Gótika

Svarog erre a reakcióra számított a legkevésbé. A lények döbbenten nézik az ő vérző és összetört karját. Már megakarta kérdezni, hogy tapsra várnak, vagy mi? Ekkor az egyik odalépett, és zavartan megérintette a sebét, egy csepp vért kivéve az ujjára. A következő pillanatban néhány másik lény nekitámadt a kis sárgának.
A makluan döbbenten nézte a kialakuló verekedést. És még jobban meglepődött mikor rájött, hogy az ő számukra szent véréért megy a bunyó. Dragunov felüvölt.
- ELÉG! - és az épp karjával egy kisebb tűzgolyót küld egy méternyire a verekedőktől, egy üres területre.
Ekkor egy idősebb teremtmény lép oda hozzá, és egy szót mond, amit Svarog megért. Mikor hozzáér a sérült karjához, a makulan felszisszen a hirtelen fájdalomtól. Aztán mikor egy roppanással helyre rakja.
Dragunov a földre omlik, és felüvölt. A világ színes foltok sokaságává esik szét a fájdalomtól. A következő dolog amit lát, hogy az öreg lény parancsokat osztogat, és kap egy zöld penésszel fedett követ, amiről lekaparja a gombát és megindul felé.
Borisz nem sok jót feltételez a lényről, főleg hogy egy öklömnyi kő van nála. Hangosan ráförmed.
- <Mit akarsz azzal?> - sziszegi dühösen, próbálkozva fajtája nyelvével.
Lehet gyengének tekintik az új sárkányt, és feláldozzák? Aztán felfalják a húsát.
-<Ezer kő sem tudott engem megölni, és te egyel próbálkoznál? Én vagyok az új sárkány.>

Ben Grim

Ben nem tudja, hogy mi az abszurdabb, hogy az egyetemi barátjából egy hatalmas, lebegő agy lett. Vagy az, hogy ez az agy azt mondja rá, hogy ronda lett. Esetleg az, hogy Sue félelmében egyszerűen rátekeredik, mikor meglátja, hogy Richards mivé változott. Egy pillanatig pislog, és csupán aztán válaszol.
- Hát, ha te mondod - méri végig Reed-et, próbálva szokni barátjának új kinézetét. Aztán rájön, hogy legyen akármilyen a külseje, ez bizony még mindig Reed, akivel űrhajót terveztek, aminek ő lett volna a pilótája. Emlékezett arra, mikor az egyetemen a többi hallgató "Agynak" nevezte a szuperingelligens srácot.
Hát, most tényleg azzá vált.
- Reed, és te jól vagy? Johnny?
Ekkor az űrállomás belsejéből egy robot rontott ki, és ölelte át Sue-t. A szavai alapján Johnny volt, és az egész teste fémmé vált.
- Jó, ahogy látom mindannyian élünk - felelte, és végignézett a többieken.
Egy lebegő agy, a gyurmalány, a bádogember és persze ő, a szárnyas. Nagyon fantasztikus négyes voltak. Ekkor adás jött az űrállomásra, amit egy ismeretlen Reednek címzett. Kiderült, hogy egy öntudatra ébredt robot minden életet kiakar irtani a bolygón.
- Hogy a francba törte fel a titkos NASA frekvenciát? - kérdezte a többiektől, aztán elindult a bázis belseje felé. - Reed, szerintem vessünk egy pillantást arra a harci robotra. Tuti kitalálsz valamit, te vagy az aki, mindig megmenti a napot - biztatja barátját.

~ Karakter: Svanhild Ragnardottir / Valkűr; Helyszín: Az űr ~
Svan újra támadott, ám most is, mint korábban megannyi antitest jött ki Ego-ból akadályozva azt, hogy a nő eljusson a felszín közelébe. A támadásokat igyekezett védeni, önmagát védeni, hogy ne tudják kiütni a védekező és mégis támadó felek. Azonban a mestere is támadni kezdett, így talán ekkor volt esélye arra, hogy megtegye, amit kellett. Próbálta fizikai erővel legyűrni az ellene levőket, távolabb csalni őket, hogy kiérjenek a bolygó légkörének közeléből az abszolút nulla fokba, hogy megfagyjanak, majd akkor hozott létre hőkitörést a megfagyott darabok között, ha mindez megtörtént. Ha így volt, akkor a gyors hőtől millió darabra kellett robbanniuk. Az egy dolog volt, hogy alkalmazkodtak, de remélte, hogy nem tudnak a vákuumhoz és az extrém hideghez. Amikor Ego végül gyengülni kezdett Galactussal szemben, akkor próbált saját maga is egy végső nagy rohamra készülni, hogy az utolsó fázist, pillanatokat megkönnyítse a mestere számára. Tűzzel és fizikai erővel próbált a gyengülő, fáradó Ego-ra támadni a már sérült részekein, a sebességével kikerülni az őt támadó antitesteket.

//Majd a kövi körben írj ki kérlek időlegesen, záróvizsga után ha még lesz mód visszacsatlakoznék, de ha megölöd a karit sem bánom.//

Waynoka
Kétszer elmondta, hogy miről volt szó, de senki nem csinált semmit. Talán nem is figyeltek rá, csak az az idióta, aki a világ megmentése helyett azzal foglalkozott, hogy a sámánt megsüsse.
~Nincs értelme itt maradnom. A lány még segíthetett volna, de így már nem sokáig él és a gyűrű sincs nála. A többi meg csak harcol, a két furcsa csápos talán jut valamire, de a zöld hajú veszélyes. Nekem pedig ellátás kell-gondolkodott magában.
Megpróbált megint kaput nyitni és most oda akart menni, ahol Gammert és Bakurát éppen ellátták a mentők. Ha sikerült, akkor ő is segítséget kért.
- Súlyos égési sérüléseim vannak. Kérem, segítsenek!
Utána Bakurához fordult, akinek még volt egy gyűrűje, ami hasznos lehetett. A képet, amit látott, elmondta neki.
- Waynoka vagyok, az indiánok sámánja. Tíz ilyen gyűrű van és egy szörnyű hadúr nézi az egész tombolást a viágon, amit csinálnak. Szerintem ő kelti az egészet és őt kell megállítani. Utána a valkűrt, ak repül az élő bolygó felé. Elpusztul a világ, ha nem segítünk. Remélem, te hallgatsz rám! Ahol az előbb voltam és elmondtam ezt, ott cak villámot küldtek belém. Ultront kell megállítani, ő az első veszély és utána ezek az elmondottak jönnek, de mindenkinek össze kell fognia, akinek ereje van.

~Bakura~

Csak egy utcát kellett vinnem a férfit, mert ezután megérkeztek a rendőrök és átvették őt tőlem és megkérdezték én rendben vagyok -e. Én bevallom eddig nem is nagyon törődtem a szerzett sebeimmel, de azért a kérdésre lenéztem a mellkasomra, hoyg az a fura sugár hagyott e rajtam sebet vagy sem, és a tarkómat is ellenőrzöm.
- Egy agyrázódás vizsgálat kellene szerintem, mert nagyot repültem egy falnak korábban, meg mellkason lőttek valami általam azonosíthatalannal, de erősebb fájdalmat nem érzek, az eredményét meg maga is láthatja a lövésnek.
Mondtam és meg is lepődtem, hogy túléltem a korábbi dolgot, bár lehet hogy a fájdalmat eddig a felfokozódott események miatt az adrenalin segített elnyomni a fájdalmat, de most hogy viszonylag kezdek nyugodni lehet ez a jótékony hatás hamar el fog múlni.

//3. világoskék, örvénysugár//

~Juna~

sikerült a lényt eltüntetnem a férfi válláról, hátáról és mellkasáról ezt a furcsa vörös lényt, de sajnos vele is vittem az alkarját a gyűrű hatásárra pedig direkt csak a vörös lényre koncentráltam.
- Úristen.
Dermedek le pillanatra majd a következő pillanatban hatalmas fájdalom hasít a vállamba, ami elviselhetetlen volt. A földre is estem fájdalmamban.
- Áááá.
Üvöltöm a fájdalomtól, majd többé már nem érzem a karom, csak a fájdalmat és ahogy hátra nézek látom, hogy a karom azért nem érzem már mert nem csatlakozik már a testemhez.
- Te pszichopta állat!
Kiáltottam rá dühösen miközben könnyekben úszok és a megmaradt karommal szorítom el a vállamban az ereket, hogy megakadályozzam azt hogy elvérezzek és, hogy tompítsam a fájdalmamat, ami elviselhetetlen volt és most tőle nyüszítettem, mint valami megcsonkított kutya a porban.

//4. dezintegráló, kék; 8. anyag újrarendező, zöld; //

~Kira~

Ahoyg repültem a kikötő felé a látvány szörnyű volt ami elénk tárult. Az indián férfi is láthatta a kezeim közt, hoyg mi történt. Rengeteg roncs közepén ott állt a robot és úgy nézdt ki, mint akit csak meghorpasztottak kissé, de úgy tűnt meg se érzi a dolgot.
3-3 repülő tartotta a robotot tűz alatt, de nem sokat ért ellene. A távolban már láttam az erősítést is érkezni, de a robot körül lévő roncsok alapján nem lessz majd elég.
Kerestem közel de viszonylag biztonságos helyet és letettem ott az indiánt majd leszálltam mellé.
- Van valami ötleted? Ha csak úgy berepülnék oda előbb lő szét a hadsereg figyelmetlenségében, mint semhogy a robot közelébe jutánk és ekkor még nem is tudjuk mit tudnánk egyáltalán ártani neki, hiszen láttad, alig sérült meg, pedig a roncsok alapján nem keveset kaphatott már.
Kérdeztem a férfit aggódó tekintetel és közben a sebeit figyeltem, hogy legalább gyógyultak e valamennyire amíg reptettem őt.

~Diana~

A lény ugrása elől sikerül kitérnem, de az furcsa csápokat növeszt és nyúl már felém, miközben félelmetes hangon ezt mondja"Éhes"
- Íiik.
Nem kicsit voltam betojva de próbáltam még korrigálni és elhúzni a lábam, hogy az ne érhesse el azt, majd látom, hogy a furcsa alak aki előtt nemrég landoltam csinál valamit és a paca a földre zuhan. Én csak egyhelyben repülök levegőben és értetlenül állok a dolgok előtt.
- Mégis mi a fene folyik itt???

~Fekete Lovag~

Épp csak feltápászkodok, mikor a szemem sarkából fényt látok megcsillanni. A fény irányába nézek, de akkor már késő. Valami hatalmas erővel ütközik a kezemnek, érzem ,hogy rátekeredik, majd a következő pillanatban nem érzem a lábam alatt a talajt csak azt, hoyg felemelkedtem a levegőbe.
- Mi a franc történik?
Kérdem én de nincs kitől hallok egy gépies hangot, ami fogalmam sem volt honnan jöhetett, de furcsa dolgokat mondott amiket megjegyeztem:"Hordozó 7. Kiválasztva. Robbanó sugár aktív"
Majd látom, hogy a középső ujjamon egy fekete gyűrű jelent meg, ezzé állt össze az a valami korábban eltalált. Majd körbenéztem és láttam, hoygy még mindíg a levegőben vagyok.
~ Úgy érzem hamarosan korrigálnom kell hacsak nem akarok hatalmas paca lenni a járdán hamarosan.

// 7. robbanó sugár, fekete

~Reed Richards~
Hallom a csapattársaim gondolatait, de erről egyelőre nem szólok nekik, és egy másik hangot is hallok a távolban. Egyelőre nem érdekel, és éppen elkezdenék beszélni a többiekhez, amikor kapunk egy üzenetet. Meghallgatom, majd megpróbálok válaszolni.
- Hogy kívánja feltölteni a vírust? - kérdezek vissza, miközben várom az adatokat. Ha megkapom, akkor gyorsan végiggondolom mivel állunk szemben, aztán a többiekhez fordulok, ami felesleges, de megszokás.
- Tudom, hogy ez így most fura meg sok, de szerintem azzal, hogy ezeket az erőket kaptuk, felelősséget is kell vállalnunk. Meg kell állítanunk azt a gépet, de ehhez mindannyiunkra szükség lesz. - magyarázom, és megpróbálom a csapatom elméjének mélyéről kiszedni, hogy mire képesek, hogy tudjak valamilyen stratégiát alkotni.
- Hol van a robot, és eddig mivel erősödött? Megpróbálhatjuk a vírust egy harci gép memóriájába tölteni, és remélni a legjobbakat. Milyen vírust kíván írni, és milyen offenzív lesz? Figyelnünk kell rá, hogy ha túl nagy ütemben kezd szaporodni a robot adatai között, akkor még csírájában elfojthatja. Erre ügyel? Egyáltalán tudjuk, hogy milyen tűzfala van ennek a szarnak? - ostorozom a kérdéseimmel az üzenet feladóját, mert egyelőre túl sok a változó ebben a képletben, és túl hirtelen jött ez az egész.

~Michael Nikostratos~
Egyszerűen kitépem a csaj karját, nem okozott túl sok gondot, és ezek után - ha számomra is láthatatlan a kar - megpróbálom kitapogatni a gyűrűit, és elvenni azokat. Ha látom a kart, akkor egyszerűen leveszem az ujjairól, és felhúzom a sajátjaimra. Nem tudom pontosan mire képesek, remélem lesz egy hang, amilyen az enyémnél volt, és elmondja.
Ha megtudom az új gyűrű képességét
A dezintegráló hatásosnak tűnik, de azért tesztelni kell természetesen. Megpróbálom a korábban villámmal sújtott tagot megtalálni, és egyszerűen eltűntetni. F@szt képzel ez, hogy csak így dobál ide-oda egyik helyről a másikra.
ha nem tudom meg a gyűrű képességét
Az anyag újraformázó gyűrű az enyém volt, az tudom hogy mi, de a másik képessége ismeretlen számomra. Megpróbálom a korábban villámmal sújtott tagot megtalálni, és rajta kipróbálni az erejét, ha van ilyen. F@szt képzel ez, hogy csak így dobál ide-oda egyik helyről a másikra.

//4. dezintegráló, kék; 8. anyag újrarendező, zöld; Villámszóró sötétkék gyűrű //

Dr. Erwin Vayne, fehér gyűrű

A hadsereg szokásos eszéről tesz tanúbizonyságot. Nem az emberéleteket féltem. Az egész rohad almát felrobbantanám, ha nem maradna más lehetőség. De nem erről van szó. Egyszerűen semmi értelme gépeket küldeni rá. De mindegy is. Richards közben válaszol
- Egyenlőre én csak egy dologgal foglalkozok, ez is elég nehéz.- mondom neki, majd egy kis idő után válaszolok rendes.-- Már eddig is mutatott érdeklődést az adataim iránt. Talán így csapdába csalhatjuk. Vagy pedig egy trójai géppel. - kapok egy szusszanásnyi szünetet, majd tovább dobál kérdésekkel. Ez csak természetes. - Jelenleg Észak-Manhattanben harcol a hadsereggel. Egyenlőre még nem erősödött, de elkezdte a másolást. Természetesen, hogy számolni fog vele! Nem vagyok amatőr. És jómagam már átjutottam a tűzfalán, majd megoldjuk. De még kell nekem, olyan nyolc perc és jelenleg nincs annyink. - Közben gondolkodok, hogy hogyan lehetne biztosítani a helyzetet. Még ha le is győzi Ultront a vírusom, ami valljuk be önmagában is egy nagy ha, kell valami biztosíték, hogy nem csinálok egy újabb Ultront. Ami nehéz, mert gyakorlatilag egy saját szuper AI-t kell csinálnom. Talán Asimov törvények? Az egy jó kezdett. De kell még. Kill-switchek nyilván valóak. Az a baj, hogyha tényleg öntudatra ébred, akkor ezekkel szinte biztosan megtámad. De nincs más választásom. Csak megérti majd, hogy miért kellett ezt csinálni. Vagy ha nem is, akkor is előbb leszedjük.

A dolgok jelenlegi állása.

MANDROID

Miután elengedem a nővéremet megnyugodva látom, hogy a többiek Ben is életben van. Ő neki "csak" szráyna nőtt. Találó. Éppen nyúlnék a telefonomért, de persze nincs meg. Gyorsan körülnézek, de a közelben sincs. Szomorúan konstatálom, hogy életem selfiet kell kihagynom. Hiába, ez történik ha annyira iszonyatosan menő valaki, hogy a technológia nem tud lépést tartani vele. Közben érkezik egy üzenet az állomás rendszerén. Elsőre azt hiszem, hogy csak a központ, de meglepetésemre egy idegen volt az. Ben-nek igaza van. Ez gyakorlatilag lehetetlen. Az állomásunknak a legfejlettebb rendszere volt, de ő csak úgy feltörte. Még csak nem is vesz róla tudomást. Ehelyett a segítségünket kéri. Valószínűleg komoly, ha ilyen nagy távolságokba megy. Reed szavaira csak bólintok és megvizsgálom a robot terveit. Bár messze nem vagyok akkora nagy mint Reed, de talán valamit én is láthatok a robot felépítéséről. Vagy nem, de azért egy próbát megér. Elég meglepő, hogy ilyen jól megúsztuk. Most estünk le a kib@szott űrből és megyünk harcolni egy világot fenyegető robot ellen. Mert mért ne?  [/color]

Killbane
Élete pörög előtte és mosolyog, mert ő Killbane.

~Sue Storm - Kirby Űrállomás~

A lebegő agy miatt történt hirtelen tekeredésből aminek Ben lett az áldozata, hamar észbe kaptam és a reakciója is sokat árulkodott így gyorsan elengedtem és talpra álltam.
-Elnézést. - mondtam halkan közben kellemetlenül magam igazgatva.
Nehéz lesz Reed új formáját elfogadni de menni fog, ám nem soká jött a következő inger, épp hogy az öcsém után kérdeztem már le is rohant. Ő is új külsővel, szép fémes bevonattal csillogva szorongat meg boldogan. Igen, gondolom azt hitte élve égtünk el, de szerencsére megúsztuk. Én is vissza szorongattam már kicsit a viszontlátás örömére, kérdezném is hogy minden rendben van e de megszólal egy hang a roncsok közül azt hiszem, a rádió lesz talán. Reednek címezték az üzenetet és valami pusztító robotról van szó és valami vírusról. Közben az öcsém is elenged és keres valamit, igazából most a beszélgetésre fókuszálok. Hát eddig úgy néz ki ez nem nekem való feladat, az agyasoknak kell megoldaniuk, de tényleg nem kis darab dolog lehet ha egész hadsereg azzal foglalkozik. Közben Reed hozzánk is intézett egy mondatot, a mi felelősségük megállítani. Most zuhantunk le és örülhetünk hogy élünk de már megyünk is a frontra, nem semmi, igazából még magamhoz se tértem rendesen de ez van. Erőket kaptunk amiket nem szabad elfecsérelnünk, mi leszünk az új hősök? De nem mondok semmit csak kapkodom a fejem és várom mi legyen, merre tovább. Nem tudom, ha a hadsereg nem bír el azzal a robottal mi mit kezdünk majd vele addig amíg azt a bizonyos vírust bejuttatják a rendszerébe.

/Technikai okokból október 4-én, vasárnap lesz körváltás. Persze ha véletlenül nagyon korán írtok akkor én is próbálok /

Svarog A föld alatt
A kis lény bólint egyet.
- Új sárkány.
Mondja az öreg nyugodtan és ha Svarog nem támadja meg lassan odasétál és elkezdi a gombát a sebre kenni. Elsőre rohadtul fájdalmas. Fokozatosan a maró érzés enyhül és maga a törés okozta kín is tompulni kezd.
- Fájdalom. Nem.
Mondja az öreg fejet hajtva.

/Kérem MINDEN gyűrűt kapott játékos mostantól jelezze reagja végén a gyűrűje nevét és színét!/
Észak-manhattan
Vayne
Vayne beszél Reeddel és sikeresen beállítja az alapprogramot a vírusába. Ez elégé elveszi az idejét, de elég fontos.
Taylor Thackery
A fiú behúzták egy ismeretlen épületbe majd ott ébred fel.
Jack Gammer, Bakura és Waynoka
A doktorok megnézik a pupilla reflexét a férfinak mikor egy térkapun szinte átesik egy indián fiú szakadt és éget ruhákkal. A szavai utána mentősök felpakolják egy ágyra és azonnal fájdalomcsillapítót adnak neki, de ő még képes elmondani Bakurának mindent, amit akart. majd kezd lassan fáradni, ahogy a gyógyszer hat és viszi a műtőbe megnézni a bőrét.
- Nem fiatal ember.
Mondja az orvos.
- Maga jól van. Zúzódás és talán a bőre felszakadt a tarkóján, amit összevarrhatunk.
Fekete Lovag
A gyűrű lassan elengedi a páncélost körülötte sikoltások a romok alól és egy helikopter raj repül el az égen.
Ultron és Kira
John zavartan nézett.
- Nem tudom, de mégsem állhatunk itt.
Mondta miközben landoltak. Ekkor Ultron körül egy szürkés gömb jelenik meg majd minden golyó megáll a gömbkörül és egy félpillanattal utána visszacsapódnak. A zápor robbanásig szaggatja a repülőket majd a kocsikat is szétlyukasztja. A maradék rendőröket egy-egy sugárral megsemmisítette, majd miközben újraépült megindult a vöröses őrszem felé.
- Megvan. Én elveszem tőle az a másik robotot és te addig tereld el a figyelmét.
Ha a lány belemegy akkor a lehető legközelebb biceg és kinézve lassan vörössé válik.


Észak-Queens
Nikostratos, Juna , Waynoka, Komédiás, Killbane, Amerika Kapitány és Atum
Michael felveszi a gyűrűket a karról és mivel látta a dezintegráló hatását így azonnal a sámánt keresi, aki ekkor átlép egy térkapun itt hagyva a többieket.
Új hordozó 4. kiválasztva. Dezintegráló aktív.
Új hordozó 8. kiválasztva. Anyag újrarendező aktív.
Mondja a gépi hang párhuzamosan a lövéssel. Juna a sebét szorongatja haldokolva a fájdalom elírhatatlan. A vér lassan teljesen vörössé festi az ép kezét. Atum és Aurora lassan összeszedik magukat és meggyengülve megindulnak a hajójuk felé. A becsapódás területén lévő tűzből akarnak szerezni miközben Komédiás elkúszik Killbane mellé. A lény arca láthatatlanná válik és így a Komédiás is elrejtőzik csak Killbane búcsúzik el a világtól, ahogy az utolsó leheletét fúja ki.
Harci helikopterek érkeznek meg a helyszínre.

Dél-Queens
Leopold, Diana, Rettenet és Dunkelzahn
Leopold látomása után Rettenet a földön van megrepesztve a betont a zuhanásával. Diana a sárkánylány még az égben tartja magát és értetlenül várja a választ a mágustól az egészre. Az égen egy hatalmas sárkány repül el messze a felhők között tűzet fújva a levegőben, ahogy elszáguld.

Az óceán Bronx mellett
Fekete Özvegy
Fekete Özvegy lassan a parthoz ér és lát egy hatalmas aranysárga vértes sárkányt repülni az égen, ami landolva lángokat okád a házakra. A kikötő üres az utcákon pánik van és anarchia.
Dr. Reed Richards - Michael Nikostratos
Mandroid avagy Johnny Storm - Darren Cain
Sue Storm - Irina
Ben Grimm - Svarog
Reed és Johnny sosem láttak ilyen gépet. Ez kb egy sci-fi filmben megírt önálló gyilkos robot tökéletesen megírt és tervezett programja és felépítése. A legtöbb részlete fejlettebb, mint bármi, amit ők terveztek volna eddig. Képesek lennének négyen összerakni egy prototípust, de vagy tíz év kéne mire az hasonló gépezet lenne.
A hadihajóból kisebb hajók érkeznek meg és rajtuk a katonák megdermedve nézik a csapatot. Elsőre fegyvert emelnek, de ha csapat bemutatkozik és Johnny felfedi a nem fém arcát bizakodóak lesznek és átsegítik őket a hajóra még el is látják a sérüléseiket, ha lennének.
- Vészhelyzet van. Bármi is történt az elmúlt másfél órában egy ismeretlen energiajel, amit a tudósaink teleportációs energiának jeleztek őrületet hozott New Yorkba. Az őrszemek leálltak, de találtunk négy kiemelten veszélyes alanyt. Egy furcsa sárkányszerű szörny öt perce jelent meg. Egy vörös és egy fekete szörnyeteg Queensben. Egy robot Manhattanben, ami vadászgépeket szed szét, mint papírmasét. Szükségünk lesz magukra.
Mondják a katonák.

Az űr
Valkűr
A lány harcolva csalja ki a testeket, majd mikor elkezdenek a vákuumban megfagyni felrobbantja mindet. Ezzel rést nyitott és lelőni kezdte Egot. A sebzése kevés volt a bolygó ellen,d e elég, hogy megzavarja és Galactus csapása sikeres legyen. mikor a bolygófaló lézere lenyomta társáét akkor a bolygón egy hatalmas kráter jelent meg, ami a másikból lett. A száj alsó része maradt meg, ami élettelenül volt nyitva. Galactus landolt és a gépe megjelent körülötte. Az anti-testek kiemelkedni sem tudtak mire a gépe fénye betöltötte az űrt és Egot felemésztette Galactus.
Valkűr sosem látott ilyen erős és hatalmas fényt. Még ő is megérezte Ego életét. Mintha az univerzum szíve hagyta volna abba a verést. A fény után egy magányos aszteroida méretű követ hagy ott Galactus és ő meg Valkűr megtörve repülnek vissza hajóba, ami tovább indul. Hosszú idő eltelik mire Valkűr felébred és megérzi az új bolygót. Szótlanul kirepülve a hajóból és vezetve azt a jó irányba.
Az utolsó aszteroidán egy arc van, ahogy csukott szemmel és szájjal alszik, mert az élet új körforgásba kezdett.
/Valkűr pihin van ameddig meg nem érkeznek a Földre. Rettegjetek! /

~Reed Richards~

Johnny selfiezni akar, jellemző, csak ő képes ekkora hülyeségre ilyen nagy szarban. Nézem a gépet inkább, ami - ha nem lennék egy lebegő agy, azt mondanám, olyan fejlett hogy lefosom a bokám. Nem tudom, hogy ki alkotta, és azt se, hogy mitől féljek jobban -a géptől, vagy tőle. Ha mind a négyen dolgozunk rajta, se tudnánk még tíz év alatt se megalkotni egy ilyet, és ez a fickó azt mondja, hogy képes írni egy vírust, ami megállítja? Elgondolkodom, hogy vagy tényleg ennyire jó, akkor viszont közel sem vagyok egy szinten vele, vagy csak ennyire öntelt. Valamiért az utóbbira tippelek.
- Mégis hogy tervezed ezt kiütni egy vírussal? A vírusnak képesnek kell lennie önmaga fejlesztésére, és akkor is csak úgy van esélye, ha gyorsabban képes reagálni mint ez az izé. - küldök még egy üzenetet, mielőtt megérkezne a katonaság. Kilebegek közéjük, és a vezetőhöz szólok.
- Reed Richards vagyok, ők pedig a segítőim, Sue Storm, Johnny Storm, és Ben Grim. - mutatkozok be, és azt sugallom a vezetőjüknek, ha képes vagyok rá, hogy nem jelentünk veszélyt, majd arra próbálom rávenni, hogy adjon jelentést. Miután ez megtörténik, bólintanék, de rájövök, hogy nem tudok.
- Rendben, a robottal kezdjük. Először is, ne küldjenek oda több egységet, csak minket juttassanak a közelébe. Ezen kívül kezdjenek keresni a Földön lehetséges segítőket. Ha ellenségek érkeztek, érkezhetett segítség is, és ne értsenek félre, de a robotnál úgyse tudnának segíteni, csak erősíteni azt az izét. Bízzák ránk, már van is egy tervem. Ha találnak potenciális segítőket, vonják be őket, és engem folyamatosan tájékoztassanak. Ehhez szükségem lesz egy adóvevőre. Továbbá gyors transport is kell, a robothoz. Egyelőre ennyi, de maradjunk összeköttetésben. - mondom, és ha máshogy nem megy, ismét az újdonsült erőmet próbálom használni a katonák parancsnokán.

~Michael Nikostratos~
A gyűrűk beszélnek amikor felveszem őket. Dezintegráló, mi? Veszélyesnek hangzik. Viszont nem tudom letesztelni, mert a szemétláda eltűnik, úgy, ahogy minket hozott. Na mindegy, akkor körbenézek, hátha látok valaki mást, aki ilyen gyűrűkkel virít. Mivel nem látok ilyet, ellenben harci helikopterek jönnek felénk, úgy döntök jó lesz egy kis pihi, és inkább hallgatózok, hogy merről hallani a legjobb party zenét, azaz robbanásokat, illetve harci zajt. Ez a buli már halott, ideje új után nézni. Ha hallok valamerről csatazajt, akkor arra megyek, ha nem, akkor viszont a helikoptereket követem. Amennyiben azok is itt maradnak velünk, akkor csalódottan indulok Manhattan felé. Bármi is a helyzet, az anyag újraformázóval próbálok meg valamilyen szállítási eszközt csinálni, egy gördeszkát, vagy rollert, amivel gyorsabban haladhatok, mint gyalog. A biciklit túl bonyolultnak tartom, hogy tökéletesen lemodellezzem.

//4. dezintegráló, kék; 8. anyag újrarendező, zöld; Villámszóró sötétkék gyűrű //

A mágus fogta fejét az eset után. A sárkány lény nem igazán érti az egészet, viszont korábban leszelte a lény egyik karját, majd inkább elrepülne, félbe hagyva az egészet.
- Hogy-hogy mi ? Jelenleg harcképtelen, de nem sokáig! Végezz vele! A Tűz a gyengéje, és a hangok, sose hagyj félbe egy küzdelmet! - mondta a lénynek.
" Megtehetném, hogy kifejezvén magamat, kiszaladok, és azt mondom: Itt vagyok a sármos megmentőd, miközben beletúrok a hajamba jobb kezemmel, de sajna... jelen esetben nem tudok végezni a lénnyel, így ezt meg lehet tenni de rögtön visszabújva menedékembe ami, nagyon nem menő." - állapította meg egy kicsit gondolkozva helyzetén. Majd vár a sárkányra, remélhetőleg tesz végre valamit, mert ez kezd nagyon alkalmatlan helyzetnek kinézni. Leopold ekkor látott meg a távolban valami nagy dolgot ami tüzet okádott a levegőben:
" Remek, a megszokott régészes kincskeresésem ilyenbe torkollik, már csak egy pattogatott kukorica hiányzik, meg egy rendezői szék... Éééss tessék : te ott sárkány hölgy égesd el azt a fekete rémséget ott. Lássuk... nem, nem yo, na, irány a vágószoba..., és te ott a háttérben, égő valami, kevésbé égjél. Áh, milyen jó is lenne." - ábrándozott a pojáca.

Waynoka
Az indiánt elborzasztotta ez a brutalitás. Még benne volt a gondolat, hogy az emberek nem érnek annyit, mint a mutánsok. Már ő is inkább volt mágikus lény, sámán, mint mutáns. A medével megküzdött és ha minden igaz, az nincs többet.
~Van helyette varázserő. Ez a láthatatlan valaki csak pusztítani tud. Mert azt tanították neki és megbízték vele. Senkire nem hallgat, az űrlény sem. Itt haszontalan vagyok.~
A gyűrű hatását megúszta, mert eljutott a mentősökhöz. Azok meglepődhettek, de nekiláttak ellátni. Bakurát nézte, hogy mennyit fogott fel az állapotában a szavakból.
- Nem alhatok el. Fontos, hogy ébren maradjak. Ha kapok enni, visszanyerem az energiámat.
Sokat teleportált a térkapun keresztül és megérezte, hogy fáradni kezd. A sérülések se tettek neki jót. Bakurának bizonygatták, hogy nem volt olyan baja, amit mondott. Őt normális embernek látta a sámán, próbálta maga mellé fogadni.
- Ha engem ellátnak, segítesz, ugye? Össze kell fogni.
A két sebesült legalább fogjon össze. Eszébe jutott, hogy elhozhatta volna Junát, de az nagyon veszélyes helyzet volt és még mind a ketten meghaltak volna az elmebeteg zöldhajútól.

Svarog látja, hogy a lényen semmi idegesség nem látszik. Talán ő a legokosabb az egész törzsből. Valahogy a hangjától megnyugszik a sárkányember, és hagyja hogy a lény a kőröl lefejtett gombát rákenje a karjára.
A fájdalom hirtelen mar bele Svarogba. A makulan felszisszen, ekkor érzi, hogy a kínok enyhülnek. És lassan megszűnik. Feltápászkodik és óvatosan megmozgatja a karját, aztán próbaképpen egy kisebb tűzgolyót dob belőle.
Lenézz az öregre.
- A neved. Mi? - kérdezte.
Ezzel a lénnyel tudott kommunikálni, talán most talált egy barátot.
- És mi az út a felszínre?
Emlékezett arra, hogy elvesztette a gyűrűket, vagyis az örökségét. Csak a felszínen lelhet rájuk, ahogy a fajtársaira is. A gyűrűk, a mauklan technológia darabjai most az emberek kezébe kerülhettek, akik a fene tudja, hogy jelenleg épp mit csinálnak velük.
Közben meg a Világfaló nevű valami is közeleg.
És ő egy földalatti ország királya és istene lett egyben.

Ben Grim


- Semmi gond Sue, de azért ijesztő, már megbocsáss - mondja a lánynak, mikor az letekeredik róla. Ekkor katonák érkeznek, és döbbenten néznek a csapatra.
Megérti, egy lebegő agy, egy fémember, egy lány aki épp most tekeredett le róla és egy bőrszárnyas ember. Csak remélni tudta, hogy nem mutálódnak tovább. Valami sokkal rosszabbá. Bár lehetséges, hogy az X-gén megjelenése is kozmikus sugárzáshoz köthető.
Reed azonosítja magát és a többieket. Ő a biztonság kedvéért még a rangján is azonosítja magát, hisz az amerikai légierő vadászpilótája.
Reed mellé állt.
-És, mi a terved Reed? - kérdezte barátjától. Aki mintha megváltozott volna, vagyis nem lett emberi. Szóval egy nagy lebegő agytól mit várjon az ember? Magában felsóhajtott, és úgy döntött, hogy ahova Reed lebeg, ő is odafog menni. - Egy sikeres űrrepülést terveztem mára, és nem azt, hogy szuperember legyek, haver.

~Sue Storm~

-Tudom, de nem annyira mint Reed új külseje. -válaszolok halkan Bennek.
Reed tovább társalog az illetővel aki üzenetet küldött neki a vírusról ami leszerelheti a robotot. Közben katonák futnak be, látszik hogy hirtelen ők se tudják hova tenni a helyzetet és jobb híján fegyvert emelnek ránk, jellemző reflex. Én megadóan felemelem a kezeim de mielőtt mondhatnék bármit az agyasunk már be is mutat minket amire leengedik a fegyvereiket, velük együtt én is a kezeim. Rövid helyzet jelentést tesznek, tényleg megbolydulhatott valami a világok közt, sárkányok szörnyek és egy pusztító óriás robot, egy szó csúszik ki a számom.
-Jézusom! - és ezt még csak a hallottak váltották ki, mi lesz ha látom is?
Mindenesetre szükség van ránk, hát nem tudom hogy fogjuk ezt megoldani. Jó, a robotra már készítik a tervet, én mondjuk a sárkányra gondolok hogy azzal mi lesz, na és a szörnyek, lehet hogy vészesebben képzelem el őket mint amilyenek valójában, de ilyen démonszerűen jelentek meg a fejemben. Ekkor Reed előáll egy újabb tervvel, össze kell kaparni minden lehetséges segítőt, kíváncsi vagyok milyen fura szerzeteket fognak majd összeszedni és mi lesz ennek az egész felfordulásnak a vége.

// Nem meta csak testvéri szeretet előre szólok//

~Bakura~

Belefutunk a mentősökbe és a sebesültet hamar el is látják, nálam meg megállapítják, hogy különösebben nem sérültem meg, aztán következő pillanatban valami fény kapuból egy sérült indián esik ki és kér segítséget a mentősöktől. Én csak értetlenül néztem, a dolgon, lévén nem voltam hozzászokva z ilyesmihez, majd az ürge nekem kezd magyarázni, hogy meg kell állítanunk több embert is. Kezdésnek Ultront, vagy kit.
- Wowowo, lassits. Előszöris ki az az Ultron? Én láttam valami nagy robotot, az intézete el ezt a tagot is itt és engem is majdnem kicsinált, meg felrobbantotta a rendőrörsöt a civilekkel benne. Szerintem előbb őt kéne megállítanunk.
Válaszolom, majd látom, hogy lassan nem lessz válaszképes a figura.
- És ha nem állnak velem össze? Nekem csak egy kis széllökéseim vannak, nem sokra megyek vele azok ellen, akikről nekem beszéltél?
Kérdem és még remélem, hoyg válaszol, mielőtt elájul, mert nagyon annak a határán tűnik az ipse. Akér válaszol akár nem én ezek után gyorsan előkapom a mobilom és felhívom Junát, hogy megtudjam neki nem esett e baja. Ma kész a káosz mindenhol, nagyon aggódtam érte. Ha felvette és el tudta mondani mi történt vele és hoyg hol van akkor azonnal szólok a mentősöknek. Mindent elmondok amit megtudtam és kérem őket, hogy vagy mi menjünk oda most azonnal, vagy küldjenek oda egy másik mentőt mert a testvérem élete forog kockán.

//3. világoskék, örvénysugár//

~Juna~

A fájdalom leírhatatlan. Könnyeimben és verejtékemben fürödve, szorítom épp kezemmel a csonkot, ami helyén még nemrég a vállam és a karom volt. Érzem ahogy a vér vörösre festi a tenyerem, annak ellenére, hogy szorítom azt, ahogy csak bírom. Nyöszörgök a fájdalomtól, de láthatóan e se .... senki, mindenki a saját dolgával van elfoglalva. Ekkor megcsörrent a mobilom. Megpróbáltam a véres kezemmel felvenni azt. Bakura volt az, kihangosítottam, majd visszatapasztottam a kezem s csonkra miközben a fogaim közt sziszegve a fájdalomtól szóltam a telefonba.
- Segítség. Menten elvérzem...
Próbálok utcatáblát vagy akármit keresni ami alapján megtalálhatnak, majd megpróbáltam benyögni azt a telefonba. Vagy ha nem találok semmit, akkor azt mondom: ...Fogalmam sincs hol vagyok valami sámánszerű alak elteleportált valahova és azóta pedig ő is eltűnt innen. De én itt helyben elvérzek, ah nem jön segítség hamar. Épp most lettem balkezes.

~Kira~

A terv nem nagyon tetszett de jelenleg nem volt más választásom. Felrepültem hát rejtekünkből, miután elült a csatazaj és a robot az őrszem felé kezdett volna el haladni.
A levegőben elkiáltottam magam a robot felé.
- Hé te ócskavas! Mégis mit művelsz, mire ez a nagy tombolás? Nézd meg ezt a kupit amit okoztál!
Mondom határozottan és jó hangosan, és közben pedig minden izmom feszül, míg magamra vonom a figyelmét. Készülök arra, hogy kitérjek a levegőben egy esetleges sugárnyaláb elől, vagy akármi elől, akit rám küldhet. És igyekszem szóval tartani, vagy legalább addig idegesíteni, míg elég időt nem nyerünk és az indiánsrác végre nem hajtja amit eltervezett. Ha nem lennék elég gyors a pajzsot is felvonom, de reménykedem benne, hoyg nem lessz rá szükségem, mert az elmém nem túl sok sérülést bírna elviselni a mai nap után.

~Diana~

Értetlenül lebegek az égen míg a választ várnám, de válaszként csak egy hatalmas sárkány száll el az égen tüzet okádva maga előtt. Kitérek ah a lángok veszélyeztetnének, de jelenleg többet nem nagyon tudok tenni, mint lebegek és várom a fura alak válaszát, mert jelenleg nekem hupilila gőzöm sincs arról, hogy mi a fene folyik itt ma.

~Fekete Lovag~

A gyűrű lassan lenged és meglepetésemre nem zuhanok le. Sikolyokat hallok a romok alól és egy helikopter raj repül át a fejem felett.
~ Előbb a segítség, aztán megnézzük mi a fene folyik itt.
Lemásztam a romokhoz és elkezdtem a hangokat követve kiásni a romok alá szorultak és megpróbáltam kiszedni a sebesülteket. Ha féltek tőlem felhajtottam a sisakon a zsanért, hogy bizalomgerjesztőbb legyek,és így segítettem az embereknek kijutni a romok alól.

// 7. robbanó sugár, fekete

/Folytatás október 9-én/

Svarog A föld alatt
Az öreg bólint a szavaira.
- Fel.
Mutat az égbe és a fajtársai más furcsa szavakon morognak miközben felmutatnak a plafonra. Utána a tömeg ketté válik és az öreg lassan elkezd sétálni.
- Fel.
Mondja újra, de most Svarognak és megy tovább.

/Kérem MINDEN gyűrűt kapott játékos mostantól jelezze reagja végén a gyűrűje nevét és színét!/
Észak-manhattan
Vayne
Sikerült az alapprogramot beállítania. Most már csak folytatnia kell.
Taylor Thackery
A fiú behúzták egy ismeretlen épületbe majd ott ébred fel.
Jack Gammer, Bakura és Waynoka
Waynoka bekerül a műtőbe az altató hatni kezd, de a lelke lassan kiemelkedik és szellemként figyeli tovább az eseményeket. Bakura és az orvosok nem látják vagy hallják, de ő könnyebben tud repülni hőstől hősre és látni kivel mi a helyzet.
Fekete Lovag
A lány lassan elkezdte kiásni a ház lakóit a romokból. A káoszban a legtöbben fels e fogják, hogy vértben van. Inkább azért feltűnő, mert csak ő nincs teljesen befedve porral.
Ultron és Kira
Kira az égbe repült és kiáltott egyet. Ultron azonnal felé fordult.
- Célpont: Kira Sign. Veszély: Alacsony. Megsemmisítés.
A robot szemeiből lézersugarak csaptak ki Kira felé, aki gyorsan elrepült. A gépet ez meglepte. Újra és újra lőtt a harmadiknál már pajzsot volt kénytelen felemelni. A kékes tk energia még így is behorpad mikor falként feltartja a vörös sugarat. Ekkor Redbow lopakodva elég közel kerül, hogy futni kezdjen és a lézer lövések alatt már T-rexé válva felöklelje Ultront, aki rápillant.
- Data not found.
Mondja a robotra majd a lökés után John ráharap a másik robotra és a vízbe ugrik vele.
- Megsemmisítés.
Jelenti be a robot és nem törődve Kirával a vízbe ugrik. A lányt pedig katonai helikopterek közelítik meg hátulról.
- Kezeket fel! Szálljon le és kezeket fel!


Észak-Queens
Nikostratos, Juna , Komédiás, Killbane, Amerika Kapitány és Atum
Atumék bemennek az űrhajóba. Juna alig van magánál éppen, hogy érthetően eltudja mindezt mondani Bakurának, majd eszméletét veszti. Michael megindul elfele a helyszínről, délre látni nagyobb lángokat így arra tart miközben pár helikopterből köteleken katonák ugranak ki. A gördeszka, amit a földből alakított kis kicsit esetlen, de megszokható, bár így mindenki keresi a jellegzetes kerekek hangját.

Dél-Queens
Leopold, Diana, Rettenet és Dunkelzahn
Leopold válasza még nem sokat segített Danának, aki emiatt csak lebeg tovább. Ekkor egy ében csáp tekeri be Loepold fejét majd a végtagjait és odarántja Rettenethez. A fekete szörnyeteg bal kezébe szorítja a fickó fejét és súgja:
- Nincs trükk.
Szájából literszámla ömlik a nyála és látszik rajta, hogy igencsak éhes. Dianára vigyorog a maga beteg módján.
- Gyere le.
Fekete Özvegy
Mikor özvegy felérkezik ez a hatalmas sárkány lángokkal teríti be az egyik lakóházat a partszélén. A vagy hatvan emeletes ház körül repül és fúja a tűzet.

Az óceán Bronx mellett
Dr. Reed Richards - Michael Nikostratos
Mandroid avagy Johnny Storm - Darren Cain
Sue Storm - Irina
Ben Grimm - Svarog
Reed kérése szerint előkészítenek egy helikoptert és felviszik rá a csapatot.
- Figyelmeztetnem kell önöket, hogy egy rájuk van utána az elnök elrendelte a szőnyegbombázást és ha valami mozog akkor atomot kap teljes New York!
Mondják mikor felültetik a csapatot. A helikopter megindul és közben kapják az infókat.
- Ügyfest mégis vannak jó szörnyek is.
Mutatja az egyik katona a monitoron a vörös t-rexet és a kékes derengéssel repülő lányt, akit a helikopterek parancsolnak a földre.
- Még egy perc mire odaérünk.
/Mostantól élőben látjátok mi történik Ultronnál./

Az űr
Valkűr
Közeledik Galactussal.

Waynoka
Az ifjú sámánnak már nem volt módja válaszolni. Az altató túl gyorsan hatott. Kellett a szervezetnek a pihenés és ha rajta múlt volna, nem állt volna le. Tudták az orvosok, mit csináltak.
~Kilebegek a testemből? Ez új és nagyon, nagyon tetszik! Bárhova eljuthatok, ahova testben nem?
Észrevette, hogy hiába integetett, itt nem látta Bakura, sem az orvosok. Egy picit nézte a testét, amit nagyon furcsa volt kívülről látni. Ezután viszont a képekbe élte bele magát. Kereste a megoldást. A Vayne nevű informatikai zsenihez készült és ha tudott neki beszélni, akkor szólt: 
- Waynoka vagyok, az indiánok sámánja. Nem magától őrült meg a világ. Valami szörnyű történik itt, tíz gyűrű és egy véres bolygó, amin egy szörnyű hadú ül spártai sisakban. Egy szárnyas nő közeledik afelé. Ki tudod küldeni Ultront az űrbe ellenük? Ha eléggé legyengítik egymást, a Föld hősei összefoghatnak és a győztest már könnyebben legyőzhetjük! Higgy nekem, látom az eseményeket.

~Michael Nikostratos~

Sikerül alakítsak egy gördeszkát, nem egy tökéletes darab, de a célnak megfelel. Kissé instabil, és nem tudok vele száguldozni, de ettől függetlenül gyorsabb, mint ha sétálnék, és kevésbé fárasztó, mint a futás, tehát amit akartam elérek vele. Mikor körbenézek, úgy döntök délre indulok, arrafelé robbanások hallatszódnak, és füst is száll az ég felé, tökéletes leírása egy igazi bulinak. Út közben néha megállok, hogy járókelőket sokkoljak a gyűrűmmel, de csak mert szórakoztat. Végül úgy döntök, hogy mégse megyek a robbanások helyszíne felé, ehelyett egy közeli plázán gondolkodom, hogy merre lehet. Raboljunk ki pár boltot, ha már úgyis megtehetjük. A célom, hogy minél előbb elérjek a plázába, és ez gördeszkával lassúnak tűnik, viszont félek, hogy autóval sem érdemes közlekedni, tekintve, hogy a város biztos bedugul a káoszban. Sóhajtok, és maradok az első ötletnél, gördeszkával közelítem meg a plázát. Ha elérek oda, első dolgom láthatatlanul bemenni, és keresni néhány érdekes boltot- vicces műszaki cikkek, értékes karórák, bármi, amivel poén lehet kisétálni. Értelemszerűen ruhában nem utazok, úgyis láthatatlan vagyok, az órák is csak az érték miatt érdekelnek. Ékszerek, bármi ami drága, és mozdítható, jöhet.

//4. dezintegráló, kék; 8. anyag újrarendező, zöld; Villámszóró sötétkék gyűrű //

~Reed Richards~
A kérésemnek megfelelően kapunk egy helikoptert, és fel is visznek rá. Még nem mutatok rá, hogy nem kaptam meg az adóvevőt, feleslegesnek érzem.
- Azonnal kapcsoljanak össze Dr. Erwin Vaynel. - fordulok a rangidős katona felé. - Korábban kapcsolatba lépett velem, és elengedhetetlen a sikerünkhöz. - magyarázom, majd rámutatnak, hogy a feltevésem bizonyítást nyert, úgy fest vannak jó szörnyek, akik velünk harcolnának. Bólintok.
- Őket is hozzák a robothoz, most ő a fő prioritás, vele kell először elbánnunk. - mondom, és a csapathoz fordulok. - Az alap stratégia, hogy eltereljük a figyelmét, és életben maradunk, amíg dr. Erwin elkészül, és feltölti a vírust. Közben kereshetünk gyenge pontot, lehetőséget a megállítására, de nem hiszem hogy találnánk, maradjunk a doktor tervénél, és feltételezzük hogy beválik. Sue, te leszel a kapcsolattartó. - fordulok a lány felé, talán hímsoviniszta, de jogosnak érzem, hogy nem akarom harc közelében tudni. - Te kezeled a rádiót, tartod a kapcsolatot a hadsereggel, a doktorral, és satöbbi. Veled mentálisan beszélek majd, a lényeg, hogy ha mi elbukunk, a te dolgod szólni a hadseregnek, hogy indulhatnak a bombázók. És a tiéd a legfontosabb dolog, ha megszűnik a kapcsolatunk a külvilággal, magunkra maradunk, így viszont folyamatosan értesülhetünk mindenről. - magyarázom, nehogy megsértődjön.

Dr. Erwin Vayne, fehérgyűrű

Lassan befejezem a vírus alapját és már a kill-switcheket is beletettem. Életemben nem gépeltem ilyen gyorsan. De ez kell is. Közben oldalra pillantgatok és nézem, hogy Ultron mit csinál. Röviden összefoglalva teljes en esélytelen ellene mindenki. De szerencsére nem kezdte a most ráküldött egységeket magába olvasztani. Nem tudom ennek az okát, de hálás vagyok érte. Közben Richards még mindig kérdezget, de fölöslegesnek tartom a választ. Ez az alapja az egésznek. Ezen dolgozok. Közben látom, hogy lassan a katonaság és a rendfenntartás is lassan Ultront veszi célba. Remélem még nem túl késő. Megérkezik két szuperhumán is, a saját képességeikkel. De ez sem nagyon érdekli a gyilkos robotot. Nem tudom, hogy hol van már a négyes, de elég nagy késében vannak. Mint az egész világ. Közben mindenhol romlik a helyzet, mert miért ne. De azt megoldani nem lesz nehéz. Remélem. Közben tovább programozok szorgosan, dolgozok azon, hogy egy hihetetlenül okos programot írjak meg annyi idő alatt, mint más megmossa a fogát. Mert, miért ne?


A dolgok jelenlegi állása.

~Bakura~

Húgom épp el tudja még mondani mi történt, majd hirtelen nem válaszolt többé.
-Juna? Junaaa!!!
Kérdem vissza, majd mikor nem jön válasz megriadok. Igen én a nagy higgadt, megriadok és a mentősöknek eldarálva az információkat amit a húgom még ki bírt nyögni, kérem őket, hoyg menjünk oda hozzá vagy küldjenek oda egy egységet most azonnal.
Féltettem őt és nem érdekelt jelen pillanatban az én büszkeségem, a testvérem életét többre tartottam jelenpillanatban bármi büszkeségnél.

//3. világoskék, örvénysugár//

~Juna~

elájult

~Kira~

A csali szerep felvétele hamar sikerült, bár ez nem volt meglepő. Úgy tűnt tényleg a ruha volt a ludas és most sokkal könnyebben és fájdalom nélkül tudtam használni az erőmet. A robot alacsony veszélyi szintbe sorolt be ami kissé sértette az egómat, de én csak egy csali voltam, be kelett érnem ennyivel. A sugarak elől hamar kitértem, de a harmadiknál már kénytelen voltam pajzsot is felhúzni, amit a sugár csak behorpasztott, de azért az ütés erejét éreztem.
~ Hmm. Idősebb az elmém, de az akaratom a jelek szerint ugyanolyan erős mint volt, ha nem erősebb.
Tartom magam a sugár ellen, mikor megérkezik dinóvá váló haverunk elkapja a másik robotot és a vízbe ugrik vele, az imént pedig rám célba lövő robot pedig figyelmen kívül hagy és utánuk ugrik.
Kissé fellélegezhettem, legalábbis azt hittem, mert ezek után a hadsereg le akart tartóztatni.
- Uraim nem értik, én a maguk oldalán harcolok a robot ellen.
Sanszos, hogy nem hallották, így egyszerűen lejjebb ereszkedtem, vettem egy mély lélegzetet, majd a vízbe ugrottam hirtelen a többiek után. Ha kellett megint pajzzsal védtem magam, bár most a hadsereg puskái elől. A víz alatt az erőm fényével világítottam, és igyekeztem nem túl mélyre úszni, de annyira igen, hogy lássam mi történik és, hoyg ki tudjam menteni dínó barátomat, ha bajba került volna.

~Diana~

Ledermedek, a szavak is alig jutnak el hozzám pedig értem őket. A szörny végül elkapja az alakot, majd magához húzza, majd nekem is integet, hogy menjek le. A jelenet és a helyzet súlya végül visszaránt a valóságba ahogy látom, hogy a férfit épp készülnek felfalni, én erre zuhanórepülésbe kezdek.
- Engem akarsz? Nesze!
Kiáltom zuhanórepülésben, majd miközben tűzokádótávra érek elkezdem fújni rá a lángjaimat, de figyelve rá, hogy az idegen férfit ne süssem meg csak a trutyilényt. Karmommal megpróbálom lehasítani a trutyilényt a csávóról, kiragadni őt a fogságból és magammal repíteni felfelé, el a lángokban álló lénytől.
- A hideg kiráz ettől az izétől ott lent. Talán te tudod mitől őrült ma meg a világ írtelen.
Jegyzem meg majd leteszem a férfit egy közeli háztetőre.

~Fekete Lovag~

Próbálom menteni az embereket, akik a jelek szerint hagyják, hogy segítsek, ez nagyban megsegíti a dolgomat. Addig ások, míg mindenkit ki nem szabadítottam a törmelékek fogságából.

// 7. robbanó sugár, fekete

Svarog felvonja a szemöldökét, mikor a lények egyszerre mondják, hogy felmutatnak a plafonra. Aztán mondják, hogy "fel", és újra. Már-már vallásos hevülettel.
Az öreg, pedig akiről nem tudja most sem, hogy hogy hívják, vagy ho ki ő elindult köztük. A makulan odalépett mellé, és lenézett a kis sárgára.
- <- Úgy foglak hívni, hogy Igor, de ha van saját neved, akkor azt szívesen hallom. - -> mondta makulanul neki, és csak remélni tudja, hogy a felszínre vezeti.
Aztán odafordult a többi lényhez.
<- Még visszajövök! Míg házon kívül vagyok, addig takarítsatok fel. -> Rámutatott a sziklahalomra, ami a robbanáskor omlott le. - <- Bármit találtok, ami nem kő, azt rakjátok félre! Hozok még új sárkányokat. ->
Lassan lépdelt, úgy beszélt mint egy isten velük. És hamarosan talán társakra is lel, akikkel dolgozhat. Persze úgy fogja csinálni, hogy végig ő irányítson.
Csak így működhet.

Ben Grim


- Utolsó védvonal - ízlelgette azt a szót, amit Johnny mondott. - Csak én érzem úgy, hogy megfájdult a vállam?
Elvigyorodik, mutatva, hogy viccnek szánta. Aztán a képernyőn meglátta, hogy vannak jó szörnyek is. Pontosabban egy vörös Tyrannosaurust és egy erőmezővel zsonglőrködő lányt. Reed azonnal arról rendelkezik, hogy vigyék őket a robothoz. Akik már csatáznak a robottal.
Reednek szerencsére már volt terve. Elterelni a gép figyelmét, míg ő feltölti a vírust az ócskavasba.
- Meglepetésszerűen kell lecsapni rá - mondja. - Én beválhatom az elterelést. Johnny, mit szólnál, ha röpködnék párszor előtte, hogy magamra vonjam a lövéseit, míg te a földről támadnál, mikor belemelegedtünk a cuccba? De ha van valami jobb terved, akkor nyugodtan mondd. Bár nem lennék meglepve, hogy neked már talán most támadt valami ötleted. Viharos gyorsasággal jönnek ezek nálad, gondolom.
Kifújja a levegőt. Rajtuk múlik az emberiség sorsa, és ő itt poénkodik. Megropogtatja a nyakát. Ha elfogadják a tervét, akkor kiröppen a helikopterből, hogy magára vonja az Ultron nevű gép figyelmét. Ha nem, akkor a többiek tervéhez tartja magát. Elvégre Reed volt a főnök.