Re: Attilan

by **Morsus** Kedd 13 Dec. 2011, 21:33

Ronan termében pörölyét szerelte össze és ellenőrizte amikor a királynő belépet. A férfi zavartan nézett rá, mert nem volt rajta a vértje csak egyszerű embertelenektől kapott öltözetben volt.
- Úrnőm - fejet hajtott tisztelegve. - Bocsásson meg, hogy nem öltöztem megfelelően, azonnal felvértezem magam.
Mondja mindig mély és borongós hangján a kree. Fegyverét két mozdulattal összerakta majd a falra akasztotta. Ő maga pedig elindult a vértezetéért.

by **Ko-Rel** Szer. 14 Dec. 2011, 09:54

Mikor beléptem a helységbe nem mondhattam, hogy nem sikerült meglepődnöm. Egy régi talány dőlt meg, mit még egyszer kérdeztem Lyron-tól. Korábban sosem láttam a Vádlót a vértje nélkül, így feltettem a férjemnek a kérdést, hogy vajon vértben alszik-e a férfi. Mint kiderült most ő is tud kicsit visszafogottabb lenni, noha a szabadidejében is a fegyverét tisztogatja.
- Rendben – feleltem a férfinak.
Mondhattam volna, hogy felesleges, de akkor a teljes beszélgetés alatt minden bizonnyal olyan zavarban lett volna, mint az esküvőn a puszi után, mit köszönetképpen kapott tőlem. Mikor távozott a helységből az ablakhoz léptem s letekintettem a városra s az óceánra. Sosem voltam képes megunni ennek a csodás tájnak a látványát. S a város még inkább élt, mióta az atlantisziak is itt voltak, a kree s shi’ar kolóniáról nem is beszélve. Örültem, hogy ennyire gazdag s gyönyörű városunk van. Csak akkor fordulok el az ablaktól, mikor meghallom, hogy Lord Ronan közeledik vissza a páncéljába. Mikor megérkezik rápillantok s csak egyelőre egyetlen kérdést szegezek neki.
- Mennyit tud a Krang ügyről nagyúr? – érdeklődtem.

by **Morsus** Hétf. 19 Dec. 2011, 19:32

Ronan vértjét felhelyezve visszatér, de már elő lépése előtt mondja a válaszát:
- Mindent. Ideköltözésem után természetesen felmértem minden lehetséges veszélyforrást, így átnéztem az atlantiszi terrorista aktáit is. Tisztába vagyok a politikai nézeteivel, a stratégai ismereteivel és a felettébb egészségtelen hajlamaival, amiket megpróbált önön is kiélni. Mint személy, becstelen és hazug, mint szinte minden földi lény súlyos lelki és elme bajokkal küszködik, de mint katona lenyűgöző személyiség és rideg logikája és taktikája már-már oktatandó tananyag lehetne, már ha megenged nekem ilyen lázítónak hangzó megjegyzést. Természetesen ezt csakis az ön iránti tiszteletből mondom ki ilyen őszintén.

by **Ko-Rel** Hétf. 19 Dec. 2011, 19:53

Szóval mindent tud, akkor megkönnyítette a helyzetemet, hogy nem nekem kell a tudtára hoznom a kellemetlen részleteket. Kissé összerezzentem, mikor ahhoz a részhez ért, hogy velem mit óhajtott tenni Krang. Megcsóváltam a fejem a bocsánatkérésekor.
- Nem tartozik elnézéssel ezért – feleltem. – Jómagam nem értek a harcokhoz, de tudom, hogy Lord Gorgon is hasonló véleményen van, mint ön. Már ami a katonai részt illeti.
Sőt talán hálás is voltam Lord Ronnanak, hogy ilyen őszintén beszélt erről s ilyen nyíltan, így talán nekem is könnyebb lesz beszélnem erről. Pedig ennél nehezebben nem hiszem, hogy tudtam bármi másról is szólni.
- Lord Krang kiszabadult a börtönből – néztem fel a Vádlóra. – A legnagyobb gond vele kapcsolatban a kulturális különbségek. Lord Lyron ragaszkodik ahhoz, hogy Atlantiszi törvények szerint ítélkezzünk felette, míg Lord Gorgon azt akarja, hogy az embertelen jogszabályok vonatkozzanak rá is, amiatt, amit a puccskísérletkor tett. Ön is tudja, hogy a mi törvényeink szerint halálbüntetés várna rá, míg az atlantiszi szerint nem. Aggódom amiatt, ha kivégeztetjük azzal a hívei mártírt csinálnak belőle s még többen csatlakoznak az ügyéhez. De ha nem… akkor a király tűnhet gyengének a népe szemében s akár az embertelenekékben is. De ha megteszi, akkor is megbélyegezhetik annak. Hiszen a börtönből kiszabadulhat, mint most is tette, már látszik, hogy ez nem lehet végső cél, hogy örökre ott tartani.
Felsóhajtottam, még mindig nem láttam kiutat belőle.
- Ön szerint mi lenne a helyes megoldás? – kérdeztem. – Jó lenne egy pártatlan véleményt hallani, főleg egy olyan személytől, mint ön Vádló.

by **Morsus** Hétf. 19 Dec. 2011, 20:43

Ronan elgondolkodik majd kicsit megvetően morogja a választ:
- Meg kell rendezni a halálát. A halálát, amit saját tudatlanságának kell okoznia. Bár jómagam megvettem az efféle módszereket, de elég ideje élek a kree nagy családok között, hogy tudjam: bizonyos módszerek legyenek bármennyire aljasok is, sajnos ténylegesen a légműködőkepések. Krangot ott kell megtámadni, ahol az ereje van. A hírénél. Bizonyítanunk kell, hogy szövetkezett az emberekkel, és hogy saját politikája árulója vagy az okozza a vesztét.
Mondja a férfi.
- Ha kree lenne egyszerűbb lenne. Végezni vele majd kiirtani minden követőjét addig ameddig lassan őt követni egyenlő lesz az öngyilkosság fogalmával.

by **Ko-Rel** Hétf. 19 Dec. 2011, 21:30

A Vádló is úgy vélte, hogy nem igen lehet túl tiszta módszerekkel megoldani a kérdést, hanem aljasabban kell megtenni. Csak nem tudom, hogy kinek lenne mindehhez gyomra. Nekem semmiképp sem s a férjem is túl tisztességes volt ahhoz, hogy megtegye. Ő szemtől szemben óhajtotta legyőzni még mindig. Lord Gorgon talán messzebbre is ment volt, de hogy ennyire? Nem tudtam.
- Ez nem csak náluk van így nagyúr – mosolyodtam el. – Minden nemesi körben. Noha nálunk jó ideje nem fordult elő, hogy ilyen módszereket kelljen valakinek használnia, utoljára Unspoken megbuktatása volt hasonló a nemesi családok vezetőinek részéről. De előtte nagyon régen nem volt nyilvánosan.
S azokról is csak a történelemkönyvekben olvastam, vagy idős tanáromtól hallottam. Az utolsó mondatok, bizonyítani, hogy a szárazföldiekkel szövetkezett. Úgy tudtam, hogy beismerte, hogy megtette s még hallották is.
- Mikor a puccsa megbukott s a király legyőzte őt, bevallotta a tömeg előtt, hogy emberekkel állt szövetségben. A Hydra-val – gondolkodtam el. – Tudjuk róla, hogy ezt tette, s valószínűleg a hozzá legközelebb állók is. Nem tudjuk, hogy a kezük milyen messzire ér… a legyőzötten tett vallomás s az, mit később csikartak ki belőle kevés ahhoz, hogy ezt rábizonyítsuk. Letagadná, s… értékelhető bizonyítékot kellene szerezni valahonnan. Mikor tárgyalt velük, felvétel, vagy hasonló, mi megdönthetetlen s nem lehet azt mondani, hogy hazugság, vagy hamisítvány. A technológia hamisítható, a telepata útján szerzett információ úgyszintén.
Csak honnan szerezzünk mi ilyet? Mit tenne, ha kree lenne Krang, talán több az örökségünk tőlük, mint hittem volna?
- Lord Gorgon pontosan ugyanazt tenné, mint ön, bár ő nem várná ki, hogy embertelen legyen Krang.

by **Morsus** Csüt. 22 Dec. 2011, 20:14

Ronan bólint a szavakra.
- Lord Gorgon mindig is bölcs harcos volt még ha túl forrófejű. Úrnőm, minden tisztelem ellenére azt kell mondanom, hogy rossz személyhez fordult mivel én keveset tudok a Földről és annak lakosairól, ahogy az ármányról és a politikáról. Jó magam mindig a hűség, igazság - keze finoman a kalapács markolatára csúszik. - és az erő híve voltam. Örömmel segítek, felesküdtem a védelmére és szolgálatára, de az elveimre is. Remélem ezt megérti.
Mondja a kree.

by **Ko-Rel** Pént. 23 Dec. 2011, 07:57

- Lord Gorgon nem volt mindig ilyen forrófejű – suttogtam kifelé az ablakon.
Arról csak a második terrigen-köd tehetett, előtte sokkal kiegyensúlyozottabb volt. De valamivel fizetni kell ezért s neki ez volt a fizetsége. Itt sem jutottam előrébb, hiszen mit Lord Ronan tenne, azzal a férjem nem ért egyet. Talán ha megkérném, hogy a Vádlót, hogy győzze meg a királyt, hogy döntsön így. Nehéz helyzet, hiszen nem óhajtott a saját törvényeiktől eltérni, még akkor sem, ha egyszerűbb lett volna az egész helyzet. Újra a vádlóra néztem s halványan elmosolyodtam.
- Természetesen megértem nagyúr s tiszteletben is tartom – bólintottam.
Még egyszer utoljára kinéztem az ablakon, majd elléptem mellőle s közelebb mentem a kree férfihoz. Néhány lépés után megálltam előtte s felnéztem rá.
- De ön is tudja, hogy mi nem vagyunk kimondottan a Föld népei – feleltem. – Sokkal több a kree örökségünk, mint az ember. A törvényeink s életmódunk is részben az önökét tükrözi. Az ön faja teremtette a mienket s az önök példáján hozták létre a mi genetikusaink az Atlantisziakat. Ha nem így lenne, ön sem jött volna ide nagyúr, s nem bánna velünk egyenlőként, hanem úgy tenne, mint az emberekkel. S nem támogatott volna, mikor a népem maradékát visszaköveteltem a Legfelsőbb Intelligenciától a Fellegvári „szenátus” előtt. Nem az emberek ármányaihoz s politikájához kértem tanácsot, hanem a mienkhez nagyúr. Hiszen érdekel a nézőpontja s megbízom az ítéletében s tanácsaiban.

by **Thorhalla** Szomb. 24 Dec. 2011, 12:06

És ekkor hirtelen a semmiből mindenki azt vehette észre, lehetett bárhol a Földön, lehetett bármilyen napszak az ég mindenhol felhős lett, vörös felhők takarták be a teljes látóhatárt. Furcsa jeges és mégis forró szél söpörte végig az utcákat, réteket, hegyeket, mindent. A Föld teljes lakosságát furcsa bizsergés járta végig, miközben az égen vörös villámok cikáztak mindenfelé. Akikben Atlantiszi vér folyt egy pillanatra ténylegesen megérezték istenük Neptune hívását, az emberek pedig annyit, mintha az istenek közöttük jártak volna. Csak egy pillanatig tartott, utána mindez szertefoszlott, de ennek az egésznek hála a teljes világon emberek alakultak át görög mitológiai lényekké. A hívás nekik szólt, a világuk helyre állt és uraik, úrnőik újra visszakapták régi erejüket.
Az ég és a villámok pedig pár perc múlva eltűntek és már semmi sem utalt a néhány perce történt furcsa és különös eseményekre. Az emberek csak egyvalamit tudtak mindezek után, valami megváltozott…

Attilan - Page 4 RedLightningStorm

by **Morsus** Vas. 25 Dec. 2011, 18:55

Ronan szótlanul hallgatja a királynőt majd kinéz az újonnan érkezett viharra. Pillanatokig csak a vörös villámokat nézi majd megszólal:
- Háború. Ha ez kree föld lenne akkor háborút választanám. Ezzel viszont a törékeny és fiatal szövetség a két birodalom között végleg megsemmisülne. Az emberiség nagy része pedig ellenünk fordulna. Bár kockázatot nem jelentenének, de morálisan tönkre tennénk az Embertelen népet örökre. Mégis... ez a világ maga a káosz és sokszor úgy vélem talán félre kéne tenni a morált, hogy rendet teremtsünk.

by **Ko-Rel** Vas. 25 Dec. 2011, 19:16

Szomorúan mosolyodtam el.
- Ön is tudja, hogy a birodalmak túlélése miatt egyedült az Örök Birodalom s jött létre a házasságunk is a királlyal – suttogtam.
Összerezzentem a villámokra s az érzésre, mi végigfutott rajtam. Korábban már láttunk ilyen vihart, noha akkor véreső is esett. Valami történt, reméltem, hogy nem a királlyal s Lord Gorgonékkal. A háborútól tartózkodni szerettem volna, Krang akarta azt utoljára megtenni, hogy Attilan is az övé legyen. Az emberek pedig… nem gondoltam volna, hogy olyan sokakat érdekel az, hogy velük mi van. A Genetikai Tanácsot szinte biztosan nem.
- Az emberekkel próbáltunk dűlőre jutni, mikor a nemzetek tanácskozásán felszólaltunk. A legnagyobb gondjuk az volt, hogy túl sokat kérünk s nem adunk technológiát. Éretlenek még, s nem fogj…
Elakadt a hangom mikor a az ajtó nyílt s egy hírnök lépett be a helységbe, mögötte az ajtóban három katona állt meg. Mi történhetett, hogy őrség is jött vele? A térdre ereszkedőre pillantottam.
- Felség, nagyúr! – mondta a férfi. – Egy sürgős üzenet jött felségednek Tirzusz Agipon testőrtől, ami a Kree Sztelláris Birodalmat is érinti.
Nem ő volt, kit Lord Gorgon a Fellegvárba küldött, hogy Lady Nephthys testőre legyen? Csaknem történt vele valami? A Vádlóra emeltem a tekintetem, majd vissza a férfira.
- Játssza le! – adtam ki a parancsot.
A férfi láthatóan nyelt egyet és bekapcsolta a szerkezetet, mire Reptile holoképe emelkedett ki belőle és kezdett el beszélni:
” - Tiszteletem úrnőm! A galaxis védelmezőinek egyik tagjaként üzenek most önnek, és meglehetősen fontos dolgokról szeretném tájékoztatni magát. A Fellegvár egy terrortámadásban megsemmisült, tizenkét nega-bomba együttes robbanása okozta a pusztulását, s a robbanás melyet okoztak akkora volt, hogy egy szakadást hozott létre a valóságban, egy hibát... Jelenleg nem tudjuk hogy hova vezet, de már egy seregnyi hajó átjött rajta amelyek lehallgatják az üzeneteinket, ezért kellett így üzennem önnek. A Kree birodalom vezére, az Intelligencia... Egy Skrull támadásban elpusztult, azonban a Kree birodalom meglehetősen gyorsan talált a helyére új uralkodót, nem mást, mint Unspoken, akinek Lady Nephthys a felesége. Unspoken a fejébe vette, hogy véget vet a háborúnak a Kree és a Skrull között, s utána visszatér Attilanra és vissza veszi a trónt. Az Intelligencia a halála előtt megemlítette hogy már közel van a következő Kree evolúció, amely nyolc személynek lesz majd köszönhető. Ebből egyenlőre csak négy ismert, és egészen biztosak vagyunk benne, hogy ebből két személy ön, és Lyron király, a másik kettő pedig Lady Nephthys Boltagon és Unspoken. - Egy nagyobb levegővétel.
- Valamint meg kell említenem hogy a Shi'ar birodalom meggyengült, egy bolygójuk Galactus által elpusztult... Valamint a császárnőjük is halott, akinek a testvérei jelenleg a trónért küzdenek, a nép között pedig polgárháborús viszony alakult ki. Többet jelenleg nem tudok mondani, viszlát felség.”
S ezzel vége a felvételnek.

by **Morsus** Vas. 25 Dec. 2011, 21:01

Ronan megrezzenve nézi a felvételt.
- Az Intelligencia...
Súgja a férfi félve. A Vádló egyszerűen lebénul nem szól csak néz maga elé. A hírek sokkolják.
- Az univerzum... - nyögi ki gyengén. - Felborult... az otthonom...
A férfi a fegyverét az asztalra rakja csendesen.

by **Ko-Rel** Vas. 25 Dec. 2011, 21:27

Sokkolva hallgattam, hogy milyen híreket hozott a testőr. Az, hogy a hercegnőnek baja eshetett, mint hamar kiderült nem volt valós félelem. De mi következett a legnagyobb rémálmomat is felülmúlta. A Legfelsőbb Intelligencia halott volt s a Megnevezhetetlen a Kree birodalomban volt s elfoglalta a trónt Lady Nephthys-szel együtt. Honnan tudott róla? S miért nem kaptunk a SHIELD-től híreket, hogy elhagyta a Földet? Hiszen ők figyelték az űrt is. Láthatóan remegtem meg, mikor a hadüzenetet megkaptuk, gondoltam, hogy soha sem mond le a trónról mitől megfosztották, de, hogy egy teljes birodalom álljon mögötte, mikor eljön érte… erre soha sem gondoltam. S ha ideér… a férjemet s engem soha sem fognak életben hagyni. Vajon tudta a testőr, hogy a halálos ítéletemet küldte el számomra? A többi hír nem sokkolt ennyire, így elsőre ez is elég volt, hogy a népem újra veszélyben van. A kint álló katonákra pillantottam, pontosan tudtam, hogy miért vannak itt, ha letartóztatnám Lord Ronan-t.
- Távozzanak! – parancsoltam.
S még a jóslatot is említették, minden egyszerre, Krang, Unspoken, s még ez is? Miért? Mióta felébredtünk egyik vészből a másikba kerültünk. Miért nem lehetett a népemnek nyugta pár évig? Lord Ronan-ra néztem s közelebb léptem hozzá, megtudtam érteni a fájdalmát, hogy kit s miként vesztett fel. Csak egyszer volt szerencsém az Intelligenciához, akkor, mikor a népem maradékát visszakaptam tőlük. Gyengéden a vállára teszem a kezem.
- Fogadja legmélyebb s legőszintébb részvétemet a vezetője s otthona miatt Lord Ronan – feleltem halkan. – Tudok valamit tenni önért?
Nehéz volt feltenni ezt a kérdést úgy, hogy valószínűleg hamarosan háborúba lépünk velük s harcolni fogunk az új uruk s úrnőjükkel szemben. Nem hagyhattam, hogy újra megismétlődjön, mi a másik életben volt. Ők ketten soha, de soha többé nem uralhatják az emberteleneket. Nem dönthették a népemet újra pusztulásba, míg élek nem fogom ezt hagyni.

by **Morsus** Vas. 08 Jan. 2012, 18:15

Ronan percekig csak bámul látni lehet a sokkot és az ezernyi gondolatot, ami a fejében jár. Egy pillanatra a királynőre néz és szinte tudható, hogy végig gondolja, ah végez vele akkor ő lesz a kreek legünnepeltebb embere, de a gondolat egy pillanatig tart majd a férfi elfordul és kinéz az ablakon, hogy utoljára megnézze ezt a gyönyörű tájat.
- Távoznom kell. Ha maradok veszélyt jelentek, de talán, ha Unspoken közelében leszek tudom befolyásolni az eseményeket.
Ezzel felállt és az asztalához lépett.
- Kérnék egy űrhajót, hogy azonnal indulhassak.

by **Ko-Rel** Vas. 08 Jan. 2012, 18:47

Egy pillanatra megremegtem, mikor a nagyúr rám nézett. Tudtam, hogy mi jár a fejében s kényszerítenem kellett magam, hogy ne lépjek hátrébb, noha nem számítana. Ha meg akarna ölni, könnyedén megtudná tenni s én pedig elküldtem a katonákat jelezvén, hogy nem kívánom letartóztatni. Megkönnyebbülten sóhajtottam, mikor az ablakhoz lépett s végül nem ártott nekem. Igaz nem tudtam elképzelni róla, hogy megtudná tenni.
- Nem fogja tudni, ön nem ismeri őt nagyúr – sóhajtottam. – Nem érdeklik az észérvek, sem az, hogy ki mit tanácsol neki. Ő teszi, amit elgondolt. Lady Nephthys-t pedig a bosszú érdekli s az, hogy megkapja a trónt… s még ön kerül veszélybe, ha odamegy, mert életben hagyott minket. Ismerik az embertelenek s Lord Lyron erejét s tudják, hogy ön harc nélkül innen nem juthatott ki, csak ha elengedtük.
Vettem egy mély levegőt.
- Bármit tesz, el fognak jönni, s nem kívánom önt veszélybe sodorni. Mit mondott a testőr… a Föld az Új Hala. A Legfelsőbb Intelligencia azért hozott minket létre s a másik négy embertelen fajt, hogy a kree új evolúciója legyünk. Ezt ők is tudják s ezért fognak mindenképpen ide visszatérni.
Tudtam, hogy soha sem fogom tudni megállítani s a helyében talán én is visszatértem volna a saját birodalmamba. Mégis nehéz volt őt elengedni, hiszen oly sok mindent köszönhettem, köszönhettünk neki, s ha nem tartóztatom le, nem tarthattam itt.
- Megkapja a hajót nagyúr – feleltem. – De ígérje meg kérem, hogy nem kockáztat feleslegesen s nem sodorja magát életveszélybe. Ennyit nem kell feláldoznia értünk. Én… mi harcolni fogunk a teljes Kree Sztelláris Birodalom ellen, s míg élek nem fogom hagyni, hogy a trón újra az övék legyen s romlásba vigyék a népemet. Bízom benne nagyúr, hogy még látjuk egymást s az nem csak a kivégzésem napján fog megtörténni. Vigyázzon magára Lord Ronan!
A kezemet nyújtottam felé kézcsókra s utána még egy rövidke biccentéssel engedtem el, ha azonnal indulni óhajtott.

by **Morsus** Vas. 08 Jan. 2012, 18:55

Ronan bólintott.
- Amennyit olvastam a olt Királyról már tudom, hogy nem tudom őt befolyásolni, de a mögötte álló hatalmakat igen. A többi vádló és a nagy családok fejei mind befolyásolhatóak. Unspoken nem politikus, hanem diktátor. A kreeket könnyebb lesz ellene fordítanom, ha én is ott vagyok. Sajnálom úrnőm, de az első a Sztelláris Birodalom számomra.
Ezzel térdelve megcsókolta a nő kezét.
- Köszönöm a segítségét és a királyét is. Kérem búcsúzzon el tőle a nevemben és ha Ko-rel kérdezné, megtiltom, hogy kövessen.
Ezzel a férfi megindul az űrállomásra.

by **Ko-Rel** Vas. 08 Jan. 2012, 19:15

Bólintottam a Vádló szavaira. Ezért nem is próbáltam erősebben itt tartani, s így csak bízni tudtam benne, hogy nem fogom ellenségként őt viszontlátni, hisz oly sok mindent köszönhettem neki.
- Megértem nagyúr, s remélem sikerrel jár – mondtam. – Egyikkőjüknek sem kívánom a halálát, így ha Lord Unspoken s Lady Nephthys életben maradnak kezeskedem értük.
Figyeltem, miként távozik, s intettem az őrnek, hogy ne tartóztassák fel, míg távozik. A mindezek után igen jó kérdés lesz, hogy mi legyen a sorsa annak a közel negyvenezer kree-nek, kik itt voltak Attilan-on. S mindezek után még ki kellett mondanom azt, mit soha sem hittem, hogy ki kell nekem, ki a békét oly nagyon pártolja s arra törekszem mindenek felett. Lehet, hogy valóban túl sok időt töltöttem Lord Ronan társaságában.
Az egyik őrhöz fordultam, ki ott volt a folyosón.
- Hívassa össze a nevemben a Genetikai Tanácsot s a Vének Tanácsát, utána a teljes Örök Birodalomban hirdessen hadiállapotot s erről tájékoztassa a Védelmezőt s a királyt is! Ettől a pillanattól kezdve háborúban állunk a Kree Sztelláris Birodalommal! S előre tudassa a Tanácsokkal, a megadás ebben a háborúban nem opció s nem fogadom el ezt válaszként tőlük!
Megvártam, míg az őr távozik, majd a másikhoz szóltam.
- Lord Ronan sértetlenül távozhat Attilan-ról s az itt tartózkodó kree-knek is amennyiben távozni akarnak. Ki itt óhajt maradni minden fegyvert átad a katonaságunknak s nem lép fel ellenünk a háborúban, ha nem teszik a távozókkal küldjék el az ilyen személyeket!
Ezzel már ki is léptem a folyósra s a trónterem felé vettem az irányt, a Tanácsokat tájékoztatnom kellett, míg a király s a védelmező haza nem térnek.

by **Thorhalla** Csüt. 12 Jan. 2012, 12:31

//Előzmény: Doria lakása//

Gorgon elkísérte az unokahúgát Lockjaw-ig, az embertelen pedig hazavitte őket egyenesen a királyi palota elé. Az elit már otthon volt, egyedül a király és Namor, illetve a jövőből érkezett személy hiányzott, így Lockjaw vissza is ment a SHIELD-hez, hogy a hármast később elhozhassa, ha ők is végeztek ott. Gorgon végigvezette az unokahúgát a palotán, most, hogy ide illő ruhában volt és nem harcosként, hanem hercegnőként viselkedett, kifogástalan modorral és mozdulatokkal a férfi okot sem talált volna arra, vagy lehetőséget, hogy letagadhassa, hogy a lány valóban a királyi udvarban nőtt fel. az igazi kérdés, hogy a szülei miként fogják fogadni. Noha Lyronnál már látta, hogy a fiát miként fogadta, de egy fiú mindig más, mint egy lány. A trónterem ajtajában állt meg és megvárta, amíg az udvaronc bejelenti és, hogy a királynő fogadja-e. Mikor ez megtörtént lépett be a trónterembe, intve a lánynak, hogy kövesse. Meghajolt a húga felé.
- Úrnőm! – mondta. – Szeretnélek bemutatni valakinek!
Ezzel előreterelte a lányt, majd amikor Melissa már vele foglalkozik, akkor ő maga szépen lassan kihátrál a teremből és elindul végezni a saját teendőit.

by **Ko-Rel** Csüt. 12 Jan. 2012, 13:04

//Előzmény: Doria lakása//

Felnéztem a holoképről, mikor a bátyámat bejelentették. Érdeklődve pillantottam fel, azt hittem, hogy valamit arról akar, amit parancsba kiadtam, de nem, egy lányt hozott elém. Ki lehetett ő, hogy ebben a vészterhes időben ezzel van elfoglalva? Felkeltem a helyemről s a leányt figyeltem. Nem tudtam nem észrevenni a lábain a szárnyakat. Kellemetlen érzés fogott el, a bőre színe alapján s amikor megláttam a szárnyacskákat a lábán. A királyi család jele s őt nem láttam semmilyen holoképen korábban. Lehet, hogy a férjemnek nem csak egy gyermeke volt, kiről nem tudhat az udvar, hanem még egy?
- Lady…? – kérdeztem.
Mikor megláttam az anyám arcát, ahogyan engem fürkészett nem volt nehéz kitalálni a gondolatait, hogy azt hiszi, hogy apám egy másik fattya vagyok. Közelebb léptem, majd egyenes háttal kezdtem letérdelni guggolásban és a fejemet leszegtem, addig guggoltam le így, míg a térdem nem ért a földhöz.
- Királynőm! – mondtam. – Lady Doria McKenzie-Boltagon vagyok úrnőm!
Ekkor álltam csak fel.
- De akkor ön… - néztem rá meglepetten.
Mikor a bátyámat kerestem a tekintetemmel, már nem volt bent, csak mi ketten.
- Igen – mosolyodtam el. – Ön az édesanyám. 2044-ből jöttem vissza, az ön és őfelsége a király engedélyével.
Még mindig alig tudtam feldolgozni, hogy mit is mondott. Így fog a lányunk kinézni felnőttként? Milyen büszkék lehettek a szülei, azaz mi, amikor így láthattuk. Azt azok után, hogy valóságot állít-e nem is mertem megkérdőjelezni, ha nem így lett volna, akkor Lord Gorgon el sem hozza elém. Közelebb léptem hozzá és mivel más nem volt itt megöleltem őt. Néhány perc boldogság ezekben a vészterhes időkben mindenkinek kijárt.
- A király nagyon boldog lesz, ha megtudja, hogy itt vagy – mondtam. – Hamarosan hazatér. Addig is gyere, ülj le s mesélj magadról egy kicsit.
- Örömmel úrnőm, anya – mosolyodtam el én is.
Az egyik asztalhoz ültünk le és nekiláttam mesélni magamról és mindenről.

by **Ko-Rel** Szer. 14 Márc. 2012, 09:12

Hosszú órákig beszélgettünk, míg végül a király is hazatért, csak akkor engedtem el a lányunkat. Mikor belépett a szobába keltem fel a helyemről s pukedliztem felé az illem szerint.
- Férjem! – köszöntöttem. – Beszélnünk kell!
Gondterhelten néztem ki az ablakon, majd nagy sóhaj kíséretében léptem Lyronhoz közelebb s fogtam meg a kezét, hogy odavezessem az egyik székhez.
- Ülj le kérlek. Mostanra te is tudod, hogy Kree Sztelláris Birodalom hadat üzent s az egész mögött nem csak ez van, nem csak a bosszú s hatalomvágyuk – kezdtem. – Volt valami, miről sosem beszéltem neked nagyúr, mert nem hittem volna, hogy a mi életünkben fog bekövetkezni.
Én is leültem s ismét felsóhajtottam, nehezebb volt beszélni erről, mintsem hittem volna.
- A genetikai emlékezet neked is sokat mond, révén te is genetikus vagy. S azt is tudod, hogy az embertelenek kree kísérlet gyanánt jöttek létre. Az azonban tévedés, hogy sikertelenek lettünk volna, az egyik tervre igen, nem velünk igázták le a skrullokat, de a másik ok, az még mind a mai napig él. Nem mi vagyunk az egyetlen embertelen faj az univerzumban, van másik négy is; négy, miket egy-egy királynő ural. Az univerzális embertelenek, nekik s nekünk a sorsunk az, hogy mi legyünk a kree faj új evolúciója, a szent földön, Új-Hala-n, ami ez a bolygó, a Föld. A jóslat szerint az embertelenek királya s öt felesége fogja elkezdeni ezen szent feladatot. Mikor elvettél, négy másik feleséget is kaptál mellettem, kilétüket én sem ismerem, de hamarosan tudni fogjuk kik ők. A Legfelsőbb Intelligencia megjósolta, hogy hamarosan bekövetkezik. S csak azt nem tudom, te nagyuram, vagy a Megnevezhetetlen lesz kit a királynők elismernek királynak. Tudom, hogy előbb el kellett volna mondanom neked, nem lehet számomra mentség, hogy… ez a legféltettebb s legőrzöttebb titkunk s nem is hittem, hogy ily közeli a népem végső sorsa.

by **Ko-Rel** Szer. 14 Márc. 2012, 10:01

Morsus írta:Előzmény 2: Attilan trónterme
- Ma büszkén nézek körbe az asztalnál, mert nem csak Attilan, Atlantisz és Lemúria vezetői foglalnak itt helyett, de más világból érkezett leszármazottaink, akik maguk is uralkodói nemes birodalmainknak. Az oldalamon a feleségem és kezében elsőszülött gyermekünk, aki az első generációja egy új csodálatos fajnak. A lányom, a fiam és az unokám. Ma az életet ünnepeljük. Birodalmaink sose voltak még ilyen erősek és a béke még sose volt ilyen erős köztünk és az emberiség között. Barátaim, szeretteim, kérlek titeket amikor a serlegeteket emelitek emlékezzetek erre, mert ma megtudtuk azt is, hogy az Embertelenek száműzött királya a kreek élére állt és hazafelé tart. Emlékezzetek az életre. Erre az életre. Azt akarom mind lássátok miért fogunk küzdeni. Miért fogunk győzni. Ez a háború nem a halálról fog szólni, hanem az életről. Egészségünkre! Az életre!

//Előzmény: SHIELD negyed > Tárgyalók//

Pont úgy történt minden, ahogyan vártam, Lord Gorgon nem hitte el, hogy a parancsok tőlem származtak. S Lyron? Talán akkor volt csak büszkébb rám, mikor annak idején Leonard megszületett. Nagy megkönnyebbülésemre jól fogadta, mit mondtam neki, a jóslatot s a fajunk célját. Mikor végignéztem a megjelenteken az ebéd során a Genetikai Tanács vezetői tudták, hogy miről beszél a király, Lady Kallistrate, Lord Namor s Lady Doria is, de az Örök Birodalmak képviselői nem. Annak még nem jött el az ideje, hogy ők is megtudják mindezt. S immáron hivatalos a hadi állapot is, s ezt a háborút nem a harcosok fogják eldönteni valószínűleg, hanem négy másik királynő, azzal, hogy kit választanak. Mely előtt még a Megnevezhetetlennek is fejet kell hajtania, ha nem őt választják a faj megteremtőjének nem tehet semmit, ahogyan mi sem, ha nem Lyron-t. Néhány nap a szeretteim körében oly megnyugtató s pihentető volt, igaz nem múlt el nap, hogy Lord Ronan ne jusson eszembe, hogy vajon miként boldogul a Kree űrben a feladatával. S ez megint egy aggodalmas délután, hiszen a lányunknak s a férjemnek is újra a városba kellett menni. Vajon megfogják valaha is unni mindezt?

Még csak nekem is lassan jutott el a tudatomig, hogy apa miről is beszélt a nagy ebéden. Ezek szerint anya elmondta neki, úgy látszik túl sok minden változott meg azzal, hogy a kree trón az övék lett. Ennyire. Igaza volt, az életről szólt, de nem a sajátunkról, ilyen szempontból nem, hanem az új kree fajról. Vajon anya azt is elmondta neki, hogy Új-Hala-n az emberiségnek nincs helye? Csak az emberteleneknek és az új kree fajnak? Nem tudom, hogy az atlantisziak mennyire voltak elképzelhetőek ott, de ő volt Attilan és az embertelenek királya és a jóslat mindkettejükre igaz volt amiatt a másik élet miatt. Feltételezem majd a királynők eldöntik mindezt. Persze én sem úsztam meg a dolgokat, amint ennek vége volt mind a ketten megtaláltak, a király és a királynő is, hogy miért hazudtam. Vagyis titkoltam el azt, hogy ki vagyok. Szerencsére nem maradt erre idő, hogy feleljek, mert Vízió üzenete hozzánk is elért, baj volt a városban.

//Folytatás: Europe park//

by **Horatio Millvier** Szer. 21 Márc. 2012, 22:00

//Előzmények: A Földön kívül > Az űr - A Naprendszer > A Csúcs űrállomás.//

Nestor tájékoztatta a Csúcs űrállomást a kilétük felől és az ittlétük okairól. Az állomáson lévők úgy döntöttek, hogy engedélyezik a dokkolást, amelyben bizonyára a Nova, Ko-Rel százados is segítette őket. Mindenki a S.H.I.E.L.D.-től való segítségkérést részesítette előnyben. Az állomás miután elküldte a dokkolási koordinátákat, az egyik közeli dokkban landoltak. A hajót elhagyva egy katonai osztag várta őket. Ballyedrak a szokásos módon bemutatkozott, majd elindultak a transzporter felé. Attilan volt a cél. A shi'ar pilóta megvárta, amíg valaki aktiválta a transzportert. Érkezéskor egy hasonló fém falú szobában találták magukat. Megérkeztek Attilan városába.
~ Érdekes küldetésnek nézünk elébe. Remélem minden zökkenőmentesen fog zajlani ~ töprengett Ballyedrak, bár volt egy olyan sejtése, hogy most sem lesz olyan könnyű a dolguk, mint remélte.

by **Jelly** Csüt. 22 Márc. 2012, 13:01

Jelly a dokkolási procedúra alatt nem szólt egy szót sem. Rossz érzése volt az egésszel kapcsolatban. Miután teleportáltak Jelly megszédült, tudta, hogy rossz dolgot tesz, és előbb-utóbb gondok lesznek a küldetéssel. A SHIELD rendkívül gyanakvó az idegenekkel szemben, és Gladiátor erre ráfog tenni egy lapáttal. Kezdett elege lenni a földönkivüliek lenéző magatartásából, és hogy őt csak egy seggétvakarászó majomnak nézik.
Segített a Fellegvár kiürítésében, erre ezt kapja. Nem is ismerték a faját, de már megvetették, ahogy őt is.
A földet nézte, a kezei ökölbe szorultak. Mostanában keveset evett, nem aludt, hogyan is tudta volna ezeket a tevékenységeket üzni, hogy ha egy olyan környezetben volt, ahol őt csak egy gyenge majomnak tartják.
- Ez az én bolygóm, próbáljatok már meg nem befeketíteni engem, oké? - bukott ki belőle. A Föld tényleg az ő otthona volt, és ha a Gladiátor csinál valamit, vagy a bandázs keresése közben csinálnak valami hülyeséget, esetleg az emberek maguknak követelik, akkor ő nem tudja, hogy melyik oldal között válaszon.
Nem is akart választani.

by **Quentine Constantine** Csüt. 22 Márc. 2012, 13:43

A társaság egy része kissé nehéz felfogású, mikor arra célzok, hogy áruljuk el a kree vezetőket, és lépjünk szövetségre az amúgy felségárulással megvádolt Ko-Rellel, na meg Attilannal, és az itteni Embertelen kolóniával. Na mindegy, előbb vagy utóbb csak megértik, mit szeretnék.
Az engedélyt és a koordinátákat megkapjuk, úgy tűnik, bíznak bennünk, vagy legalábbis elég nagy figyelemmel tudnak kísérni, hogy ne kelljen tartaniuk tőlünk. Ko-Rel is szólhatott pár jó szót.
A dokkolás után az Attilanra teleportáló platformhoz megyünk, aztán huss!
A teleportálószobában vagyunk, ismerem a helyet, így valószínűleg nem tévednék el, de azt gondolom, hogy valaki hamarosan felbukkan, hogy átkísérjen minket Ko-Relhez, talán mégsem akarják azért, hogy csak úgy szabadon járkáljunk, amíg ennyi közünk van a kree-khez.
-Ha esetleg valaki nem értette volna, az imént arra céloztam, hogy kapcsolatunk a Kree Birodalommal nem szent és sérthetetlen, és most van itt az ideje, hogy eldöntsük, valójában kinek az oldalára állunk. Mert ha nem a kree-ket támogatjuk, nagyjából csak a Föld marad.
Természetesen az ilyen irányú beszélgetést félbehagyom, ha közben valaki megérkezik hozzánk kísérőnek.

by **Tyler** Pént. 23 Márc. 2012, 15:16

Nekem aztán mindegy is, kihez fordulunk csak haladjunk valamerre. Míg vitáznak, csak eljutunk Attilanra. Ko-Rel elméletileg már vár is minket.
Amúgy meg miért mindig, a politikánál kötünk ki? Miért nem lehetünk függetlenek. Ennek a csoportnak annak kellene lennie, de úgy fütyülünk ahogy jelenleg Nebo és a férje, vagy Kallark. Miért is sejtem, hogy ennek az egésznek nem lesz majd jó vége.
Nestor-ra pillantok, ha jól veszem ki, akkor azt akarja álljunk ki a Kree-k mellett. Persze ott van még a Shiar.....
Még mindig amellett vagyok, hogy függetlennek kellene lennünk, na igen ezt persze könnyebb hangoztatni, mint elérni, tudom én. Most jobb lesz ha csak a bandázsra koncentrálunk először....

by Ajánlott tartalom