Tabula Rasa (Amerikai Szövetséges Államok)

//Vera semmit sem érez szaglással, a többi szag mindent elnyom, a fertőtlenítő és a higító. Kaptok egy-két szabad kört, hogy eldöntsétek merre kell menni. Mindenki tudja, hogy a csatornák nem egyenesek, így fogalma sincs senkinek, hogy melyik lehet a jó irány a városból kifelé.//

Alex aszonyga, tud tüzet okádni. Egész normális fickónak kezd látszani. Elsőre azt hittem, valami vaskalapos fakabát, de nem is olyan beszűkült. Jó fej, bejön a stílusa.

- Kíváncsian várom, Alex! Süsd meg azokat a bogarakat, ha megint beléjük futunk.

A macskacsajszi előáll valamivel, amit nem igazán tudok felfogni. Az űrben lennénk? Lehet, hogy volt szó ilyenről fizikaórán, de akkor én épp a pad alatt foglalhattam el magamat és valamelyik srácot is egy kicsit kellemesebb dologgal. A sárkány se így gondolja és nekem is az jut eszembe, ami neki.

- Hát cicus, ez állatul hangzik, de az eget is kiemelték velünk együtt? Nemtom, lehet, hogy van aki ezt meg tudja csinálni, de akkor a csatorna végén kiesünk az űrbe. Azt meg nem kéne. Fulladozni jó néha, mert nagyobb az élvezet, de azért ez...

Még mindig k...vára nem tudom, merre kéne menni, úgyhogy rájuk bízom. Ha elindulnak valamerre, megyek én is arra. Legközelebb csak úgy megyek forgatásra, hogy kérek térképet a csatornákról meg egy doboz rovarirtó spray-t.

Társaim nem igazán hisznek nekem, bár nem tudom, hogy mennyire lenne lás magyarázat, így csak ennyit fűzök hozzá a reakciójukhoz.
- Reméljük, hogy tévedek.
Mondom, még mielőtt leugranék a csatornába és elkezdenék szaglászni.
- A francba semmit sem érzek a hipó szagtól.
Körbepillantok és nézem, hátha találok valami jelzést, elvégre a csatornában is dolgoztak emberek, hátha találok valami irányjelzőt.
Ekkor jut eszembe egy ötlet.
- van valamelyikőtök mobilján GPS?
Kérdem, ha a válasz igen és az működik is akkor annak navigálásával haladok tovább, ha pedig nincs, nem működik, vagy nem találtam feliratokat, akkor az ösztöneimre és a szerencsére hagyatkozom. Behunyom a szemem és az egyik járat felé emelem a mancsom, amerre a megérzésem súgja, majd megszólalok.
- Menjünk arra.

Megpróbálkoztam a saját telefonommal, imádom ezeket a hightec cuccokat, hiába nem használom gyakran, lévén minden eleve meg van szervezve számunkra a cirkusz által. Azonban most amikor használni akarom, egyszerűen nem működik a GPS.
- Ez fura, manapság mindenhol kéne lenni térerőnek. tutit az a pajzs az oka.
Jegyzem meg, majd zsebre vágom a mobilt. Marad a jó öreg megérzés. behunyom egy pillanatra a szemeimet, majd a két irányba koncentrálok. Próbálom megérezni, hogy melyik i lehet a helyes út. A válasz hamar meg is jön így a mancsom a jobb oldali járat felé emelem.
- Szerintem arra menjünk.
Mondom és ha nincs ellenvetés, akkor megindulok a jobb oldali járatban, közben ügyelek a környezetemben lévő minden apró neszre vagy éppen hipótól eltérő szagra, így ha rossz döntést hoztam volna, még lenne esélyünk visszafutni és a másik járatba rohanni.

- Hát azt én is remélem, cicus! Nem terveztem űrbeli kiruccanást, holnap már megint kamerák előt kell állnom. Vagy feküdnöm meg még sok mindent csinálnom...

Alex csak áll, nem mond semmit. Egy S.H.I.E.L.D. ügynök nem blokkol le csak így. Szerintem tervez valamit. Mikor a cicus elkezdi nyomogatni a telefonját, én is előkapom. Jó ötlet, hogy nem jutott eszembe. Ezek a mai telefonok mindent tudnak. Anyám mesélt olyan szarokról, amiken még net se volt. Hogy tudtak élni abban az időben, én el nem tudom képzelni... 
Mikor a felin becsukja a szemét és egyszercsak kinyújtja a mancsát, majd megölelném. Olyan cuki. És ilyennel még nem is voltam. Megfogom a kis kacsóját és nyomok rá egy puszit.
- Cicus, olyan édes vagy becsukott szemmel. Neked is sikered lenne ám a filmekben.
Aztán megyek arra, amerre mondja. Fogalmam sincs, hol vagyunk. Lehet, hogy neki sincs, de legalább elindulunk. Ha a sárkányember jön velünk, akkor jó, de ha csak ott áll, akkor elkezdem magunk után rángatni. Jó fej, kár lenne érte. Leszarom, hogy a nagypapi mit gondol a S.H.I.E.L.D-ről. Nekem nem ártottak és ez egy jó arc. Mondjuk sokáig nem fogom elbírni, de igyekszem. Talán majd jön a két lábán. Vagy repül. Mindegy, csak menjünk innen, messze ezektől a hülye bogaraktól.

Mikor a színésznő megdicsér, vagy nem is tudom minek szánta az előbbi mondatát. Az a lényeg, hogy én a megérzéseimre hagyatkozom és azok általában bejönnek.
- Lehet, de ez sajnos nem egy film, amiben bármilyen jelenetet újra lehet venni. Itt a döntéseink határozzák meg a kimenetelt. Csak a megérzéseimre hallgatok, hogy kivezessenek minket Vegasból.
Haladunk tovább a csatornában, ahonnan továbbra sem érzek semmi szennyvízre emlékeztető szagot.
~ Egy csatorna képtelenség, hogy ilyen legyen. Sehol sincs fikarcnyi bűz sem, nem mintha örülnék, a bűznek, de az legalább azt jelentené, hogy használják a csatornát egyáltalán. Talán a fentiek nem is esznek, fürdenek és stb. Talán a bogarak miatt.
- Ez a csatorna túl steril, tuti nem használják soha.
Mondom a nőnek, mivel a nagydarab gyíkhaverunk nem igazán kapcsolódott be eddig a beszélgetésbe.
Ahogy haladtunk már jó tíz perce egyszer csak újabb elágazásba botlunk, de itt már 3 fele lehet menni. És mind a 3 irányból hangokat lehetett hallani.
~ Ez így nem lesz jó.
Gyorsan behunyom a szemem, hogy felerősödve halljam a hangokat. Elölről motoszkálás, balról, suttogást, jobbról pedig csoszogó hangot.
~ Oké jobbra ne menjünk, arra bogarak lesznek. Marad két irány, de merre?
Próbálok a suttogásra összpontosítani, hogy kiderítsem ők is túlélők -e vagy pedig agyatlan megszállott emberek. Ha olyasmit hallok, hogy "Meg kell találni őket" vagy valami hasonló agy-mosott szájából elvárható szöveget, akkor megindulok a középső járat felé, ha kell magam után húzva a színésznőt, de ha nem agy-mosottakhoz illő beszélgetést hallok, hanem inkább túlélőkre jellemzőt pl:"Ki kell jutnunk a városból" vagy "mennyi van még hátra" akkor pedig a bal oldali járat felé, húzom a társamat.

A cicus szerénykedik meg játsza itt a hivatalost. Pedig tuti jólesett neki, ő is nőből van. Én se gondoltam, hogy ez egy film, de hát az az én világom, persze, hogy azt emlegetem. Meg a dugást, azt filmen kívül is szeretem.
- Akkor én is hallgatok a megérzéseidre, mert jobb ötletem nincs. Azért a filmes szakma se egyszerű ám, mesélhetnék róla! Nem úgy van az, hogy "most nem élvezem annyira", majd újravesszük.
Hát nem voltam még csatornában, de ez fura. Semmi patkányszag vagy hasonló, csak ez a fertőtlenítő. Ez nyom el mindent, hogy a fene vinné el... Na jó, mégiscsak elviselhetőbb, mint a rohadás.
- Te, LA-ben senki nem húzza le a budit? Meg nem is szemetelnek? Frankón puccosabb itt, mint fönt.
Aztán továbbmegyünk és ott már elhallgatok. Hangok jönnek elölről. Most megint hova menjünk? Matatnak, sutyorognak meg csoszognak. Hát én nemtommi legyen. Ezeknek az állatformájúaknak jobb a hallásuk, hátha a cicus kiszúr valamit. Csak kérdőn nézek rá, itt most ő a főnök. Vagy Alex, az ügynök úr, ha egyszer magához tér. Megrázom a sárkány bácsit, hogy ébredjen fel. Lehet, hogy itt balhé lesz és elég nekem a saját seggemet menteni. De ő meg olyan jófej volt, kár lenne érte. Vajon... Á, leszarom, majd ha kiértünk, megkérdezem. Csak hova megyünk? Bogarak, csoszogók meg mi a f...om. Mi lesz ebből, genya?

/18+ jelenet - kösz, Laura:D/

Álldogálunk itt és kezdem is unni. A hangok viszont közelednek. Aztán megjelenik egy... igen tetszetős pasi. Ja, de... Bakker, ez kamu, ezt csak idevetítik! De lát minket vagy érzékel valahogy. Vagy az lát vele, aki idevetíti, fa...om tudja, hogy van ez. Ő biztos nem csoszogott vagy szöszmötölt. Hát nem tudom, most mit akar. Szerinte nem kéne itt lennünk, de tudja, hogy mi van. Fa...om, hát megkérdezem. Csak halkan, nehogy kiszúrjanak a csoszogók.
- Mi ez az "eddigre"? Mit tudsz erről a bogaras hülyeségről? És egyáltalán ki vagy, te kép?
A cicus majd kiszagolja, ha valaki közeledne. Alex meg idejött, de még mindig kussol. Hiába ráztam. Lehet, hogy nem a vállait kellett volna rángatni, hanem... Mije van egy ilyen sárkánynak egyáltalán? Ha arra se ébred föl, akkor frankón itt hagyom. Kitapogatom ott a lába között és ha megtalálom, akkor csinálom a jól begyakorolt mozdulatot, akármit is találok. Majd letörlöm. Vagy lenyalom, ahogy szoktam. Közben szólongatom is:
- Föld hívja Gyíkucit! Ébredj, Alex!
Tudom, hogy utálja, ha így szólítom, de talán ettől észhez tér. Ha nem, akkor én nem rángatom tovább. És ha ez a hologram meg ami mögötte van, nem tűnik veszélyesnek, akkor arra megyek, amerről ez jött. Kivéve, ha a cicusnak van jobb ötlete.

//Lemaradt a 18+, Evangeline//

A fülem most nem igazán segít. A suttogás valami ismeretlen nyelvű volt. Így hát nem tudtam eldönteni, hogy barát, vagy pedig ellenség jön. Pár másodperccel később sem lettem sokkal okosabb, mikor egy hologram lép ki az egyik járatból. Vagy hogy is nevezzem, mivel fizikailag nem is lépett egyáltalán. Az idegen férfi hologramja felénk emelte a tekintetét, majd angolul kezdett beszélni. A szavai alapján pedig sok kérdés felmerült bennem. A színésznő néhányra rá is kérdez, de van még egy kérdés ami engem még érdekel.
- Talán te állsz emögött?
Kérdezem a hologramtól, aki láthatja, hogy nem fűzök hozzá túl sok bizalmat.
Ezek után Evangeline odamegy a sárkányemberhez és olyan dolgokat tesz amiket én nem részleteznék. Reakcióként, csak a mancsom a homlokomra csapom.
- Evangeline, szerintem nem ez a legjobb alkalom erre.
Mondom, miközben a fülem továbbra is nyitva tartom. Ha a fülelés nem hozz további eredményeket, akkor az orromra hagyatkozom a továbbiakban, hogy elkerüljem a férgeket, elvégre azoknak csak nincs hipó szaguk. Ha a férfi nem válaszol, vagy nem tűnik faggathatónak, akkor ha kell "átsétálok" rajta és abba a járatba sétálok be, amelyből a hologram jött.

Hiába csináltam, amit csináltam, Alex kussol, mint a fal. Azért láttam én, hogy jó volt neki, meg egy kicsit én is jól éreztem magam. Így viszont nem tudok vele mit csinálni, ha menni kell.
- Cicus... Csak próbáltam életet lehelni bele. Vagy inkább belőle, de nem sok sikerrel.
Ez a hologram az idepottyant űrhajó mesterséges intelligenciája. Az az AIM nagyon penge volt az ilyesmikben, azt tudom. Aztán ezért a cuccért már mindenki harcolt a földiektől kezdve az égiekig. Aztán meglátom azt a pókszerű valamit. Úgy néz ki, ez a rusnya népség győzött és az atom se használt nekik. Szóval ez csoszogott vagy szöszmötölt.
- Anyátok pi...át!
Nekiiramodok és a mellettünk levő járat felé futok, amelyikből nem csoszogást, hanem szöszmötölést hallottam. Mindent beleadok, hogy a b...i gázuk ne kábítson el. Az én csini kis testemet ne bökdössék egy laborban. A bökést én máshogy szeretem... A cicust nem kell félteni, tudja a dolgát, már láttam. Szegény Alex meg... Hát így járt. Pedig sajnálom, jó fej gyíkuci.

A férfi válaszol a kérdésre, de nem lettem tőle sokkal okosabb. Csak annyira jöttem rá, hogy a SHIELDnél kell keresnem a választ. Ugyanis a gyíkember még most is, úgy állt, mint akit sóbálvánnyá változtattak. Eva ébresztgetése kis sikerrel ugyan járt, már ha ezt sikernek lehet nevezni, de a férfi ettől még nem tért magához.
- Látom. 
A férfi hologramja ledöbbent azon, amit Eva tett és nem is csodálkozom rajta, én se örültem mikor megláttam mire is készül a nő.
A hátam mögül hangokat hallok, ezért hátrafordulok, hogy megnézzem mi is lehet az, egy méretes dög áll mögöttünk.
- Ez meg mi az ördög?
A férfi azt parancsolja neki, hogy kapjon el minket, amire valami spórát kezdett el  kibocsájtani magából.
Eva már be is fut az egyik járatba, én pedig rohanok utána.
~ Adok én nekem kísérletezgetést, ha szemtől szembe állunk egymással akkor majd látjuk mennyire bírod ha a karmaimmal csiklandozlak, 1 tonna erővel.

Alex ledermed, amikor meglátja a közeledő, átlátszó alakot. Az aktákban látott már hasonló fickót, és amikor az elmondta, hogy mi is valójában. A Noé nevű űrhajó mesterséges intelligenciájának hologramja, aki valójában...
- Ez Loki - szólalt meg Alexander, majd a nőre nézz aki éppen elkezdte azt a dolgot csinálni. - Figyelj, kellemes, meg minden, de tudod majd jó lenne ezek után, rendben? Ja, és ne hívj többet gyíkucinak.
Ez csak egy valamit jelentett, hogy ez a Noé mesterséges intelligenciája. Miután a hajó lezuhant, valahol az elektromos rendszerbe bujkált. És elszabadította a szörnyetegeit, majd valahogy odahozta azt az óriási másik Földet az égre.
Ha erre képes, akkor vajon még mire?
Hátulról egy különös teremtmény közeledett, amihez foghatót Alex még nem látott. Az ifjabbik Dragunov koncentrálni kezdett, hagyta hogy a levegő hőtartalmából egy tigris formálódjon. Utasította a tűzből formált lényt, hogy vesse magát a furcsa bestiára és égesse hamuvá, majd a két lány nyomába eredt.
- Rajtam nem fogsz kísérletezni, LOKI! - üvöltötte. - Meg kell állítanunk. - mondta amikor beérte a két lányt. - Ki tudja, hogy még mire képes ez, ha már idehozta azt a másik Földet valahogy? Talán azt is megcsinálhatja, hogy elpusztítja az univerzumot vagy átalakítja.

Alex végre életre kelt. Vagy magához tért, nem tudom, mi volt vele eddig. K...va új nekem is ez az egész bogarasdi, de szerencsére én nem blokkoltam le. Anyám nem az a típus volt, akitől azt tanultam volna.
- Látod, Alex, az én kezeim csodákat művelnek! Tudom én, hogy nem szereted a "Gyíkucit", csak fel akartalak ébreszteni.
Megkönnyebbülök, hogy velünk van és neki is van esélye megúszni. Anélkül, hogy nekem kéne fedezékbe rángatni. Azért jó volt egy kicsit azt csinálni, amit olyan profin tudok. Ráadásul nemcsak hogy jólesett neki, de még utána is beígérte. Nem az esetem a sárkány, de én sok mindenre nyitott vagyok. Erre a Lokira viszont nem. Most frankón az a szarházi bajkeverő van itt? És akkor ez nem is hologram? Mindegy, leszarom, csak a hülye pókját intézze Alex tűzmacskája vagy mi a franc.
- Már megint itt vagy, te rohadék?
Előbukkan és magyaráz, hogy nincs is ott a Föld. Akkor mi a lóf...t láttunk? Na jó, én itt adtam fel. Ez már nekem magas. A bogarak itt vannak és az k...vára nem jó. Futok, de most meg villan valami. A csatorna sehol, egy folyosón vagyok.
- Alex, igazad volt. Tényleg imádom, mikor tüzet okádsz. Hányd már le ezt is!
Szegény csajból csináltak egy...nem tudom, mit. Mint akiből most jön ki egy polip. Csak épp nem tudja eldönteni, hogy a száján vagy a hasán keresztül. Hogy a f...ba kerültünk a föld alá? Tudom én, hogy nagy varázsló ez a Loki, de akkor is. A pisztolyomat előkészítem és ha Alex megint leblokkolna, akkor a meztelen rémbige szemei közé célzok és lövök. Aztán a mellébe meg a hasába. Fene tudja, hol van ennek a dögnek a szíve. Ha van neki... Ha odaugrik, akkor meg jól fejbeb...om és próbálom elkerülni a karmait meg a csápjait.

- Figyelj, ha ki akarsz minket készíteni egy laborban, akkor előtte miért állsz le velünk trécselni? - kérdezte Alexander dühösen. A tűzből formált tigrise szerencsére felvette a harcot az idegen bestiával, ha minden jól megy, akkor le is győzi.
- Én is imádom ezt a képességem. Tényleg fura ez a hely. Miért rakna valaki a föld alá ablakokat, ha csak nem. Ez a Noé. - válaszolja a lánynak és kaccsint egyet, azonban a meztelen, élőhalott nőre ő sem készült fel, ahogy a belőle kiáramló polipokra se. Egyszerűen szívszorító és undorító volt a látvány.
Ennek a lénynek amikor még emberként létezett, talán volt családja, férje, gyerekei, barátai. Alex koncentrálni kezd és a levegő hőtartalmából az akaratával egy sárkányt formál, és utasítja, hogy támadjon rá és minél gyorsabban végezzen a lányal.

Futásnak is eredtünk és szerencsére a gyíkbarátunk is magához tért és egy ha jól láttam, tűzből készült tigrist küldött a rusnya teremtményre, aki sikeresen fel is tartotta. nem vártam meg a csata végét, hanem sorstársaimmal együtt én is futottam. A futás közben a SHIELD ügynök elmagyarázta, hogy kivel is álltunk szemben és a szavairól már kezd összeállni a kép.
A következő pillanatban megjelent mellettünk Loki hologramja.
- Hogy kerülsz ide megint?
Majd a hologram közli, hogy a bolygó nincs ott fizikálisan, mert ha ez lenne a két bolygó már elkezdte volna egymást lebontani. Én nem értek ehhez, így nem is tudok hozzászólni témához.
A következő pillanatban pedig a környezet hirtelen megváltozik. A csatornából egy földalatti fémszobába kerülünk, melynek közepén egy furcsa teremtmény állt, ami egykor egy nő lehetett. A SHIELD ügynök már rá is küld egy tűzszörnyet. Én közbelépésemre nem volt szükség, ezért próbáltam minél jobban felmérni a terepet, hátha feltűnik valami más apró részlet is. Majd visszavándorol a tekintetem a poliposnő szörnyre, hogy tudjam, mi is lett vele.

A hely jobb állapotban volt mint vártam, ahhoz képest, hogy huszonnyolc éve itt robbant fel egy atombomba.
Mikor visszanézek a lényre, látom, hogy ránk akar ugrani, ekkor már késő volt és ledöntött engem és a SHIELD ügynököt is a lábunkról. A karmait a vállamba mélyesztette és szinte végigszántotta rajta a húst.
- Ááá.
Kiáltok, majd mint akiben a túlélési ösztöntől megvadult macska ébredt fel, úgy csaptam rá karmaimmal a nő kezére, majd erőteljes gyomor alatti rúgással (hogy a lábaim pont a csápok alatti területet célozzák) próbáltam lerúgni magunkról a szörnyet, a pedig ez nem sikerül, akkor gyors karommozdulatokkal annak arcát sebezni, hogy megvakítsam, persze ha visszatámadna egyik karom magam elé kapom, hogy az én arcomat ne tudja megsérteni. Kezdett már nagyon elegem lenni az egészből és az ösztönök mint a vulkán törtek a felszínre.
Ha a nőt sikerült lerúgni magunkról, akkor én felpattanok és nekiugrok és próbálom karmolni ahol érem, persze közben ügyelek kitérni a támadásai elől, elvégre nem lenne jó, ha megint megsebezné a vállamat, ami most marhára fáj.

A Noé? B...meg, ezt miből csinálták, hogy nyakonöntötték atommal, de még mindig él és virul itt lent? Alex tényleg sokat tud és jó hogy itt van. A tűzgyíkja viszont most elkésik. Villámgyors ez a bige és csak nekem sikerül elugrani. Alex beleiben turkál az a szemét és a cicust is karmolgatja.
Loki már megint pofázik. Mert én inkább hiszek Alexnek, mint a hologramnak. Az a pasi meg nagy varázsló, simán beadta nekünk, hogy ő csak egy hologram. Most meg úgy vigyorog, mintha pont ezt akarná.
- Földre, gyerekek! - mondom, mert a cicus ugrani akar, én pedig lövök arra a torz lényre. Tarkón akarom találni, hogy szétloccsanjon a feje. Engem ne fertőzzön meg. Többet érek annál, hogy úgy nézzek ki, mint ő. Ha a lény mégis úgy helyezkedik, hogy a cicus vagy Alex veszélybe kerülne, akkor nem lövök, hanem sszétnézek, mivel tudom szétb...ni a fejét. Ha rám támad, akkor pedig a gyorsaságomat felhasználva elugrok. - Szerintem ez az az elb...ott labor és ilyen barbár módon kísérletezik. Semmi injekció meg hasonlók, hanem "Harapd meg", azt' ez a g...i meg vigyorog...

Mikor a nő szemét akarnám támadni észreveszem, hogy a nőnek fél szeme hiányzik a másik fele meg fehér.
- Mi a fene? Ez vak?
Kérdem miközben próbálom lerúgni magamról a nőt. A következő pillanatban a nőt Éva fejbe lövi. A nő agyveleje ránk fröccsen és holtan dől le rólunk.
Ezek után feltápászkodom és megpróbálom lesöpörni magamról a nő agyának maradványait.
- Blee.
Mikor felállok észreveszem, hogy működésbe lépett a regenerációm és a vállamon lévő sebben megalvadt a vér és kezdett gyógyulni a karmolás nyoma is.
Loki vigyorog mint a fakutya és mint egy tudós megjegyzéseket tesz.
- Ez nem újfajta mutáció, hanem a sima regeneráció amivel rendelkezem.
Mondom még  mindig fintorogva, majd a sárkányemberre figyelek és látom, hogy az ő sebe is alvadni kezdett.
- Bár hogy neki is lenne abban nem vagyok biztos.
Jegyzem meg magamnak, majd mikor arra utal, hogy lesznek még lények akik megmarják Magnetó unokáját szörnyű érzés fog el. Az az érzésem támad, mintha ránk célozott volna.
- Csak röhögj Loki, amíg tudsz, mert ha itt lennél már ki lenne dekorálva a képed. Majd adok én neked másokon kísérletezni.
Morgom, miközben aggódva a sebemet figyelem, hogy megnézzem látok -e rajta valami más dolgot ami mutációra utalna, mármint olyat ami a karmolástól jött létre rajtam.