Re: A Miller kúria és sziget

by **Morsus** Csüt. 06 Nov. 2014, 20:21

Olaf egy csomagot kapott reggel a postával, amit neki címeztek. A dobozban még egy levél is van pár svéd rokonától. Távoli rokonok, akik megírták, hogy a családi ház eladásakor találtak egy öreg sétapálcát, ami úgy fest családi örökség lehetett. Megnézették és legalább ezer éves. A fadarabon gyönyörű rúnák sora szerepel. A botról a férfi látott már képet a nagyapjáról készült egyetlen fotón is ezzel járt, de jó ideje eltűntnek hitték. A tárgynak van valami vonzása, mintha Olaf mindig is ezt hordta volna magával. olyan természetes érintenie, mint a teste egy része lenne. Magasságra is tökéletes. A falakon riasztó szólal meg. A nagyteremben a tévémonitor bekapcsolódik és King arca látszik.
- Angyalok. Itt Shan King. Angyalok azonnali reakciót kérek. Narancsfokozatú veszéllyel állunk szembe.
Ha a csapat összegyűlt megjelenek a képek a partról, ahol lávakőzetből készült lomha óriások másznak ki és haladnak befelé. Egyszerűen átmennek mindenen és csak eltapossák a felszínt.
- Nem tudjuk mik ezek, de úgy tűnik nem atlantisziak és nem mutánsok. A baj az, hogy a rendőrség esélytelen, a hadsereg és a shield lassan megérkezik, de nincs fegyverünk ez ellen.

by **Thorhalla** Pént. 07 Nov. 2014, 08:58

Ezen a napon volt a posta ideje, a bankfiókot, ahova a Miller család a postáját kapta ezen a napon ürítették ki hetente egyszer, ilyenkor hozta ki az egyik postás, aki úgyszintén hetente egyszer a többi szigetet is körbejárta, hogyha éppen volt arrafelé is levél. Egyébként, ha sürgős levelet kaptak, akkor kitelefonáltak a szigetre, hogy fáradjanak be Miller-ék, hogy átvegyék. Ez volt az egyelten negatív hátránya ennek a helynek, ahogyan a vásárlások is, bár volt egy nagyobb motorcsónakjuk, amivel kitudtak menni a parthoz, onnan pedig kocsival tovább, de egy repülő autó, ami a scifikben is volt, sokkalta könnyebbé tett volna mindent, vagy egy helikopter. A postával ezúttal érkezett egy tényleg érdekes dolog is, a számlákon, meghívásokon és egyebeken felül, azt pedig Olaf kapta. Meglepte, hogy ő kapta a levelet és a csomagot, miközben családja sem volt, persze volt két gyereke odakint a városban, akikről egyrészt ő sem tudott, sem pedig a mára felnőtt gyermekei, hogy ki is az apjuk valójában. Valószínűsítette, hogy a bátyja kapta meg elsőként ezt, aztán mivel ő pap küldte tovább Olaf-nak. Egy gyönyörű sétabotot kapott, olyannak érezte, mintha mindig is az övé lett volna, de neki nem volt szüksége effélére, mivel viking eredetű volt, úgy gondolta, hogy odaajándékozza majd Stephanie-nak, úgyis a lányaként tekintett a nőre és majd itt vitrinbe teszik, hogy mindig szem előtt legyen. A sétabotnak jobb sora nem is lehetett volna. A riasztás miatt azonban úgy vélte, hogy későbbre halasztja mindezt és egy alkalmasabb időpontban odaadja neki. Steph és Jon odakint reggeliztek a kertben felállított asztalnál, a riadóra egyszerre ugrottak fel és siettek fel a nagyterembe, ahol King meg is jelent.
- Asszonyom! – köszönt egy rövid szalutálással Jon.
- Miss King! – biccentettem felé.
Valószínűleg, ha megérkezett a két Maximoff lány, akkor jöttek a képek, az egyértelmű volt az első pillanattól kezdve, hogy meglátták a lényeket.
- Azonnal indulunk asszonyom – mondta Jon, majd a testvérpárra nézett. – Öt perc múlva legyenek a dokknál a sziget végében teljes felszerelésben!
Adta ki a parancsot, majd Steph-el együtt ő maga is elindult. Mind a ketten felvették a terepre szükséges felszerelésüket, noha tudták, hogy jó eséllyel az asgardi felüknek kell majd odakint tenniük a dolgukat. Jon most a folyékony nitrogénes nyílból tett el többet, hogy a láva lények ellen az lehet majd jó. Már lefelé tartottak, amikor Steph szólalt meg.
- Te ezt túlságosan is élvezed – mosolyogtam.
- Én? – kérdezett vissza Miller. – Mégis mit?
- Tudod te, ezt az egészet. A motorcsónaktól kezdve, az akciókat.
- Egy helikopternek jobban örülnék…
- Tudom, tudom, az repül… Ti férfiak és a játékszereitek.
Közben egyszerre érkeztek meg a dokkhoz. Mind a ketten úgy számoltak vele, hogy Petra már itt lesz a sebességét kihasználva, így csak Lorna-ra kell majd várni. Ha mindenki megjött és beszállt a nagyobb motorcsónakba – már-már kisebb jacht méretű – akkor a megadott cél felé irányítja Jon a járművet.

by **Morsus** Hétf. 24 Nov. 2014, 23:46

Ahogy Millerék kiértek a hajóhoz az testvérpár szemei fennakadtak majd szinte azonnal a földre zuhantak szinte élettelenül. Volt pulzusuk, de úgy ütődtek ki, mintha egy kisebb agyvérzést kaptak volna. Semmi külső nyoma nem volt támadásnak, és hiába várt a két Angyal sehonnan nem érkezett újabb csapás. Úgy fest ez az egész csak a testvérekre hatott és már el is múlt. Mindkettő eszméletlen volt és nem ébredtek rázásra vagy pofozása, de éltek. Sőt a pulzusuk szinte folyamatosan erősödött. Ám Millerék erre nem várhattak indulniuk kellett, hisz minden perc számított.

by **Thorhalla** Kedd 25 Nov. 2014, 10:03

Alig érkeztek meg a dokkhoz, amikor a két Maximoff lány is feltűnt, hogy közelednek, azonban már nem érkeztek meg oda a két Miller-höz, mert a földre estek mind a ketten. A házaspár azonnal futva indult feléjük, Jon nézett körbe mindenfelé, hogy az esetleges támadókat kiszúrhassa és fedezhesse a feleségét, de hamar kiderült, hogy minderre nem volt szükség. A két nő rendben volt, volt pulzusuk, folyamatosan erősödött és állt vissza a normálisra. Steph óvatosan megpróbálta őket először rázással, majd óvatosan felpofozni őket, de nem tértek magukhoz, pedig ettől általában szokás volt, hacsak nem kerültek kómába, vagy ehhez nagyon hasonló állapotba.
- Kórházba kell vinnünk őket – mondtam.
- Hívok mentőt a kikötőhöz, hogy elvigyék őket, a SHIELD-nek szólok – mondta.
Ezzel előkapta a mobilját és a SHIELD számát tárcsázta be, ha felvették a telefont a vonal másik végén szólalt meg.
- Itt Black Jack, azonosító számom – ezzel bediktálta azt is. – A Bronxi kikötőbe, nem messze az ott zajló eseményektől kérek egy mentőt, két sérültünk van, összeestek séta közben, teljesen egyszerre és nem térnek magukhoz. Miss Kingnek üzenem, hogy a két Maximoff az. visszaigazolást kérek arról, hogy küldik a mentőt.
Ha megkapta azt, akkor teszi le a telefont, majd a két nőt egyesével viszi fel a motorcsónakra, amint pedig Steph is felszállt, akkor elsőként a mentőnek megadott helyszínre viszi a járművet, hogy ott átadhassák a betegeket a hozzáértőknek, majd ő és Steph megérkezhessenek a támadás helyszínére is.

//Folytatás: Bronxi kikötőpart//

by **Morsus** Csüt. 22 Jan. 2015, 01:06

Olaf remegésekre lesz figyelmes. A sziget maga biztos alapokon van, szóval nem mozdulhatna mégis érezhető, hogy valami, mozgatja. Lassan a szigetre felemelkedik egy vörösesen izzó gólemszerű alak. A víz párologva távozik róla és rózsaszín gyurmaformája feketés-vörösessé válik, mint a vulkáni kőzet. nincsen hangja, nem beszél még igazán arca sincs, csak hasonló formák a fején. A léptei gépesek és nehezek. A lába nyoma megperzseli a földet, de inkább csak megtapos. Szépen halad végig a füvön füstölögve kimarva a környezetét. Mögötte egy újabb emelkedik ki, de közben Olaf a látványtól érzi az adrenalint és idegességet. Egy ősi ösztön ragadja meg, és a sétapálcára markol. Szinte természetesnek tűnik. Úgy érzi, ha baj van azt kell a földhöz csapnia. Nem tudja még, szinte olyan, mint egy ősi törzsi ösztön, egy vad tánc, egy ordítás a csata előtt. teljesen természetes.

by **Thorhalla** Csüt. 22 Jan. 2015, 10:54

Olaf éppen készült arra, hogy becsomagolja és letegye a sétapálcát, hogy azért mégis rendezetten adhassa oda majd Stephanie-nak, amikor megérezte a rengéseket. Tudta, hogy nem lehetne semmilyen földrengés itt New Yorkban, így az ablakhoz sietett, hogy megnézze, hogy mi okozza mindezt. Meglepve és döbbenten nézte azt, ami a tengerből kiemelkedett és elindult a ház felé. Az egyelten csónakot elvitték Mr. Millerék, így még a szigetet sem tudta volna elhagyni. Soha sem látott efféle lényt, az pedig csak rontotta tovább a helyzetet, hogy nem csak ez az egy volt belőle, hanem több. Azonnal érezte az adrenalint és azt, hogy a szíve is hevesebben ver, annak idején még Svédországban letöltötte a kötelező katonai szolgálatot, így ha kellett tudott harcolni és voltak fegyverek a házban, hogy mindezt megtehesse, más kérdés, hogy nem nagyon hitte, hogy megállítja ezeket a lényeket néhány pisztoly, vagy puskalövés. Mire észbekapott az asztalon levő sétapálcát szorította a kezében. Fel sem tűnt neki, hogy megtette, annyira ösztönös mozdulat volt mindez, és egy furcsa érzés is kerítette hatalmába. Honnan jött ez az érzés? Fogalma sem volt az idős komornyiknak, csak annyit tudott, hogy nem sok ideje van efféléken gondolkodni, hiszen azok a lények hamarosan megérkeznek ide. Azonban az érzés egy próbát megért, még azelőtt, hogy elsiet fegyverért a fegyverszobába. Így megmarkolta a sétabotot, majd a végénél fogva csapta le a padlóra azt várva, hogy hátha történik valami, noha nem bízott mindebben.

by **Morsus** Kedd 03 Feb. 2015, 15:14

A lényeket semmi sem lassította, az egyik falon is elkezdett átsétálni, egyszerűen betörve azt, amit Einarra terveztek. Olaf kezében a bot apró jeleket izzasztott fel. Ősi rúnákat más időkből. Majd a férfi az égbe emelte a botot és a lények megtorpantak tőle. A mágia ezer éve nem volt felébresztve. Még ezek a salakrémek is megtorpantak az erőtől, ami megjelent ott. Az égen ében felhők gyűltek szinte másodpercek alatt. Villámok és vad szél. Olaf torkán tőle idegen harcos üvöltése. Félelmetes vérgőzös dühöngő kiáltás, ami még a mennydörgést is némaságra parancsolja.
A bot vége a padlón koppan és a varázs megtörik felfedve Olaf asgardi valóját. Emlékeztetve őt Odin szavaira, az öreg isten megkérte a vele majdnem egykorú harcos veteránt, hogy őrizze az unokáját és kedvesét. A férfi vállalta és Odin egy varázzsal lelkét kettőbe szakította, egy a vár legszebb fájából tört és faragott sétapálcába rejtve asgardi harcos énjét és egy halandóba a másikat. Így egyszerre lett testőr, tanár, szolgáló, védelmező. A lelkük, bölcsességük és erejük őrzője. Az átalakulás után a füst szerte foszlik és megjelenik az asgardi bajnok.

by **Thorhalla** Szer. 04 Feb. 2015, 08:49

Olaf döbbenten figyelte, ahogyan azok a lények könnyedén törték át a falakat, még azt is, amit Thorhalla-nak és Einar-nak építettek gyakorlásra és a két isten erejét is kibírták. Most már tudta, hogy tényleg komoly bajban van, ha nem talál ki valamit nagyon gyorsan. Ekkor jött az érzés, hogy csapja le a sétabotot a földre. Ahogyan a kezét felemelte látta a boton a megjelenő rúnákat felizzani és még a lények is megtorpantak. A botot lecsapta, furcsa érzése támadt, látta az égen a vörös villámokat, majd az üvöltést hallotta. Már kapta volna félre a fejét, hogy a hang forrását megtalálja, amikor realizálta, hogy mindez a saját hangja volt. A bot koppant a földön, majd fény támadt és már nem volt önmaga… Vagyis egészen pontosan most lett ténylegesen önmaga. Emlékezett a beszélgetésre, amikor Odin megkérte, hogy jöjjön Midgardra, hogy védje meg Einar-t és Thorhalla-t, ő maga beleegyezett, noha nem ismerte a két ifjút, de Odin-hoz mindig is hűséges volt az évezredek során, nagyon kicsit volt csak fiatalabb nála. Leélt majdnem egy teljes emberi életet mielőtt felébredhetett volna. Egykor tanár volt, hadvezér, manapság főleg csak a fiatalokat oktatta, de ha harcra került a sor még mindig közel tízezer éves kora ellenére is az első sorban harcolt. a kor némileg meglátszott rajta, noha fiatalosabbnak nézett ki, mint Odin, neki még csak a szakálla őszült. Már tudta, hogy kicsoda, Ivarr Björn Sigurdson, az Ellri klánból.
A Miller kúria és sziget - Page 3 315iufk

A Miller kúria és sziget - Page 3 315iufk

A Miller kúria és sziget - Page 3 2n0u3hu

A keze az oldalán levő kardja markolatára szorult a másik keze pajzsot markolta meg. Ösztönösen vette fel a támadóállást, majd egy hangos „Asgardért” csatakiáltással vetette magát a lények irányába. A körpajzzsal védte magát, a karddal pedig, ha az ellenfelei közelébe ért, akkor nyakra támadt és azt próbálta levágni a helyükről. Ha volt lehetősége, akkor a pajzsának élét is használta ugyanerre, de csak annyira, hogyha szükséges volt, akkor azonnal visszatudja rántani és védekezni vele. Arra figyel, hogy támadás éri-e máshonnan is, ha igen, akkor azok elől is próbál kitérni.

értékek:

by **Morsus** Hétf. 23 Márc. 2015, 14:56

Az asgardi hasításai levették a lassan dülöngélő lények fejeit, de azok ettől nem álltak meg. Ahogy három-négy lényt lefejezett látta meg, hogy azok átsétálnak mellette és a ház felé tartanak. Mint hangyák csak menetelnek előre eltapossák, ami az útban van és mennek tovább. A lények csak meglökik vagy eltaszítják őt, ha pont az útjukba áll, de ha figyel könnyedén képes kikerülgetni őket miközben láthatja, hogy Steph rózsakertje ismét megsemmisült egy héten belül másodszorra. Bármik is ezek nem többek üres báboknál. A távolban pedig látja, ahogy Bronx partja remek és az épületek az óceánba dőlnek. Mint egy pokoli támadás Surturtól, ez jut eszébe az öreg és bölcs Ivarr-nak. A lények nem harcolnak csak elsöpörnek, ezek csak gyalogos ágyútöltelékek.

by **Thorhalla** Kedd 24 Márc. 2015, 09:43

Ahogyan Ivarr lehasította a hozzá közelérő ellenfelek fejét kellett ráébrednie, hogy azok nem mondhatóak túl ellenségesnek. Nem védekeztek ellene, illetve egyik sem támadt rá, azok sem, amik éppen mellette sétáltak el, csak nekimentek, de úgy, mintha fel sem tűnt volna a számukra, hogy az idős férfi ott sem lett volna. Azok csak meneteltek, mintha meg lettek volna babonázva, vagy éppen átkozva. Az évezredek során több ilyet látott már, ahogyan erős varázslók megátkozták ellenségeiket s bábokat kreáltak belőlük. Ezek is olyanok voltak, a rózsaágyás pedig ismét romokba dőlt, nem akarta engedni, hogy ezek a lények elérjék a házat, mert abban is súlyos kárt tehettek volna, ami senkinek sem lett volna jó. A távolban látta a házakat romba dőlni, mintha csak itt Midgardon is Surtur próbált volna meg a halandók életére törni. Kissé fáradtan sóhajtott fel, ezek közel sem voltak olyan ellenfelek, mint az óriások, de bemelegítésnek megfeleltek. Elindult a kúria felé, nem szándékozta hagyni, hogy ezek a teremtmények kárt tegyenek Lady Thorhalla házában. Már a haladás közben is próbált gyors s pontos, halálos vágásokat, szúrásokat bevinni a lényekbe, ha a házhoz túl közelérőket sikerült elpusztítania, akkor következhettek a többiek, amik csak most közeledtek erre, egészen addig, amíg meg nem tisztította a szigetet, vagy el nem terelte a lényeket, hogy azok a ház mellett vándoroljanak el.

by **Morsus** Pént. 17 Ápr. 2015, 18:49

Ivarr elindult előre a vágásaitól a lávalények darabokra estek. Majd mire eléjük állt volna látta, hogy a kőszörnyek egyszerűen elvesztik az egyensúlyukat és a földre hullanak egy halomnyi élettelenek kőzetként. Ahogy az asgardi bajnok áll a határpontjánál és vár szinte minden ellenfele egyszerűen összeomlik, séta közben mintha az átok megszakad és az animált kőfigurák újra élettelen semmikké válnak. Már látott ilyet is a harcos. Bármi is történt valaki a varázslat okozóját sebzi, ami megtöri az átkot. Jobb esetben ezek Einarék. Rosszabban valakik mások. Pár pillanaton belül az öreg egyedül marad a szigeten. Nincs több ellenség vagy élő. Ám rájön még valamire: van egy teljes animálatlan lávakőzet vonal a mágia okozójától idáig.

by **Thorhalla** Szomb. 18 Ápr. 2015, 10:26

Ivarr egyelőre jól haladt a lények elpusztításával, mert az elején könnyedén tudta elintézni őket, ahogyan indult végig a vonal mentén. Azonban egy idő után, amikor még többet vágott volna szét egyszerűen a lények zuhantak össze, mintha a mágia megtört volna, mi egyben tartotta őket. Noha Ivarr nem volt mágiahasználó sokakat látott és ismert, akik efféle praktikákat űztek. Így tudta, hogy valakik távol azt, ki ezeket élővé formázta azt tudták elintézni s megtámadni. Nagyon bízott benne, hogy Einar és Lady Thorhalla voltak azok s nem pedig más. Ha más, az kellemetlen lett volna a két védencére nézve, hogy más is bír ekkora hatalommal. Még elnézett a távolba s vissza ide, egy vonalban haladtak a lények, valahova tartottak s mivel egy vonalon át, így ezen a vonalon kellett lennie valaminek, valami, miből kiemelhette ezeket az, ki ezt tette. A jó kérdés, hogy hol, révén ezek a tengerből jöttek elő, s oda nem tudott lemenni, hogy megvizsgálja azt. Mivel ezek lávának tűntek, még az is lehet, hogy egy vulkán készül kitörni itt, ebben az alakban pedig nem tudta figyelmeztetni azokat, kiket kellett volna, abban meg nem lehetett biztos, hogy Olaf tudatában lesz valódi énjének. körbenézett a szigeten, próbált valamit keresni, amivel kijuthat a partra, hogy figyelmeztethesse az illetékeseket és megkereshesse majd védenceit is. Mivel modern eszközökhöz nem értett, így sima egyszerű csónakot próbált keresni.

by **Morsus** Pént. 07 Aug. 2015, 21:59

Ivarr kis kutatással megtalálja a csónakot miközben meglátja, hogy a sziget felé is jönnek helikopterek. Ében harcigépek, amiken az ismerős sas szimbólum van. A SHIELD. Egy landol a kijelölt helyen mire az öreg harcos már a hajóba szállna. Két páncélos géppuskás sétál ki körbe nézve.
- Tiszta!
Üvöltik majd egy öltönyös férfi napszeművegben teljes nyugalommal lép ki. Rögtön kiszúrja a romos tájban álló robosztus harcost.
- Ez új - állapítja meg rezzenéstelen arccal - Remélem barát, mert nagyon nem vagyunk felkészülve egy asgardi szintű támadásra.
Mondja halkan az orra alá morogva.
- Uram!
Szólítja meg Ivarrt, hogy biztosan hallja már őt.
- White ügynök vagyok, ön kicsoda?

by **Thorhalla** Szomb. 08 Aug. 2015, 10:22

Ivarr csak megtalálta a csónakot végül, s közben pedig az égen is megjelentek a fémmasinák. Olaf emlékeiből rémlett, hogy micsodák, kicsodák ezek, hogy a védencei szövetségesei, így egyelőre letett arról, hogy kihajózzon. Szándékában állt, hogy megvárja őket, hátha ők tudtak valamilyen információt, mi számára is hasznos lehet. mosolyogva figyelte, ahogyan a kommandósok végigpásztázták a területet, túlságosan modernnek tűntek a számára, emlékeztették egy régebbi eseményre, tehát már tudta, hogy két korábbi ellenfele mely időből tértek vissza a múltba. A férfi testmozgása igencsak árulkodó volt, hogy aggódott az asgardi miatt. Ivarr-ban megfordult, hogy azzal köszöntse-e, hogy megijeszti, a két páncélos úgysem nagyon tudott volna benne kárt okozni. A megszólításra fordult oda és szólalt meg.
- Ivarr Björn Sigurdson, az Ellri klánból – mondta angolul.
Furcsa volt ezt a nyelvet használnia, de Olaf-nak hála ismerte.
- Lady Thorhalla s Lord Einar testőre, királyunk parancsa nyomán – felelte. – A SHIELD a halandó felemet Olaf Svenson-ként ismerheti.
Amennyire rémlett neki a SHIELD tudta, hogy kicsodák, micsodák ők, így azért is mondta el mindezt.
- Mi történt a parton? – bökött a fejével Bronx partjai fel. – S mik voltak ezek a kőlények?

by **Morsus** Pént. 14 Aug. 2015, 03:47

A katonák picit megrezzenek mikor Ivarr elsőre offenzívan lép fel majd a bemutatkozására megnyugodnak. Kivéve az ügynököt.
- Még egy...
Morogja mérgesen.
- Értem már szóltunk védenceinek, hogy ön itt van. Kérem addig tegye le a fegyvereit és várjon.
Mondja határozottan majd súg valamit egy mikrofonba.
- Sajnálom ezt titkosított információ, de azt elmondhatom, hogy a veszélyt semlegesítettük már.
Persze közben látta magán a férfi a piros foltokat és emlékezett, hogy ez a midgardi fegyverek célzó módszere, de négyet látott magán. A helikopterben még voltak katonák.

by **Thorhalla** Pént. 14 Aug. 2015, 06:56

Az idős férfi egyelőre türelmesen várakozott arra, hogy a SHIELD emberei mit is fognak lépni. Nem kerülte el a figyelmét, hogy az ügynök nem repesett arra a hírre, hogy még valaki Asgard földjéről jött Midgardra. Nem mintha bármi ellenvetése lehetett volna, hiszen éonok óta vigyázzák Odin „gyermekei” Midgardot az álnokságoktól. Csupán nem fedték fel magukat s ez volt a különbség. Felsóhajtott a kérésre, hogy tegye le a fegyvereit.
- Mintha szükségem lenne fegyverre, ha ártani akarnék… - vonta meg a vállát.
Letenni esze ágában sem volt, már csak azért is, mert az elvei ellen vallott, így inkább markolattal előre nyújtotta az ügynök irányába s várta, hogy a férfi tudja-e, hogy miként kell ilyenkor lépni, vagy inkább önteltségében s tudatlanságában sérti meg őt.
< - Odin fél szemére, még tisztelet sem szorult a halandókba – morgott az orra alatt. >
S még azt sem árulták el Ivarr-nak, hogy mi támadott, mert nem tehették.
- Hát így védje meg otthonát valaki, hogy el sem mondják mi ellen kell harcolnia? – kérdezte.
Megcsóválta a fejét, kicsit lesajnálóan.
- A titkolózás csak kárára van mindenkinek, hatalmas hibája mindez Midgard népének…

by **Morsus** Szomb. 15 Aug. 2015, 21:05

Az ügynök kicsit értetlenül nézi a társait majd zavartan előlép és félve kinyúl a fegyverért, végig mélyen az asgardi szemeibe néz.
- Elnézést, nem ismerek a szokásaikat, nekem kell átvennem most öntől addig is?
hangja bizonytalan, de a mozgása nem az. Nem egy udvarias fajta, de látszik, edzett és tanult ember. Közben egy pialantra még oldalra is fordul.
- Lord Einar és Miss... Lady Thorhalla mindjárt visszaérkeznek a csatatérről.
Jelenti az asgardinak picit félve. Az égen már lehet is látni a helikoptereket, ahogy közelednek. Lassan le is száll és a páros figyelheti az asgardi harcost, ahogy az ügynökkel beszél. Mikor kiszállnak White halkan sóhajt egyet.
- Hál az istennek...

by **Thorhalla** Vas. 16 Aug. 2015, 11:12

//Előzmény: Bronxi kikötőpart//

Ivarr továbbra is az ügynököket figyelte, esze ágában sem volt olyan mozdulatot tenni, amivel rátámadnának. Annak ellenére, hogy látta a fegyelmet rajta, azt is, hogy félnek. Hogy tudták, hogy semmi esélyük sincs ellene, hogyha úgy döntene, hogy támadna.
- Igen, azt – mondta határozottan.
Amíg várakozott nem mutatta jelét az unalomnak sem, csak ha már átvették a fegyvereit, akkor összefűzte a mellkasa előtt a karjait és kisebb terpeszbe állt. Ahogyan végül is a helikopter megérkezett s kiszállt belőle Halla, illetve Einar, akkor indult el Ivarr is az irányukba. Noha Odin nem hozta az öreg tudtára, hogy mi is a származása a fiataloknak, de Olaf mindent látott s hallott, Ivarr pedig akkor is megértette az asgardi nyelvet, így tisztában volt a rangjaikkal is. Ennek fényében pedig még ésszerűbbnek tűnt, hogy Odin miért is küldte. Ha kellően közel ért a pároshoz, akkor letérdelt eléjük s fejet is hajtott.
< - Lady Thorhalla, Lord Einar! – szólott. – Királyunk, Odin küldött, hogy óvjalak s segítselek titeket. >

Miután földet értek valóban azt látták, hogy a növények tönkre mentek, de ez volt a legnagyobb gond. Amint elindultak látták, hogy Ivarr is tényleg itt van, eddig nehezükre esett elhinni, de most már tényleg nem tudták, hogy miért is lehet itt a férfi. Révén ő Odinista volt és Odin nem igen állt a fiatalok pártján. Az talán méginkább meglepte őket, hogy a férfi le is térdelt előttük, eddig ők szólították Lord-nak a férfit, erre most Ivarr őket nemesi rangon. Arról nem is beszélve, hogy megerősítést kaptak arról, hogy tényleg Odin küldte őt.
< - Kelj fel – mondta Halla. – Szükségtelen a formalitás Lord Ivarr.
< - Olaf merre van, bizonyára a rosszul lett, ha meglátott téged.
- Én vagyok Olaf Svenson, ő a halandó énem – mosolyodott el az öreg. – A lehető legnagyobb biztonságban van.
Legalább ebből a szempontból mindez megoldódott. Einar nézett a SHIELD ügynökök irányába.
- Nem lesz semmi gond, távozhatnak, hacsak nem akarnak még valamit – mondta.

by **Morsus** Kedd 18 Aug. 2015, 00:18

Az ügynök zavartan nézte az egészet.
- Ööö ja....
Mondta és intette vissza a fiúkat a helikopterbe.
- Hát Ms. Shan kérte, hogy adják le a jelentésüket ma este a történtekről és holnapra kéri az információkat az újdonsült látogatójukról.
Mutogat a fickóra majd ő is felszáll.
- A még valami! Egy óra múlva érkezik vissza a Magneto ikrekkel a hajó. Nincs semmi bajuk makk egészségesek, nem tudni mi történt, de kérték az orvosok, hogy ma azért figyeljenek még rájuk. További szép napot.
Ezzel tiszteleg miközben az ajtó bezárul és a helikopterek elrepülnek és a trió magára marad.

by **Thorhalla** Kedd 18 Aug. 2015, 09:43

- Még ma megkapja – mondta Einar.
Miller igaz ennél kissé bonyolultabban mondta, hogy majd elfaxolják a jelentést, mert az emial túl veszélyes lett volna, de ezeket Einar már nem tette hozzá, neki túlságosan is elfül volt. A trió még megvárta azt, hogy a SHIELD emberei hajókkal és a helikopterrel is távozzanak a szigetről és már csak ők legyenek rajta, akkor indultak vissza a kúriába. Még egyébként is beszélniük kellett egy kicsit, a Halla-nak és Einarnak rengeteg kérdésük volt Ivarr irányába. Arról nem is beszélve, hogy némileg rendet is kell majd tenni, ha az ikrek tényleg jönnek vissza, mert a kőlények hatalmas mocskot hagytak maguk után odakint a kertben. Ezek felül az egész ház felbolydul és semmi sem lesz olyan, mint régen, valahogy egyikőjük sem számított arra, hogy még egy Asgardi lesz majd itt velük. Nem mintha a páros nem örült volna mindennek, így legalább Odin is láthatta, hogy lassanként kiérdemelték újra azt, hogy hazatérhessenek Asgardra, s nem is beszélve arról, hogyha megtámadják őket, akkor így kellemetlenebb meglepetést okozhatnak. Már a pakolászás közben nekiláttak egymással beszélgetni, hogy mire az ikrek megérkeznek már halandó alakban tudják őket fogadni majd.

by **Ammon Einarson** Szomb. 22 Aug. 2015, 12:41

Lorna Lensherr \ Polaris
Nyugodtan de mégsem álldogáltam a hajónak a korlátjánál és néztem a víz hullámzását. Végül nem tudták megállapítani, hogy mi történt velünk amitől elájultunk. Ez eléggé aggaszt. Senki sem esik csak úgy össze majdnem kómába majd kel csak úgy fel megint. Talán nem kellene ennyire aggódó fejjel néznem a hullámokat...
Felnézek a korlátra amin már besorakozott pár szendvics meg üdítő, egy lenge szellő kíséretében meg megjelenik még egy szendvics.. Veszem a lapot, hogy kéne valamit ennem de biztos, hogy nem a hajón fogom ezt megtenni. Vissza is fordulok a víz felé és kapaszkodok tovább a korlátba. Szerencsére nem fog már sokáig tartani a hajóút és kikötünk rövidesen.

Petra Lensherr \ Higanyszál
Bármitől is ájultunk el remélem, hogy nem fog megint előbukkanni. Roppant kellemetlen volt. De most már tök jól érzem magamat. Bár a hajóút alatt jó párszor rám szóltak, hogy hagyjam abba a rallyzást a fedélzeten. Nem mintha figyelnék rájuk. Miközben mentem körbe mindig útba ejtettem a kaja pultokat is. Már azért is mert éhes voltam és hogy vigyek pár dolgot Lorna-nak is. Órák óta csak kapaszkodik a korlátba és ennie is kéne. Egy jó nasi vagy ebéd biztos össze szedné őt is.
Nem sokára ki is fogunk kötni. VÉGRE! Ez a hajó olyan mint egy kalicka!

by **Morsus** Szer. 26 Aug. 2015, 22:14

A kertben lévő károkat leszámítva a ház remek állapotban volt és az angyalok reményteliek. Egy újabb társsal bővültek, aki nagy segítségnek tűt elkövetkezendő kalandjaikban. Emberi formában vannak mire a shield hajó megérkezik az ikrekkel. mindketten tökéletesen vannak. Egy kicsit rosszul lettek, de semmi különös és Petrát, már amúgy sem tudták a doktorok nyugton tartani. A hajó landol a két lány száll át majd egy ügynök sétált Millerhez.
- Uram! - tisztelget. - Átadom a Lávalény eseményekről a jelentéseket. Ezek még csak a kutatócsoporté, az F4-tő nem kaptunk és ők mindig kicsit lassúak e téren.
Mondta mérgesen. Majd két ügynök nehezen közösen kicipelt egy fekete dobozt. Egy elegáns tárolónak tűnt, talán valami nagyobb hangszernek, de ahhoz nehéz lehet.
- Továbbá ez az eszköz.
Mikor leteszik a dobozt és kinyitják egy gyönyörű igazi asgardi fegyver csillan fel. Ez egy markáns tüskés buzogány.
- Egy Ziltor nevű asgardié volt, aki elesett egy évvel ezelőtt. Mrs. King azt parancsolta, hogy hozzuk el önökhöz, ha szeretnék vissza juttatni a felmenőinek, vagy méltó módon harcba vinni, ahogy a tulaja is elhunyt.
Miller válasza után a csapat távozik és az öt fő magára marad a szigeten estére.

/Szabad köröket kaptok Smile

/

by **Thorhalla** Csüt. 27 Aug. 2015, 10:58

A trió nem sokkal korábban kapta az üzenetet, hogy visszahozzák az ikreket, mert már jól vannak mind a ketten. Szerencsére a házban nem igen esett kár, a kert pedig rendbe hozható volt, mint legutóbb is. mind a hárman kint várakoztak a dokknál, ahol a saját motorcsónakjuk, illetve a most megérkezett SHIELD-es is állt. Végre megkapta azt Miller, amire várt, a jelentést a Lávalényekről. Csak éppen az érdembeli részt nem kapták meg, mert az a rakás neveletlen gyerek ismét nem csinál semmit.
- Nem csak ebben lassúak és felületesek – mondta lesújtóan. – Ms. Kingnek igazán fegyelemre és tiszteletre kéne tanítania őket. Nem engedhetnek meg maguknak mindent, csak mert van eszük és képességük. Nyugodtan adja át ezt a felettesének.
Mind a hárman azt a hatalmas dobozt figyelték, amit az ügynökök hoztak. Egyelőre nem nyitották ki, amikor mondták, hogy mi van benne, majd csak ha távoznak az ügynökök. Ez nem olyan volt, mint egy karácsonyi ajándék, hanem teljesen más.
- Köszönjük – mondta Steph. – Majd idővel eldől, hogy mi lesz a fegyver sorsa.
A visszajuttatás nem volt olyan könnyű, talán egyedül Ivarr volt az, aki hazavihette volna azt. Ha az ikrek odaérkeztek, akkor először Steph szólalt meg.
- Hogy érzik magukat? – kérdezte. – Nagyon aggódtunk, amikor mind a ketten egyszerre lettek rosszul.
- A fiatalhölgyeknek hozhatok valamit odabentre? – kérdezte Olaf.

by **Ammon Einarson** Vas. 30 Aug. 2015, 13:06

Lorna/Petra
A hajó kikötött az ikrek pedig leszálltak. Lorna megkönnyebbűlve vett egy mély levegőt. Jól esett neki, hogy végre szolid a talaj a lába alatt. Alapvetően nincsen rosszul a tengeren. Csupán most fogta el kissé a rosszullét az úton. A furcsa kómás állapot még utóhatását gyakorolta rajta. Persze Petra hamar felépült az egészből. Még rosszul sem volt az úton.
Most még Petra is kényelmes séta tempóban ment Lornával együtt az őket fogadó hármas felé. A taxisaik az ikreknek már vissza felé mennem mikor ők oda érnek hozzájuk.
- Már sokkal jobban. - mosolygott Lorna a kérdezőre közben. Petra pedig nyomott egy thumps up-ot válasz képpen.
- Egy hideg ital jó lenne mind a kettőnknek. Mee~g beszélhetnénk arról, hogy mi történt. Már mint velünk meg, önökkel. És furcsán rendezettnek tűnik a part. - néz el a távolba Petra fürkészve a partot.

by **Thorhalla** Vas. 30 Aug. 2015, 15:48

Olaf bólintott a lányoknak arra, hogy mit is kérnek, majd megfordult és bement a házba, hogy a konyhában csináljon valamilyen hideg üdítőt. Így mire a négyes beért a nappaliban az asztalra már ki is volt téve több pohár, ásványvizes üvegek, gyümölcslevek és hideg tea. Ami feltűnő lehetett még az ikreknek, hogy Olafnál volt egy bot, nem sántított, ugyanúgy közlekedett, mint eddig, nem látszott rajta semmilyen sérülés sem, de korábban soha sem láttak nála sétapálcát. Bent mind a két Miller helyet foglalt, Olaf ment a dolgára, Steph narancslevet töltött magának, míg Jon egy üveg hideg sört vett elő és azt bontotta ki.
- Nem tudjuk, hogy mi történt önökkel – mondta Steph. – Egyszerűen összeestek, utána mentőt hívtunk és kivittük önöket a partra, ahol már nem voltak a lávalények.
- Azt, hogy a lávalények honnan érkeztek és mi célból egyelőre nem tudjuk a „Fantasztikus” négyes jelentését várjuk – mondta, kis gúnnyal a fantasztikus szót.
- Egyelőre ennyit tudunk, valamiért mentek volna, mert egy irányba tették, egy hatalmas lényt leszereltünk, illetve egy korábban körözött bűnözőt is sikerült letartóztatni és rács mögé juttatni.
- Az orvosok mit mondtak, mi okozta a rosszullétüket pontosan egy időben? – érdeklődött.

by Ajánlott tartalom