A Triskelion, Manhattan

by **Ultimate Guru** Hétf. 08 Aug. 2011, 21:01

A Manhattan felső öblében található óriási katonai komplexum, a S.H.I.E.L.D. központja. Számtalan katona, high-tech felszerelés, repülő anyahajók, katonai járművek, laboratóriumok, valamint egy szuperbiztosan megerősített börtön találhatók itt. Bejutni csakis engedéllyel vagy bilincsbe verve lehet. Az épület tetején van a S.H.I.E.L.D. vezetőjének, Carol Danvers ezredesnek az irodája is.

A Triskelion, Manhattan 00le2

by **Ultimate Guru** Hétf. 08 Aug. 2011, 21:02

??:??.

Résztvevők: Stephanie Lyesmith, Jason Kariel, Jonathan Miller, Carl Verrens, Tyler Jackson, Emma Flower White és Bruce Caulfield.

Már-már megszokott, hogy a fiatalok kórházi ágyon, kórházi köntösben, kötésekkel és kék-zöld foltokkal térnek magukhoz – szinte egyszerre. De legalább ez a kórterem ismerős: a Triskelion gyengélkedője, ahova az ablakokon keresztül besüt a nap. Kellemes, légkondicionált helyiség… és itt fekszik a halottnak hitt Stephanie is, aki szintén most tér magához.

Az egyik sarokban Jack Osterman ül, és egy laptopon gépel valamit. Olyannyira belemerült a munkájába, hogy észre sem veszi az ébredező ügynököket.

by **Haward Maximoff** Hétf. 08 Aug. 2011, 21:47

Ismételten egy kórterem. De legalább pihenek és nem kell azon filózni, hogy vajon mi marad egy emberből, amikor ráomlik egy komplett torony. Eléggé kótyagosan sikerül ébrednem, így eleinte még csak a plafont bámulom, aztán lassan körbenézek. Oldalt a többiek és az egyik halottunk is közöttük volt... életben. Na jó, mi a pokol?? Becsukom a szemem, lehet csak hallucinálok. Biztos adtak valami túl erős gyógyszert, aminek ilyen látomások lehetnek a tünetei. Pár másodperccel később ismét kinyitom, majd ismét oldalra fordítom a fejem. Deeee... még mindig ott van. Makacs egy látomás, ha ennyire nem akar eltűnni. Most már a kórtermet is jobban szemügyre veszem, majd szemre vételezem, ki van még itt. Egy fura fickó gépel valamit, de annyira el van a kis pasziánsz játékával, hogy észre sem veszi ébredésemet. Ismeretlen a fickó és nem is várok örömujjongást, amiért magamhoz tértem, na de ember... legalább figyelhetne, ha már ideette a fene. Hát, ha már nem figyel, akkor azért én felkelteném a figyelmét.
- Hahó... bocs, ha megzavartam roppant fontos játékelemzésed az XP-n, de ha nem látnád, fent vagyunk és szerintem nem lenne cink, ha adnál erről az egészről egy kis felvilágosítást.
Nézek rá, remélve, hogy legalább litániával készül elmondani mi is történt. Na jó ne mondjon kis beszédet, mert akkor meg visszaalszom, csak magyarázza el, hogy mi volt ez az egész, mert én mocskosul nem vagyok képben.

by **Thorhalla** Hétf. 08 Aug. 2011, 22:41

Miller hálásan bólintott a pilótának a szavaira, hogy átadta az üzenetet az ezredesnek és a kree teste is bent volt a gépben, így indulhattak.
- Igen, bár, amikor én vezetem őket még nem volt soha gond – vágott közbe halkan.
És szinte ebben a pillanatban bekövetkezett újra, amitől eddig is tartottak, hogyha tényleg gépbe ülnek, akkor annak lezuhanás lesz a vége. A Baxter épület megremegett, most már tényleg bírta tovább az és megadta magát, a helikopter pedig túlságosan is alacsonyan volt, lassúak voltak a kree bepakolásával. Látta a kődarabot, hogy zuhan, még talán kiáltott is a pilótának, hogy húzza félre a kormányt, de késő volt és a darab eltalálta őket. Megkapaszkodnia sem volt ideje, mert a helikopter máris a földnél volt és becsapódott…
… ám halál után nem az történt, amit várt, hiszen akkor nem szoktak újabb víziókat látni, főleg nem Asgardról. Ismét ugyanazokat a személyeket látta, egy harci, vagyis inkább parádés helyzetben. A város lenyűgöző volt, de őt még mindig az nyugtalanította leginkább, hogy miért is látják ezeket. Majd újra fényeket látott és az egésznek vége volt.
Lassan nyitotta ki a szemét, ismerős helyen voltak, a Triskelion. Akkor ezek szerint túlélték, vagy legalábbis ő maga túlélte. Kissé bágyadtan, kómásan nézett végig a többieken, mindenki megvolt, sőt, még eggyel több személy is. Hiszen ő vitte be a lány testét a szobába és takarta le, miután a szívén lőtték át. Az egyik sarokban pedig Osterman-t látta.
- Jack, azonnal hívja a biztonságiakat! – mondta keményen a fiúnak. – Stephanie, hogy kerülsz ide? – kérdezte döbbenten. – Mi történt…
Ugrásra készen figyelte a lányt, ha az tenne valamit, akkor fel tudjon ellene lépni.

Walter-re néztem és álltam a tekintetét. Láttam, ahogyan megtorpant, majd mintha felém akart volna nyúlni. Vettem egy mély levegőt, szóval nem hitt nekem. Hihetetlen, hogy amikor hazudok, elhiszik! Ha igazat mondok, azt képtelenek. Bár még mindig nem tudtam, ha vele megyek Clint soha sem bocsánata meg nekem, ahogyan Barbara sem. De mégis…
- Tudom, hogy olyan vagyok, mint az apám… és felteszem benne sem bízol. De most az igazat mondtam – feleltem.
De már fordult is el, még mintha a nőt is láttam volna vele, ha nem lettek volna tele a kezeim dühösen szorítottam volna ökölbe a kezem, Clint nem mutatta meg a többi részt? Ghost akarja, hogy lássuk, de a többiek nem. Mi volt még rajta? Szóval, ha legközelebb látjuk, apa már itt lesz… ezzel minden elsötétedett.
Egy gyönyörű várost láttam, Asgard. Ez lett volna a főváros, a Világfával. Gyönyörű volt, annyira, hogy a szívem majd megszakadt a látványába. Az istenekre, mit meg nem adtam volna, ha láthatom mindezt. Újra az apám és a két nagybátyám. Három másik harcossal, szórakozás, szóval egy viadal. Örömmel néztem a jelenetet, mit meg nem adtam volna, ha bármelyiket is ismerhettem volna… majd az egésznek vége szakadt és egy ismerős helyen nyitottam ki a szemem. A Triskelion? Az előbb még Wyomingben voltam, most pedig hogyan kerültem ide? Főleg ezekhez a férgekhez, akik otthagytak?! Ketten már megszólaltak, Osterman-hoz. Sőt még Miller engem is kérdezett, dühösen néztem rá, majd a többiekre.
- Köszönöm, hogy magamra hagytatok – sziszegtem dühösen. – Remélem máskor ti is megtapasztaljátok, hogy milyen egy összedőlt épületben egy halott mellett felébredni!

by **Godlaw / Tao** Kedd 09 Aug. 2011, 14:44

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy milyen borzalmasan rossz ötlet helikopterre ülni, ha az a shield birtokában van. A baleset eséyle nagyjából 95% eddigi tapasztalataink alapján.
Az álmaim ismét Asgard felé visznek, nem tudom, mi értelme lehet ennek az egésznek, de abban biztos vagyok, hogy mindenki ugyan ezt álmodta, ahogy korábban is. Az ébredés kellemetlen, a helikopter lezuhant, és nyilván nem sokon múlt az életünk. De ami ennél is meglepőbb, van itt valaki, akinek nem itt lenne a helye.
-Miről beszélsz? Halott voltál, Nero lelőtt téged. Különben sincs szó arról, hogy otthagytunk volna, Rick véletlenül kiteleportált minket, a hely pedig felrobbant. Te... Te meghaltál, Stephanie! - Nagyjából olyan arcom lehet, mint aki szellemet lát, és kivételesen még az utálat is eltűnik, tényleg csak a meglepettség marad. Tudhat valamit, ha képes feltámadni.
-És most mégis élsz! - Teszem hozzá mosolyogva. Mi? Miért mosolygok?
... Mert én úgy akarom.

by **Tyler** Kedd 09 Aug. 2011, 15:05

Remek, remek újabb víziók Asgardról, valami ünnepség lehetett. Vajon ki felett győztek, újra itt van Thor, meg Loki. A többit nem ismerem fel. Már-már békésen szemlélem az egészet, néha ugyan eszembe jut, talán aggódnom kéne a helikopter zuhanása miatt....
Ekkor térek magamhoz, a szokásos stílusban. Köpeny, kötések, Stephanie....
-Stephanie!!!!-
Ezek után csak bambán fekszek és Stephet bámulom, akaratlanul is a golyó ütötte lyukat keresem a testén. Nem sok sikerrel. Vigyorogva szólalok meg.
-Azt hiszem el kell ismernem, kemény fából faragtak téged....örülök, hogy itt vagy....-
Tényleg örülök, hogy túlélte. Akár hogy is sikerült neki. Igaz hozza a formáját, de örülök.

by **Henry White** Kedd 09 Aug. 2011, 15:37

Újabb látomás, még mielőtt pánikolni kezdenék a helikopter miatt. Rossz szokássá válik, hogy bárhol, bármilyenre is szállunk fel, az lezuhan. Inkább előbb, mint utóbb. A látomás gyönyörű, maga Asgard lélegzett el állító, noha ebben sem találok, nagyobb értelmet, mint a többiben. Valahogy nem kapcsolódnak, vagy csak én nem látom a köztük a kapcsolatot.
Ahogy jött, olyan hitelen el is tűnik. Újra egy gyengélkedőn ébredünk...elkerekedett szemekkel bámulom Stepahnie-t, aki köszöni szépen él és virul. S ezt a tudtunkra is adja.
-Ahogy Bruce mondja, halott voltál...ránk pedig a megvadult Mahr Vehl támadott. Nem akartunk otthagyni, kénytelenek voltunk....-
Nyögöm ki nagy nehezen, hisz nem sokkal ezelőtt, még én zártam le a szemeit. S akkor igenis halott volt.
-Hogy lehetséges ez, egyáltalán?-

by **BlackMail** Szer. 10 Aug. 2011, 12:12

Asgard a csodás vidék, ahol egy baromi nagy fa van a város közepén és csodás minden, a férfiak izmosak a nők szépek, istenek földje, hát igen... És mi sohasem jutunk el oda. Nem is tudtam, hogy az asgardiak győzedelmeskedtek a jégóriások fölött valamikor. Olvastam az asgardi történelmet, de ez a rész nem nagyon rémlik nekem. Ahogy az aréna sem, az nem a rómaiaknál volt? Valószínűleg valamilyen győzedelmi játszma lett a dologból, kár hogy nem vihettem popcorn-t és hogy vége szakadt az álomnak.

Falak... az előbb is láttam falakat, de azok rám dőltek ez volt az utolsó emlékem. De ezek a falak nem dőltek rám, hanem itt vannak teljesen normális rendben, ahogy elvárná az ember tőlük. Valami állat nyomogatja a notebookját, míg nekem szétmegy a fejem. Kicsit felülök mire heveny hányinger támad meg engem, de visszaküzdöm a rókát. Ahogy körbenézek a teremben megpillantom drága csapattársaimat egy bónuszt és egy élő halottat.

- Steph? Te élsz? Akkor ezért érzem szűknek a termet, nem fér el a két egó egymás mellett. Kocka srác meg abbahagynád a WoW-ozást? Élednek az alvók.

by **Jack Osterman** Szer. 10 Aug. 2011, 20:32

Hangokra leszek figyelmes.

Túlságosan belemerültem tán a munkámba? Igen, csakis ez lehet a magyarázat, hogy nem figyeltem fel a többiek ébredésére.

A mozgásuk folyamatos, a légzésük rendben, a reakcióik természetesek… Olybá tűnik, az egészségi állapotukkal nincs probléma.

- Lassabban mozogjatok, ha kérhetem. Különösen te, Carl Verrens. Carl. Több bordád is megrepedt, és ugyan már összeforrtak, még lehetnek fájdalmaid. Továbbá félek, tévedésben vagy. Ez nem játékelemzés, és nem is XP. Egy MacBookon olvasok és értékelek dokumentált és titkosított fájlokat, ha jól számolom… hm… 3 órája, 12 perce és 23 másodperce.

Kissé lejjebb tolom a szemüvegemet, majd jobban szemügyre veszek mindenkit.

A Triskelion, Manhattan 44094809

- Az idegeskedéssel semmit sem értek el. A stresszhatásoktól csak nő a testetek anyagcseréje, a szívfrekvencia és a vérnyomás. Egyik sem tesz most jót nektek. Nem látom be, miért kellene hívnom a biztonságiakat, Jonathan Miller. Kifejtenéd? Miért néztek ilyen furcsán Stephanie Lyesmith-re? A testét állítólag ugyanott találták, ahol a tiétekét. Nem látok értelmet és logikát a szavaitokban. Már miért lenne halott? Egyébiránt a Mahr Vehl nevezetű idegen már jobban van. A jelek szerint a Kree gyógyulási folyamatok jóval gyorsabbak, mint az emberiek. Vagy a mutánsoké. És ez nem is „WoW”, kedves Jason Kariel. Ha a páncélodat keresed, Mr. Tony Stark kevéske szabadidejében megjavította – az én közreműködésemmel –, és újra üzemképes.

Ezzel feltolom a szemüvegemet, és visszafordulok a géphez.

- Bizonyára rengeteg kérdésetek van. Jelenleg én felelek értetek, Danvers ezredes és a Különítmény tagjai elfoglaltak, de máris értesítem őket, hogy magatokhoz tértetek. Szokásotokhoz híven egyszerre. Ó, igen… Itt van a pendrive is, amit… talán Ghosttól kaptatok, igaz? Előttem nyugodtan beszélhettek, Mr. Clint Barton beavatott a dologba. Megtudhatnám, hogyan jutott hozzá, majd hozzátok ez az anyag? Igazán… érdekes és komoly kérdéseket felvető fájlokat tartalmaz.

by **Thorhalla** Szer. 10 Aug. 2011, 20:54

A többiekre vicsorogtam, mintha örülnének nekem. Persze, ezt nem fogom egyiktől sem bevenni. Jack pedig mintha nem is tudott volna semmit sem, hogy mozogjunk lassan és satöbbi.
- Azért hívatta őket, mert egy olyan személy ül… fekszik bent, akit Wyoming-ban hagytak úgy, hogy átlőtték, a hátán ment be a golyó, majd a mellkason jött ki, úgy hiszem a szívén is átment teljesen – fejtettem ki. – Úgy hiszem, hogy ezt nem túl könnyű túlélni. Egyébként… még Walter is meglepődött, hogy túléltem… feltámadtam miután a bátyám kivégzett! – fejeztem be kissé hisztérikusan.
Azt hiszem, hogy a korábbi sokk mostanra kezdett elmúlni, mert éreztem, hogy reszketni kezdek. Nem, nem fogom elsírni magam ezek előtt főleg nem. Ökölbe szorítottam a kezem és felhúztam a lábimat, hogy átöleljem őket. Clint nevére kaptam fel a fejem, hát mégis az én oldalamon állt? Mégsem mutatott meg mindent Danvers-nek? És… és én kész lettem volna őt is elárulni. Nem… éppen miatta volna nehéz az egész. Szóval megvolt a pendrive.
- Tőlem – mondtam. – Ghost nekem adta, én pedig Clint-nek még hét hónapja. De… de miért várt vele ennyit? Ne hívd őket, látni akarom… Walter is azt akarja, hogy lássuk, Ghost is, csak Danvers nem.

A lányra nézett, akin látható volt, hogy lassan kezd kiborulni, legalább tudni lehetett, hogy tényleg ember és ő is érez.
- Valóban halott volt, én magam ellenőriztem – mondta. – Hátlövés a szívnél ki a golyó. Senki sem élhette azt túl. Jó, hogy itt vagy – engedett meg egy mosolyt a lány felé.
Mikor a pendrive kérdése került szóba, ő látta, hogy Stephanie visszaadta Clint-nek, amikor annak idején itt tértek magukhoz. Igaz azóta csak két videót látott róla, ahogyan a többiek is. Stephanie szavaira kérdőn nézett a lányra, ezek szerint találkozott Kovacs-al azóta.
- Egyelőre ne szólj nekik – mondta végül. – Inkább mutasd mi volt azon a pendrive-n azelőtt, hogy valaki olyan is megérkezne ide, aki azt akarja, hogy ne tudjuk az igazat.

by **Haward Maximoff** Szer. 10 Aug. 2011, 21:05

Nem szívesen adtam igazat a fickónak, de z oldalam még mindig eléggé sajgott. Jóllehet már közel sem annyira, de azért inkább nem mozogtam. Hanyatt fekve figyeltem az eseményeket és jobbára csak a fejemet fordítottam a laptopos irányába. Így egy kicsit enyhült a fájdalom. Nem értem mi ez az egész és, hogy miért látjuk ezt az álmot mindannyian. Mert felteszem a többiek is álmodtak róla. Ekkor tudatosul bennem is, amit arról a pentdriveról mondott.
- Miért, mi van rajta?
Kérdeztem. Stephanie mondatát hallgatva kissé elgondolok. Mi az, amiről mindenki azt akarja, hogy tudjunk, Danvers ezredest kivéve? A kormánynak lehet valami stiklije, amit a S.H.I.E.L.D. el akar hallgatni? Gondolom amúgy is van nekik pár zűrös ügyük, ami megrázna mindent, ha napvilágra kerülne. Továbbra is mozdulatlanul fekszem és figyelek, hátha többet megtudunk erről az egész ügyről.

by **Godlaw / Tao** Szer. 10 Aug. 2011, 21:16

Szóval valóban igaz, meghalt, de feltámadt. Hát akkor meg mit hisztizik itt, mint valami hülye picsa, hogy otthagytuk a holttestét, ha egyszer tényleg halott volt? Na hagyjuk, csak csinálja a felhajtást, hogy nagyon megsajnáljuk őt, brühühü, de rossz neki, nem temették el egy harc kellős közepén... Ugorjunk. A pendrive-ra terelődik a szó, arra, amit Stephanie Ghosttól kapott, de nem tudják, hogy előtte nálam volt. Sajnos nem volt időm tanulmányozni, de azóta már sok minden kiderült róla.
-Ácsi, azt mondtad, hogy Walter csodálkozott? Találkoztál Walterrel? Mi ez az egész, mi történt veled?

by **Tyler** Pént. 12 Aug. 2011, 10:57

Hoppá, Jack is itt van. Észre sem vettem a fickót, annyira belebújt a gépébe, meg az adataiba. Ahogy beszélni kezd, fancsali arcot vágok. Egy idő után elég unalmas és bosszantó a beszéd stílusa, de ez legyen a legnagyobb gond. Fel ülök az ágyon, közben Steph tovább csinálja a műsort. Én tényleg örülök és megkönnyebbültem, hogy mégis itt van közöttünk. De a stílusa nem sokat változott, annyi szent. Nem tudom, hogy ellenkező esetben végig hurcolta volna a testünket, miközben Mahr Vehl üldözte volna. Hagyjuk.
-Nézzük meg a pendrive-ot, azt hiszem van elég jogunk hozzá, hogy ne kelljen senki engedélyére várnunk.-

by **Henry White** Pént. 12 Aug. 2011, 11:23

Jack szavaira nem figyelek, én nem sérültem meg annyira mint a többiek. Stephanie-t figyelem, ahogy az ágyra kuporog, átölelve a lábait. Odalépek és hátulról, röviden átölelem. Tudom, hogy fog reagálni rá, de nem érdekel. Lehet akármennyire erős, okos, egy ilyen esemény - a halála - még őt sem hagyja hidegen. Tudom, hogy nem kedvel, de ez a legkevesebb amit tehetek azért, hogy jobban érezze magát, feldolgozza a tulajdonképpeni halálát.
Ha eltol, ha nem akkor is Jack felé fordulok.
-Ideje megtudnunk mi folyik itt pontosan, ne csak mindig meneküljünk, és védekezzünk...-

by **Jack Osterman** Pént. 12 Aug. 2011, 22:29

Folytatom a billentyűzet gombjainak monoton, megnyugtatóan egyenletes nyomkodását, miközben figyelek a többiekre is.

- Valóban hallottam ilyesmit, hogy Stephanie Lyesmith elhunyt. De ez nyilván tévedés. A S.H.I.E.L.D. ügynökei egy hete kimentek a Pegazus Projekt bunkeréhez, illetve ahhoz, ami megmaradt belőle, és közületek csupán Andrew Ramirez holttestét találták meg. Öhm… Őszinte részvétem, gondolom. Ha ilyenkor ezt illik mondani. Mostanában sok különös álmot láttok, úgy tudom. Nyilvánvalóan ez a haláleset is közéjük tartozik. Látta rajtatok kívül bárki Stephanie Lyesmith állítólagos agyonlövését? 100%-os bizonyossági faktorral kijelentitek, hogy nem egy illúzió áldozatai lettetek? Walter J. Kovacsot is említetted, Stephanie. Talán azt is csak álmodtad.

Kicsit megropogtatom a nyakam, majd ismét feléjük fordulok. Nem várt reakció ez tőlük.

- Ne szóljak senkinek? Nos… A terem be van kamerázva, de hang jelenleg nincs a felvételeken, hála Clint Barton közbenjárásának. Csak látnak minket, de nem hallanak, bár így is nyilván hamarosan itt lesz valaki. Ezeket a fájlokat tudomásom szerint eddig csak Clint Barton és én láttuk, de biztosra veszem, hogy a S.H.I.E.L.D. vezetői is ismerik őket. A fájlok kódolása rendkívül komplex, időbe telik, mire mindet megnyitom, de már dolgozom rajtuk. Most talán a pendrive tartalmának 20-30%-át nézhetitek meg. A gépemre mentettem minden adatot, és egy nyilvános fórumhoz hasonlatos elrendezésben tettem fel őket. Folyamatosan frissítem majd a fórumot, és értesítelek benneteket, ha új adatokhoz fértem hozzá a pendrive-on. Így megfelel?

Ezzel a fiatalok felé fordítom a monitort.

- Még azt is tudnotok kell, hogy az adatok átnézése közben világossá vált számomra, hogy csak egy részüket rakhatta fel Walter J. Kovacs. Vannak régebbi és frissebb információk is, és az utóbbiakat már 87%-os valószínűséggel ez a Ghost nevezetű bűnöző tette fel nektek. A kódolásból pedig egyértelmű, hogy csak egy magamfajta, összetettebb gondolkodású személy törheti fel őket. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy hogyan jutottak ezek a fájlok először Walter Joseph Kovacs, majd Ghost kezébe. Clint Barton nem sok információt osztott meg velem. Mondjátok… hány ilyen pendrive van még, amiről nem tudok?

Közben már mindenki láthatja a fórumot, amelyre az adatokat irányítottam.

by **Thorhalla** Pént. 12 Aug. 2011, 23:08

Mikor Emma odalépett hozzám és átölelt úgy rándultam össze, mintha valaki megütött volna. Nem voltam hozzászokva az efféle kedves megnyilvánuláshoz. Annyira meglepődtem, hogy nem is löktem el másodpecekig a kezét, csak akkor, amikor az éppelműségemet kérdőjelezte meg Osterman.
- Fordulj fel Osterman! – vicsorogtam rá. – Talán ha őfelsége időnként kimozdítaná innen a SHIELD által tisztára nyalt hátsóját, akkor tudná, hogy miként mennek odakint a dolgok! A ruhám véres volt, levegyem a köntösömet és megmutassam magam, hogy nincs rajtam egy árva karcolás sem, csak az az egy zúzódás a hátamon, amint Clint okozott az utolsó edzésünkön? Nem vagyok őrült! Találkoztam Walter-rel, ő és a szörnyei kipakolták a Pegazust. Kérdezd csak meg Danverséket, hogy hiányzik a kozmikus kocka, meg minden ilyen, ugye? Láttam, ahogyan elvitték őket!
Vettem egy mély levegőt.
- Nem tudom, hogy mi történt velem, amikor magamhoz tértem hulla fehér volt a bőröm, a mozgás nehezen ment, de a sebem sehol sem volt. emlékszem, hogy lelőtt, az ütésre a hátamon, hogy még lenéztem a mellkasomra, és képszakadás. Utána Ramirez melletti ágyon ébredtem letakarva egy a saját véremtől véres lepedővel. Nem volt tévedés, halott voltam!
Halvány mosolyt engedtem meg magamnak, amikor mondta, hogy nincs hang. Clint volt az, nem kétséges, ő szokta ezt megoldani, de vajon meddig lesz rá képes.
- Persze fényezd csak magad tovább, és húzd az időt mielőtt Danvers megérkezik! – vicsorogtam újra. – Nincs több, de mutasd már az átokba is!
És végre láthattuk is őket, ott volt a videók, amiket láttunk és akták is, még kész csoda, hogy rólunk nem vezettek valamilyen titkosat. Szóval ezek voltak, végigböngésztem a többiekkel, majd visszanéztem Jack-re.
- Nekem megfelel, ha ide teszed fel és szólsz utána – mondtam. – Mikorra tudod a többit dekódolni?

Jonathan bólintott a Jack kérdésére.
- Teljesen biztos, hogy halott volt – mondta. – Ő is azt mondja, hogy az volt. Kovacs két halált ígért. Talán Stephanie származása az, ami miatt most itt van újra közöttünk. Nyugalom Steph, tudjuk, hogy így történt és nem kételkedik benne, amit mondtál. 100%-osan bizonyosan kijelentem, hogy megtörtént, nem hagytam volna hátra egyetlen emberemet sem.
Vett egy mély levegőt.
- Valószínű volt, hogyha a pendrive-t említed, akkor nincs hang a teremben, vagy a kamera sem működik – érvelt. – Nem ez lenne az első eset Barton-tól, hogy megteszi. Szóval mutasd, hogy mit sikerült kiböngészni.
És ő még határozottan azt hitte, hogy Lyesmith képes rengeteget beszélni. Mikor végignézték az adatokat bólintott.
- Van valami más is már, amiről tudod, hogy micsoda, de még nem sikerült megfejteni a belső infókat? – kérdezte.

by **Godlaw / Tao** Pént. 12 Aug. 2011, 23:30

Stephanie története elég érdekes, mintha csak úgy feltámadt volna. Ez így megy az asgardiaknál? Legközelebb is őt küldjük előre, nem lehet belőle nagy gond. De amit mond, hogy Walterék kipakolták a helyet.
-A francba is, igaza van, senki más nem volt ott, csak mi láttuk a dolgot, és minden eltűnt tárgyra azt mondják majd, hogy a robbanásban semmisült meg, vagy a törmelékek alatt van. Senki nem fog hinni nekünk, miután jelentettük, hogy különös álmokat látunk, és mind ugyan azt. Talán pont ez volt Nero terve, hogy megkérdőjelezhetővé tegye a szavahihetőségünket. Személyes szálak fűznek minket az ellenséghez, mágikus befolyás alatt állunk, és akármilyen régóta is vagyunk itt, még mindig kezdőként kezelnek minket.
A dühöngésem után már a talpam is ökölbe szorul, ahogy Jack ömlengve dícséri magát, hogy milyen komplex a gondolkodása, és különlegesen tehetséges. Majdnem elszólom magam, és elküldöm az anyjába, de ez már igazán nem illene Bruce-hoz. Most nyilván nem kezdem el olvasgatni a fórumját, nincs rá idő.
-Titkosítsd amennyire csak bírod, senki ne férhessen hozzá rajtunk kívül!

by **Haward Maximoff** Szomb. 13 Aug. 2011, 13:56

Gyakorlatilag csak a fejemet forgattam. Nem mertem mozdulni, mert kisebb fájdalmaim még mindig vannak.
Mikor felénk fordította a monitort, kíváncsian néztem oda. Végigböngésztük az adatlapokat és körözési listákat, ám ezekre én csak egy pillantást vetettem. Annál jobban érdekelt a videóüzenet. Amint végignéztük, úgy döntöttem, hogy én ezennel kimaradok a csevejből és inkább hallgatásba burkolózva néztem a mennyezetet, miközben gondolataim nagyban pörögtek, ám sokáig csak címszavak és képek villantak fel a fejemben. Tiszta káosz tombolt odabent, én pedig próbáltam rendezni a kaotikus információkat, miközben magamban összesítettem a mai napot, ahogy azt az utóbbi időkben minden nap megtettem, csak mióta bekerültem ebbe a csapatba, nem nagyon volt rá időm, tekintve, hogy kb. hatvanszor is meghalhattam volna ebben a küldetésben. Egy mutáns fiú kozmikus eredetű, erős képességekkel... egy wyomingi kutatótelep, tele idegen lényekkel és tárgyakkal... Walter Kovacs és különös erejű csapata a főgonoszok szerepében... egy megvadult kree... egy kibontakozó csata, amelynek során eltörtek a bordáim és megsemmisült a bázis, beleértve a Baxter Tornyot... és egy baleset, amelynek során visszakerültünk a kiindulási pontra, az eddig halottnak hitt társunkkal együtt. Nem is beszélve még az állítólagos Walter furcsa üzenetéről, amely teljesen felborított bennem minden eddigi igaz ténynek hitt dolgot. Először is nem tudtam eldönteni, hogy higgyek-e vajon neki vagy ne? Egyszerűen dilemmába ejtett ez az egész. Talán a S.H.I.E.L.D., amit eddig a jóknak hittem, lehet, hogy mégsem a leghelyesebb társulat. Ekkor pedig tisztulni kezdtek a gondolataim és egyetlen kérdés ütött szöget a fejembe, még ha nem is szó szerint: Vajon tényleg Walter Joseph Kovacs az igazi ellenség?

by **Jack Osterman** Vas. 14 Aug. 2011, 13:01

Van, aki gyorsan átfutja az adatokat, van, aki nem, mindenesetre nem látom egyikükön sem a meglepettség vagy a düh jeleit. Talán tévesen ítéltem meg a természetüket… Lehet, hogy sokkal hasonlatosabbak hozzám, mint gondoltam. Érdekes. Ezen érzelmi reakciók tehát még további vizsgálatot igényelnek a részemről.

Egyedül talán Carl Verrenst ejtik gondolkodóba az olvasottak, ám őt még nem ismerem annyira, hogy kategorizálni tudjam az itt tapasztalt válaszreakcióit.

- Nem kell aggódnotok. Az adatokhoz senki sem férhet hozzá. Ez a gép egyetlen hálózatra sem csatlakozik, sem vezetékesre, sem vezeték nélkülire. A belépéshez szükséges jelszót csak én ismerem, a rendszere feltörhetetlen. Amikor pedig ezt mondom, tudnotok kell, hogy én komolyan is gondolom, ellentétben a S.H.I.E.L.D. pár itt dolgozó technikusával, akiknek az úgynevezett „feltörhetetlen” rendszereit bármikor meg tudom kerülni. Elismerem, talán Ghost ki tudná játszani a biztonsági intézkedéseimet, de olyan nincs a gépen, amit ő már ne látott volna. Hm… Remélem, Stephanie, ez a rövid monológom nem tűnt „fényezésnek”, mint az előbbi, amely úgy felbőszített. Ha igen, sajnálom.

Ezzel lezárom a gépet, majd ki is kapcsolom.

- Továbbá bocsássatok meg, ha kétkedve fogadtam a történeteteket. A tények és logika szerint Stephanie nem halt meg, de ha ti valóban így láttátok és éreztétek, akkor bizonyára megtörtént. Bízom bennetek, még ha minden észérv ellenetek is szól. Élénken remélem, hogy így már nem kell felfordulnom, ahogy Stephanie kérte.

De ekkor lépteket hallok a folyosóról… Valaki már meg is érkezett.

by **Rustin Parr** Vas. 14 Aug. 2011, 13:02

Még pár lépés… Befordulok a sarkon, majd be a kórterembe.

- Hrm. Üdv. Hallom, már jobban vagytok.

A Triskelion, Manhattan Rustin10

Igen. Mikor belépek a terembe, már látom, hogy tényleg mind rendben vannak. Bruce, Jonathan, Jason, Carl, Tyler, Emma… és még Stephanie is, hiába keringtek halálhírek róla. Egyedül az a szerencsétlen Andrew veszett oda…

- Ha elég erősnek érzitek magatokat, talán öltözzetek fel, és felkísérlek titeket az ezredeshez. Jack, a te műszakod lejárt, mehetsz vissza bütykölni a páncélodat. Ja, és Gwenhez is beleshetnél, állítólag megint azt az álmot látta, amit mostanában mindenki, és már kezd kiakadni… nem mintha különösebben érdekelne téged, mi?

Kevesebb érzelem szorult ebbe a srácba, mint egy leveseskonzervbe, komolyan… Inkább visszafordulok a többiek felé.

- Na. Minden oké? Mehetünk? Vagy forduljak el, amíg felveszitek a rucikat? Ott van mindenkié, az ágyaitok mellett. Pörögjünk, jó?

by **Haward Maximoff** Vas. 14 Aug. 2011, 13:38

A csávó kikapcsolja a gépet, majd megint lenyom egy sor dumát, miközben nekem még mindig zakatolnak az agytekervényeim. Egyre kíváncsibb vagyok erre a Walter Kovacsra és arra, hogy vajon miket tudhat a S.H.I.E.L.D.-ről, amit ők titkolni akarnak. Bár gondolom sok ilyen dolog van. Vajon tényleg a jó oldalon állunk? Mi van, ha Danvers és a kis ügynöksége valójában a játékmesterek, akik mindent bábokként mozgatnak. Elvégre Walter is azt mondta, hogy mindent ők irányítottak és úgy, ahogy akartak, ezért történt minden úgy, ahogyan azt eltervezték. Kezdem úgy érezni, hogy bűzlik itt valami és errő-l még talán Danvers sem tud. Ha viszont ő nem, Ghost már biztosan. Töprengésemből egy új jövevény riaszt fel, aki azt mondja, elvisz minket az ezredeshez. Király. Milyen ordítás lesz ebből, ha megtudja min mentünk keresztül. Így hát óvatosan felkelek. Az oldalam még mindig sajgott, bár közel sem annyira már, mint amikor a helikopterhez kellett döcögnöm, de még mindig nem tudtam gyorsan mozogni. Felöltöztem, majd elindultam kifelé. Még út közben is végig töprengtem a látottakon. Közben a belépő srác felé fordulok.
- Azt hiszem, mi még nem ismerjük egymást.
Kezet nyújtok felé.
- Carl Verrens.

by **Thorhalla** Vas. 14 Aug. 2011, 13:42

- A tények és a logika? – kérdeztem felcsattanva. – Akkor ezt mivel magyarázod?!
Felkaptam az ágy mellől a felsőmet és felmutattam neki. Szerencsére az egyetlen válla a felsőnek pontosan bal oldalon volt és ott hátul is zárt volt, a ruha, hacsak le nem törölték és mosták véres volt, a saját vérem, de a két lyuknak ott kellett lennie. Magamhoz emeltem a ruhát, mint amikor tükörben próbálja valaki fel, hogy miként állna, két lyuknak ott kellett lennie, pontosan a szívemnél.
- Nem pózoltam meztelenül és tartottam ki a felsőmet, hogy valaki átlője – mutattam a lyukakra, amiken a hatás kedvéért, még az ujjamat is átdugtam. – Elhiheted nem örömmel találom ki, hogy agyonlőttek!
Az ajtó felé kaptam a fejemet, amikor mondta, hogy valaki közeledik, de szerencsére csak Rustin volt az. Bólintottam, hogy mehetünk és végre valahára megszabadulhattam az emberi robottól. A többieknek hátat fordítottam és így dobtam le az orvosi köpenyt újra, fél kézzel takartam el magam, amíg a hátamhoz nyúltam, hogy ismét ellenőrizzem, nem volt sebem, és a mellkasomon sem láttam. Megborzongtam az egésztől, gyorsan felöltöztem, majd még a sálamat igazgattam el úgy, hogy a ruhámon elől ne látszódjon a lyuk, majd még gyorsan felvettem a tegezt is és íj a kézben.
- Mehetünk – mondtam és követtem ha elindult.

- Köszönjük Jack – mondta a fiúnak. – Ne foglalkozz vele, a szokásosnál is ingerlékenyebb.
Fűzte még a Stephanie-s dologhoz. És végül megérkezett Rustin is, végre kiszabadulhattak innen, határozottan örült annak, hogy nem kellett idebent tovább maradniuk. Gyorsan ő is újra átöltözött, nem is számolta már, hogy hányadszor azóta, hogy kiküldték őket a Jones házhoz. És most egy beszélgetés az ezredessel, ahol némi magyarázattal kell szolgálniuk Lyesmith miatt. És még az is esélyes lesz, hogy a lány bezárják, mert lehetséges, hogy Kovacs valamelyik trükkje volt az, hogy újra itt volt közöttük. Hiszen az állítása szerint találkozott vele, majd itt ébredt. A bemutatkozáskor ő is megszólalt.
- Ő Rustin Parr – mondta. – Indulhatunk – fűzte ő is ezt még hozzá.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 15 Aug. 2011, 07:49

Jack még adott magának egy kört, de a lényeg, hogy elvileg biztonságban lesznek az adatok. Rustin is befut közben, a jó öreg Rustin.
-Rusty! Jó látni... - Szinte bárkit jó látni, miután majdnem meghalt az ember, csak lásson, tudniillik, az egy elég intenzív jelen az életnek.
Felöltözöm, összeszedem a holmimat, és közben Jack reakcióit is figyelem Gwennel kapcsolatban, nyilván még mindig teljesen érzéketlen, és fogalma sincs arról, hányadán állnak, de valahol komikus ez az egész, mintha egy ember egy monitort akarna megcsókolni.
-Mehetünk! - Szólok Rustynak, amikor megvan mindenem.

by **Ultimate Guru** Kedd 16 Aug. 2011, 19:46

2011. július 3., vasárnap, 10:00.

Résztvevők: Stephanie Lyesmith, Jason Kariel, Jonathan Miller, Carl Verrens, Tyler Jackson, Emma Flower White és Bruce Caulfield.

Miközben a fiatalok haladnak, jobbra-balra tekintve láthatják, hogy az általában üres gyengélkedők és kórtermek most mind csurig tele vannak. Főként fiatal lányok és fiúk foglalják el az ágyakat, de több helyen felnőttek is fekszenek. Külső sérelmi nyomok nem láthatók rajtuk, de többen magukban beszélnek, és a falakra rajzolnak. Az egyik kórteremben még Gwent is kiszúrhatják…

Érdekes módon mintha valamiféle észak-európai nyelven motyognának, bár annál sokkal ősibbnek hangzik… mintha… az asgardi nyelv lenne, amelyet már a fiatal ügynökök is hallhattak álmaikban. Továbbá a rajzok, amiket ide-oda firkálnak, szintén ismerősek lehetnek egyeseknek…

A Triskelion, Manhattan 52519316

Közben pedig minden fiatal kap egy-egy üzenetet a mobiljára is (vagy táblagépre, vagy laptopra, ilyesmi most bármelyiküknél lehet). Jack küldött egy körüzenetet nekik.

„Máris újabb érdekes adatokat nyitottam meg – egy szerződést és két levelezést. Küldöm a fórum linkjét, a Triskelion wifi-hálózatára kapcsolódva elérhetitek. Biztosítottam, hogy csak a ti készülékeitekről érhessétek el az oldalt.

http://shield.hungarianforum.com/ ”

by **Rustin Parr** Kedd 16 Aug. 2011, 19:47

Lazán megrázom a Carl gyerek kezét, ha már felém nyújtja.

- Ahogy Jon mondta. De szólíts csak Rustynak.

Majd a többiek felé mosolygok.

- Steph megint bevette a dühbogyóit? Heh, pedig még csak alig ébredt. Ennyire megviselt a „halál”? Fura, hogy mostanában mindenki csak úgy pikkpakk feltámad… Engem a hideg kiráz ettől, mondjatok bármit. Ó, egyébként meg jól vagyok, köszönöm kérdéseteket! Legutóbb, mikor innen elmentetek, kis híján elpatkoltam az ideggörcsös rohamaimtól, de láthatóan magasról tesztek rám. Pfheh… Emmával minden oké?

Közben már biztos feltűnt nekik a sok magában motyogó elmeroggyantunk a termekben…

- Egen… Kicsit sűrűn vagyunk mostanság. A város összes kórháza tele van mutánsokkal és egyéb szuperhumánokkal, ezért a Triskelion gyengélkedőit is felajánlottuk a betegeknek. Az elmúlt egy hét alatt gyakorlatilag a világon mindenhol elkezdtek bekattanni a mutánsok és az emberfeletti erőkkel bíró figurák… Aludni se bírnak már, állandóan élénk, gyakran rémisztő álmokat látnak Asgardról és asgardiakról… ahogy ti is láttatok már párat, mint megtudtam. Hela, Thor, Odin, Loki, Balder, a Világfa, a jégóriások… Már olyan penge mindenki a témában, mintha ezzel a tudással születtek volna. Mindenhol őket látják, ha lehunyják a szemüket. Csóri kis Gwen is. Ben Grimm is, de olykor a dögös Sue Storm és az az idegesítő Johnny is. Pókember, a Póknő, Amerika Kapitány, Valkűr, a Fekete Párduc… Nagyjából majdnem mindenki, aki nem közönséges ember. Még… én is. Lassan marokszámra szedem a nyugtatót és az altatót. A káosz meg továbbra is tombol odakint…

Aztán feltűnik, hogy felvillantak a mobiljaik… A rohadt életbe is!

Elpattan bennem valami, megfordulok, és dühösen az egyik falba csapok az öklömmel.

- Mit mondott nektek az a kocka Jack? Tudom, hogy titkol előlem valamit, van valami azon az imádott kis laptopján, és nektek tutira elmondta már, mi! Tud valamit, igaz? Most is ő üzent? Ki vele! JOGOM VAN TUDNI!!! Elegem van ezekből az álmokból meg látomásokból! ELEGEM!!!

by Ajánlott tartalom

A Triskelion, Manhattan

A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan

Re: A Triskelion, Manhattan