Re: Új-Valhalla (Latveria)

by **Teddy** Csüt. 21 Aug. 2014, 04:53

~Város~
Érzem ahogyan élettelen testemet ismét elkezdik átjárni az érzések, bár ha úgy tekintjük számomra ezek még új jelenségek, mégis, a halál után egyszerűen nem tudnak már lenyűgözni, hiszen most magam is átélhettem, hogy milyen érzés a létezés és elmúlás határán lebegni, még ha csak pár másodperc, perc, vagy talán óra erejéig is. Ahogyan a vért megjelenik a testemen, azon lassan képes vagyok visszanyerni az uralmat. Test... Értem már, hogy mi célt szolgál, egyszerű porhüvely mely az ént, magát a létezést tartja, egy forma melynek egyetlen indoka, hogy ideiglenesen megtartson valamit, valami ősit, mely majd átkerül máshova, egyenlőre ki tudja, hogy hova és hogy ott miként létezik tovább. Az én testem is erre szolgáltatott, hogy tartsa a gyűlölettől és bosszúvágytól égő lelkem, s az erő melyet kaptam magát a lelket perzseli fel a test helyett, megkínozván, talán akár el is pusztítván azt, megszüntetve a tényleges létezést. Egy elégedett, vérszomlyas mosollyal tekintek az előttem megjelenő hintóra és a lovakra, de csupán csak pár másodpercig, hiszen most cselekedni kell és Hellstormnak halnia kell, először neki, majd pedig mindenki másnak is, hiszen el fogok pusztítani mindent és mindenkit, s csak én fogok maradni s én leszek úgy az ura mindennek és semminek egyszerre.
- Szolgáljon. - Mormolom még el halkan lényegében megerősítve a hang szavait ahogyan fellépek a hintóra, amin talán éppen van időm megragadni a gyeplőt mielőtt azok meg is indulnak. Ettől függetlenül azzal még egy erőset csapok az állatoknak ahogyan a levegőbe emelkednek.
- ELŐRE!... Ideje lezárnunk amit akkor elkezdtünk. - Teszem még hozzá hangosan, kissé őrült módjára röhögve mielőtt elnyel a teleportálás robaja és tüze.

by **Morsus** Szer. 05 Nov. 2014, 22:25

Fordulás

A trónterem csendjét élénk kék fénnyel járó robaj töri meg. Judas M, a mutánsok, aki "teremtette" a világot lebeg a terem közepén. A Varázslónő tudhatja, hogy azért küldték őt, mert ő a realitást alakítja még képes is lenne a versenyt felvenni a nővel. A fiú békésen elenged egy fém gömböt, ami lebeg majd hologramban megteremti Holocaustot.
- "Anya" - üdvözli Holo. - Tudom sok mindenben nem értettünk egyet, de most más a helyzet. Isteni másod és az apám sikeresen felerősített egy halandó embert a mágia mesterévé. Az átkozott Morsus erejét hordozza és gyűlöletet kelt a világban. Otthonod még védett, de talán már te is érzed a misztikus nyomást, amit az ereje generál. Ez csak az első lépése. Ez a primitív kis majom elavult náci haditecnikákkal készül támadni ellenünk. Számára mind ellenségek vagyunk így úgy döntöttem kicselezem őt. Egy dologra nem számít, hogy együtt támadunk. Barátságom jeleként visszaadom testvéreimet sértetlenül, csak a büszkeségük karcolódott meg oktalan csatánk során. Nem vagyunk ellenségek Varázslónő, tán céljaink mások, de ez a bolygó elég nagy kettőnknek. A gyermekeidet nem veszem vissza akkor sem, ha megtagadod a szövetséget.
Mondja a kép majd Judas megteremti a két inkubátort, amiben a testvérek vannak. Vetlanda és pár Valkűr lába elég lebegnek le azok. A lány azonnal felismeri az örökösöket.

by **Thorhalla** Csüt. 06 Nov. 2014, 10:13

Mindennapi teendőimmel voltam elfoglalva, a bürokrácia részével, amikor valaki meg merte zavarni mindezt. A szemeim megvillantak, ahogyan felemeltem őket és a megérkezőre néztem. Morsus. Megvetően fintorodtam el, főleg, ahogyan még Holocaust is megjelent a hologramon. Minden bizonnyal jött azzal kérkedni, hogy elfogta ifjabbik testvéreit.
- Látom az illem egyikőtöknek sem az erénye és nem mond az sem semmit, hogy időpontfoglalás. Elfoglalt ember vagyok – feleltem lenézően.
Bármikor eltörölhettem volna ezeket a férgeket, amikor csak akartam volna, egyelőre csupán az én kegyemből létezhettek, semmi másból. Unottan hallgattam, amit mondott és még ásítottam is egyet, a kezemet a szám elé téve, kimutatva, hogy ennyire érdekel és izgat az, amit mondott. Nem mintha Apokalipszisnek és Thorhalla-nak olyan sok köze lett volna ahhoz, hogy ekkora hatalma lett a férfinak, más realitásokban is megtehette volna mindezt.
- Úgy tűnik, hogy a büszkeség karcolódása családi vonás, taníthatnád őket, hogy ne essenek a te hibádba fiam – feleltem. – Tudok arról az illetőről, ahogyan még sok másról is.
Elhallgattam néhány pillanatot, oh, ha tudnád, hogy ez a világ közel sem elegendő kettőnknek, még ha mind a kilencet számolom sem feltétlen. A gyermekeim megjelenő sztáziskamrájára néztem, majd vissza a hologramra.
- Nem felejtettél el valamit? – kérdeztem. – Egészen pontosan valakit.
Oda néztem, ahol egykoron a szemének kellett lennie.
- Ez csak kettő, a legidősebb fiam is nálad van. Donald Miller, akit ha az informátoraim nem hazudtak a Királyságokból hoztál el, márpedig nem szokásuk tévedni. Amíg ő nincs itt, addig nincs miről tárgyalnunk egymással.

by **Morsus** Szomb. 08 Nov. 2014, 18:26

Holocaust örökké érzéketlen koponya arca meredten figyeli a Varázslónőt.
- Szívesem oktatom ifjú testvérkéimet. Az első leckét már úgyis megkapták tőlem. Bocsásd meg, de én nem játszom apám kis sakkjátszmáit. A fiadat akarod? Gyere el a csatára. Nem fogok frappáns szavakkal győzködni. Idegen tőlem ez. Én mindig is harcos voltam. A kérdés egyszerű: megkockáztatod, hogy elbukok Rorschach ellen és neked egyedül kell szembe szállnod az erejével vagy csatlakozol és a csata után eldöntjük mit is teszünk egymással.
A holokép átváltozik számokká és helyszínképekké.
- A helyszín a magassági és szélességi pontok és a mi támadásunk időpontja. Jegyezd meg úrnő, én nem vagyok az ellenséged, e bolygó elég mindannyiunknak.
A holokép kikapcsol. Judas szótlanul lebeg majd egy villanással elteleportál.

by **Thorhalla** Vas. 09 Nov. 2014, 10:51

És ez még mindig itt volt képes beszélni. Hihetetlenül szúrós szemmel néztem rá, azzal a tekintettel, amitől olyan sokan féltek, pusztán a nézéssel, ha ölni lehetne, akkor ez megtörtént volna. Igazából, ha itt lett volna, akkor még képes is lettem volna arra, hogy ez megtörténjen, csak más kérdés, hogy az erőimet nem pazaroltam volna egy ilyen alsóbbrendű féregre.
- Ezen esetben nincs miről beszélnünk – vágtam a szavába, mikor kijelentette, hogy a fiamat nem adja oda.
A szavai után szólaltam meg ismét. megölni nem fogja a fiamat, ebben biztos voltam, tudja, hogy akkor megölöm és megbánja azt is, hogy a Főnix feltámasztotta őt.
- A kérdés az, hogy te megkockáztatod-e, hogy nem kapsz egy szövetségest és még hátba is támad valaki, mert zsarolni próbálod őt és inzultálod minden egyes mondatoddal – feleltem ridegen. – A döntés a te kezedben van, legyen, lealacsonyodom a szintedre. Mint harcos a harcosnak. Átadod a fiút és szövetségest kapsz, veled harcolok és a haderőm is. Ha nem fiam, Midgard ettől a pillanattól túl kicsit kettőnknek és lássuk a nagy harcos képes-e fikarcnyi erejét megosztani úgy, hogy egyszerre képes legyen a versenyt felvenni a másik világból jött személlyel és velem.
Néhány pillanatot vártam csak, mindenképp az előtt szólalt
- Három napod van mostantól eldönteni, hogy mit akarsz drága fiam.
A koordinátákra néztem, amiket megadott és végre valahára eltűnt a holoképe és Morsus is. Vetlanda-ra néztem.
- Szólj Cukorembernek, hogy lássa el az ikreket és a hadvezéreknek, Pusztulásnak, hogy a sereget készítsék fel. Ha nem adja vissza a fiamat, Holocaustot támadjuk meg elsőként.

by **Auaritia** Csüt. 13 Nov. 2014, 16:36

Vetlanda

Átlagosan telt Úrnőm napja. A szokásos napi adminisztrációját végezte. Részem van abban a kiváltságban, hogy ezekben a percekben a teremben legyek, mint tanácsadó.
Közben elmémet pihentetem. Micsoda öröm, hogy a leghatalmasabb lényt szolgálhatom a földön.
Minden rendben is ment volna, de persze mindig történik valami kellemetlen. A legfőbb mágus próbálja újfent Úrnőm erejét megkérdőjelezni és a világot uralni.
Gondolom, hogy valamikor kapcsolatba lép majd vele...
Megzavarják a királynőm, pont most, ilyenkor csak akkor lehet hozzá szólni, ha ő kérdez. Holocaust intézi hozzá a szavait. Fél, igen innen is érzem, hogy fél. Félti az életét, ezért szeretné, hogy az úrnőmmel egyesülhessen. Gyáva!
Bár be kell vallani, valóban érezni némi változást, lassan a kastély falait is eléri. De én nem aggódok, amíg Ő a vezetőnk.
Egy hosszas párbeszéd után a gyermekeit látjuk újra viszont. Oh, micsoda gyönyör.

- Nézzék meg nincs-e bajuk, gyorsan!

Rivallok rá erőteljesen a bábákra. S közben úrnőm parancsolt rám.

- Já, minn guð!

Feleltem. Most pedig sietős léptekkel haladok, a szoknyám csak úgy lebeg a sietségben. Felkeresem Cukorembert, mintha láttam volna ma, valamerre itt a kastélyban ólálkodott. Aztán pedig a nagyurat keresem fel. Hatékony és gyors leszek.

by **Morsus** Pént. 14 Nov. 2014, 01:46

Cukorember az egyik laborban éppen egy valkűrt nyúz élve és miközben az bekötött szájjal is hallhatóan üvölt addig ő mosolyogva nyomkodja a kis gépét. Újabb szelet bőrt szed le majd ránéz.
- Szólj, ha elkezd fájni.
Majd belenyal a sírva nyögő nő bőrtelen húsába. Vetlanda betoppanását ekkor veszi észre.
- Szia édes. Te is kérsz egy nyalást?

Stephet egy sosem látott erő csapja meg. A migrén mint száz kés úgy hatol a tarkóján át az agyába. Mágia. Egyre erősebb. A Varázslónő mindnek mestere, de nem ő a főmágus. A kezei remegnek a fájdalomtól és ahogy a valkűrök vinnék ki az ikreket az egyik a másiknak koccan mire az ellöki.
- Utamban vagy ribanc!
Az egyetlen jól mért karmolással felhasítja a társa torkát. Majd mire elfogják csak döbbenten nézi a társnőjét.
- De...
Valaki mágiával nyers gyűlöletet áraszt a világba. Köpeny minden erejével próbálja hárítani, de nagyon nehezen megy neki.

by **Thorhalla** Pént. 14 Nov. 2014, 10:13

Figyeltem volna, ahogyan a valkűrök kiviszik a gyerekeket, miután Vetlanda is távozott Cukoremberhez, de megremegett a kezem. Először csak a fájdalmat éreztem meg, ami elsőre még elviselhető volt, utána éreztem meg erősen, amitől halkan felnyögtem. A kezeimmel a halántékaimhoz kaptam, majd jöttem rá, hogy mi okozza. Az a féreg, elvette az Aggamoto szemét, ami engem illetett volna, én voltam a mágia mestere, nem az a korcs. Az a szem engem illetett volna, ahogyan a Főmágusi cím is. A kis közjátékból csak képeket láttam, de abból sem mindet, éreztem, hogy Köpeny is küzd ez ellen, védőmezőt kell létrehoznom, ha nem más, de Latveria körül, a főváros körül, hogy másra, a valkűrjeimre ne legyen hatással.
- Küzdj egy kicsit – préseltem ki magamból a szavakat hangosan Köpeny felé.
Felkeltem a helyemről, de megszédültem egy pillanatra a fájdalomtól. Kapaszkodókkal próbáltam a meditációs csarnokomba átjutni, ami ugyanúgy itt volt a kastély ezen szintjén. Ha sikerült, akkor az ott levő pentagramma, meditációs „kör” közepére ülök le és próbálok meg koncentrálni, hogy asztrális és mentális védőpajzsot vonjak fel a városom és birodalmam középpontja köré, hogy ezzel magamat, a gyermekeimet és a népességemet is megóvjam.
- Ha sikerült ezt megtennem, még mondtam előtte, akkor te veszed át az irányítást és te fogsz parancsolni, mert én csak erre fogok tudni koncentrálni – mondtam. – Hármunk érdekében jelenleg próbálj nem a szexszel törődni.
A választ meg sem várva próbáltam a meditációt elmélyíteni és létrehozni a mágikus védőpajzsot, hogy azt fenntarthassam.

by **Auaritia** Vas. 16 Nov. 2014, 18:41

Vetlanda

Gyorsan szettem a lábaimat. Szeretem a kastélyt, hideg és sötét. A sötét erőktől átjárja valami kísértetiesen rossz atmoszféra, csodálatos!
Vajon hol is lehet az a kis korcs? Persze, tudom már a labornál. Kíváncsi vagyok vajon mit művel.
Néhány lépés és máris ott termek. Már az előtérben hallom, hogy valaki üvöltözik. Ez az ostoba legalább a szájukat rendesen beköthetné!
Mikor belépek, látom hogy Cukorember már megint kínozza a munkaerőt, ahelyett, hogy valamilyen elfogott rabból válogatna. Ahogy látom élve nyúzza, nem kellemes élmény, az biztos.
Szánalmas, mármint a valkűr, aki hagyta ezt. Szégyen! Kifejezéstelen arccal megyek közelebb a valkűrhöz. Megfogom az arcát és rámosolygom közben mondom.

- Milyen erős. Vajon velem hányszor képzelted már el ezt a játékot?

Majd válaszolok a kérdésére:

- Nem kérek a beteges kis játékaidból. Van sajátom. Most pedig elég a mókából!

Majd egy gyors és erőteljes mozdulattal megpróbálom eltörni a valkűr nyakát. Ha sikerül, ezt mondom:

- A királynő szeretné, hogy ellásd az ikereket. Nyomás, te undorító patkány!

Pontosan tudom, hogy ennek a lénynek balzsamozzák a fülét az ilyen szavak, sőt néha mintha kérné, hogy így beszéljen vele az ember.
De legalább annak örülök, hogy elrontottam a kis játékát. Eztán, ha engedelmeskedik, megkeresem Pusztulást.

by **Morsus** Szer. 19 Nov. 2014, 23:36

Ahogy Steph elmélyül a meditációba, csak halkan hallja és alig látja, ahogy Köpeny előtt megjelenik egy kivetítő és Pusztulás jelentkezik.
- Úrnőm! Necropolisnál elfogtak engem! Teljes háború tört ki egy kisebb humán ellenállás és egy új Apokalipszis között!Az ellenállás vezére az ön által is említett humán, Rorschach, a csaló mágus. Kaphatok erősítést, hogy végezzek vele?
- Nem.
Mondja Köpeny szinte már mámoros hangon.
- Nem? De ha bármelyik fél győz... akkor.
- Igen. Lássuk a világot lángolni.
Az egyik valkűr ekkor habzó szájjal rohan neki a trónnak.
- Te rohadt szajha!
A mágus egyetlen hanyag intéssel egy hosszú tüskévé alakítja a kezét, ami azonnal átszúrja a nő fejét.

Cukorember ujjait gyorsan megmozgatja, mintha egy édes kis süteményt kapott volna.
- Ó végre! Az én kicsikéim! Sértés, játékok... ha még megkaptam volna a torzódat véresen egy órára elvennélek feleségül édes.
Kacsint a nőre vidáman mjad követi őt a kórterembe, ahonnan a valkűrök megveszett vadakként rohannak ki. Két harcos asszony vértben és kardjukkal készülnek lecsapni Vetlandára és Cukoremberre.

by **Thorhalla** Csüt. 20 Nov. 2014, 10:44

A meditációt lassanként sikerült elmélyíteni, de még így is hallottam azt, ami körülöttünk zajlott, a hűséges Pusztulás, aki abból a nyomorult féregből született, abból az X-menből. Csodálatos teremtmény. Köpeny szavaira azonban megfeszült a testem, nem, nem akartam, hogy az a fél győzzön, az egy bitorló volt, aki az én címemet hordta, pedig nekem kellett volna lennem a főmágusnak!
- Nem – mondtam halkan és vontatott hangon a koncentrálás miatt. – Kap erősítést, meg kell ölniük a bitorlót. Nem fogunk hamun és poron uralkodni Köpeny, annál több kell. Ha már ott vagytok… végezzetek a „fiam” embereivel is.
Néhány pillanatra elhallgattam, hogy teljes erővel a meditációra és a védőpajzs létrehozására koncentrálhassak.
- Vissza akarom… fogom kapni Donald-ot! – jelentettem ki.
Ezek után pedig folytattam azt, ami miatt idejöttem, csak ezeket a parancsokat muszáj volt kiadnom, mielőtt Köpeny tönkretesz mindent a pusztítani vágyásával és a végén semmink sem marad.

//Folytatás: Necropolis//

by **Auaritia** Vas. 23 Nov. 2014, 11:43

Vetlanda

Ez az undorító kis lény, valahogy mindig is kedves volt a nekem, itt legbelül. A sötétség neki is átjárja az auráját, valahogy nyers és természetes gonoszság jön belőle. Az igazi rossz, mellette mindig úgy érzem, hogy nem vagyok elég könyörtelen, jó az úrnőnknek. Ezáltal dühös leszek és meg akarom ölni őt, majd újra rácsodálkozom és ez így meg mindig. Gyűlölöm!
Megyünk máris a trónterembe, úgy látszik nem hatotta meg, hogy megöltem a kis játékszerét, bár igazából most kedves voltam, hagyhattam volna ott szenvedni, de mégis egy pillanatra látni Cukorember arcán a keserűséget, ohh ez mindent felülmúlna.
A kórteremhez érünk, ahol meglepetés vár. Két dühös valkűr ront ránk, de vajon miért?
Megpróbálok kitérni a frontális ütközés vagy a támadásuk elől, majd megpróbálom aktiválni az erőm és egy villámnyalábot küldeni a valkűrbe, és hála égnek, hogy vértbe van, mert az még vezeti is az áramot.
Mivel nem vagyok jó frontális harcos, inkább kibújok a támadások alól.

by **Morsus** Hétf. 08 Dec. 2014, 18:44

Cukor ember követi Vetlanda lépteit és mikor megtámadják őket akkor a nyelvét, mint valami gyík köpi a valkűr nyakára. Pontosan az ütőerén át megy a hegyes szerv majd hátul véresen táncol ki. A valkűr pár pillanatig remeg ahogy Cukorember a levegőben tartja, majd vissza húzza a nyelvét és a nő holtan omlik a földre. Közben Vetlanda villáma a falhoz szegezi a másik harcosnőt, aki sikoltva perzselődik majd feketés testtel a földre zuhan. A férfi letörli a vért a szájáról.
- Ez vicces volt. Bár érdekelne miért történt.
Majd a folyosóról kacagva ékezik meg a Varázslónő. Vetlandát a hideg járja át, mert a nő tekintette megint olyan, mint azon az estén, mikor ráerőszakolta magát.
- Egy butus halandó játszik a mi kis varázslatainkkal és ettől teljesen felmegy a bugyi Steph fenekébe, szóval most elmegyünk és megöljük!
Az ében csíkkal repülő Varázslónő/Köpeny mögött a legjobb valkűrjei sorakoznak majd a nő hanyagul egy intéssel ében kaput nyit a folyosópadlóján.
- Vicces csokigolyó! Jó mellű liba! Utánam!
Parancsolja, majd átugrik a kapun.

Folytatás:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t2466-necropolis-wakanda#49593

by **Morsus** Kedd 03 Feb. 2015, 01:39

Skarlát Boszorkány egyesült az egyik legősibb entitással, ami valaha járta ezt az univerzumot. A démoni erő, ami tomboló benne szinte tarthatatlan. Rohadást, és torz rákos növekedéseket teremt pusztán azzal, hogy lebeg a szobában.
- Már látom a hibámat.
Mondja egy alak a nő mögött félre dobva egy könyvet. A férfi hangja gyenge és megtört.
- Istenem, remélem valaha is megbocsájtasz bűneimért.
Walter Kovács arcát remegve rejti fel a fehér és ében maszk.
Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 1745535-dimensional_man

Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 1745535-dimensional_man

- Wanda... a te szíved tisztább mindenkiénél. Kérlek hallgass rám és enged el ezt a fekete mágiát. Ez nem több, mint egy hazugság. A mágia nem tudja elvenni azt amit vagy és nem tud többet adni annál, amire képes lennél. Hidd el... engem átvert és.. sokan átvertek. De te? Te maga vagy az élet... a remény! Kérlek, Wanda. Segíts rendbe hozni, amit tettem.
Ezzel a férfi kezét nyújtja mosolyogva Skarlát felé.

by **Thorhalla** Kedd 03 Feb. 2015, 11:25

//Előzmény: Necropolis, Wakanda//

Az erő, amit bekebelezett még számára is túl erős volt, erősebb, mint valaha képzelte. Koncentrálnia kellett, hogy uralni tudja. Nagyjából már tudta, hogy mit tegyen, vagyis mit akart tenni, mindenkinek visszaadni az életét, aki eddig meghalt, bármilyen formában. Visszakapni Edwardot is, aztán „békét” hoz a világra, az ő békéjét, az ő saját elgondolás szerinti világát. Amíg ezt tette egy hang zavarta meg, arra kapta a fejét és a férfira nézett.
- Ki vagy te és miként merészeled megzavarni a meditációmat? – kérdezte felcsattanva.
A szavakra megrázta a fejét.
- Nem – mondta keményen. – Te gyenge voltál ahhoz, hogy befejezd, amit elkezd, én betudom fejezni! Élet, igen, jól látod szerencsétlen bolond. Nem lesz több halál ezen a világon, eltörlöm a halált, azaz élet lesz itt, amit a hatalmam elrendeltet.
Igen, ez remek cél volt, megszüntetni a halált, többé nem veszítene el senki semmit sem.
- Lehet, hogy nem tud többet, de eddig nem láttam tisztán, most már úgy látok. Takarodj a szemem elől, vagy te leszel az utolsó, aki elpusztul ezen a világon!

//Hurray éljen a cancerverse elképzelése Very Happy

//

by **Morsus** Csüt. 19 Feb. 2015, 00:02

Walter Kovacs félve nyúl Wanda felé.
- Kérlek. Érezd mit tettem. Felbomlott a rend. A jó-rossz megfordult. Sötét erőket szabadítottam fel... nézd!
Mutat és kitárja a ballonkabátját, de alatta csak egy zakó van.
- Az ereklyék elhagytak! De érzed az új Legfőbb Mágust? Könyörgöm Wanda, a szíved a legtisztább, sikerült olyan kemény szíveket megpuhítanod, mint Hellstormé. Az emlékére kérem légy kegyelmes. Teddy, Thorhalla, apád... a barátaid-szereteid, akik mindent megadtak. Gondolj rájuk. Értük élsz még, miattuk. Ne vegyél el mindent, amit teremtettek. Nincs mágia, ami megronthatná a szívedet. Te több vagy egy klónnál. A legbecsületesebb közülünk. Törd meg ezt az átkozott fordulást! Segíts nekem rendbe hozni ezt! Könyörgöm Wanda!
A férfi remélve néz Skarlátra.

by **Thorhalla** Csüt. 19 Feb. 2015, 10:32

Wanda megvetően fordult a férfi felé, amikor az tovább könyörgött, hogy hagyja abba, amit elkezdett. A nőnek mindezt esze ágában sem volt megtennie, végre valahára visszakaphatná Hellstormot is, mindenkit, többé nem veszíthetne el senkit sem, mert nem létezne halál a világon.
- Soha sem voltál méltó arra, hogy e világnak ereklyéit hord! – mondta keményen.
Abban a pillanatban, ahogyan kimondta azt Walter, hogy Wanda legyen tekintettel Hellstorm emlékére a nő szemei felizzottak, majd némi koncentrálás után tucatnyi boszorkánycsapást igyekezett a férfi felé küldeni, hogy elhallgattassa őt.
- Ne merészeld még egyszer a szádra venni őt! – parancsolta.
A kérésekre megrázta a fejét, esze ágában sem volt megtenni, hogy visszafordítsa ezt, még nem.
- Majd, ha már nem lesz halál többé – mondta.
Koncentrálni kezdett, újdonsült hatalmával a halálisteneket és efféle dimenziókat kereste és azt, hogy miként juthat majd el azokra a helyekre. El kellett őket pusztítania, a dimenziókat is, hogy a terve végrehajtódhasson.

by **Morsus** Hétf. 09 Márc. 2015, 22:51

Rorschach dühösen arany fényből készült láncokat idézett a karjára és megkötötte a teleportáló lányt.
- NEM! Egy világot láttam már elbukni!
Üvölti,d e a varázs visszafele sül el és nem e világhoz szorítja az ősi isten hordozóját, hanem az rántja őt magával. Síkról-síkra ugranak és látják, hogy a világokból darabok hiányoznak. Az egyik apró síkból robbanás és halál lüktet, majd a két mágus látja, ahogy egy Celestal holtan zuhan egy aszteroidára előttük. Az égen egy csata folyik és az univerzum legősibbjei... vesztésre állnak.
Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 4415477-celestial+murder001

Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 4415477-celestial+murder001

A Celestalokat ölő lény egyetlen szekundumra rájuk pillant.
Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 4415475-beyonders003

Wanda érzi, hogy Chthon retteg. Az entitás, amihez az istenek imádkoztak gyáva féregként azonnal teleportál, ki onnan. ki innen, ki a realitásból! Újabb realitás.
Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 4415432-tribunal+dies002

Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 4415432-tribunal+dies002

Az Élő Döntés, a realitások bírája, az entitás, ami maga a hiba helyre hozója egyetlen lövéstől... holtan zuhan hátra. Újabb és újabb ugrás, párszor hófehér ürességbe. Majd egy kemény köves padlóra zuhan a két alak. A sötét fáklyás, kastélyromok között furcsa alakok állnak némán.
Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 3539633-6014152777-TojF3

Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 3539633-6014152777-TojF3

by **Thorhalla** Kedd 10 Márc. 2015, 09:41

Wanda éppen készült volna ugrani a következő dimenzióba, hogy megtalálhassa Mephisto-t elsőként, aztán a többi démonurat és démonúrnőt, de ekkor tekeredett a lánc Rorschach jóvoltából. A nő már éppen készült volna egy boszorkánycsapással eltűntetni a férfit innen, amikor is sikerült dimenziókat, vagyis egészen pontosan realitásokat váltani. Amit látott ott, a celestialok halálát, azt az idegen lényt, újabb hatalmas lények pusztulását egyre jobban csak az a meggyőződése volt, hogy a saját világukból mindenképpen ki kell irtani minden halálistent és halálhoz köthető személyt, nehogy valaha is bekövetkezhessen az, ami itt ezeken a helyeken történt. Érezte, hogy Chthon is retteg az ellen, amit itt láttak, akik itt voltak és pusztítottak. Tudta, hogy nem érhették el a saját világukat ezek a valamik, sikerrel kellett járnia. A következő ugrások némelyike már halott világok közé vitték, mígnem kemény talajt érzett a lábai alatt és furcsa köpenyes alakok voltak. Úgy érezte, hogy ez volt az a pillanat, amikor végre elhagyhatja Rorschachot és végre elszökhet előle. néhány pillanatig koncentrált, majd egy boszorkánycsapással próbálta mellkason találni a férfit, hogy azt teljes mértékben a köpenyesek lábai elé zuhanjon, majd saját maga Chthon erejét próbálta felhasználni, hogy visszajusson a saját realitásába.

by **Morsus** Kedd 17 Márc. 2015, 23:24

Az alakok azonnal torz sosem hallott szavakat mondanak, amik után zöld sugarak lőnek. Wanda így nem tud elteleportálni. A föld felrobban alatta és nagyot esik. Rorschach kezeivel int majd ősi szavakat mormol. A mágia pajzsot teremt elé és Wanda köré majd egy szóval lökés hullámot generál, ami hátra taszítja a papokat.
- A Ssssszemek Sssszemének ssssszavait hasssssssssználja.
Mondják a furcsa Ében Papok. Rorschach lebegve landol Wanda előtt, mire egy alak sétál elő.
Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 Stephen_Strange_%28Earth-616%29_from_New_Avengers_Vol_3_27_cover

Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 Stephen_Strange_%28Earth-616%29_from_New_Avengers_Vol_3_27_cover

- Chthon, kislányokat szállsz meg? Ennyire rosszul megy az üzlet?
Rorschach félre kezd hátrálva.
- Te-te... te....
A Szemek Szeme leveszi a sisakját és Wanda felismeri Fájdalmat.
Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 New-avengers-31-strange-alal

Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 New-avengers-31-strange-alal

by **Thorhalla** Szer. 18 Márc. 2015, 09:14

Wanda dühösen izzó szemekkel nézett a papok irányába, amikor nem volt arra képes, hogy elteleportáljon innen. A varázslata megszakadt és emiatt nem volt arra sem képes, hogy az esést korrigálja, így több helyen is megütötte magát. Utána legalább már nem kellett további támadástól tartania, mert a férfinak hála legalább már védőmező volt körülöttük. A papok mintha aggódtak volna, legalább is a nőnek így jött le abból, ahogyan kárálni kezdtek, azonban az egyik teljesen érthetően és emberi beszéddel szólalt meg, ezúttal hozzá, vagyis Chthon-hoz intézve a szavait. Wandának esze ágában sem volt válaszolni, majd a társa megteszi, ha akarja. Mindazonáltal az azonnal nyilvánvaló lett, hogy Rorschach félt az alaktól. Aki végül le is vette a sisakját, az arc csak minimálisan volt ismerős a számára, de nem tudta volna megmondani, hogy honnan. Wanda soha sem ismerte Fájdalmat, a férfi már évek óta halott volt, amikor a nőt egyáltalán létrehozták, és így sem ő, sem pedig az eredeti Skarlát Boszorkány sem találkozhatott a férfival.
- Ez meg mégis kicsoda? - kérdezte lesajnáló hangon.
Most már ő is felkészült visszatámadásra, felé érkezőre, így ha mindez megtörténik, akkor majd védőpajzsot próbál létrehozni, vagy a képességével, új hatalmával azt is megakadályozni, hogy létrejöjjön a varázslat, támadás.

//Szerintem Wanda nem ismeri meg Fájdalmat, Fájdalom már halott volt, amikor Wandát létrehozták. Így úgy írom, hogy nem, de ha mégis, akkor majd átírom.//

by **Morsus** Vas. 22 Márc. 2015, 19:04

Rorschach remegve fordul Wanda felé.
- Ő a valamikori és leendő Legfőbb Mágusotok, az egyetlen ki legyőzte Apokalipszist, aki uralta a világot, a mágia és technológia ura, a síkok hódítói, a Sötét Világ árulója, Zacharias Morsus, Fájdalom.
A név már ismerős a nőnek, ahogy a leírás is. Tán nem látta még személyesen, de a történeteit ismerte a rettegett mágusnak. Chthon nem várt tovább átkos mágiával csapott le, de azt a fekete papok torz szavai megsemmisítették.
- Ez nem a te játékhelyed bukott isten.
Mondja Zack könnyedén. Rorschach értetlenül néz.
- Mik ezek a szavak? Sosem láttam ilyen mágiát.
- A Fekete Papok ősi pusztítás szavait használják, mind ismernek egyet és keverve őket szinte bármivel képesek felvenni a harcot.
Chthon megérzi Fájdalom erejét és elhagyja a lányt, hogy megszállja Morsus, aki kitárja a köpenyét és hihetetlen elmondhatatlan hangon szólal fel. A szava után a valamikori ősi isten semmivé foszlik.
- De én megtanultam mindegyik szót.
Wanda erőtlenül zuhan a földre.
Új-Valhalla (Latveria) - Page 6 Z6shwj6

by **Thorhalla** Hétf. 23 Márc. 2015, 09:46

Wanda unottan ásított fel Rorschach szavai alatt, amikor Fájdalmat fényezte.
- Unalmas – mondta. – Mintha a Varázslónő nem tette volna meg ugyanezt…
Fájdalom neve már ismert volt számára, de úgy vélte, hogy túlértékelték mindig is és azt már megélte saját maga is, hogy a Varázslónő ugyanezt megtehette volna könnyedén, de valamilyen oknál fogva inkább egyen rangra emelte magát Apokalipszissel. Míg Fájdalom mutáns volt, addig a nő ember, őt valahogyan sokkalta félelmetesebbnek vélte. Az átkát végre ekkor segítette Chthon, de az ellenfelek ismét semmisé tették.
- Szánalmas vagy, ha csak ezeknek a háta mögé mersz bújni és onnan papolni! – vicsorogta Wanda. – Küld el őket és máris kiderül, hogy egy nagy senki vagy, egy bukott személy, akit kitaszítottak minden világból.
Próbálta provokálni Morsus-t, bár volt egy sejtése, hogy nem is a saját szavai voltak ezek, hanem inkább Chthon-é. Nem sokkal később megérezte, hogy már nincs ott vele az isten, hanem egyedül volt, zihálva, gyengén rogyott térdre, az a nyomorult Rorschach, hogyan mentse meg a világot, ha ez mindig mindent tönkretesz! Miatta kerültek ide is.
- Megható – morogta fáradtan. – Így is túlértékelt vagy Morsus…

by **Morsus** Pént. 17 Ápr. 2015, 19:59

Morsus intet majd a világ lassan átalakult és egy sötét elzárt térben lebegtek tovább. Csak ők hárman. Rorschach rémülten és értetlenül nézte az egészet. A páros érezte, ahogy a világ eltűnik alóluk.
- Kevés az időm. A multiverzum készül összeomlani. De tudod mit? Legyen.
A sötétségben Morsus kitárta a karjait.
- Már nem vagyunk a papok között. Csak mi hárman. De van egy feltételem. Alakítsd vissza ezt a korcsot. Nincs joga kedvességgel a szívében meghalni.
Mondja Fájdalom gyűlölettel a hangjában.
- Ez egy mocskos táborvezető náci, nem adom meg neki azt az örömöt, hogy jósággal fejezze be a pályafutását. Fordítsd vissza. Aztán befejezzük ezt az ostoba játékot.
A hangja komoly és kegyetlen Rorscach rettegve fordul Wanda felé.
- Ne... nem akarok visszamenni a sötétbe! Nem akarom tehetetlenül nézni miket élvezi ez a beteg rém bennem!
A férfi sírni kezd.

by **Thorhalla** Szomb. 18 Ápr. 2015, 11:42

Wanda elégedetten figyelte, ahogyan végre eltűntek a papok és már csak hárman maradtak. Morsus szavaira megvetően horkantott fel, még mindig azt gondolta, hogy az alak túlságosan is el van szállva magától, miközben egy senki. Az uralma is rövidebb volt, mint a mostani uralkodóké. Mindössze a telhetetlensége volt nagyobb és ez lett a veszte.
- Még mindig túl sokra tartod magad – nevetett fel. – Megmenteni a multiverzumot, ez az új szó a meghódításra? Egyszer belebuktál, újra belefogsz dögleni…
Végül megvonta a vállát.
- És ez úgysem a te dolgod, hanem azé a kislányé, aki magát a multiverzum őrzőjének tartja.
Nem mintha az a lány olyan sokra jó lett volna a korábbi tapasztalata és találkozásuk alapján. Arra a részre, hogy fordítsa vissza Rorschachot bólintott, de még nem állt neki megtenni.
- Miért én? – kérdezte. – Ha akkora hatalmad van, mint állítod… egy csettintéssel megoldhatod mindezt.
Várakozóan nézett a másikra, azzal pedig nem törődött, hogy a harmadik már zokog mellette.
- Hacsak nem azt akarod, hogy amíg ezt teszem könnyedén elintézel, mert nem tudok védekezni ellened…

by Ajánlott tartalom