Re: Wakanda (Afrika)

by **Serena Davidson** Hétf. 29 Aug. 2011, 13:08

Halkan mordultam fel Al szavai után, még az alatt is vörös volt. Kevéssé feltűnőbb színt a Kéz sem választhatott volna. Jah, úgysem tudnánk magunkat kiadni turistának, mert valakik úgyis elrontanák mindezt. De amúgy is olyan remekül jön Freyr folyamatos pesszimizmusa. Végül mogorván néztem Rachel-re, aki felháborodott az ötleten.
- Tudod, akkor végig hátul maradhattál volna az asgardiakkal – mondtam. – És csak arra figyelsz, ha valaki a nevedet kiabálja gondolatban – vontam meg a vállamat.
A város meseszépnek nézett ki, kár, hogy nem tényleg turistáknak jöttünk el, megérte volna. Az utcák azonban kihaltak és sehol senki sem volt, csak néhány katona, akik végül is csak lekapcsoltak minket, ahogyan Manó a farkával akart minket elsöpörni, azt még átugrottam, majd ráléptem, mielőtt a többieket is eltalálhatta volna. Tegyük le a fegyvert, nem volt fegyverem még mindig. Átadni a papírt, hogy kihez jöttünk. Zyro-ra sandítottam.
- Ugye sejted pubi, hogy ezzel a városi börtönnél tovább nem jutunk, vagy a zárt osztálynál? – kérdeztem morogva.

by **Henry White** Hétf. 29 Aug. 2011, 16:16

-Nos erről ennyit....-
Morgom mikor a helyi őrök pár perc városban kóborlás után lekapcsolnak minket. Mivel nincs nálam fegyver csak a mágikus botom, azt pedig nem fogom átadni senkinek. Így csak egykedvűen álldogálok, míg kiderül, Al által átnyújtott papír ér-e valamit. Elég fontosak-e ezek hogy tudják miről van szó, vagy magánzárkában kötünk ki. Bár nem hiszem, hogy ezek nagyon sok mindenbe lennének beavatva. A börtönből pedig elég problémás lenne, Apokalipszis színe elé juttatnunk Al-t.

by **Bishop** Kedd 30 Aug. 2011, 17:59

Nos elég könnyen elkapnak minket, vagyis még nem kaptak el, csak majdnem. Leteszem a fegyvereim, a lábam elé, hogyha mégse lenne békés megoldás akkor az őrök arcába rúghassam, de persze nem ez a fő terv.
- Kérem hallgassanak meg minket.
~ Ha a szép szó ereje beválik, akkor csodálkozni fogok.

by **Thorhalla** Szer. 31 Aug. 2011, 10:49

2046. szeptember 1. 19:15; szombat délután – Wakanda
Résztvevők: Lorna Howlett, Rachel Wilcox, Zyro Tao, Freyr Johnson, Ethan Jackson, Andrew Ramirez és Hjuchia Algernon

Zyro szavai után a katona felmordult, Rachel közben belenézett a fejébe, a katonának fogalma sem volt, hogy merre lehet Apokalipszis, a palotában biztosan, de ennyi. És rólatok, hogy mit gondoltak? Magneto újabb terroristái, amiből már vagy egy tucatot fogtak el az elmúlt egy hónapban is.
- Diplomáciai küldöttség – mondta megvetően. – Ennél szánalmasabb magyarázatot még nem láttunk orvgyilkostól.
Az őr átvette a papírt Al-tól, de anélkül, hogy megnézte volna vágta zsebre azt, majd a katonáknak intett, hogy bilincseljék meg a csapatot. Amint ezzel készen voltak, a közelben levő rendőrségre vitték be a csapatot és zárták be őket egy börtöncellába, ahol egy másik teljesen összevert alak volt még betéve. Az még felnézett a csapatra.
- Ennyit a következő csapatról… - mondta fájdalmasan.

2046. szeptember 1. 19:15 szombat délután – Wakanda
Résztvevő: Judy Huniver-Frost és Remus Woodson

Az egyik őr végül Remus-ra néz a bemutatkozás után és biccent a férfinak. Int a többi őrnek, mire azok felemelik a fegyverüket és kissé félre állnak, hogy utat nyissanak a párosnak. Kinyitják a kaput és most már Judy és Remus beléphetnek a birtokra. Judy nagy álma is teljesült, végre láthatta a feketepárduc szobrokat, hiszen az út két szélén, ami a palotához vezetett, ott álltak ezek a szobrok és innen már tökéletesen látszott a legnagyobb is, ami a főbejárati lépcsőknél állt.
A főbejáratot amúgy minden gond nélkül éri el a páros, a katonák csak egy-egy pillantást vetettek a párosra, de különösebben egyelőre nem foglalkoztak velük.

by **Tyler** Csüt. 01 Szept. 2011, 10:46

-Aúúú, ez fájt....-
Morgom ahogy valaki rátapos a farkamra. Naná hogy Lorna volt. Rá kacsintok.
-Ezt tartogasd arra mikor kettesben vagyunk....-
Hoppá, bilincsek a kezemen, és máris egy dutyiban találjuk magunkat.
-Ha! Úgy tudtam hogy ide fogunk kilyukadni, egy újabb börtön. Ha így folytatjuk a világ összes dutyiját közelről fogjuk ismerni.-
Dohogok fennhangon, majd leteszem magam, már ha van itt hova leülni. A mellettünk lévő fickó dünnyög valamit.
-Nyugi haver mi nem vagyunk a személyes felmentő sereged....-A többiekhez fordulok.
-Na és most mit fogunk csinálni?-

by **Godlaw / Tao** Csüt. 01 Szept. 2011, 11:25

Lornara sandítok, és megvonom a vállamat, fogalmam sincs, meddig jutunk el, a mi feladatunk vigyázni Algernonra, és eddig ez sikerült is, de mivel hiteltelennek bizonyult a katonák szemében, ugyan így hiteltelen lehet majd Apokalipszis szemében.
Hagyom, hogy megbilincseljenek, és elvezessenek a cellába. Nem zárnak minket külön helyiségbe, ezek szerint nem tartanak különösen veszélyesnek. Tulajdonképpen nem hinném, hogy egyáltalán kihallgatás.
A cellában egy másik férfi is van, aki talán azt hiszi, hogy hozzá hasonlóak vagyunk.
-Magneto mutánsa vagy? Ő küldött, hogy megöld Apokalipszist? - Kérdem tőle egykedvűen, miközben felmérem a cellát, körbesétálok, és szétnézek.

by **Quentine Constantine** Csüt. 01 Szept. 2011, 12:06

-Hát ez rohadt jó, ez volt a nagy terved? Egy redvás papírod van csak? Nem is tudom, ki a nagyobb gyökér, a Kéz vezetői, hogy téged küldtek, vagy te, hogy azt hitted, ez elég lesz. Istenem, miért büntetsz engem - morgom, miközben megbilincselnek, és út közben sem nagyon hagyom abba a dühöngést.
Egy börtön, egy rohadt börtön, mintha nem lenne jobb dolgom, mint ebben a patkánylyukban gubbasztani. Valami fószer már eléggé megkapta a magáét, és most meg azt hiszi, mi vagyunk a haverjai? Kíváncsi vagyok, őt mivel foghatták el, lehet hogy neki útlevele volt, azzal próbált bejönni, hátha elég lesz.
-Ülünk a seggünkön, és várjuk, hogy csináljanak valamit velünk, elvégre ha szökéssel próbálkoznánk, rögtön a saját helyzetünkön rontanánk, és akkor sem hinnének nekünk, ha... Mit tudom én - válaszolom Manónak, és az egyik priccsre leülök.

by **The Prof** Csüt. 01 Szept. 2011, 12:53

Az őr felismerte, vagy legalábbis tud valamit, mert nem kötözködik többet, hanem átengedi őket. Miután bejutottak a palota udvarába eléjük tárul a fekete párduc szobrok csodálatos látványa. Remus mindig is szerette ezeket a szobrokat, hatalmat és erőt sugároznak magukból, s ez mindig is arra emlékeztette a fiút, hogy benne is ott van ez a hatalom és erő, csak várja az időt amikor felszínre kell törnie.
- Szépek ezek a szobrok, remélem neked is tetszenek. Gyere nézzük meg a legnagyobbat, ott van a főbejáratnál. - mutat a főbejárat irányába.
El is indul arra fele, természetesen csak úgy, hogy a lány lépést tudjon tartani vele és közben bámészkodni is tudjon. Az őrök nem figyelnek rájuk különösebben, Remus reméli nem is fognak komolyabb figyelmet nekik szentelni.

by **Serena Davidson** Csüt. 01 Szept. 2011, 12:54

Nem vették be, milyen meglepő! Hagytam, hogy megbilincseljenek és Manó felé csak egy halk morgást engedtem meg. Nem igazán voltam jelenleg szórakozó kedvemben. Hagytam, hogy a börtönig vezessenek, már megint egy. Egyet kellett értenem, hogy lassan tényleg mindet ismerni fogjuk. A hátamat a falnak vetettem és az összevert fickóra néztem, aki azt hitte, hogy mi leszünk a felmentő sereg. Csalódnia kellett, a többiekre néztem a szavai után.
- Még jó, hogy Vic kint maradt – morogtam. – Már csak az kellett volna, hogy Magneto unokáját is velünk lássák!
Szökni, nem szökni. Ha szökünk tény, hogy csak rosszabb helyzetbe kerülünk, de ha maradunk, akkor itt fogunk megőszülni. Néhányunknál ez pedig roppant sok időt venne igénybe, sőt a kínzásról nem is beszélve láthatóan a fickót, aki velünk van.
- Most komolyan megvárjuk, amíg úgy végezzük, mint az? – kérdeztem. – Ha nem, akkor szerintem a következő tíz évre itt ragadtunk, komolyan néhány behatoló ügye eljut az uralkodóig? Ugye ezt ti sem gondoltátok komolyan?

by **Ammon Einarson** Csüt. 01 Szept. 2011, 14:41

A járőrt nem érdekli a papír. Remek, csak ez kellett. Rachel puffogni is kezd, hogy egy redvás papír volt a terv... Magamba tartom a válaszom számára míg nem érkezünk meg a szállásunkra, a börtönbe. Van még valaki itt akit megvertek már rendesen.
- Rachel - fordulok felé - nem ez a redvás papír volt a terv. Tudod mivolt a terv? Hátha oda tudunk menni nyugodtan és bebocsátást tudunk kérni nem az, hogy azzal a redvás papírral. Meg egyébként is szerinted én ez élvezem? Tudod mennyi időm volt megtudni meg kitalálni, hogy Apokalipis leszármazotta vagyok és hogy be kell jutni meg beszélni vele? Mielőtt megérkeztem teleporttal hozzátok előtte egy percel lett az orrom alá dörgölve az egész szóval teljes mértékben nem érdekel, hogy mi a véleményed.
Miután befejeztem a mondandóm egyszerűen a hátam fordítom felé és az egyik falhoz sétálok aminek neki dőlök.

by **Bishop** Csüt. 01 Szept. 2011, 18:31

Persze a cellában nincsen túlságosan jó hangulat, miért is lenne, nem erre számítottunk. Általában ilyen helyzetekben nem vagyok nagy dumás, de nem szeretném ha az őrök ide jönnének a nagy vitára.
- Szerintem örülnünk kéne, hogy egyáltalán a Kéz hajlandó volt segíteni, meg azt annak is, hogy eddig eljutottunk, meg, hogy nem lőttek le rögtön.
Ezután ha lehet odamegyek a rácsokhoz, kinézek, van-e kamera, vagy őr aki látna, és ha nincs akkor megvizsgálom a zárat és megláthatom, hogy esetleg mit tehetek, bár nem vagyok nagy zártörő, de ez is jobb mint a semmit tevés.

by **Henry White** Pént. 02 Szept. 2011, 11:09

-Akkor mégis mit javasolsz Lorna? Törjünk ki és támadjunk meg mindenkit a palotáig vezető úton? Nem mintha problémám lenne ezzel, a figyelmet is felhívnánk magunkra, csak nem biztos, hogy eljutunk addig....-
A zárkában, már itt van egy merénylő, ráadásul a többieknek sincs ötlete, hogyan tovább. Az összevert fickó felé fordulok.
-Magneto egyedül küldött? Az öreg eszetlenebb, mint hittem. Mégis mit hitt, hogy egyetlen mutáns képes lenne, megölni Apokalipszist, a saját városában?-
Csak próbálom felbosszantani, s máson levezetni a felgyűlt dühömet. Alra pillantok.
-Remélem nem az a papír volt az egyetlen dolog, amivel bizonyíthattad volna a rokonságod....-

by **Dr. John Huniver** Pént. 02 Szept. 2011, 16:47

Széles mosoly ül ki arcára, mikor az őr beengedi őket. Lehet, hogy mégis van benne némi női báj ami hat a férfiakra? Ezen csak egy rövid pillanatig mereng el, hiszen látva a szobrokat felujjong.
- Végre! A híres fekete párduc szobrok! - lelkesedése határtalan, kedve pedig vidám és önfeledt. Nem is figyel arra, hogy bármi rossz leselkedhet rá.
- Naná, hogy megnézzük a legnagyobbat! - bólint rá határozottan Remus szavaira. Nem is kell félnie a férfinak, hogy ne tudná tartani a tempót. Szép, hosszú, csillogó lábai vannak, így ez könnyen megy neki.
- Hű! - ámuldozik kikerekedett zöld szemeivel.
- Ez hatalmas! Szerinted nagy baj lenne, ha felmásznék a fejére? - súgja kérdését Remusnak, nehogy az immáron közömbös őrök megneszeljék a kamasz lány csínytevési ötletét.

by **Thorhalla** Pént. 02 Szept. 2011, 17:03

2046. szeptember 1. 19:20; szombat délután – Wakanda
Résztvevők: Lorna Howlett, Rachel Wilcox, Zyro Tao, Freyr Johnson, Ethan Jackson, Andrew Ramirez és Hjuchia Algernon

A börtönben nem volt sok minden, a rácsok, és a fal. Ha valaki a rácsokhoz próbált nyúlni, abban elektromosság volt, a fallal viszont minden rendben volt. A földön fekvő férfi felnézett a kérdésekre.
- Megnyugodtam – monda. – Már azt hittem, hogy el akarjátok rontani a munkámat.
Teljesen nyugodtan, mintha nem lett volna laposra verve, vagy tele sérülésekkel. Freyr szavaira nem zavartatta magát különösebben, csak a szemei villantak meg elevenül.
- Zavar, hogy egyedül többre vagyok képes, mint ti együtt? A kis korcs dühös – mosolyodott el a fickó kegyetlenül. – Arra sem jó, hogy Asgardi legyen, mert nekik nem kell… embernél meg különbnek hiszi magát, ez vicces lesz. Öljétek meg! Most vezesd le a dühöd…
Ebben a pillanatban mindenki elveszti a teste felett az irányítást, még Rachel is kénytelen azt tenni, amit a férfi mond. Mindenkinek egyetlen parancsa volt, megölni Freyr-t és védekezni senki sem tudott a parancs ellen.

2046. szeptember 1. 19:15 szombat délután – Wakanda
Résztvevő: Judy Huniver-Frost és Remus Woodson

Judy és Remus közben odaértek a palota előtt álló hatalmas macskaszoborhoz. Az őrség még mindig nem foglalkozott velük, most már rájuk sem néztek. Amennyiben a lány tényleg úgy dönt végül, hogy felmászik a párducszoborra, akkor ezt meg tudja tenni, kicsit el kell bújni igaz, de ki lehet kerülni az őrök figyelmét és felmászni a szobor hátára.
Miközben a lány a szobor figyelésével van leginkább elfoglalva Remus a palota egyik ablakában egy másodpercre az Akkaba-klán belső körének egyik emberét pillanathaja meg, aki türelmetlenül intett neki, hogy igyekezzen már a feladatával.

by **Tyler** Szomb. 03 Szept. 2011, 10:18

Nah nem igen jutunk előrébb, ráadásul már a másik fickó is durva dolgokat vág Freyr fejéhez, aki láthatólag nem viseli túl jól, ezt az egészet.
-A helyedben nem nyúlkálnék a zárhoz.....-
Eddig jutok, mivel hirtelen eszméletlen kényszert érzek, hogy kicsináljam Freyrt. S ahogy látom a többiek is, nagyban ezen mesterkednek.
-Nem tudom...irányítani magam....Rachel csinálj valamit....-
Nyögöm ki, miközben felpattanok, acélra váltom a bőrömet és elindulok Freyr felé, hogy a fejére mérjek egy ütést.

by **Henry White** Szomb. 03 Szept. 2011, 11:28

Dühösen pillantok a fogolyra mikor, rólam kezd beszélni. Telepata lenne?
-Hallgass! Nem tudsz te rólam semmit az ég világon....-
Sziszegem összeszorított ajkakkal felé, majd elkerekedett szemmel nézek rá, ahogy parancsol a többieknek. S a kényszerre Manó máris megindul felém. Ösztönösen megpördülök és próbálok úgy helyezkedni, hogy egyikük se támadhasson hátba, és egy erős vízhullámot teremtek, hogy a cella falához vághassam őket. Nyerve egy kis időt. Ha sikerül akkor apró energia gömböket próbálok a fogoly felé lőni, talán ki tudom zökkenteni és sikerül megszakítanom az elme kontrollját. Ezen a szűk helyen a többiekkel szemben nem sokáig fogok tudni kitartani.

by **The Prof** Szomb. 03 Szept. 2011, 22:14

Mikor a lány a lány sziklamászást akar gyakorolni a Fekete Párduc szobron, Remus egyszerűen elmosolyodik.
- Érdekes ötlet, nekem még sosem jutott az eszembe. De lehet inkább nem kéne. - mosolyog rá a lányra kedvesen.
A mosoly azonban rögtön eltűnik amint meglátja a klán egyik fontosabb személyét az ablakban aki épp neki integet, hogy ideje teljesíteni a feladatot. Nem akarja magára vonni a klán és Apokalipszis dühét, mert annak egyetlen vége lehetne csak, mégpedig az ő halála.
- Mit szólnál ha bemennénk a palotába? -kérdi kedvesen a lánytól. - Bevihetlek, mert ott dolgozom.
Ha a lány beleegyezik elindul vele a palota nélkül. Gond nélkül megy be, nem aggódik, talán egy kicsit amiatt, hogy ilyen sokat kellett rá várni, de elfolytja magában az idegességet így fizikálisan észrevehető jelei nincsenek.

by **Dr. John Huniver** Vas. 04 Szept. 2011, 16:26

Egy pillanat erejéig elmereng Remus válasza után. De kamaszkori dacossága és lelkesedése elkezdi hajtani.
- Azért megpróbálom. - jelenti ki. Megnézi merre vannak az őrök és mikor nem túlzottan feléjük esik figyelmük, felmászik a szoborra. Így a másik alakot észre sem veszi.
- Ez remekmű! A készítője nagyon alapos munkát végzett! Itt fent is tökéletes a kidolgozottság, pedig lentről nem is lehet olyan jól látni. - ámuldozik a párducszobor művészi kidolgozottságán. Nem maradt fent sokáig, részint nehogy nagyobb baj ne legyen, részint mert Remus a palotába csábítja.
- Menjünk! - kiált fel örömében és rögvest leugrik a szoborról. Kisebb becsapódás közepette ér földet, de gyémánt bőre megvédi a sérülésektől.
- Amúgy mit is dolgozol itt? - faggatja ismét a férfit, miközben követi be a palotába. A nagy ámuldozásban teljesen megfeledkezett az óvatosságról.

by **Serena Davidson** Hétf. 05 Szept. 2011, 11:15

Beleszimatoltam a levegőbe, valami nem tetszett nekem, Freyr pedig már megint elvesztette a türelmét, mire a földön fekvő férfi is visszavágott. A helyében, ha lett volna bennem kis erő, magam vertem volna agyon a társunkat. Andrew-nál a pont, jah nélkülük sehol sem lennénk, ők legalább mutattak valamit, amivel előrébb juthatunk. De mi, mintha amatőrök lennénk toltuk el az egészet.
- Megtámadni pubi!? – mordultam fel. – Komolyan ennyi ész szorult a társaságba? Lopakodásról nem hallott senki? Esetleg csatornarendszer! Modern város, van rá lehetőség, ott aztán fixen nem keresne senki…
Legközelebb lehet, hogy Andrew-val és Yusuf-al, és Vic-el kéne együtt mennem valahova, mert a beosonunk valahova módszerről egyik sem hallott, csak a frontális támadásról. Igazából alapból is késztetést éreztem, hogy beverjek egy hatalmast Freyr-nek, hogy fogja be végre a hatalmas száját, amikor azonban tényleg meg kell tennem, már tudom, hogy gond van. Azonnal szinte hasalok le a földre, ahogyan varázsolni kezd és a víz nem is késik, a földön gurulva próbálok odajutni hozzá és első körben mind a két combjába beleszúrni a karmaimat.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 05 Szept. 2011, 20:55

A cellát vizsgálva a rácsot óvatosan vizsgálom, mikor egy rovar szétsül rajta. Ezek szerint elektromos, jobb nem tapogatni. Rachel és Algernon veszekednek, páran még méltatlankodnak, a földön fekvő fickó pedig teljesen nyugodt, valószínűleg már hosszabb ideje itt van. Amikor aztán Freyrnek szól vissza valamit, hirtelen mintha valami megváltozna. Ahogy Freyr-re nézek, csak egy dologra tudok gondolni, hogy ártsak neki.
A hullám, amit teremt, nem különösebben aggaszt, ellököm magam a faltól, és kilencven fokkal elfordulok, hogy kisebb felületen érjen a víz, így kevésbé lökjön hátra. Különben is, a víz szinte azonnal eléri a cella falát, visszacsapódik, és a másik irányba tol majd, pont Freyr felé. Egy egyszerű jobb egyenessel próbálom eltörni az állkapcsát, villámgyors, pontos ütést indítok, csípőből fordulok bele, hogy a lehető legnagyobb erőt kifejthessem.

by **Quentine Constantine** Hétf. 05 Szept. 2011, 21:03

Algernon visszaszólására, csak magamban morgok valamit, már nem fogok visszakiabálni neki, szarok rá, hogy mennyire rossz neki, hogy csak most tudta meg. Megpróbálom kizárni ezt a sok rikácsoló pöcsöt, akik mindenkinél okosabbak, és mindenki elmondja, mit kéne tennünk, de már nagyon kezd elegem lenni.
Mi? Mi ez? Telepatikus támadás? Azt... Azt hiszem, de nem tudom... Megállítani.
-Nem! - Nyögöm ki, de ez már kevés, érzem, ahogy a lábaim mozdulnak, szárnyak jelennek meg a hátamon, egyetlen szárnycsapásra csak, aztán ugyan úgy el is tűnnek, de ez épp elég, hogy a priccsről kilőve a két bakancsommal szállhassak Freyr bordái közé.

by **Thorhalla** Kedd 06 Szept. 2011, 10:28

2046. szeptember 1. 19:25; szombat délután – Wakanda
Résztvevők: Lorna Howlett, Rachel Wilcox, Zyro Tao, Freyr Johnson, Ethan Jackson, Andrew Ramirez és Hjuchia Algernon

Lorna most a szimatolással érezte meg, a cellában nem volt vér, az orvgyilkos valószínűleg nem is volt sérült. De eddigre már késő volt a csapat tagjainak jelentős része ekkor érkezett meg Freyr-hez, először Ethan-nak sikerült megütnie, amitől Freyr megszédült és megtántorodott, majd Lorna karmai csapódtak a combjába és vágták végig, a következő pillanatban egy reccsenést lehetett hallani, ahogyan Zyro eltörte a fiú állkapcsát, majd bordák közé menő ütés Rachel részéről. És Freyr-nek ekkor sikerült csak a vízsugarat létrehoznia, mivel igencsak kicsi volt a hely, egyedül az orvgyilkos volt, akit nem ért el, a többieket pedig a rácsoknak csapta a víz. Az áram pedig kivétel nélkül rázott meg mindenkit, ami legalább tízezer volt volt, pillanatok alatt égett hús szaga lengte be a helyet, Freyr látta, hogy a társai vonaglanak a rácson és élnek és így égtek szénné éppen. Túlságosan gyorsan történt még Zyro-nak sem volt alkalma arra, hogy alkalmazkodjon, legalább tíz végtelennek tűnő másodperc volt mire az áram levágódott és a teljes börtönblokkra sötétség borult, mert minden áram elment. A csapat tagjai ekkor zuhantak a földre, egyedül Algernon és Lorna voltak életben, akik sípolva tudták csak a levegőt venni, a többiek halottak voltak, szénné égtek.

A többiek a hatalmas fájdalom után egy tüzes helyen térnek magukhoz, mindenhol lángok voltak. Még hallani lehetett egy fájdalmas Rachel sikolyt, egy nőtől, és, egy kiáltást, hogy ő nem a tied, nem ide tartozik. Majd egy férfi kacajt a válasszal, hogy dehogynem. Ezek után pedig csak a csönd ereszkedett a csapatra.
Folytatás: Itt.

2046. szeptember 1. 19:25 szombat délután – Wakanda
Résztvevő: Judy Huniver-Frost és Remus Woodson

A páros végül elindul a palotába a szobormászás után. Belépve a palota első helységébe mintha az ókori Egyiptomba csöppent volna bele a páros. Mindenhol abba a korba tartozó műtárgyak, hieroglifákkal ellátott falak, a padlón nádszőnyeg. Kellemes füstölő illatot lehetett érezni, egy asztalon gyümölcsök és bor. Őrséget nem lehetett látni, addig a pillanatig, amíg a páros középre nem érkezett. Akkor jöttek be az ajtókon felfegyverkezve és vették körbe a párost, vagyis inkább csak Judy-t és szegezték rá a fegyvert.
- Kémkedés és orvgyilkos merénylet tervezett végrehajtásának alapos gyanújával letartóztatjuk – mondta az egyik őr.
Ekkor egy idősödő szőke férfi lépett be a helységbe és Remus-ra nézett.
- Nagyszerű munka volt Remus!

by **The Prof** Kedd 06 Szept. 2011, 11:56

Végre sikerül bevinni a lányt a palotába. Remus mint mindig, most is megcsodálja a berendezést, nagyon tetszik neki ez a hely. Mikor a szoba közepére érnek bejönnek a katonák és letartóztatják a lányt. Remus arrébb lép és a lányra néz.
- Apokalipszis katonája vagyok. - feleli a lánynak, de már nincs semmiféle kedvesség a hangjában.
Mikor megjelenik a szőke férfi Remus rá szegezi a tekintetét, s felé fordul.
- Köszönöm uram. -feleli a férfinak. - Mit tegyek uram? -kérdi a férfit.
Mielőtt az még válaszol megtesz pár lépést felé, hogy messzebb kerüljön a letartóztatott lánytól és az őröktől.

by **Tyler** Kedd 06 Szept. 2011, 12:34

Lendületet véve ugrok, és fejbe vágom Freyr-t, teljes erőmből. Miközben természetesen, próbálom valahogy megakadályozni ezt az egészet. De képtelen vagyok irányítani magamat. Utálom az ilyen képességgel bíró mutánsokat. Az ütés után, a többiek is támadnak, majd a vízhullám elér, és a rácshoz csap. Soha nem érzett fájdalom hatol a testembe, s ordítok a fájdalomtól. Görcsösen rángatózok, miközben üvöltök a fájdalomtól, mintha egy örökkévalóságig tartana....

by **Henry White** Kedd 06 Szept. 2011, 13:09

Mielőtt védhetném magam, Manó ütése telibe talál, megszédülök. Lorna támadása után pedig térd zuhanok, érzem ahogy a vérem csorog a combomon. Egyáltalán nincs időm, bármit is csinálni Zyro eltöri az állkapcsom, Rachel pedig a mellkasomba rúg. Szinte mindenem vérben úszik, látni is alig látok. Önkéntelenül is útjára indítom a vízhullámot.
-NE! Nem ezt....akartam....-
A többiek szinte élve elégnek, ez az utolsó amit látok. Aztán....a földre zuhanok. Sípolva szedem a levegőt, több bordám is eltört, mindenem sajog. De ez semmi ahhoz képest amit tettem. Megöltem őket. Megöltem a barátaim. Mindet!

by Ajánlott tartalom