Re: A Hall

by **Godlaw / Tao** Kedd 01 Jan. 2013, 18:05

Hobo megvakarja szakállát, amikor a lány arról kezd beszélni, hogy ő vele csak láttatják, amit gondol, hogy lát. Tetszett neki az összeesküvés-elmélet, mint általában az összes, de sajnos erről pontosan tudja, hogy téves.
-Azt hiszem, félreértett, bizonyára rosszul fogalmaztam. Mint mondtam, elszakadtam tőlük, én beleláttam a tudásukba, és emlékszem azokra a dolgokra, amiket ők tudtak, az pedig eléggé sok minden. Tudja, ez egy kicsit bonyolult, de én jól emlékszem mindenre, ami akkor a fészek tudásának birtokában volt, ez afféle képességem. Szóval nem tudok új információkat, csak azt, amiről akkor tudott a fészek bármely tagja, amikor még nem voltam elszakadva. Azóta én sem látom őket, és ők sem engem. Így tehát nem tudnak a fejembe férkőzni. Ezt igen neves telepaták is megerősíthetik, ha gondolja. A tudás, amivel rendelkezem tehát nem frissül, viszont olyan tág körű, hogy csaknem mindenről szól az univerzumban.
Hobo reméli, hogy ez már kicsit megnyugtatja a lányt, és közben elhatározza magában, hogy lehetőség szerint nem veszi fel rovar külsejét a császárnő jelenlétében, mert az a maradék kis bizalmát is eloszlatná őt illetően. Mindeközben annyira belefeledkezik a beszélgetésbe, hogy szinte észre sem veszi az újonnan megérkező diákokat, akik közül egyik-másik amúgy éppenséggel eléggé figyelemfelkeltő jelenség lehet.

by **Eva Carter** Szer. 02 Jan. 2013, 11:32

Bea reakcioja, nem maradt figyelem nélkül és hogy Aaron magyarázkodni, kezd neki számomra eléggé egy értelmü. Ők ketten járnak. Liam elöszőr Aaront kéri meg hogy húzzon egy lapot, és jegyezze astonish meg. Majd engem, hogy keverjem meg. Meg keverem a paklit, és vissza adom Liamnak a paklit. Én csak állok, és a padlót nézem. + Gratulárok, Évi most sikerült, egy barátból ellenséget csinálni. Tuti, hogy Bea most gyülöl. Nem, is tudtam erről, de ez gáz kifogás, meg ráadásul ha magyarázkodni kezdenék, azzal csak rontanám a dolgot. + Miután a gondolat menetem végére értem, Bea és Aaron már el is mentek táncolni. Ezt csak is és kizárólag magamnak köszönhetem, de nem lépek le mint egy hisztis liba. Mindegy, ezek után biztos hogy Bea nem akarja majd meg kostólni a magyar kaját.

by **Ko-Rel** Szer. 02 Jan. 2013, 12:37

~ Lilandra és Hobo ~
Hallgatva Hobo szavait Lilandra némileg megnyugodott, noha még mindig nem teljesen hitte el, hogy így van. Nem akart belenézni a másik fejébe, hogy erről meggyőződjön, számított rá, hogy valószínűleg az a sok emlék, tudás túlságosan is sok lett volna. Nem akarta ezzel gyengíteni magát, hogy bárkinek is könnyű ellenfél és célpont legyen. A harcosok egyik legfontosabb szabálya.
- Legyen, hogy hiszek magának – mondta végül hangosan.
Ennek ellenére még mindig feltett szándéka volt, hogy rákérdez az igazgatónál, hogy ezt az apróságot miért is felejtették el neki mondani korábban, vagy neki, vagy Kallarknak. Ez egy túl fontos információ volt ahhoz, hogy csak úgy ki lehessen hagyni mindezt. A hangra kapta fel a fejét, amikor Wright megérkezett, rosszallóan csóválta meg a fejét, főleg, amikor valaki visszakiabált neki és így kezdtek beszélgetni.
- Nem gondolja, hogy az emberek túlértékelik a gyerekkort és túlságosan sokáig tolják ki? – érdeklődött Hobo-tól. – Már mindnek régen felnőttnek kellene számítaniuk, hiszen olyan kevés ideig élnek…

//Jonah-val, ha a többiek írtak, akkor írok én is, révén egy helyen vagyunk és ők is tudjanak reagálni.//

by **Serena Davidson** Szer. 02 Jan. 2013, 12:38

~ Aaron és Bea ~
Örült, amikor Aaron beleegyezett, hogy szeretne táncolni, így hamarosan ki is keveredtek a többiek közül a táncparkettre. Elmosolyodott, amikor kiderült, hogy nem tud táncolni, legalább is nem nagyon.
- Megnyugtatlak, én is csak alaplépéseket tudok – mosolygott megnyugtatásként. – Egy-két alkalommal voltam csak bálozni és kétlem, hogy a Wakandai törzsi táncoknak, amiket jobban tudok hasznát tudnám venni.
Nevetett fel lágyan a végén, keringőzni tudott, illetve a komolyabb angol táncokat, meg lassúzni, de lényegében itt vége volt, semmilyen pergős, vagy ehhez hasonló modern tánccal nem boldogult volna. Hálásan pillantott a fiú szemébe, mikor az a levegő emelését kínálta fel.
- Nagyon örülnék neki! – mondta lelkesen. – Visszatérve a táncra, a bal kezed a derekamra megy, a másik a levegőbe melléd.
Ha Aaron engedte, akkor ő állította be, hogy mit és hogyan kell, majd ő maga a saját bal kezét a fiúéba tette és a jobbját a másik vállára.
- Szeretnéd, hogy én vezessem a táncot az elején, vagy elboldogulsz?

by **Godlaw / Tao** Szer. 02 Jan. 2013, 15:35

Lilandra éles témaváltására Hobo meglepetten nézett körbe, mintha most venné csak észre, hogy hol van, és hogy ez a sok ember körülötte az elmúlt percekben szállingózott ide be. Fejéből gyorsan elhessegeti az előző téma erőltetett befejezését, és inkább a fiatalságra gondol, meg saját fiatalságára természetesen, ami semmiképpen sem elhanyagolható az életében.
-Kétségtelen, hogy korábban nem volt ennyire hangsúlyos az akadémiai oktatás, az ember fia-lánya azt tudta, ami ráragadt, mint az út pora, és abba tanult bele, amire feltétlenül szüksége volt. Csakhogy az intelligencia mérőszáma lett a magasabb beosztásnak, ezáltal a megélhetés konzumerista értelemben vett könnyedségének is, eltekintve a szerencsések, szerencsétlenek kirívó eseteiről, amikor az ész nem, de az eszetlenség elnyerte méltó jutalmát. Én magam is áldozatául estem ennek a rendszernek fiatal koromban, most viszont már sokaknak mondom, nem feltétlenül hasznos az, ha az embernek diplomája meg hasonló papírjai vannak. No de talán a mai világ fejlettsége is nehezen lenne fenntartható azért, ha tíz évesen a gyerekeket munkába küldenék, ahol nem tudnák, hogy mit csinálnak, és miért. Ezért is tetszett meg ennek az iskolának a gondolata, hiszen itt az akadémiai tudás mellett olyan dolgokat is tanulnak az emberek, amik sokkal gyakorlatiasabbak. A másik meglátásával viszont nem tudok egyetérteni, hiszen az, hogy kevés ideig élnek, nem jelenti, hogy több időt kéne klasszikus értelemben vett munkával tölteniük. Hisz életüknek ez is hasznos része, és sok gyerekként kezelt felnőtt diák már ezekben az években is tesznek olyan hasznos dolgokat, amiket felnőttek sohasem. Példának lehet itt említeni iskolai kutatásokat, amikben részt vesznek, vagy akár példaként a fiatal X-Men csapatot, akik "gyerekként" is sokat tettek a felnőttekért. No hát arról meg már ne is ejtsünk szót, hogy gyerekként viselkedni, gondolkodni, milyen gyönyörű dolog, és a felnőttekből mennyire elvész ez a képesség!

by **Cardas** Szer. 02 Jan. 2013, 16:16

Bea megnyugtat, hogy azért ő sem a táncparkett ördöge, amitől nekem több önbizalmam lesz. Amikor elképzelem, ahogy a bennszülött táncot járja, én is megengedek magamnak egy visszafogott nevetést.
Megörülök neki, mikor beleegyezik, hogy felmelegítsem körülöttünk a levegőt. Mivel pozitív érzelmekkel tudom ezt megtenni, nem valami nehéz - főleg nem most! Szinte azonnal érezhetővé is válik.
Elmagyarázza, hogy álljak be, és én engedelmesen követem az utasításait, mert mégiscsak tapasztaltabb nálam, ha táncról van szó. Mondjuk, mikor a derekára kell tennem a kezem, kicsit megijedek, de aztán csak sikerül. Aztán kéz a kézbe, itt már felgyorsul egy aprányit a szívverésem, de ne törődjünk vele.
- Igen, szerintem jobb lenne, ha te vezetnéd - mondom, örülve, hogy megkérdezte, mert már nagyon rég volt, hogy utoljára a parketten voltam. És az amúgy is csak műsor volt, nem is igazán önszántamból, és nem is én választottam meg a táncpartnerem. Erről jut eszembe, hogy igazából most először táncolok lánnyal úgy igazából. Istenem, add, hogy ne szúrjak el semmit. Például nem lenne jó Bea lábára lépni. Vajon látszik rajtam, mennyire izgulok?
- De ha már belejöttem, akkor szívesen vezetném - teszem hozzá.

by **Ko-Rel** Szer. 02 Jan. 2013, 19:29

~ Lilandra és Hobo ~
- Nézzen bele a Fészektől szerzett emlékeibe, mit lát? – kérdezte az okfejtés után a shi’ar.
Tudta, hogy mit kell a férfinak látnia, a shi’ar gyermekek speciális keltetőkben születnek, a legtöbben dolgoznak addig, amíg nem tanulnak meg beszélni, majd bekerülnek az akadémiára, ahol tizennégy éves korukig katonának képzik őket, illetve azt tanítják nekik, amihez a legjobban értenek. Legyen az tudomány, diplomácia, vallás, aki esetleg kevéssé harcos beállítású az művészet. Mégis évmilliók óta működő és közel sem stagnáló birodalom. Ott vannak a kree-k, akik úgyszintén nagyon fiatalon kerülnek katonai kiképzés alá, majd tanulhatnak tovább, amire akarnak, de már ez is jócskán korábban, mint az embereknél. Aztán a skrullok, ők is talán 17-18 évesen már nagykorúak és eddigre képzett katonák, orvgyilkosok, kémek, tudósok és lehetne még sorolni. Az embertelenek 15 évesen lesznek felnőttek és kezdenek úgymond dolgozni. Minden faj majdnem háromszor élt tovább, mint az emberek és mégis az emberek szemében gyerekként már felnőttek.
- A szememben továbbra is csak elpazarolják az életük jelentős részét – mondta. – Örülök, hogy a shi’ar értékrend szerint nevelkedtem és nem pedig így. Ön is tudja, hogy máshol kevesebb év alatt több tudást tanítanak, mint itt. És egyik társadalom sem stagnál úgy, hogy az ön által nevezett gyermekkor elmarad.
Igaz más kérdés volt, hogy az odakint levő nagy birodalmak szinte mindegyike militarista birodalom volt, de évmilliók óta működőképes és ez nem volt elhanyagolható.

by **Shadow** Szer. 02 Jan. 2013, 20:51

Figyelem ahogy Aaron húz és visszateszi, majd Éva is megkeveri, s a mutatvány közben Bea lenyulja az „áldzatom”, mielőtt neki is tudnék válaszolni. Na mindegy, kuncogva nézek körbe, és egy egyszerű mozdulattal elemelem a paklit és felmutatom a pikk ászt, miközben lerakom a pakli maradékát az asztalra. Megforgatom az ujjaim közt és a két tenyerem közé rejtem a lapot egy pillanatra, s mikor széthúzom a tenyereim ott a treff király.
- hmmm… elég jó lapot húzott a srác – mosolygok, majd Jonahra pillantok, miközben a lapot a pakli tetejére ejtem az asztalon. Várok, hogy a társalgást befejezze az új sráccal, majd megszólalok.
- Hallom színesítetted a hangulatot ma – közben kezet nyújtok felé. – Azért jó látni, hogy ideértél – mondom nyugodt hangon, aztán a pohár felé nyúlok, hogy igyak egy kicsit. Tekintetem közben Alicia-ra siklik, s miután leraktam a pohara az asztalra. Az új srác felvetésére elmosolyodok.
- Lehet egy kicsit később, meg hát úgy nézem a lányok azért is öltöztek ki ennyire, hogy meg legyenek táncoltatva, és ne csak itt üljenek. Szóval esetleg utána. – ezzel Alicia elé lépek és egy kis színpadias meghajlással szólalok meg.
- Egy táncra elrabolhatlak, Alicia? – kérdem egy enyhe mosollyal az arcomon, miközben felnézek rá és ki is egyenesedek miközben tenyérrel felfelé felé nyújtom a kezem, s várom, hogy elfogadja e, vagy sem.

by **Thorhalla** Szer. 02 Jan. 2013, 21:39

Idő: 20:00

by **Teddy** Csüt. 03 Jan. 2013, 02:51

Gyorsan pörögnek a dolgok, igazából olyan gyorsan, hogy néhányat követni sem igazán bírok, valószínűleg azért, mert a figyelmemet nagyrészt igyekszem a trükkre fókuszálni, de ketten közben már le is lépnek, Jonah pedig úgy tűnik, hogy ismeri az új srácot, aminek nem tudom, hogy örüljek-e vagy sem, mondjuk én mindennek igyekszem örülni, még ha nem is látszik rajtam sokszor, én már csak ilyen vagyok, mondhatni passzívan pozitív. Aztán... A trükknek vége és nem értem, hogy mi lett volna a lényege, a legutolsó trükköt leszámítva, ahol a kártyát egyszerűen átváltotta, az tetszett, de nem értem, hogy mi alapján... No de nem is lényeg. Felmerül a kérdés, hogy ki akar-e valaki menni levegőzni, amire rá is bólintanék, de kapok egy eléggé látványos felkérést... Amire elsőként kissé elpirulva nem igazán tudom, hogy mit feleljek, vagyis tudom, csak valahogy kimondani nehéz, mert akárhogyan próbálnám, egyszerűen érzem, hogy nem lennék képes normálisan beszélni, maximum dadogni... Így tulajdonképpen nem látok értelmet a szavakban és egyszerűen elfogadom a felkérést a keze... Nos a keze elfogadásával, vagy megfogásával, amitől egy kissé megborzongok, így belegondolva pedig lehet, hogy ezzel lesz egy kis probléma, például az, hogy egyáltalán nem tudok táncolni, de tényleg, semmit, ez pedig valószínűleg jobb is, ha közlöm.
- Tudod.. Remélem nem nagy probléma, de egyáltalán nem tudok táncolni... - Nyögöm ki nagy nehezen végül, talán azt is meg kéne jegyeznem, hogy ebben a cipőfajtában járni is eléggé nehezemre esik, de ha már eddig kibírtam nagyjából hasra esés nélkül, akkor ezután is menni fog, remélem.

by **Serena Davidson** Csüt. 03 Jan. 2013, 11:37

~ Aaron és Bea ~
Mosolyogva nézett fel Aaron-ra, amikor mondta, hogy ő vezesse a táncot. Igaz korábban nem igen csinált ilyet, de valószínűleg nem lesz annyira nehéz, hogy ő kezdi a lépéseket és nem pedig a másikat követi. Táncóra volt utoljára ilyen, de az csak tanulás és nem pedig olyan alkalom, hogy élesben, mindenki előtt. A szeme sarkából látta, hogy az, hogy ő felkért valakit táncolni meghozta mások kedvét is és Liam felkérte Alicia-t.
- Rendben, ha úgy érzed, hogy már menni fog, akkor szólj és átadom az irányítást – mondta. – Addig is, ha gondolod figyeld a lépéseimet, hogy könnyebb legyen, igyekszem lassan mutatni.
Akkor kezdje úgy, mint ahogyan egy férfi szokta, a jobb lábával lépett hátra, ha a fiú követte a szemével, akkor neki előre kellett lépnie, majd a saját bal lábával bezárt a másik mellé, várva, hogy a másik is megérkezzen. Ha megvolt, akkor előre felé lépett, és kilencven fokos szögben próbálta a társát húzni, akinek ekkor hátrafelé kellett így lépnie. Remélte, hogy nem rontják el, mert akkor egyrészt egymásnak ütköznek és még a földön is kiköthetnek egy csúnya zakózás után.

by **Eva Carter** Csüt. 03 Jan. 2013, 14:39

Egy kis megaláztatás után, jól jön a magány, de nem sokáig. Valamit ki kell találnom, mert ez így nem mehet tovább, és most Beá-ék is el vannak, megaztán a maradék lehetőségemet sem szeretném el lőni az esetleges békülési lehetőséget már ha van rá még lehetőség. Körbe nézzek a teremben, és észreveszem hogy egy vörös ruhás lány egyedűl álldogál. Nekem legalábis ez jönle. Oda megyek hozzá, és remélem nem bánja ha csatlakozom hozzá. - Hello, klasz kis parti, úgye? - Mondom neki, és közben meg elfelejtettem hogy bemutatkozzam neki. - A nevem egyébként Szabó Éva, és téged hogy hívnak? Ja, igen remélem nem gond, hogy csatlakozom hozzád? - Kérdezem tőle, és türelmesen várok a válaszára. Miközben várok, ismét kőrbe nézzek és talán a kis csoport már szét is szélledt.

by **Cardas** Csüt. 03 Jan. 2013, 23:20

~ Aaron és Bea ~
Mondhatni, könnyen mennek a tánclépések – mondjuk maga a tánc sem túl bonyolult, és hálás vagyok Beának, amiért nem nehezebbet választott, azzal lehet már nem birkóztam volna meg. Örülök neki, hogy minden lépést és mozdulatot lassan végez el, hogy követni tudjam, amíg lesz elég önbizalmam ahhoz, hogy átvegyem a vezetést. Azért egy kicsit még várok, hogy biztosra menjek minden lépésben, és tuti ne rontsak majd el egyet sem – annyira.
Közben eszembe jut, hogy otthagytam egy trükk közepén a többieket, de most már mindegy, visszamenni úgysem mennék vissza ilyen apróság miatt.
Most már kellően kellemesen meleg a levegő körülöttünk, én is határozottabban lépdelek.
De úgy érzem, hogy kicsit túl csendes vagyok, valamit mondanom kéne, beszélgetést kezdeményezni, mert nem akarok csak úgy némán táncolni. Valami jó kis téma… áh, meg is van, eléggé kézenfekvő.
- És… hogyhogy rám esett a választásod, hogy veled táncoljak? – kérdezem a jelen helyzethez illő illedelmes hangsúllyal.

by **Sarah** Pént. 04 Jan. 2013, 02:06

Egy bűvésztrükk, melynek nagyjából a felénél szétoszlik a társaság, Jonah és Tony ismerik egymást, ami meglep, de ennek igazán jelét nem adom, csak egy nagyon rövid ideig mosolyogva nézem őket ahogyan elvannak, majd pedig a figyelmem arra a párosra vetül, akik elsőként távoztak. Kénytelen vagyok mosolyogni rajtuk, aranyosak, de tényleg, ránézésre meg lehet mondani, hogy van ott valami, a kettejük párosra felhoz bennem egy évekkel ezelőtti emléket... Amit inkább el is hessegetek, legalább ne lett volna olyan csúnyán vége, de ez már csak a múlt egy része, semmit sem számít, akkor is jó elnézni őket. Persze nem pofátlanul bámulok, csak finoman. Közben pedig eljut a kérdés a tudatomig, hogy van-e kedve valakinek még kimenni levegőzni, de erre csak nemlegesen rázom meg a fejemet, majd pedig a figyelmem Jonahra terelődik. Ha az új srác megy... Nos, akkor megy, úgyis csak levegőzni fog, én pedig nem fogok ilyen ruhában kiállítani a hidegre, nem szándékozok a bál alkalmából lebetegedni, vagy egyszerűen fagyoskodni. Így hát a figyelmem mint mondtam, a rózsaszín hajúra terelődik, viszont egyenlőre nem igazán teszek semmit, csak néha pár pillantást vetek rá, miközben a többieket figyelem a magam enyhe, nyugodt mosolyával, eddig egészen jó ez az este, kíváncsi vagyok, hogy mi sülhet még ki néhány dologból.

by **Serena Davidson** Pént. 04 Jan. 2013, 10:38

~ Aaron és Bea ~
Bea mutatta tovább a táncot, lassan, hogy felvehető legyen a ritmus, igazából még nehéznek sem volt mondható, amilyen zene szólt, ahhoz pedig ez tökéletesen megfelelt. Ahogyan megérezte, hogy kezdett igencsak melegedni a levegő és Aaron is egyre ügyesebben lépdelt nem volt nehéz kitalálnia, hogy lassan átadhatja majd az irányítást és a vezetést a fiúnak. A kérdésre meglepetten nézett fel, amikor a fiú megszólalt. Eddig úgy el volt foglalva azzal, hogy a tánclépéseket mutassa, hogy igazából fel sem tűnt neki, hogy nem is beszélgetnek. Nem szeretett volna elesni és az ehhez a ruhához párosuló magas sarkúban jobban ügyelt ő maga is a lépésekre. Elpirult, nem tudta, hogy mit is mondhatna, mégsem mondhatta hangosan, mert aranyosnak és helyesnek tartja őt. Nem azért, mert ciki lett volna, vagy hasonló, hanem, mert nem lett volna túlságosan helyénvaló egy ilyen megállapítás.
- Te voltál a leg… legszimpatikusabb a teremben – mondta zavartan.
Néhány másodperc után megtorpant a táncban.
- Átveszed a vezetést? – kérdezte végül.

by **Tyranis** Pént. 04 Jan. 2013, 11:53

~ Csilla, Tony és Jonah ~
- Óvatosan a képessége az, hogy pozitív érzelmeid legyenek irányába, nem egy lúzer belezúgott már emiatt. Mint egy drog.
Szóval őt nem kirúgták. Igaz Jonah-nál is csak annyit mondtak, hogy örülnének, ha a következő hetet már egy másik iskolában kezdené meg és nem ott náluk. Formálisan kirúgták, gyakorlatilag nem. De mindez már csak nézőpont kérdése volt. Szélesen vigyorodott el, amikor Tony hozzátette, hogy mit is csinált az utolsó héten. Igaz ahhoz képest, amit ő tett biztosan nem volt nagy durranás, de hát kevesen égetnek az udvar kellős közepén reggel tankönyveket, ruhákat és székeket. Kételkedett benne, hogy ezt valaha is bárki utána csinálná.
- Még meghatódom – mondta. – Nélkülünk, amilyen unalmas lesz az a hely, kíváncsi leszek, hogy mikor sírják vissza azt, hogy kirúgtak minket.
Bólintott, hogy vele megy. Még egy pillantást vetett Csillára, hogy ő jön-e, vagy marad, ha nem, akkor otthagyta és felzárkózott néhány lépés után Tonyhoz. A többiek már úgyis nekiláttak annak, hogy táncoljanak, ahhoz pedig végképp nem volt kedve jelenleg.
- Soha sem mondtad, hogy mutáns vagy – váltott át tegezésbe. – Mióta tudod?

by **Bishop** Pént. 04 Jan. 2013, 18:13

Mikor megtudom, hogy Csillának mi a képessége egyből ránézek, nem semmi.
- Nem tudtam, hogy a jó külső is mutáns képesség, erről engem nem tájékoztattak.
Felelem Johnanak megjátszott meglepődöttséggel és tudatlansággal, de azért veszem az üzenetet, vigyázni kell a csajjal mert olyan mint egy drog, én pedig nem drogozok. A kedvem egyre jobb, a feszültség oldódik bennem, ahogy megint előkerül a régi iskola téma, nagyon erőlteti gondolom azt akarja reagáljak rá, hát jó én megteszem végül is igaza van, de mielőtt megtenném következik a mutáns létemről a kérdés.
- Két éve sejtem már, egy éve tudom, hogy mutáns vagyok, de nem nagyon terjesztettem, gondolom a kutya se kíváncsi rá. De aztán őseim megtudták és kitalálták, hogy bedugnak ide, szóval most majd ki akarom magam csapatni, kivéve ha megtetszik a hely... A régi iskolánk meg most egy temetőre hasonlít leginkább, de azok a szerencsétlen stréberek az életbe nem fognak minket visszasírni.
Fejettem ki egybe, majd tartottam egy kis szünetet, senki nem akar kimenni, jó hát akkor én se megyek, a többség nyert. Tekintetem az egyik lányra irányul, azzal aki az előbb leégette magát Beaval és talán Liammal, nem Aaronnal, most meg valaki máshoz beszélt, de még csak le se szarták, egyelőre.
- Te ez a csaj -kérdezem Johnatól, félhangosan, miközben félkézzel Évára mutatok- mindig ilyen kibaszott idegesítő és irritáló. Vagy csak külön az én kedvem ért tett ma kivételt?

by **Cardas** Pént. 04 Jan. 2013, 21:36

~ Aaron és Bea ~
A kérdéstől úgy látom, Bea zavarba jön, és el is pirul. Ahogy válaszol, arra következtetek, hogy különbség lehet aközött, amit mond, és amit gondol, vagy legalábbis nem pontosan úgy fejezi ki magát, mint ahogy gondolja. Nekem ennyi bőven elég is ahhoz, hogy jobban felbátorodjam. Most mondjuk irigylem egy kissé a telepatákat, néha tényleg jól jönne látni, mi van a másik fejében, ha csak egy rövid időre is. De az is igaz, hogy úgy nem volna annyira izgalmas az egész.
Lehet, Bea is megtapasztalta, hogy most már bátrabban állok meg a táncparketten, mert felkínálja nekem a vezetést, ami és el is fogadok, úgy érzem, nem fogok most már semmit elrontani. Azért van bennem egy olyan nyomás, hogy „nehogy besülj itt Bea előtt”, és igyekszem ehhez tartani magam.
A beszélgetést azért mégsem akarom ennyiben hagyni, de valami más témával akarok előhozakodni, ami azért alkalomhoz illő.
- El sem hiszem, hogy máris Szenteste van - mondom, és körülnézek a többi bálozón - Nálatok hogyan szoktak telni az ünnepek?

by **Serena Davidson** Szomb. 05 Jan. 2013, 10:28

~ Aaron és Bea ~
Bea hagyta, hogy a fiú átvegye a táncot és akkor most már őt követte a lépésekben, hagyva. A kérdésre meglepődött, karácsony. Hát persze, ki is ment a fejéből, hogy máris karácsony van és ez egy karácsonyi bál.
- Nem ilyen hidegen – nevetett fel.
Noha aktuálisan nem fázott annak köszönhetően, hogy Aaron kissé megemelte a környezet hőmérsékletét itt maguk körül, így roppant kellemes volt.
- Megszokott angol módra szoktuk. Igaz fenyőfánk nincs, így egy műfát szoktunk állítani és műhavat szoktunk szétszórni, hogy karácsonyi hangulat legyen. Bár apa egyik évben megpróbált újításként egy pálmafát beöltöztetni ünnepi díszekbe. Mondanom sem kell, hogy mennyire nevetségesen nézett ki a fa. Ez a jobbik eset, sokszor dolgoznak még karácsonykor is, így leggyakrabban a dzsungelben, vagy a szavannán szoktunk lenni.
Néhány pillanatra elhallgatott, majd felnézett és ő is feltette a hasonló kérdését.
- És ti? Angol, vagy amerikai módra szoktátok? – érdeklődött.

by **Tyranis** Szomb. 05 Jan. 2013, 10:54

~Tony és Jonah ~
- Örüljünk, hogy nem egy ronda személyhez párosult a képessége! – mondta. – Bár mindenki mondta, hogy milyen jó a közelében lenni, láttam a bezombult drogos fejeket. Vicces látni, amikor a csaj az én közelemben ugyanezt a fejet vágja. Rám nem hat, ellenben rá visszaüt a saját képessége.
Széles győzedelmi vigyor jelent meg az arcán erre. füttyentett egyet, amikor kiderült, hogy majdnem két éve tudja, hogy mutáns.
- Nekem ki sem derült volna, hogyha nincs az a repülőautó balesetem – mondta.
Az emlékezetes volt még a hírekben is szerepelt, a kocsit totálkárosra törte, neki is meg kellett volna halnia, azonban egyetlen karcolás nélkül szállt ki az autóból, még csak a haja szála sem görbült.
- Engem meg csak ide vettek fel – vonta meg a vállát. – Az apám annyit tejelt nekik, hogy a következő legalább húsz évre akkor sem kell aggódniuk pénzügyileg, ha újra kell építeni az iskolát minden hónapban…
Követte Tony kezét, amikor az egyik irányba bökött. Évára egészen pontosan. Ah, hogy ő!
- Nem igen vegyülök az effélékkel – mondta. – Túl nagy a társadalmi szakadék. De ő is magyar, mint Csilla. Azt tudom még, hogy nem szívesen teregeti ki, hogy a mutáns képessége pont az, mint MAGNETOÉ! – emelte fel a hangját erre a szóra, hogy oda is elhallatszódjon. – Szégyelli, vagy valami hasonló… jobban nem érdekelt.

by **Cardas** Szomb. 05 Jan. 2013, 13:18

~ Aaron és Bea ~
Miközben beszélek, igyekszem figyelni a lépésekre is.
- Nálunk eleinte inkább angolos volt a karácsony. A házat belülről szépen kidíszítettük, különösen a lépcső korlátját. Vacsorára gesztenyés pulyka és puding volt, meg anyukám ragaszkodott mindig elmenni az éjféli misére. És persze kiskoromban mindig vártam a Télapót - mondom mosolyogva - Aztán, hogy idejöttünk, kicsit megváltozott az egész karácsonyi berendezkedés. Most már nem járogatunk el karácsonykor a templomba, meg a pulyka sem gesztenyés. És most főleg kívülről díszítjük a házunkat, nem belülről. Mi is műfát szoktunk feldíszíteni, túl sok macera van az igazival. Pálmát még nem próbáltunk - nevetek, aztán kis ideig elhallgatok, és visszaemlékezek a régi karácsonyainkra, aztán folytatom: - Igazából most először nem töltöm otthon a Karácsonyt...

by **Bishop** Vas. 06 Jan. 2013, 13:45

- Túl jó vagy neki, azért üt vissza a képessége.
Gyorsan valamilyen ital után nézek, hála az égnek van itt az asztalon több üveg meg pohár is, nézem, nézem alkohol az nincs, jó ugorjunk valami más csak van, nem nincs semmi ami iható lenne, akkor hagyom a fenébe, inkább szomjan halok kétszer egymás után. Közben hallom Jonah az autó balesetéről beszél, szerintem csúnya ügy, még ha túl is élte, azt a jó kocsit elég szépen tönkre vágta, ő meg ezek szerint csak a képessége miatt élte túl, egyik tény jobb mint a másik. Végül csak arra reagálok, hogy pénz hatására vették fel ide is.
- Akkor most nem Peru hanem Argentína százéves államköltségeit költötte rád az apád -válaszolom vigyorogva- Tuti nem vágnak ki.
Közben kiderül Wright sem tud sokat az idegesítő csajról, csak annyit, hogy magyar, húha elég sok van itt belőlük, ja meg még magnetos a képessége.
- Legalább lesz kit csesztetni.
Na igen ezt szerettem csinálni, a többi embert idegesíteni meg esetleg megalázni, vagy csak simán hülyeségeket beszélni és sértegetni. De például régen még a kukába is fejjel beleforgattam bárkit akivel bajom volt, remélem ezt itt is megismétlődik.

by **Shadow** Hétf. 07 Jan. 2013, 04:31

Alicia elfogadta a felkérésem és megindulok vele a nagyobb tér felé, miközben hallgatom amit mond és elmosolyodok.
- Semmi baj. – ezzel a tánc ritmusára veszem a lépteim s, fogást váltok a kezén, s mire reagálhatna magamhoz is húzom. s másik kezem a derekára siklik. Nem erőteljesen tartom, nem, kicsit se. Kezem is inkább úgy helyezem,hogy könnyebben terelgessem. Egyszerű keringő, nem több, de elég arra, hogy egy kicsit kettesben maradjak vele, hiszen az utóbbi időben nem voltam nagyon társasági ember én se.
- Örülök, hogy elfogadtad eme kis táncot – súgom oda neki, tartom magamhoz közel, természetesen csak annyira közel ahogy az illem azt megengedi. Nem akarom magamra rántani, se semmi, csak,hogy ő is kicsit jobban feloldódjon.
- Történt veled valami mostanában? – kérdezem csendesen, miközben egy aránylag kis területen vezetgetem,de úgy, hogy az egyszerű lépéseket tudja követni, miközben rámosolygok.
- csak lazán, ne légy merev és menni fog – hangom kedves, s tekintetét fürkészem

by **Serena Davidson** Hétf. 07 Jan. 2013, 10:50

~ Aaron és Bea ~
Mosolyogva hallgatta, hogy a társa mit is mesél, aztán közben rájött, hogy Aaronnak hiányzik az, hogy otthon legyen és zavarta, hogy most itt van. Amit megtudott itt a többségről az az volt, hogy sokaknak családja sincs és úgy kerültek ide valamilyen szörnyű tett után. Akiknek meg volt és messzebb laktak, azok nem engedhették meg maguknak, hogy hazamenjenek, aztán ott volt Wright, valószínűleg őt a szülei sem akarták látni, meg saját maga. Hogy mire hazaérne és mindennel készen van már indulhatna is vissza, így inkább úgy döntöttek, hogy akkor itt marad és majd a hosszabb szünetben megy haza, valamikor tavasszal, vagy még télen a két félév között.
- Akkor miért nem mentél haza? – kérdezte. – A végzősök elmehetnek bármikor a városba, mindenki más meg, ha van papírja és engedélye a szülőktől. Te itt laksz a közelben, nem ugrasz haza holnap, vagy holnapután?
Azt tudta, ha ő lakna ilyen közel otthonhoz, akkor biztosan megtenné, hogy legalább egy napra hazamegy. De így, hogy a világ másik felén volt az a nagybetűs otthon nehéz lett volna.

by **Tyranis** Hétf. 07 Jan. 2013, 11:01

~Tony és Jonah ~
Egy vigyor jelent meg az arcán, erre így még nem is gondolt. Azonban ez hamar eltűnt, amikor az összehasonlítást emlegette Tony.
- Igen, bármennyit hajlandóak fizetni, csak nehogy közük legyen hozzám – mondta. – És ne kelljen velem foglalkozniuk.
Máskor talán nagyképűen és büszkén mondta volna, de most „hála” Gabrielnek némi bánat volt a hangjában ezzel kapcsolatban, hogy nem tudott hazudni ezzel kapcsolatban még érzelmi vonatkozásban sem. Jobb híján felvett két üdítőt az asztalról, amikor odaértek Tony-val.
- Milyen alkoholt a kedvenced? – kérdezte.
Emlékezett valamire, de nem volt biztos benne, hogy az most ez a srác volt, vagy pedig a szobatársa a régi suliból, aki még képes volt elviselni őt és nem kérette át magát egy másik szobába.
- Ami azt illeti az egész sulit tudom most már – vigyorodott el ismét. – Az új diri a legutolsó mutatványom után rám bízta a Veszélytermi órák vezénylését, hogy mindenki utáljon az elkövetett csínyekért. Ez volt a „büntetésem” azért, mert a megérkezésének napján habbal és lila füsttel árasztottam el az egész iskolát. És még hű asszisztensemet – mutatott rá Alicia-ra, aki épp Liammal táncolt. – is átvezényelte máshova, nehogy ideje maradjon nekem segíteni a csínyekben.
Remélte, hogy Tony is úgy fogja fel ezt, ahogyan ő, hogy Jonah győzött és a diri nem tudott mit kezdeni velük, azért az efféle büntetés.

by Ajánlott tartalom