- Bázisvezetés (Kezdő szint)
- Birodalmi törvények és igazságszolgáltatás ismeretek
- Biológiai ismeretek
- Droidnyelv ismerete (Kezdő szint)
- Vízalatti harc
- Űrhajó vezetés

Különleges képességek:
Chagrian:
- Képes a szárazföldön és a víz alatt is lélegezni.
- Gyenge fényviszonyok (nem teljes sötét) is jól lát.
- Emberinél 3-4x több sugárzást bír ki, mielőtt az károsodást okozna.
- Felnőtt korára teljesen elveszíti az ízérzetét.
- Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.

Urdrarr:
- Kék bőrszín.
- Erőérzékenység.

Pontok: 22. pont
Elhasznált: 21. pont
Maradt: 1. pont

Elfogadva, ráolvasás 100%.

A feljebb említett bővítésekből járó pontok mellé 35.000 creditet is kapsz.

Kaland címe: HIDEGHÁBORÚ 6. – A JÖVŐ ÍGÉRETE
Játékostárs(ak) neve(i):  Chamm Varr'ighat | Yana Garr
Kalandmester: Rhyssa Edaara Quillan
Kezdő reag: Romok
Záró reag: Romok

Kaland tartalma: A kis kiruccanás sokkalta eseménytelenebbül zajlott, mint gondoltam. A mandaloriai egy idióta volt, aki többnek gondolta magát, mint ami, az ásatást vezető nő viszont kedvemre való volt, kicsit parancsolgató, de meg tudtam érteni, hogy mi volt benne az, ami miatt nem megölte őt Hiuval nagyúr, hanem életbe tartotta, még odáig is elmenve, hogy kifejezetten parancsba adta, hogy nem bánthatjuk.
Maga a feltárás eléggé laza volt, leszámítva az óriási monolithot, amit valaki a pincében tartott, valamint azt, hogy a végén egy régi-új császárnőbe botlottunk. A furcsa látomásról nem is beszélve, meg arról, ami a bolygóval történt, habár az kifejezetten javulás volt a bolygóra nézve. Természetesen a császárnőnek felajánlottam, hogy hazaviszem Dromund Kaas-ra, végtére is én is arra kellett mennem, meg becsületőr lennék és különben is császárnő volt.

Bővítés:
A hazatérés után természetesen amennyire szükséges volt még, elkísértem a nőt, majd egyenesen a mesteremhez mentem jelentést tenni. Néhány nap múlva pedig ajándékot kaptam. Mint minden valamire való urdrarr én is kiraktam egy asztalra és napokig kerülgettem. Nem megbízható semmi sem, ami egy másik urdrarrtól jön, jöjjön bárkitől, és főleg akkor nem, ha ajándék. Mivel azonban semmi sem történt, nem robbant fel, nem vadult meg akire ráadtam és nem hordozott semmiféle mérget vagy betegséget, így végül magam is fel mertem venni. Annyi változott tőle, hogy könnyebb volt az Erőre koncentrálni, mint azelőtt.
A mesterem is meg volt elégedve a munkámmal, ezt mi sem mutatta jobban, mint az, ami az elkövetkezendő heteket és hónapokat illette. A szféra központi bolygóján a sivatagban töltöttem a napokat azzal, hogy reggeltől estig sziklákat kellett kerülgetnem, viszont ez nem volt elegendő, közben szóban kellett vizsgáznom szituációs játékokban. Ha valaki azt hiszi, hogy Lord Farrirr nem tud kegyetlen lenni, hát nagyon is téved. Csak telekinetikát használhattam gyakorlatilag mindenre, a sziklák elkerülésére, a sziklák elhárítására, a sziklák megállítására, az evéshez, az iváshoz, még meditáció közben is azt ellett használnom, ahogy ha nem tudtam a helyes választ, úgy a megfelelő megtalálásához a datapadot is lebegtetnem kellett kézzel való tartás helyett. Ez közel sem volt olyan, mint azt bárki gondolná. Nem egyszer kerültem kellemetlen közelségbe a sziklákkal, komoly sérülésem nem lett, de nem kevés zúzódással, horzsolással és kék-zöld folttal járt az egész.
Az elején maximum elkerülni tudtam és a táplálkozás sem volt túl kellemes, főleg hogy a homok nem számít a jó fűszerek közé, még úgy se, hogy elég gyenge az ízérzékelésem. A későbbiekben már lassítani tudtam a köveket, legalább könnyebb volt kitérni és már pár másodpercet tudtam a levegőben is tartani magamat meditálás közben.
Nem kevés erőfeszítésbe és a kietlen vidéken töltött éjszakába telt, hogy odáig jussak, hogy végre képes legyek megállítani egészen a felém küldött sziklákat, viszont a tulajdonképpeni szándékot nem láttam mögötte és egyszer csak azon találtam magamat, hogy pár száz kilós sziklák fognak közre és az utolsó a felfelé való kijáratot is elzárta előlem. Percekig csak dühöngeni tudtam, hogy mégis miképp lehettem ilyen ostoba, hogy hagytam eluralkodni magamon a magabiztosságot annyira, hogy ez megtörténjen. Ezután pedig arra kellett energiát fordítanom, hogy ezt a dühöt tulajdonképpeni hatalommá formáljam. Négy nappal és három éjszaka kellett ahhoz, hogy kijussak. Az elején annyira képes voltam, hogy a felső sziklát megmozdítsam, igaz csak néhány centit mielőtt visszasüllyedt volna. Az egész szerkezet megingott, vagyis biztos volt, hogy ha nem jutok ki, akkor vagy abba halok meg, hogy a sziklák agyonnyomnak, vagy pedig éhen halok. A második napon már sikerült elég magasra emelnem, de megtartani még mindig nem tudtam. A harmadik napon megemelni és megtartani is sikerült, de elmozdítani már nem, így továbbra is rab maradtam. A negyedik nap végére sikerült a sziklát lelökni a helyéről és egy ugrással elhagyni a "cellámat". Persze senki sem várt rám, a mesterem hagyta, hogy ha nem tudok kijutni, akkor úgysem vagyok a hasznára, ha kijutok, akkor pedig úgyis jelentkezek nála. Így is lett.
- Hát mégsem haltál meg. - nem tudtam eldönteni, hogy ennek most örül, vagy pedig szomorú emiatt. Valószínűleg inkább megnyugtató volt, hiszen nem kellett új tanítványt keresnie és a belém vetett ideje sem ment kárba.
- Nem, mesterem. - a felelet egyszerű volt, gyors és érzelemmentes. Nem dicsekedtem, hiszen saját figyelmetlenségem miatt ért be a csapda gyümölcse és nem is panaszkodhattam, hiszen túléltem és a fejlődésemet szolgálta a dolog.
- Mondd csak, megbízol bennem, tanítvány? - a kérdésnél felém fordult, már nem Kaas City látképét figyelte, hanem az arcomat, illetve mintha valamit a mögött nézne. Talán a lelkemet, vagy az esszenciámat, esetleg az Erő magját a testemben, nem tudom.
- Nem, mesterem. - ez teljesen őszinte volt. Egyáltalán nem bíztam meg benne és nem is adott okot rá, hogy így tegyek. Igaz, ha adott volna, akkor is gyanakvás lett volna rá a válaszom és bizalmatlanság. Egyszerűen nem olyan világban éltem és nem olyan személy voltam, aki bárkiben is megbízna, legyen az bárki és jöjjön bárhonnan.
- Helyes válasz. Feladatom van a számodra. Nevezzük csak megérzésnek, vagy pillanatnyi hóbortnak. A Dagobah-ra kell menned. Pontos koordinátákat is kapsz egy templomhoz. Valami nem tetszik nekem azzal kapcsolatban, de nem tudnék rámutatni, hogy pontosan micsoda. Ez lesz a te dolgod, hogy kiderítsd. Távozhatsz. - a parancs különös volt, de attól még az volt én pedig csak meghajoltam és távoztam.
Hosszú idő óta ez volt az első önálló küldetésem. Természetesen ehhez mérten teljes harci díszben indultam neki a Wivern fedélzetét a mesteremtől kapott koordinátákra.
§--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------§

Adatlap:
Szint: 4. szint
Pont: 22.

Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás – 1. szint /1. pont (Juyo haladó)
- Telekinézis – 1. szint /1. pont
- Telekinézis - 2. szint/2 . pont (? %)
- Receptív-Projektív telepátia – 1. szint /1. pont
- Meditáció – 1. szint /0. pont
- Emlékezetnövelés - 1. szint/0.pont
- Erőérzékelés – 1. szint /0. pont
- Érzékszerv élesítés - 1. szint /2. pont
- Szabadulás - 1. szint /1. pont
- Rövid idejű emlékezetnövelés - 1. szint /0. pont
- Méregkeverés - 1. szint /3. pont
- Ráolvasás - 2. szint /2. pont + engedély Nefitől (100 %)
- Méregtelenítés - 2.szint /1. pont

Felszerelés:
- Vibrovívótőr (Vibrorapier) – 400 kr.
- Könnyű harci páncél - 1000 kr.

Páncél szenzorok:

- Közepes harci páncél kiegészítések a könnyű harci páncélzatra - 2000 kr. (alkar, könyök, váll, térd, lábszár és háti részek)

Páncél kiegészítések:

- Öv - 100 kr.
- 7 x Méreg - 700 kr.

Mérgek:

- 7 x Ellenméreg - 700 kr.
- Sokkoló ostor - 1500 kr.
- Guard Shoto fénykard - 3 pont

Fénykard módosítások:

- ID10 (Speciálisan átalakított droid) - 5.100 kr.

Droid funkciói:

- IHS Wivern - 6 pont (nagyobb mint egy vadász, kisebb mint egy teherhajó)
- Egy sith alkímiával készült amulett (ajándék)

Alkalmi kiadások:
- Vörös színű teljes páncélfestés - 100 kr.
- Páncél javítás, újrafestés - 200 kr.

Kredit: 40.450 kr.

Szakértelmek:
- Sith padawan képzés
- Alkímiai ismeretek
- Ősi urdrarr nyelv ismerete
- Bázisvezetés (Kezdő szint)
- Birodalmi törvények és igazságszolgáltatás ismeretek
- Biológiai ismeretek
- Droidnyelv ismerete (Kezdő szint)
- Vízalatti harc
- Űrhajó vezetés

Különleges képességek:
Chagrian:
- Képes a szárazföldön és a víz alatt is lélegezni.
- Gyenge fényviszonyok (nem teljes sötét) is jól lát.
- Emberinél 3-4x több sugárzást bír ki, mielőtt az károsodást okozna.
- Felnőtt korára teljesen elveszíti az ízérzetét.
- Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.

Urdrarr:
- Kék bőrszín.
- Erőérzékenység.

Pontok: 24. pont
Elhasznált: 23. pont
Maradt: 1. pont

Elfogadva, 100%-n a telekinetika 2.