Re: Diák és ifjúsági tábor

by **Sweety Love** Szer. 12 Szept. 2012, 12:39

~ Namor, Gloria, Puppy, Dorma és Sweety ~

Nem tudom, mi keltette azt az érzést bennem, hogy itt a parton mindenkinek vidámnak kell lennie, de befészkelte magát, egészen mélyre. Talán az lehetett az oka, hogy elegem lett a Shi'ar keltette szorongásból, talán a napfény és a friss levegő, vagy a két féktelen gyerek tette... Bárhogyan is, reméltem, hogy Dorma arcáról is el fog tűnni a komorság és rosszallás.
Aztán mondott valamit, ami még engem is elgondolkoztatott. Hasonlít az apjára... s máris.. sokat várnának tőle e hasonlóság miatt? Vagy egyszerűen csak fájdalmat idéz fel hogy létezik? Azt hiszem, kezdtem érteni a komorság okát, vagy legalábbis elfogadni az érzést. Igen.. inkább elfogadni.
-Tényleg ennyire fegyelmezhetetlen lenne?- nekem nem tűnt fel. Lehet hogy elfogult vagyok, de csak azt látom, mennyire szeretik egymást. Lehet hogy szemet hunyok a kisebb kezelhetetlenség felett, csak mert imádom a párosukat?
-Nem mondhatnám, hogy ismerem.-ráztam a fejem a kérdésre.

Glori kacagva követte Puppyt a játékba, igyekezve alaposan összefröcskölni, majd ahogy a kutya elszaladt a hullámokat kergetni, Namora vigyorgott.
-Puppy őrült - kacagot, és figyelte, ahogy a lelkes kutya teli vigyorral hozza a hínárt. Ahogy az leplaccsant a lábuk elé, felvette, és elkezdte húzkodni a kutya orra előtt, remélve hogy Puppy ösztönösen az új játékba kezd, és folyamatosan haladt be Namorig, míg anyuci a partra nem hívta.
-Aaaj... -mondta rosszkedvűen, és leeresztette a hínáros kezét.
-El..-értett egyet Namorral, de azért elindult ki a partra.
-Nem tudom megengedi-e. -tette még hozzá, miközben kitocsogott, és kenegetésre készen megállt anyuci előtt.
-Itt vagyok.. Gyorsan mami! Gyorsan kenj be!

Így, hogy Dorma felhívta a figyelmem a dologra, már láttam, hogy Gloriban is feltűnik a makacskodás. Persze még mindig az én jókislányom, de azért Namo mellől nem szívesen jön el.
-Sietek Kincsem.- mosolygok rá, és ez egy kicsit megnyugtatja, pedig annyira nem is sietek a dologgal. Alapos vagyok, és nyugodt tempóban tevékenykedek, hiszen kenekedés után kicsit még itt kell tartanom, hogy beigya a bőre a naptejet, és ezzel a trükkel ez egyszerűbbnek tűnik. Ma már nem lehetünk meg védelem nélkül a strandon. Az ausztrálok már réges- régen szenvedik a káros sugarakat, de nekünk sincs már haladékunk. Jobb vigyázni. Ha végeztem, elengedem.
-Huss vissza játszani Kincsem.-vigyorgok rá.

by **Sarah** Szer. 12 Szept. 2012, 17:48

A Galaktikus tanácsra igazából már nem mondok semmit, csak bólintok, nem tudom, hogy kik, vagy mik lehetnek azok, valószínűleg a híres fajokból összeült politikusok... A lényeg, hogy akkor sem igazán tudom, egyszer majd utána nézek, de szerintem a politikusokról a témát valahol most kéne lezárni, bár ebben nem vagyok biztos, de legalább jelzem neki, hogy értem, amit mond, mármint a bólintással. Az időjáráson úgy tűnik, hogy eléggé meglepődik, elsőnek nem értem, hogy miért, de végül közli, hogy ezek szerint nálunk nincs időjárás szabályozás... Elsőnek nem értem, nem akar eszembe jutni, hogy hol is van Attilan, vagy miféle hely is lehet az.... De végül beugrik, ez pedig egy olyan dolog, amit egyből tudni illene, ha megemlítik, hiszen egy jó ideje köztudott, hogy kik élnek ott, meg az is, hogy hol van... Na jó, annyira nem jó ideje, de azért pár éve van már annak is... Vagy... Én érzem csak többnek, mint amennyi amúgy?... Majd kiderül, ha felfrissítem az emlékezetemet, vagyis majd ha jobban utána nézek ennek... Pedig anno tudtam.
- Időjárás-szabályzás? Hmm... Lehet, hogy ezzel csak én vagyok így, de nem látom sok értelmét. Persze lehetnek olyan helyek, ahol mindenképpen szükséges, mert nem lehet meglenni e nélkül, de őszintén szólva... Nos néha nincs is jobb egy jó kis borongós, esős napnál, a kellemes lágy szellőnél, vagy néha az arcfagyasztó, erős szeleknél, amik éreztetik veled, hogy " Igen, tavasz van! " vagy hogy " Végre tél van! ". Lehet furán hangzik, de néha egészen kellemes érzés egy kabátban ácsorogni a hóban, vagy amikor rá lépsz egy lehullott falevélre őszkor és olyan kellemes ropogó hangot ad. - Kissé belegondolok az érzésbe, vagyis az érzésekbe, amik olyan kellemesek, mikor ilyesmit csinálok, mondhatni elmerülök bennük, innen pedig csak azért "eszmélek" fel gyorsan, mert erről eszembe jut még valami az időjárásról, amivel kezdeni kellett volna, de mielőtt belekezdhetnék, szóba kerül a tolmácsgép. Érdeklődve tekintek a gépezetre.
- Király! Akkor ezek szerint azt is érted, ha... - Egy kicsit elhallgatok, s csak egy kis gondolkodás után folytatom, nagyon kevés után, igazából csak azt akartam gyorsan kitalálni, hogy mit mondjak, de végül is az is elég lenne, ha úgy folytatnám amit elkezdtem.
+... Ha így beszélek? + Remélem igen, mert akkor végre lenne valaki, akivel normálisan tudnék az anyanyelvemen beszélni. Ha a válasz igen, akkor így folytatom tovább... Remélem, hogy igen.

by **Serena Davidson** Szer. 12 Szept. 2012, 19:48

~ Namor, Gloria, Puppy, Dorma és Sweety ~
- Ha az udvarban nőtt volna fel, akkor meg kellett volna tanulnia az illemet – mondta. – A vére és származása miatt amúgy is érzi, hogy felelősségteljesnek kellene lennie. De így is öt év kiesett a neveléséből, és mindezt nehéz bepótolni úgy, hogy közben a szárazföldiek szokásait is tanulja.
A szavaiból érezhető volt, hogy nem a kisfiú léte zavarja őt, hanem valóban az, hogy mennyire soká kezdhette csak el tanítani és ez mennyire meglátszik.
- Így meg sem jelenhetne a királyi udvarban, egyikben sem, persze, de nem is tudnak a létéről…
Ez mintha kissé bánatos lett volna, az a tény, hogy nem sokan tudnak róla, de ezt már Serena is mondta korábban Sweety-nek.

Namor szélesen vigyorodott el Gloria szavaira és bólintott, ahogyan a kutyája össze-vissza kergette a hullámokat és még hínárt is hozott nekik.
- Az – értett egyet. – De legalább ő is játszik!
Puppy valóban úgy tett, ahogyan Glori remélte és nekilátott befelé menni a vízbe követve a kislányt és a hínárt. Nagyokat ugrott a vízben, a farkát csóválta és még időnként meg-megrázta magát, így a közelben levő gyerekek is hála neki tetőtől talpig vizesek lettek. A fiú a vízből figyelte, ahogyan Glorit bekeni az anyukája, ő a szemével a nővérét, azaz húgát kereste, ha már a mamája úgysem volt itt, de a lány szerencsére nem vele foglalkozott, hanem a tüzessel. Ahogyan Glori visszaért, akkor lefröcskölte őt.
- Ugye már nem fog minket zavarni? – kérdezte. – Mi lenne, ha Puppy odamenne és rá rázná a bundáját? Bússzúból, mert megzavart minket.

by **Ko-Rel** Csüt. 13 Szept. 2012, 10:12

~ Csilla és Lilandra ~
Úgy látszott, hogy a lány valami teljesen mást gondolt időjárás szabályozás terén, mint amire Lilandra gondolt.
- Félreértett, attól még vannak esők, szeles idő, napsütés és évszakok – mondta. – Csak éppenséggel nincsenek természeti katasztrófák, nincs olyan, hogy természetellenes időjárás olyan helyeken, ahol nem lehetne. Nincs olyan, mint amit olvastam, hogy heteken át tartó nagyon magas hőmérséklet ott, ahol nem lenne szabad, nincs aszály, sem árvizek. Mindenből annyi van, amennyi kell és szükséges és így emiatt senki sem kerül veszélybe.
A lány hirtelen átváltott valami furcsa más nyelvre, a gépnek kellett egy kis idő ahhoz, hogy alkalmazkodjon és így csak az utolsó szót értette meg ebből, de az angol mondatok után igazából nem volt nehéz a teljes mondatot kikövetkeztetni. Bólintott.
- Igen értem – mondta. – Ha jól gondolom azok után, hogy ön ennyit beszélt a bolygójáról kíváncsi az én népemre is, illetve a többire, amik odakint vannak.

by **Sarah** Csüt. 13 Szept. 2012, 21:41

- Áh értem. - Bólogatok felvilágosultan a szavaira, végül is így már egészen jól hangzik, de a hideg, erős szelek azért hiányoznának, vagy a hatalmas esőzések amik néha a környéket mossák... És nem bomlasztják szét a növényzetet, meg nem égetik az ember bőrét mint valamiféle furcsa, maró anyag... És nem hónapokon keresztül, folyamatosan felhők borítják az eget, bár igazából ez nem természetes időjárás, eléggé egyértelmű, szóval ilyesmi miatt, ha a dolgok helyre állnak akkor nem igazán kell majd aggódni... Amúgy tényleg, miért is megy még ez a démonos felhajtás New Yorkban? Az interneten sehol sem találni ugyan ilyen híreket, mármint hogy a Földön bárhol máshol ilyesmi helyzet lenne, tehát megint csak New Yorkkal szívóznak, én pedig megértem, hogy sokan vannak, meg hogy hű de "hű"-k.... De azért nem hiszem, hogy sokáig húznák azok az izék, ha oda sereglene mondjuk egy normális hadsereg... Bár mondjuk.. Lehet, hogy van ott hadsereg és csak én vétettem el azt a hírt, amiben leközlik, hogy oda sereglettek? Nem, kétlem... Na jó nem számít, majd még ennek is utána kell nézni, így pedig már kicsit túl sok dolognak kell utána járnom, de viszont, ha mégis hamarabb kerülünk vissza az iskolába, minthogy ez a helyzet megszűnne, vagy megoldódna.. Nos akkor sokkal több, jobb dolgom, amit nyugodtan tudok csinálni úgysem lesz, hiszen állandó felügyelet és bezártság, a dolgok pedig nem jók, ha állandóan figyelnek közben, az ember akkor még tojást sem tud normálisan sütni magának. Mindenesetre is... Érti, hogy mit beszélek! Ez eléggé jó, így már...
+ Végre valaki, akivel így is tudok beszélgetni. + Mennyivel kellemesebb azért így beszélni? Jó ugyan úgy tudom beszélni az angolt is, a kettő ugyan olyan szinten van, de azért mégis sokkalta kellemesebb.
+ Igen valóban nagyon érdekelnének. - Tulajdonképpen tényleg minden, bár kétlem, hogy több ezernyi bolygó... Vagy mennyit is mondott, szóval hogy azokról mindent tudna, bár egy idő után valószínűleg nem tartanám érdekesnek ezt a részét, szóval most csak fülelek érdeklődve, az pedig, hogy az időjárást nem fojtattam, ezzel ki is ment a fejemből.

by **Cardas** Csüt. 13 Szept. 2012, 23:06

A lány valami fura nyelven kezd beszélni, amit nem értek, de szerencsére gyorsan visszavált angolra. Biztos hallotta Beát a saját anyanyelvén, és ezért tér át. Fura lehet. Szerencsére én így is, úgyis angolul hallom.
Magyarországról nekem is dereng valami, bár először, bevallom, nem tudom, hogy most milyen országról van szó, hol található. Csak annyi rémlik, hogy európai. Mikor Bea elmondja, mit tud róla, beugrik néhány olvasott dolog. A hallottak alapján nem szívesen laknék ott, vagy ha igen, biztos ide menekülnék. Mutánsgyűlölet - mennyire le vannak maradva a keletiek! Nem csodálom, hogy a lány is itt kötött ki.
- Szerintem sem kéne szégyellned – mondom Évának. – Inkább büszkének kell lenni rá. Főleg, ha jóra használod. Nem mindenki kap ilyen különleges képességet, pedig sokan szeretnének. Szóval nyugodtan játszhatsz az érméddel, hidd el, itt senkit sem fog zavarni – bátorítom.
Ekkor a lány egy elég váratlan „fényképezkedjünkkel” jön, ahhoz képest, hogy életünkbe most találkozunk először. Kicsit furcsállom, de hogyha ezzel örömet szerzek neki, akkor miért ne? Fényképezéskor azért próbálom az állandó feszültséget, ami a képességem kontrollálása miatt van, arcomról némileg lemosni. Mondjuk most könnyen megy, hála a Beával eltöltött időnek.

by **Serena Davidson** Pént. 14 Szept. 2012, 10:05

~ Aaron, Bea, Éva és Matt ~
Bea elmosolyodott Éva kérdésén, ilyenkor mindig kellemes meglepetéseket tudott okozni másoknak. Megcsóválta a fejét.
- Nem beszélek magyarul, sajnálom – mondta. – A képességem, hogy megértek minden nyelvet, legyen emberi, vagy állati és aki hallja a hangomat az a saját anyanyelvén érti, amit mondok. Pedig most britangolt használok.
Egy pillanatra még el kellett gondolkodnia, hogy mikor is hallott Doom-ról és a Latveriai ügyekről. Még nem járt az iskolába, ebben teljesen biztos volt és még otthon volt, csak tervezte az utazást. Május? Igen ez lehetett az.
- Május közepén hallottam ezeket a híreket, nem túl frissek tudom – magyarázta. – Akkor itt jobb helyzetben leszel és megismersz egy másik szemléletet. Engem is ezért küldtek teljes biztonsággal a szüleim, mert itt teljesen egyenlők a mutánsok.
Aaron-ra nézett és bólintott a fiú szavai után is, örült, hogy ő is így vélekedik. Végül is ez egy mutáns iskola volt, ahol senkit sem néztek ki azért, mert képessége van, és megtanulhatta irányítani, így nem volt mit szégyellni. A fiú közben, a szőke bemutatkozott, Bea messzebbről integetett neki.
- Szia, Beatrice Mortimer – mutatkozott be. – Azt hiszem, hogy Aaron és én vagyunk a legújabb diákok, így még eléggé elveszettek vagyunk… te mióta jársz ide?

by **Ko-Rel** Pént. 14 Szept. 2012, 10:25

~ Csilla és Lilandra ~
A lány elmosolyodott, amikor kiderült, hogy tényleg csak félreértés volt az egész, és ami számára teljesen nyilvánvaló és megszokott, az Csilla számára szokatlan volt és egyáltalán nem triviális. Egy újabb nyelv, szerencsére fordította a fordítógépe, de amit eddig hallott belőle azok alapján ez sokkal bonyolultabb volt, mint az angol. A sajátja értelemszerűen számára könnyű volt, a skrullt mindig is durvának találta, a kree-t könnyűnek, hiszen leginkább egy-két szótagos nyelv volt, az embertelen is könnyű volt azok alapján, amit Attilan-on hallott, hiszen részben a kree egyik változata volt.
- Ha így egyszerűbb önnek, akkor így beszélünk – mondta kedvesen.
Jó megérzés volt, hogy tényleg kíváncsi az impériumra a lány, igazából nehéz volt elfogulatlannak lennie ebben a kérdésben, hiszen ott élt, noha nem emlékezett nagyon sok mindenre, de ott volt benne, a csontjaiban, az elméjében mélyen, hogy vigyáznia és óvnia kellett őket. Hogy a shi’ar az ő népe és felelősséggel tartozik értük. Minden hibájuk ellenére. És ide talán még a két idősebb testvére is ide tartozott, hogy az ő hibájuk a saját hibája. Talán jobban kellett volna rájuk figyelni, vagy nem is tudta. Talán a szüleiknek, már nem volt fontos, talán egyszer az lesz, de addig is emészteni fogja.
- Mit szeretne hallani? – kérdezte. – Talán egyszerűbb, ha kérdez, mintha csak belevágnék, hiszen nem tudom, hogy mi is érdekli önt valójában.

by **Eva Carter** Pént. 14 Szept. 2012, 16:58

Miután kétszeresen is meg kapta, hogy nyugottan szórakozzon az érmével mégsem vette elő mert most nem sok kedve volt hozzá. Illetve Évát meglepte Bea azzal, hogy elmondja hogy az ő képessége micsoda is pontosan. Miután kiderült hogy Május közepén tőrtént a dolog, ahogy vissza emlékezett, eszébe jutot valami erről.
- Igen Mostmár én is emlékszem, ép a mostoha anyámmal voltunk vásárolni, mikor hallottam két öreget erről vitatkozni. Az egyik hogy fel volt háborodva, hogy az Európai Unios vezetők miért nem csinálnak semmit. De a vitát nem hallgattuk végig, mert ép az nap vártuk a mostoha anyám családját. - Miután Éva visszatér közéjük a szőke sráccal, Beától azt hallania hogy ők ketten azújak, ezért Éva gyorsan ki javitja a lányt.
- Igazábol hárman vagyunk újjak, de engem a támadás napján hoztakbe a suliba. - Amint a szőke megkérdi hogy mivel fényképezzen, Éva csak vidám arcal mutatja a kezében lévő gépet, ami furamódon kiszúrhatná a srác szemét. Vagy nem, minden esetre Éva furcsának találja a dolgot. Vajon a srác csak viccelődni probált, vagy csak a gépet nem vette észre. Mindegy is végülis mert mindegy.

by **Árny** Vas. 16 Szept. 2012, 17:56

A lány eléggé gyorsan bemutatkozott, szóval akkor ő Beatrice, rendben, tulajdonképpen eléggé szép neve van, meg azt hiszem ez errefelé eléggé ritka, végül is eddigi életem során egyetlen lánnyal sem találkoztam, akit így hívtak... Vagy lehet igen, de nem ismerkedtem meg vele, mert csak elsétáltunk egymás mellett az utcán, ki tudja? A srác azonban még ezt egyenlőre halogatja, mármint a maga bemutatását, de talán nem is szükséges, mert a lány megteszi helyette, ha meg nem tenné, itt jelenleg időnk mint a tenger, legalább is amíg az invázió tart, szóval végül is ja, mint a tenger, szóval ráérne vele. A kérdésem után, hogy mivel kéne fényképezni, igazából olyasmi válaszra számítottam, hogy " ezzel a telefonnal " vagy ilyesmi, de e helyett szavakat nem kapok, csupán egy mosolygós mutatást egy fényképezőgépre.
- Hmm, rendben. - Eztán pedig át is veszem, ha a lány engedi, közben pedig próbálom rá terelni a figyelmemet Beatricera, mert hát neki volt egy kérdése és illene válaszolni. Látszik rajtam, hogy kissé elgondolkodok azon, hogy mit is mondjak erre, mert igazából sosem követtem nyomon, csak úgy vagyok, de tényleg, úgy megvagyok és kész, élvezem a hely nyújtotta lehetőségeket és nem azzal vagyok elfoglalva, hogy " mikor szabadulhatok már ebből a pokolból, amiben .... ideje szenvedek.
- Ömm... Kicsit több, mint egy éve, nem sokkal azután lettem beíratva, hogy megalapult a suli, egész jó hely, az embernek mindene megvan, csak magánélete nincs, de egy idő után hozzászokik.- Végül is igen, mert végül is a gondolataid alapján is tudják, hogy mit akarsz csinálni, ami meg eléggé zavaró tud lenni, ez talán az egészben az, ami engem is képes zavarni, nem szeretem, ha a fejemben turkálnak. Alaposabban átvizsgálom a kamerát, ha még nincs bekapcsolva akkor bekapcsolom ugye, aztán meg majd ha úgy érzik, hogy fényképezkedhetnékjük van, akkor beállnak valahogy, amúgy meg most legalább társaságban vagyok, amúgy is kezdtem kissé unni a fejemet az egyedüli kosarazás közben.

by **Sarah** Vas. 16 Szept. 2012, 19:06

Nos, meglehetősen kedves leányzó, bár igazából ezt már sokkal korábban is realizáltam, de mindig jó érzés ezt így "felemlegetni", nem mindenki mondhatja el magáról, hogy képes így, mármint ahogyan ő viselkedik, pedig mennyivel másabb lenne ez a hely? Sokkal másabb, bár persze ki tudja, lehet vannak olyan dolgok amik nem... Hogy is fogalmazzam, amik még nem derültek ki, például rasszista... Bár ezt igazán erősen kétlem, az olyan emberekről általában sütni szokott, hogy az, nem mindről persze, de általában azért észrevehető, róla azonban még csak feltételezni sem tudom, csak mondanom kellett valamit, mert azért mindenkinek van valami szépséghibája, mármint úgy bent, lelkileg, nekem is van természetesen, de most inkább ebbe nem megyek bele, mert fontosabb dologgal kéne foglalkozni.
- Köszönöm. - Ennyit még hozzá fűzök, bár nem hiszem, hogy ez egy nagy dolog lenne a számára, főleg a fordítógép miatt, akárhogyan is, terelődik a téma a földönkívüli dolgokra és nagyon úgy néz ki, hogy nekem kéne kérdeznem, de hogy őszinte legyek, lövésem sincsen, hogy mit kérdezhetnék... Mert mit is mondott? Több ezer bolygó.. Most nem kérdezhetem azt, hogy mennyi a lakosság... Vagy mégis? Nem hiszem, valami mást kéne, de mi legyen az? Ó, megvan!
- Nos, te hol születtél? - Egyszerűbb így kérdezni, mint úgy, hogy " melyik bolygóról származol? " a válasz ugyan az lesz, de nekem tényleg könnyebb így feltenni, nem azért, mert a másikat nehezebb lenne lebetűzni, vagy egyszerűen feltenni, aztán majd ezután csak eszembe jut valami jobb kérdés is, csak valahogy kezdjük el.

by **Ko-Rel** Hétf. 17 Szept. 2012, 10:36

~ Csilla és Lilandra ~
Hol született? Szinte biztosra vette Lilandra, hogy a bolygó volt a kérdés, mégsem mondhatta, hogy a tojása egy védett helyen az egyik nevelőlétesítményben. Bár lehetséges, hogy a származása miatt még a császári palotában és csak utólag vitték el. De azt, hogy ez a test, amiben most volt merre születhetett nem tudta. Valamilyen laborban odakint valahol. Nem Attilan-on, ebben biztos volt, mert tisztán emlékezett, hogy megérkezett ide és egy hajón utazott, de hogy milyenen azt már nem tudta magában felidézni. A kütyüjéhez ért újra és behozott rajta néhány holografikus képet, amiket ki is vetített a levegőbe a Föld helyett.
Diák és ifjúsági tábor - Page 3 519082-001

Diák és ifjúsági tábor - Page 3 519082-001

Diák és ifjúsági tábor - Page 3 519080-000

Diák és ifjúsági tábor - Page 3 2466487-sky_large

Diák és ifjúsági tábor - Page 3 897779fratboys

- A Chandilar-on születtem, a shi’ar anyavilágon, a fővárosban – mondta. – A legszebb bolygó, amit valaha is láttam. Az Impérium ékköve volt, amíg nem jött Galactus…
A hangja elcsuklott, olvasta az adatokat, hogy a Birodalmi gárda nem tudott mindenkit kimenteni, igaz nagyon sokakat igen, de még így is milliók, ha nem milliárdok haltak meg azon a napon.

by **Cardas** Hétf. 17 Szept. 2012, 23:27

~ Aaron, Bea, Éva és Matt ~

- Heló - köszönök így utólag a srácnak, kicsit elszégyellem magam, hogy későn reagáltam, majd kezet nyújtok neki.
Figyelmesen hallgatom végig a körülöttem folyó párbeszédet, főleg az európai helyzettel kapcsolatos dolgok érdekelnek. Ott lényegesen kevesebb dolog történik. Vagy csak hozzánk nem jut el annyi infó, mert lekötnek az itteni helyzetek? Áh, túlságosan elkalandozom itt, jobb lenne a többiekre figyelni, nem pedig a saját gondolataimba elrévedni, társaságban vagyok!
Úgy tűnik, a fényképezés még egy kicsit későbbre tolódik a beszélgetés miatt. Először az jut eszembe, hogy gyorsan le kéne tudni a társalgást meg fotózást, és szállás után nézni, de aztán inkább úgy döntök, hogy az ismerkedés az fontosabb, szóval nem siettetem a dolgokat. Végül is ráérünk, minek kapkodni?
- Hogy érted, hogy nincs magánélete? – kérdezem összevont szemöldökkel, nem értem, pontosan mire is akar utalni. - Be van kamerázva az egész suli?
Ha igen, akkor nagyon profin, mert egyre sem bukkantam rá a szobámban, miközben berendeztem. Elég nyugtalanító gondolat. Vagy nem kamera, valami kifinomultabb?

by **Serena Davidson** Kedd 18 Szept. 2012, 10:32

~ Aaron, Bea, Éva és Matt ~
Lehetséges lett volna, hogy ezért nem mentek haza az Angliába? Még ez is felmerült Beában, bár náluk nem volt kérdéses, hiszen a szülei majdnem húsz éve éltek Wakandában, így inkább már oda tartoztak, mintsem a Ködös Albionba. Igazából nem rajongott a politikáért, de azt pozitívnak találta, hogy legalább valaki ellent mert mondani az EU vezetőségének, még ha úgyis, ahogyan az a király tette. Matt-ra nézett, kicsit több, mint egy éve? Akkor ez azt jelentette, hogy szinte azóta, hogy volt iskola.
- Akkor az egyik első diák voltál? – kérdezte.
Remek lett volna, ha így lenne, legalább belső információkból halhatott volna arról, hogy mi is van itt, mert erre roppant kíváncsi volt. nincs magánélet? Végül is a tanárok eddig is fel-alá járőrözetek és mivel képességeik is vannak, némelyik veszélyes is lehet, így Bea úgy vélte, hogy az a normális, ha időről-időre ellenőrzik őket. Hiszen még kiskorúak is voltak, ez volt a másik fele a dolognak, nem fogják őket csak úgy felügyelet nélkül hagyni. Mielőtt feltehette volna az erre irányuló kérdést Aaron már meg is előzte vele. Erre roppant kíváncsi volt, végül is, bármire, ami az iskolával kapcsolatos.
- És ha már így is belelendülsz a mesélésbe, mondhatnál még egy-két dolgot a suliról, milyen itt élni, az órák, a tanárok, a többi diák. Hogy tudjuk mire készüljünk fel.

by **Eva Carter** Kedd 18 Szept. 2012, 18:13

Bár igaz hogy Éva nem olvasta azt amit kellet volna, de még így is értette, hogy Matt mire gondol. - Szerintem Matt úgy értette, hogy vannak telepata tanárok, akik halják a gondolataidat, és ép ezért nincsenek magán életük a diákoknak. - Éva kéretlenűl szólalt meg, ezért egy kiscit szégyelte is magát, de már nem volt mittenni. De azért a többi mondandoját, Matt-re hagyja. A fényképezést követően még Mattal maradtak beszélgetni. Matt egybö felis hozot egy témát amihez Éva semmit sem tud reagálni.

by **Sweety Love** Kedd 18 Szept. 2012, 21:43

~ Namor, Gloria, Puppy, Dorma és Sweety ~

-Értem- mélázok el a kiskölyökre pillantva.
-De nem hiszem, hogy igazán aggódni kellene miatta. Okos kölyök. Ha most el is van maradva, gyorsan be fogja hozni, ha szükség lesz rá. -gyerek még, nézek rá melegen, nem hiszem hogy mostanában lenne szüksége a mélységi tudományokra, és nem kétlem, hogy bármilyen helyzetben gyorsan feltalálná magát.
-Most mindenesetre itt a lehetőség, hogy szorosabb legyen a kapcsolat a tenger és közte.. - ez a kirándulás úgy tűnik, nem csupán pihenést tartogat.
-s ha már itt tartunk.. megkérhetlek rá, hogy holnap figyelj Glorira is? Nekem is szorosabbra kellene húzni a kapcsolatot... a wellness részleggel... cserébe ha gondolod, megoldom hogy a rákövetkező napot Glori nélkül tölthesd Namorral. -üzletelni kezdek, ez is hiányzik a jelenlegi életből, de üzletelni jobb mint beismerni mi minden hiányzik.. anyaság, te csodálatos átok...

Glori sietősen rohant vissza a pajtikhoz, és egy pillanatig nem is törődve a fröcsköléssel, vigyorogva bejelentette:
-Itt vagyok! Nem fognak már zavarni minket-ez utóbbinál kicsit bizonytalanná vált, hiszen nyilván anyuci rosszkor akarta bekencézni, de hogy anyucija zavarja őket... az olyan fura volt. Szerette anyát. Szóval anya nem zavarhatta.. vagy igen? Namo felfedezett valamit, amit ő nem?
Aztán Glori is inkább fröcskölni kezdett, és gyermeki visongások és nevetés közben szedni a lábát, hogy elkerülje az ellentámadást, mind Namo mind Puppy részéről.
-Nem lenne az nagyon gonosz?-vigyorgott, miközben Namo felvetésén gondolkozott.

by **Sarah** Kedd 18 Szept. 2012, 22:30

A kérdésemre hamarosan elő kerül egy pár igencsak jó kép, amitől tátva marad a szám, ez olyan... Olyan nem is tudom milyen, repülő járművek, méghozzá sok, nagyon sok, óriási szobrok amik gyönyörűek és nem csak azok, egyszerűen az egész... Annyira másnak tűnik, mint amit eddig bármit is láttam és ez csak három kép, lenyűgöz és nem csak kicsit. A lány szavai eljutnak a tudatomig de hirtelen nem tudok rá mit mondani... Galactus, végül is ki lenne oly személy ezen a földön, aki nem ismeri ezt a nevet? Járt itt egy párszor, de a " nagyoknak" sikerült visszaküldenie minden alkalommal, azonban a szavai alapján úgy tűnik, hogy nekik ezt nem sikerült véghezvinniük, ami meglepő, mert hát... Jó ezek csak képek, de már itt sokkalta fejlettebb minden, egyszerűen visít, vagyis pontosabban fennhangon ordít a látványról és több ezer bolygó... Ez is meglep, viszont ez kifejezetten a negatív irányban, ahogyan pedig rendesen realizálom is a dolgot, az eddig megjelent ámulat, na meg persze a korábbról megmaradt kis mosoly darab, amit nem nyomott el a meglepettség megjelenése... Hát ez is eltűnik, mind ez nem sokkal azután, hogy elcsuklott a hangja. Mondanom kéne erre valamit, de elsőre nem tudom, hogy mit is kéne, mert annyi mindent lehetne... Azt hiszem, maradok annál, ami minden ilyen helyzetben előkerül.
+ Minden rendben? + Kérdem kissé aggódva, mert gondolom érzékenyen érinti, végül is ott született, ott voltak a barátai a család... Bár ha most ő itt van, akkor feltételezem, hogy mások is megúszták a dolgot, bele sem akarok gondolni, hogy milyen lehetett. Mondjuk ezzel a kérdéssel csak egy baj van, hogy mindig, vagy legalább is az esetek túlnyomó többségében az rá válasz, hogy " Igen, semmi bajom " vagy pedig ennek valamely változata, amit most fölösleges lenne lerészletezni.

by **Ko-Rel** Szer. 19 Szept. 2012, 10:34

~ Csilla és Lilandra ~
A kérdésre nézett fel és bólintott. Igazából nem volt túl jól, ez az eset mindig felzaklatta, amikor csak az eszébe jutott.
- Igen jól – mondta. – Azt hiszem, hogy van egy sejtésem, hogy mi jár a fejedben.
Nem volt nehéz kitalálni, főleg, hogy közismert tény volt, hogy a Föld kétszer űzte el Galactust, igaz először Ezüst utazót győzték meg, hogy vegye rá a mesterét a távozásra, és csak a második esetben volt igazi csata, de ők akkor is sikerrel jártak.
- Gondolom az, hogy miként lehet, hogy a Chandilar elpusztult, míg a Föld nem. A magyarázat, a shi’arok között nincs sok olyan, akinek lenne különleges képessége, a telepátiát nem számolom ide. A Birodalmi gárda a tényleges olyan csapat, akiknek van. A legtöbben az evakuációval foglalkoztak, talán mindenki elmenekülhetett volna, ha nem Terrax Galactus hírnöke. Városok dőltek romba csak arra, hogy lépett egyet, é… a császárnő is akkor halt meg. A Gárda több tagja is meghalt vele szemben, hárman maradtak Galactus ellen. Lényegében időt nyertek, és időt húztak, hogy minél többen menekülhessenek. Ha annyi szuperlényünk van, mint ennek a bolygónak, akkor azt hiszem, hogy Chandilar nem pusztult volna el.

by **Serena Davidson** Szer. 19 Szept. 2012, 11:17

~ Namor, Gloria, Puppy, Dorma és Sweety ~
Dorma bólintott Sweety szavaira.
- Igen, valószínűleg bele fog tanulni, habár nehézkes úgy, hogy nem a saját fajából vannak játszótársai, ahol játék szinten tanulhatná meg ezeket – mondta. – És itt nem tud elég tapasztalatot sem szerezni. Igaz a szárazföldiekkel igen, ami úgyszintén jó, mert a király és a királynő is kapcsolatot tart a szárazfölddel.
A gyerekek felé nézett, majd vissza a mellette álló nőre.
- Vigyázok rá is természetesen. Wellness? – érdeklődött az idős nő.

Most a fiúnak kellett elgondolkodnia, hogy mit is feleljen Glorinak a kérdésre. Mennyire lett volna gonosz az, hogy odaküldik Puppy-t, hogy vizezze össze a felnőtteket? Hamarosan sikerült is valamit kitalálnia rá, hogy ne tűnjön annak.
- Ők is akarnak fürdeni, nem? – kérdezte. – Így is csak vizesek lesznek. Szóval nem olyan gonosz.
Már csak a kutyusnak kellett elmondani, hogy mit tegyen.
- Puppy, menj oda a nagyokhoz és rázd rájuk a bundád – bíztatta a jószágot.
A kutyusnak nem is kellett több, egy nagy halom moszatot és hínárt vett a szájába és azzal csörtetett ki Sweety-hez és Dorma-hoz. Leejtette a lábuk elé a azt, majd hirtelen rázta meg a bundáját vízzel beterítve a két nőt.

by **Árny** Szer. 19 Szept. 2012, 22:27

A srác kezet nyújt, mire reagálva átveszem egyik hónaljam alól a labdát a másik alá, kissé letörlöm a pólómban a kezem, nem retkes, csak hogy megadjam a módját, majd pedig ahogyan kell viszonozom a kézfogást, átlagos szorítás és a szemkontaktust is igyekszem felvenni. Ezt valahogy így nevelték belém, ha pedig olyan személlyel találkozol, mint például most is, akkor pedig párosul mellé egy magabiztos tekintet is, ami különösebben nem közöl semmit, csak magabiztos, mondhatni barátságos... Mert végül is tényleg az. A lány felvetésére, miszerint az első diákok egyike lehettem kezdetben csak bólintok s csak pár másodperc után sikerül úgy döntenem, hogy ténylegesebben is válaszolok rá.
- Igen az elsők egyike, bár már akkor sem voltunk éppen kevesen, de azóta igencsak nagy számgyarapodás volt, nem csodálom. - Eztán a srácra nézek, a magánélettel kapcsolatban kérdez ami nem lep meg, mivel nem fejtettem ki konkrétan, hogy miért, valószínű volt, hogy valaki a háromból elő fog állni ezzel a kérdéssel, ó és még a hölgy is hozzáfűz valamit, ami megint csak egy jó felvetés, mindent egyben, ehhez viszont kissé össze kell gyűjtenem a gondolataimat, legalább is kezdésnek.
- Nos... Az igazgató felesége telepata, méghozzá igencsak jó, bizonyos időközönként "előszeretettel"... - ezen szónál a hangsúlyból érezhető, hogy képletesen értem -... túr bele a diákok elméjébe, ami eléggé kellemetlen, tulajdonképpen nem tudhatod, hogy mikor. Ebből eléggé kellemetlen helyzetek tudnak kialakulni, gondolom többet nem is igazán kell erről mondanom. - Itt egy kicsit elhallgatok, azon agyalok, hogy hol folytassam, na meg persze így fel tudják dolgozni, nem mintha ezen sokat lehetne, vagy kéne.
- De mint mondtam, ha ezt nem vesszük figyelembe akkor meg ez egy meglehetősen jó hely, tulajdonképpen minden megvan, amire csak szüksége lehet az embernek, eléggé magas életszínvonal, főleg amióta felújították a sulit. A tanárok segítőkészek, még ha némelyik amúgy harapósnak is tűnik, az csak a felszín, igaz, van néhány, amelyet tanácsos olykor-olykor elkerülni, de ezek meglehetősen ritka alkalmak. Az órák menete eléggé eltér a többi, korunkbelieknek szánt suliban megszokottól, itt főleg az egyetemek rendszeréhez hasonlít az egész, nincs megadva minden nap, hogy mire kell bemenned, leszámítva azon kevés órát, amik alapból kötelezőek, de azok sem egy napra vannak bepréselve, ezek mellett meg csak arra kell bejárnod, amit felvettél, ha kettő között nincs mondjuk... három órán keresztül órád... Akkor van három óra pihenőidőd, na meg persze az ébresztő és a takarodó állandó. - Remélem ezt sikerült jól leírnom, mindenesetre is magabiztosan beszélek, összeszedetten és közben felváltva nézek mindhármójukra, mert lényegében nem csak egy személyhez beszélek ugyebár... Na meg persze normálisan levegőt is veszek és csak akkor kezdek bele megint, ha megfelelőnek találom az alkalmat, nem kell ugyanis ezt most elsietni, még mindig ráérünk, mint az előbb, vagy tíz perccel ezelőtt.
- A diákok... Nos sokan vannak sokfélék, bár a legtöbbjükkel suliidőben fogtok találkozni, vagy egyéb programokon. Akikkel rendszeresebben össze fogtok futni, azok nem meglepő módon a bentlakók, mint ahogyan feltételezem ti is azok vagytok. - Abból ítélve, hogy itt vannak és nem otthon.
- Igazából az eddigi tapasztalataim alapján mindenki barátságos, bár most a történtek kissé megviselték a társaságot, az állandó bezártság, meg azért túlestünk egy eléggé kemény virtuális valóságos órán is, eléggé kegyetlen volt... Az a srác már tudja, hogy milyen amikor tüskés korbáccsal ütlegelik. - Bökök Lexre, aki még mindig egy helyben ácsorog... Nem tudom mire vár. - Ő ott amúgy Lex Orrin, néma, sportember, ért a harchoz és... Lényegében ennyi, még életemben nem láttam olyan személyt, aki képes hajnalok hajnalán kelni azért, hogy egész napra lefárassza magát. - Ha jobban meg szeretnék ismerni, akkor majd úgyis odamennek hozzá, vagy ide hozzák, amúgy meg nem érzem szükségét annak, hogy részletesebben bemutassam.
- Ha pedig már a diákok bemutatásánál járunk akkor... - Körbe nézek gyorsan, de furcsa módon nem látok senki más, ez kicsit meglep.
- Hűha, gyorsan eltűntek, vagy csak nekem repült gyorsan az idő. - Mosolyodok el. - Mindenesetre is ha így távolabbról látok majd valakit akkor adok egy ilyen kezdetleges leírás róla, ha ez így megfelel, bár ha látatlanban is oké, akkor gyorsan fejből is fel tudom nektek sorolni őket. -

by **Cardas** Csüt. 20 Szept. 2012, 21:20

- Igen, el tudom képzelni azokat a kellemetlen helyzeteket. De, ugye azért van valamiféle „titoktartási egyezmény”, vagy hasonló? – kérdezem. Valahogy sosem tetszett ez az agyturkász dolog. Kényelmetlen érzés, ha tudod, bármikor a te szemeden keresztül láthatja egy másik ember a világot, tudja hol vagy, mit csinálsz. És még a gondolataidat sem tarthatod meg bizonyos helyzetekben. Szóval a falnak nem csak fülei, hanem szeme is van. Ezt még meg kell emésztenem, elfogadni. De el kell ismernem, hogy szükséges, sok nagy bajt meg lehet előzni egy ilyen „letapogatással”
- Meg gondolom, vannak gondolatolvasó diákok is. Az ilyesmiket hogyan előzik meg, hogy nehogy visszaéljenek a képességükkel? Mert biztos vannak ilyen problémák.
Mikor Matt áttér az iskola bemutatására, mindenben egyet kell értenem vele.
- A kevés tapasztalat alapján, amit szereztem itt ebben az egy-két napban, tényleg nagyon jó hely - bólogatok. - Egy rossz szót nem lehet mondani róla! De igen, ezt az iskolarendet még meg kell szokni, az „emberi” gimiktől nagyon eltér, már ha csak a tantárgyakat nézzük – mosolygok. – De sokkal izgalmasabbnak is tűnik, és bizonyára az is lesz!
- Igen, bentlakósok vagyunk, legalábbis mi ketten – mutatok magamra és Beára. – Évát nem tudom. Te is az iskolában fogsz lakni, vagy valahol a városban? – fordulok érdeklődve a lányhoz a kérdés és a válasz erejéig, hogy őt is bevonjam valamiképp a beszélgetésbe.
- Szóval… - kezdem kicsit megdöbbenve a hallottaktól. – Ilyen egy tipikus virtuális valóság óra? – kérdezem, nem kis aggodalommal a hangomban. A Lexre vonatkozó dolgokat már nem igen hallom meg a saját gondolataim miatt.
- Nagyon megköszönnénk az eligazítást, tuti hasznos volna! - Nagyon segítőkész ez a Matt. Micsoda mázli, hogy összefutottunk vele. - De azért nem kell így fejből felsorolni az embereket, ami engem illet. - mosolygok. - Úgy nehezebb külsőt hozzákapcsolni az illetőkhöz. De ha van valakit, akit azért jó, ha ismerünk, akkor szívesen hallgatjuk, legalábbis én - fordulok Beához és Évához, megerősítés gyanánt.

by **Sarah** Pént. 21 Szept. 2012, 06:36

A válasz ténylegesen az, amire számítottam, a minden rendben egyik verziója, bár a fordítógép valószínűleg kissé rosszul fordított, vagy oda, vagy vissza, mert nem egészen passzos, de értem, hogy mire gondol, így hát végül is minden oké. Bár most valamilyen szinten meg vagyok lepve, Lilandra esze vág mint a borotva, vagy csak ennyire ismerik már, hogy ilyenkor mire gondolnak az emberek? Akármelyik is legyen, tulajdonképpen bármiféle jelzés nélkül, mármint olyan jelzés, amit én adok a gondolataimról, arckifejezés például, mert arról is le lehet olvasni a gondolatokat, legalább is a jellegét, szóval bármi ilyesmi nélkül egyszerűen kimondja a gondolataimat. Az ok végül is... Igaz, már mondta is, hogy rájuk jellemző a telepátia, de az meg igazából nem egy gyenge dolog, legalább is amennyire én eddig megismertem, meg amiket hallottam róla és ha egy egész nép képes rá... Ó igen, azt most ezen kívül meg sem említem, hogy végre tegezett, egy kis kellemes érzés egy kissé sem felemelő témában. Pokoli lehetett, bár talán ezt már mondtam, de akkor is, mintha egyre rosszabbnak tűnne ahogyan halad.
- Ha... Egy teljes nép képes a telepátiára, akkor miért nem próbálták megfékezni azzal? Igaz nem sokat tudok róla, de minél többen próbálják annál erősebb, nem? - Fogalmam sincs, amúgy meg nem okoskodóan kérdezem, csak úgy kíváncsiságból, a befejezetlen mondatán pedig egy kicsit elgondolkodom, hogy mit akarhatott vajon mondani, amit végül inkább visszavont, vagy máshogy fejezte ki magát... Vagy... Hmm, csak egyszerűen nem bírt volna tovább beszélni? " és a császárnő "... Igen valószínűleg ezt akarta mondani, gondolom. A válaszát megvárom és csak aztán teszem fel a következő kérdést.
- Mi az a Gárda? - Jó tudom, hogy mit jelent, de kíváncsi vagyok, hogy náluk miféle.

by **Ko-Rel** Pént. 21 Szept. 2012, 10:17

~ Csilla és Lilandra ~
Igazán jó és logikus kérdés volt Csilla részéről, legalább is a shi’ar így látta. Bárcsak ennyire könnyű lett volna. Egyébként nem mutatta semmilyen jelét annak, hogy belenézett volna Csilla fejébe, hiszen mindez nem történt meg, egyszerűen mindenki ilyen volt, hogy arra a válaszra ez merüljön fel. megrázta végül a fejét.
- Sajnos nem így működik – mondta. – Vagyis az elv, amit kigondolt igen, de Galactus más. Amennyire emlékszem és amit olvastam, tanultam róla, ő lényegében színtiszta energia, aminek tudata sincs. Ha nincs tudata, agya, a telepeta tehetetlen ellene. És akkor még mindig ott lenne a lehetősége annak is, hogy immunis a telepátiára.
Mi a Gárda? Ezen el kellett, hogy mosolyodjon, a hűséges testőrsége, az emberei. Akiknek nagy része most mégis halott volt és ők vissza sem tértek, mint ő maga. Lenyomott néhány újabb gombot a készülékén, mire egy adatbázis jött be.
- Ők a Birodalmi Gárda – mondta.
Csilla elé tolt a a készüléket, így a holografikus képek előtte jelentek meg.
- Ha a képekhez ér tudja őket tologatni és helyezni a holokép területén a könnyebb olvasás miatt – magyarázta. – Mentor, Tűzvész, Titán és Neutron vesztek oda Chandilar pusztulásakor.
Mondta bánatosan, a hangjából pedig némileg kitűnt, mintha ismerte volna őket és nem csak egy egyszerű történelemleckét ad.

by **Serena Davidson** Pént. 21 Szept. 2012, 10:49

~ Aaron, Bea, Éva és Matt ~
Évára kapta a tekintetét, aki beleszólt mielőtt Matt válaszolhatott volna, de a fiút ez nem zavarta, mert ő is belekezdett a mesélésbe. Valóban úgy volt, ahogyan a másik lány mondta, vagy tippelte, Bea nem tudta. Valóban az igazgató felesége volt a ludas, ő volt telepata. Végül is ő maga jogosnak találta ezt a fajta dolgot, hiszen mindig is nagy szigorban nőtt fel. Legalább is egy átlagos gyerekhez képest, az angol arisztokrácia szabályai szerint részben, hála a nagyapjának.
- Szerintem meg igen hasznos – mondta kissé elpirulva. – Így legalább tudják, hogy jól vagy-e és nincs-e bajod, mert túl sokat használtad a képességed. Gondolom nem túrnak bele a gondolataidba, csak felületesen „vizsgál” meg, hogy jól vagyunk-e és nincs-e bajunk. Szerintem ez jó, hogy így törődnek velünk.
Volt egy olyan érzése, hogy ezzel most jó néhány rosszpontot szedett össze és nem fogják kedvelni érte, de ez úgyis kiderül hamarosan. A telepata diákok jobb kérdés volt, hiszen ők nem tudták használni a képességüket olyan jól és bármikor megtehették, amikor csak akarták. De az efféle aggodalom és felvetések azok, amik miatt nem szerették az emberek sok helyen a mutánsokat és nem örült annak, hogy egymás között is felmerült a gyanakvás. Abban egyet kellett értenie, hogy az órák mások, de volt valami zavarta.
- Én úgy tudtam, legalább is, amikor utána olvastunk otthon, hogy ugyanúgy van minden itt, mint más gimikben, ezért vannak itt külsős diákok is, csak éppen az órarend más és a tananyag, mint a megszokott gimnáziumokban.
Kíváncsi volt ő is a veszélytermes órákra, hiszen Aaron már elültette a bogarat a fülében ezzel kapcsolatban és ez igencsak érdekelte.
- Én is megköszönném az útmutatást, nem jönne rosszul – mosolygott.

Diák és ifjúsági tábor - Page 3 00120

Halk megjegyzés a tanrend nem tér el az amerikai gimikétől, ott tényleg így néz ki, mint nálunk az egyetem, hogy neked kell felvenni a tárgyakat és van, hogy csak délutánra jársz be.

by **Eva Carter** Pént. 21 Szept. 2012, 13:45

Ők hárman beszélgetnek, mig Éva csak halgatja a mondandojukat. Szó esik az igazgatónak a feleségéről, és Éva kap egy pillantást Bea szeméből, aztán meg Aaron kéredz valamit Évától, amire a lány válaszól is. - Nos énis bentlakó vagyok, bár lakik a közelben egy rokonom, de jóbb ha bent lakom, mert így biztos hogy nem kések el. Meg nem tudom hogy mit szólnahozzá, ha odamennék, hogy szeretnék nálla lakni. Így jóbb. - Ami viszont az iskolát illeti, Évának kicsit más volt a véleménye, ő valahogy úgy képzelt, mint abban a filmben is volt, vagyis minden diák bentlakó, de ezt inkább meg tartotta magának. Éva meg látja hogy Matt egyenesen egy Lex nevű emberkére mutat, és róla magyaráz valamit. A többiek r-á bolintottak arra hogy Matt el mondjon mindent, amittud a többiekről, és ez Évának is remek lehetőség, hogy legyen pár informácioja, a többiekről. - Igen én is meg köszönöm előre az infórmációkat. Matt Légyszíves hivd ide a barátodat annyíra egyedűl van, és magányosnak látszik. - Ahogy Éva az utolso mondatot kimondta, meg próbálkozott egy kutya kölyök nézéssel. Bár lehet elég nagy a valószinüsége annak, hogy Mattnél nem működik ez a nézés, de ő mégis meg próbálja. Bár az is igaz, hogy úgy mondtaki hogy barát de igazából nem tudja, hogy tényleg barátok vagy csak ő gondolya így.

by Ajánlott tartalom