Central Park, Manhattan

-IAN, VIGYÁZZ RÁ! - Ordítom túl az orkán zaját, miközben Waltert átadom neki. Kibaszott Nero, kibaszott Loki és kibaszott Thor, meg az egész kibaszott Asgard! Ha még egyszer meglátok egy ilyen álmot, lelövök valakit, és nem leszek túl válogatós.
A forgószél ereje hatalmas, egyszerűen megkerülni nem csak hosszadalmas, de ráadásul mozog is, és ha éppen abba az irányba, amerről megkerüljük, egy pillanat alatt felszippant, és akkor nekünk annyi. Gyorsabbnak kell lennünk, vagy hatékonyabbnak valamiképp, de erre nem sok lehetőséget látok.
A hatalmas viharfelhőkre pillantok, és arra gondolok, talán ha farkas alakban lennék gyorsabban mozognék, a földhöz lapulva pedig kisebb hatással lenne rám a szél is. Nagy levegőt veszek, és koncentrálok, megpróbálom felidézni magamban az érzést, az állatias ösztönt, amit akkor éreztem, amikor átalakultam. A fájdalom, amivel járt, nem volt csekély, de most lehet, hogy ez az egyetlen esélyünk. Ha nem sikerül, akkor kénytelen vagyok egyszerűen továbbfutni Nero felé, és reménykedni a legjobbakban.

A farkasalak felöltése sokkal könnyebben megy most, mint elsőre, és megkönnyebbülve tapasztalom, hogy a fájdalom sem jelentkezik, amit korábban éreztem, így már szinte jóleső érzés, ahogy az izmaim átalakulnak, a csontrendszerem formálódik, és végül farkasemberként ereszkedem négykézlábra, hogy elinduljak. Emma szavaira csak magamban helyeslek, valóban együtt kell dolgoznom a többiekkel, máskülönben nem tudom megoldani a problémát, de az, hogy Lokit el kéne pusztítani... Ebben nem vagyok, abban meg pláne nem, hogy ez lehetséges lenne.
Rohanva érkezek meg Nero testéhez a troll alatt, és állati ösztöneimet visszafogva mérem fel a helyzetet hideg fejjel. Tyler és Jon itt vannak, előbbinek hasznát lehet venni, utóbbinak kevésbé, az adott helyzetben. A troll hatalmas jószág, érzem, hogy sokkal erősebb vagyok, mint valaha voltam, de nem vagyok biztos benne, hogy fel bírnám emelni, és Emma szerint nem kéne túlerőltetnem magam, mert akkor az állati ösztönök eluralkodhatnak rajtam. Megragadom egy ork holttestét, és Tyler elé lököm.
-Cseréld ki őket! - Utasítom az átlagosnál sokkal mélyebb, eléggé torz hangon. Szerencsére a szám nem változott egészen farkasszerűvé, így tudok beszélni, de azért kicsit nehezebben. A legfurcsább az egészben talán a ruha, az alkatom megváltozott, de nem nőttem meg, így a ruha helyenként elszakadt, de rajtam maradt, és valahogy furcsa látvány egy felöltözött farkasember. Pláne egy felöltözött, felfegyverzett farkasember...

Jon és Tyler meg sem mozdulnak, csak álldogálnak, és várnak, hogy én végezzem el a meló nagy részét. Hát jól van, így is lehet játszani... Megemelem a hatalmas tetemet, nem megy elsőre de újra és újra nekigyürkőzöm, míg át nem fordítom a testet. Arra mindenesetre jó volt ez a kis bemutató, hogy lássák, a harc után kifáradtan is van bennem annyi erő, hogy ezt megtegyem, így van mitől félniük. Mikor visszaváltozom, úgy teszek, mintha azért történt volna, mert én akartam úgy, Emma üzenetét csak magamban nyugtázom. A visszaváltozás után fanyar mosollyal nézek Jonra és a pisztolyára.
-Te meg a lövöldözés... Úgysem lőnél le egy fegyvertelen embert, akiben ráadásul ott lakozik valahol mélyen a te hőn szeretett kis Bruce-od. Milyen romantikus az a fénykép az éjjeliszekrényeden, te, Bruce és Steve a diplomaosztódon... Nem tudnál végezni velem – ettől függetlenül nem támadok rá, mert lábon azért lőhetne, és annak sem örülnék. Helyett Nero testét nézem, mikor egy villanás kíséretében megjelenik Loki és Steph. Nyilvánvalóan senki nem fogja elhinni Lokinak, hogy valóban meg akarja adni magát, szóval ez nem lenne valami nagy átverés, tehát épp az lesz az átverés, hogy tényleg megadja magát. Szóval... Most akkor mi az átverés?
Nero mellé térdelek, és megvizsgálom a pulzusát meg a sérüléseit, miközben Loki és Steph beszélgetnek, aztán Steph karddal támad az apjára. Egy egyszerű kard egy isten ellen? Ha Loki csak Thor erejének századával rendelkezik, akkor ez a kard nem fog kárt tenni benne. Úgysem tehetek semmit, a végén még véletlenül elsülne Jon fegyvere. Az viszont neki sem fog tetszeni, hogy Steph leszúr valakit, aki megadta magát, sérti majd az önérzetét.
-Na tessék, elszakítják a nagy szerelmétől, és rögtön gyilkolni kezd. Olyan mint egy kutya, akinek elszakadt a póráza – jegyzem meg magamnak. Igazából nem izgat, hogy mi fog történni Lokival, ő talán még mindig a szövetségesének tart, én sosem gondoltam ők annak, így teljesen mindegy, mi a végkimenetel. De gyanítom, hogy csakis Nero miatt van itt.

-Hát persze, mert ha valaki nem bír téged, az csak Stephanie-t utánozhatja, igaz? - Kérdem kicsit elnevetve magamat Jontól, miközben a családi drámát nézem. Nero az egyik pillanatban még mellettem van, aztán már Steph kardjában fekszik. Eddig sem nagyon értettem, hogy mi ez az egész dolog Neroval, miért olyan fontos dolog ő Waltnak, azt meg pláne nem látom, hogy miféle esélyt nyújthatna ő Loki legyőzésére. De hogy ő lenne az utolsó esély? Ez nem tűnik túl valószerűnek, a srác kispályás volt, ha nem vagyok ott, ha nem állok az ő oldalára, már a legutóbbi harcnál kicsináltuk volna, pedig mi nem vagyunk egy szinten Lokival.
Emma viszont ki van borulva, legalább Walter már tud járni nagyjából, ez nem árthat, ha menekülőre fogjuk a dolgot. Egyelőre viszont akármennyire is gonosz Loki, a mi malmunkra hajtja a vizet, káoszt teremt, gyengíti a shieldeseket, és ez kell nekünk, hogy megléphessünk innen.
-Walt, elmondanád végre, hogy mi ez az egész? - Kérdem tőle, és közben igyekszem észrevétlenül aktiválni a csuklómon lévő karperecet, hogy feltöltsem kinetikus energiával, jól jöhet még a meneküléshez.

10:55.

Résztvevők: Jet Li Tao, Stephanie Lyesmith, Emma Flower White, Jonathan Miller és Tyler Jackson.

Amora megcsóválja a fejét, miközben Emma, Ian és Rustin között Walter a földre rogy.

- Walter… Nero és Stephanie erejét akarta felhasználni Loki ellen. A két gyermek együtt… talán… végezhetett volna az apjukkal. Igen, elképzelhető, hogy sikerült volna…

Loki nevetve válaszol.

- Így van! Na, gyerünk, Walt! Miért nem mondod el nekik, hogyan tervezted meg az egészet? Ezért szervezted be a kölykeimet, igaz? Stephanie meggyilkolása ügyes álca volt, de én a Cselszövés Istene vagyok! Mindenkinél nagyobb hatalmú mágus! Hiába a sok szerkentyűd meg az elővigyázatosság – kiolvastam a fejetekből a terveteket!

Majd Loki arca elkomorodik, és a Stephanie kezében növekvő tűzgömb felett átveszi az irányítást. A gömb egyenesen Amorába repül, aki sikítva esik hátra.

- Benned viszont nagyot csalódtam. Egyszer már hasznomra voltál, ezért visszahoztalak az életbe – és ez a hála?

Amora égett testtel és könnyes szemmel néz fel Lokira.

- Én… nem tudtam megtenni! Ő… a lányom! Neked… hrrr… tényleg nem jelent semmit… a család?

Loki ekkor gúnyos mosolyra húzza a száját. Míg beszél, bárki is próbálná megtámadni, a támadások egyszerűen átsiklanak rajta. A Cselszövés Istene az égen tomboló Thorra pillant.

- Család? Mint mondjuk az a habzó szájú vadállat? Heh… Az én nagy harcos fivérem, aki nem is olyan régen még igazi pacifistának, egy békés hippinek állította be magát, amikor csatlakozott a Különítményhez. De Asgardra… Ő egy isten. Egy harcos isten. Nem ismer mást, csak a vért és a pusztítást. Asgardon sem bírta már kontrollálni a dühét és a vérszomját, és mégis… őt látták mindig a hősnek. Én, aki próbáltam az eszemet használni… jelentéktelen voltam mellette. Ironikus, hogy amikor a Földre került, elvesztette az emlékei nagy részét, és ezzel a dühe is lecsillapodott. Jámbor kis jószág lett belőle, de minél többet harcolt, annál inkább megmutatkozott valódi természete. És most, hogy visszatért a Holtak Birodalmából, a Valhallából… Ott másképp telik az idő, mint itt. Talán évszázadok is leperegtek a számára, míg ott raboskodott, és a holtak lelkei bizonyára gondoskodtak a folyamatos szórakoztatásáról. A harc mostanra teljesen megrészegítette, és visszatért a valódi, gyilkos énje. Egy őrjöngő isten.

Erre Loki ismét felnevet, és a fiatalokra néz.

- Látni akarom, ahogy ez a nagy hős elpusztítja a világotokat! Látni akarom, ahogy… hm?

Ám ekkor a szavai elakadnak, ahogy Rustin, Ian és Emma elkerekedett, csodálkozó tekintettel néznek a földön heverő Walterre. Hamarosan mindenki láthatja, miért. A több sebből vérző fiú lassan felül… csupán résnyire kinyitja a szemét, hogy meggátolja a szeméből előtörő sugarakat… és mosolyog.

- Végre… vége. Győztem.

Szóval most jön az a rész, hogy Loki elmondja a gonosz tervét, mikor még pont nem ölt meg mindenkit, akit meg kellett volna, hogy biztosan teljesüljön is a terve, ezért az utolsó pillanatban mégiscsak megállítjuk őt? Hát, Nero eléggé halott, és állítólag neki mindkét gyerek kellett volna, mármint nem neki, hanem ellene. Szóval mondjuk biztonságban érezheti magát, de mégis, mi van ha valahogy sikerül elérni, hogy Stephanie-ból olyan sok asgardi erőt kivonjunk, hogy az is elegendő legyen a legyőzéséhez? Veszélyes játék, amikor az ember felfedi a lapjait, és még ha nem is ez volt az összes ütő kártyája Lokinak, azért nagyon sokat elárult. Még az is kiderült, hogy mennyire bántotta a pici lelkecskéjét, hogy az apuci nem figyelt rá oda eléggé, pedig ő olyan okos és szorgalmas volt, miközben a bátyja csak a pusztításhoz értett. Mondjuk érthető, kevés olyan mitológiai jelenet van, ahol Thor épp félreteszi haragját, kalapácsát és villámait, hogy inkább szép szóval győzze meg az embert...
NA DE! Walt azért még sincs olyan rosszul, és vagy nagyon blöfföl, vagy nagyon túljárt Loki eszén. Akármelyik is...
-Da-da-DAAAAM! - A drámai hatás nem maradhat el.

11:00.

Résztvevők: Jet Li Tao, Stephanie Lyesmith, Emma Flower White, Jonathan Miller és Tyler Jackson.

Walter lágyan megrázza a fejét Jonathan és Stephanie felé.

- Mindenkit meg kellett tévesztenem, hogy a Cselszövés Istenét legyőzhessük. Stephanie halála, a „szövetségünk” Lokival, Thor… de ezzel vége.

Loki dühösen felordít, majd a nyílvessző Stephanie íjáról egy varázslattal milliméterekre áll meg Walter homlokától. Az asgardi a fiúra kiált.

- Tán teljesen elvette az eszedet a verés, amit tőlem kaptál? Ne legyél nevetséges, te szánalmas, jelentéktelen kis--

Ebben a pillanatban Walter teljesen kinyitja a szemeit, majd vörös lézer csap ki belőlük. A nyíl azonnal elhamvad, Lokit pedig szintén telibe kapják a sugarak, és az isten hátrarepül.

Mindenki szava elakad. Loki köhögve, füstölgő mellkassal próbál felállni, és láthatóan nem ért semmit. Walter a többiekre kiált.

- A varázsereje már jóval kisebb, mint néhány perce. Most… kell… végeznetek vele!

Ezzel Walter ismét a földre rogy.

Walter szavai után remény csillan a szememben, nem igazán a győzelemé, de legalább a túlélésé, ráadásul végre bebizonyosodott, hogy Walter tényleg nem fújt egy követ Lokival, amivel nagy teher esett le a szívemről, mert megbízom Waltban, de azért Loki már nálam is kiveri a biztosítékot, na meg az egész família. Bár pontosabb lenne, hogy eddig bíztam Waltban. Az, hogy ezt a tervét nem osztotta meg, nem más, mint a bizalmatlansága egyértelmű jele. Végül a támadás után mi is bevethetnénk magunkat, de nem meglepő módon Steph és Jon meg sem mozdulnak.
-Na itt vannak a nagy hősök, a SHIELD emberei, akik megmentik a világot, de a kicsinyességük miatt inkább hagynák Lokit futni, minthogy végre egyszer azt tegyék, ami helyes, és nem azt, amit Danvers vagy Fury parancsba ad!
Ezzel viszont be is fejezem a velük való társalgást, és inkább azt teszem, amit én helyesnek tartok. Nekem nem az a célom, hogy elpusztítsam a Földet, világhatalomra törjek, bankot raboljak vagy efféle. Nem vagyok sem terrorista, sem szupergonosz. Nem fenyegetek ártatlanokat, és nem bántok senkit, aki nem érdemli meg. Én igazságot akarok. Pont.
Mit sem törődve Jon fegyverével, amit rám szegez, nekirontok Lokinak, és a felturbózott energia-karperec töltését felhasználva támadom meg. Leszívom belőle az energiát, és igyekszem egy orbitálisan nagyot behelyezni gyomorszájra. Hogy ne legyen annyira egyértelmű a támadásom, előtte szurkálva ballal is oda-oda csapok az arca felé. Az ütés után aztán igyekszem kihasználni az időmet, és összekulcsolt kézzel állcsúcson vágni a fickót. Érzem magamban, hogy sokkal erősebb és gyorsabb lennék, ha engednék a fenevadnak, de ha Emma nem figyel rám, lehet, hogy korántsem tudnám irányítani. És ez is Walter műve, egy fenevadat csinált belőlem...

11:05.

Résztvevők: Jet Li Tao, Stephanie Lyesmith, Emma Flower White, Jonathan Miller és Tyler Jackson.

Pár szívdobbanásnyi ideig Ian és Rustin sem értik pontosan Waltert, de utána gondolkodás nélkül Loki felé vetik magukat. Emma egyelőre hátul marad, hogy óvja Waltert és Amorát.

Walter társainak támadását követve Jonathan is rálő Lokira, miközben Walter halkan Stephanie felé suttog.

- Nem volt más… választásom. Szükség volt… Barbara, Nero… és a te halálodra… hogy Loki is sebezhető legyen…

Tao közben szintén támadásba lendül, és sikerül leszívnia Lokiból némi energiát, majd gyomorszájon vágja.

A Cselszövés Istene felüvölt. Tao hátrarepül pár métert Loki mágikus erőterétől, amelyet felvon maga köré, de ekkor már több sebből vérzik, ezért magához szívja Iant és Rustint, akiknek varázslattal szív le az életenergiájából, majd elhajítja őket.

- Rendben, Kovacs! Nem tudom, hogy csináltad… de akkor játsszuk le!

Bíborszínű, mágikus fény borít be mindenkit…

… majd a következő pillanatban Stephanie, Jonathan, Tao, Tyler, Emma Flower White és Walter egy végtelennek tűnő, nem evilági térben találják magukat.

Az „ég” és a „föld” mintha összefolynának, koromfekete és sárgán fénylő részek váltogatják egymást. A távolban, a horizonton fehér fény világít, de akárhogy közelít felé az ember, sehogy sem tud közelebb kerülni hozzá. A fizika törvényei mintha itt nem léteznének, a távol és a közel felcserélődnek. Walter felnyög.

- Az Ajtók Nélküli Szoba.

Az támadásom után egy kicsit hátralök Loki, de nem támad rám érdemben, ez inkább csak valami védőpajzs, egy védekező varázslat, ami távol tart engem. Az ütésem viszont elérte a célját, és ennek hála Loki most már inkább kétségbeesettnek tűnik, mint győztesnek. Nincs a nyeregben, és ez abból is látszik, hogy új játszóteret választ.
Mikor körülnézek, konstatálom, hogy már nem New Yorkban vagyunk, és nem is Kansasben - a nyúl üregének is hívhatnák a helyet, annyira tűnik nagyjából valósnak. A fények és a szabályos formák miatt olyan az egész, mintha egy számítógépben lennénk, de ez valójában mágia, méghozzá a neve alapján egy csapdamágia, valamilyen világ, ahonnan nem lehet kimenni. Persze ha ez igaz lenne, akkor bejönni sem lehetett volna, szóval nem kell úgy kétségbeesni. Walterre nézek kérdőn Miller kérdése után, tény, hogy nem tudok kitalálni mást azon kívül, amit eddig csináltam, de a védőpajzsa most már visszalök. Amikor aztán Stephanie ajánlkozását is meghallom, úgy döntök, ideje pontot tenni egy ügy végére. Na jó, nem mintha pont arról lenne szó, aki már egyszer feltámadt...
Steph ajánlkozása annyira hihetőnek tűnik, hogy engem is meggyőzött, és ha választhatok, hogy Loki ölje meg őt használja fel, vagy inkább én... Hát nem kell kétszer meggondolnom. Rögtön nekiugrok Stephnek, tudom, hogy mennyire gyors, és akrobatikus, de a harcművészet tőlem sem áll távol. Míg ő Bartontól tanult, addig én Rogers-szel edzettem, és már akkor orrokat törtem be, mikor ő még jó kislány volt a könyvtárban.
Rárontok, és egy villámgyors ütést indítok a mellkasára, hogy kipréseljem a tüdejéből a levegőt, majd rögtön könyékkel csapok a halántéka felé. Egy erős találat oda, és hamar elájul, akkor nem lesz vele annyi gond. Hogy biztosítsam a támadásomat, a lábamat megvetem, és csípőmmel próbálom megbillenteni őt, hogy aztán egy gáncslépés következhessen, ha esetleg az ütésem nem teríti le. Remélem eléggé meglepi a támadásom, miközben apucival trécsel, és sikerül kiiktatnom őt, mielőtt Loki tényleg felhasználja az erejét. Ami pedig a kis szemrehányását illeti, annyi istent fogunk megölni, amennyi az emberiségre akar törni, káoszt és pusztulást hozni, és ez az emberekre is igaz.

??:??

Résztvevők: Jet Li Tao, Stephanie Lyesmith, Emma Flower White, Jonathan Miller és Tyler Jackson.

Walter biccent a fiatalok felé.

- Ez a hely… időn és téren kívül létezik. Ide hozott Loki akkor is, amikor így helybenhagyott… de akkor még az ereje teljében volt. Kitanulta, hogyan utazzon a mi világunk és az Ajtók Nélküli Szoba között kénye-kedve szerint. Természetesen ki tudom juttatni innen magunkat… de ahhoz előbb végeznünk kell vele. Stephanie, most igazán nincs időm veled vitatkozni. Ez… az egyetlen esélyünk Loki elpusztítására… vagy ő pusztít el minket és minden világot, amelyre ráteszi a kezét – ahogy Asgarddal is tette.

Loki nevetése hangzik fel, ahogy a Cselszövés Istene ellenfeleire emeli tekintetét.

- Áh, a Ragnarök! Mintha csak tegnap lett volna… De a nagy „terved”, ifjú barátom, kudarcot vall itt és most. Nézd csak: a kis csapatod tagjai inkább egymást szedik szét, mintsem engem. HAHAHAHAHAHAHA!!!

Tao valóban Stephanie-ra veti magát, mikor a lány ellenük fordul, és gyors támadásával kiüti – Stephanie ájultan esik össze, Walter pedig dühösen rázza a fejét a látottakra.

Loki azonban elfelejti, mennyi varázserőt vesztett, és míg a jelenetet nézi, Jonathan lövései betalálnak. A Cselszövés Istene felszisszen fájdalmában, és vér serken a mellkasából. Odakap… majd a férfi láthatatlanná válik.



Összecsapás!

Ellenfél: Loki

Segítőtárs: Küklopsz, azaz Walter Joseph Kovacs

Sérültek: Küklopsz, Stephanie Lyesmith (eszméletlen)

Szabályok: Minden körben minden játékos irányíthatja a saját karaktereit, plusz…

– Bizonyos esetekben Walter is besegít tanácsokkal vagy tettekkel, ám hogy ki mennyire bízik meg benne, az a karakterétől függ

– Az összecsapás addig tart, amíg vagy Loki, vagy a fiatalok harcképtelenné nem válnak

– Ebben a csatában jelentős mértékű mágia is részt vesz Loki részéről, amelynek az erejét és következményeit lehetetlen megjósolni, és bárkire hatással lehetnek, de annyi bizonyos, hogy a Cselszövés Istene nincs ereje teljében, és sebezhető

– Az Ajtók Nélküli Szobában nincsenek se tárgyak, se fedezék, azonban a sérülések, a gravitáció és a mozgás fizikája nem változott

– Loki jelenlegi állapotában csakis akkor képes gyógyítómágiát használni magán, ha éppen semmilyen más varázslata nem aktív

– A csatának automatikusan vége, amennyiben Walter meghal, hiszen csak ő képes kijuttatni az Ajtók Nélküli Szobából a karaktereket!

Loki életereje: 85

Stephanie nagy meglepetésemre nem tud reagálni, kivételesen szerencsém volt vele, de a szerencsém itt véget is ért. Walter elmondása szerint innen nem jutunk ki egykönnyen, és Lokit nem lesz könnyű lenyomni. Millernek viszont nincs igaza, nem ketten vagyunk. Ő egyedül van, egyes egyedül, mert olyan társakat választott ebben a harcban, akik inkább segítik azt, aki elpusztítaná a világot.
-Persze, én is mindig azok mellé állok, akiket csak a zsarolás tart vissza attól, hogy el akarják pusztítani a világot... - Válaszolok neki, majd körülnézek. Loki eltűnt. Az első gondolatom épp az, ami Milleré is, az állati ösztönök. A gond csak az, hogy tisztában vagyok a határaimmal, tudom jól, hogy eddig is csak Emma segítségével tudtam kordában tartani a fenevadat.
-A francba is, Walt, arról nem volt szó, hogy egy vérengző fenevadat csinál belőlem a szérumod - morgom az orrom alatt, ahogy a földet pásztázom, hogy lássam, hol vannak a cseppek, amelyek Loki testéből hullanak le. Talán önmagát láthatatlanná tette, de ami elhagyja a testét, az újra látható lesz. Ha így van, és meglátom a cseppeket, akkor rögtön arra a helyre, valamint környékére igyekszem támadni. Mivel nem tudom, pontosan hol az ellenségem, széles, nagy helyet lefedő horogütésekkel és ívélt rúgásokkal próbálkozom.
Ha nem találok vérnyomokat, akkor sajnos tényleg nem tudok mihez kezdeni, hacsak Walter nem pásztázza végig a lézerével a helyet, kénytelen vagyok a fenevadhoz fordulni. Igyekszem elkülöníteni a dolgokat egymástól, megpróbálok csak arra koncentrálni, ahogy akkor érzékeltem a dolgokat, mikor átalakultam. A szagok sokkal erősebb voltak, a hangok felerősödtek, a színek kifakultak, minden kék és sárga volt. Ezt próbálom meg előhívni, az érzékelésem változását, hogy megtalálhassam, és megtámadhassam a már említett módon Lokit.

??:??

Résztvevők: Jet Li Tao, Stephanie Lyesmith, Emma Flower White, Jonathan Miller és Tyler Jackson.

Tao ötlete jónak tűnik, a vércseppek keresése beválik – épp Walter felé tartanak a cseppek, és Tao azonnal támadhat, amint észreveszi őket. De Walter sem rest: Tao támadása után lézersugarakkal fejeli meg a Lokira mért ütéseket, és még Jonathan is tüzet nyit ismét.

Loki felordít, és hátrálni kezd, miközben elkezdi gyógyítani magát egy varázslattal.

Walter Taóra kiált.

- Bízz magadban, Tao! A tested mostanra már biztosan jobban hozzászokott az új formádhoz… Képes leszel kontrollálni a fenevadat!

Közben Stephanie kezd ébredezni…



Sérültek: Küklopsz és Stephanie Lyesmith (kezd magához térni)

Loki életereje: 65, de elkezdett nőni

Aktív mágia: Gyógyítómágia Lokin