A birtok

by **Tyranis** Csüt. 21 Márc. 2013, 08:59

A birtok külső része, rajta medencével, hatalmas parkkal, illetve némi erdőséggel.
A birtok Mansion@daytime

by **Ammon Einarson** Vas. 02 Jún. 2013, 11:16

Előzmény : Jonah Wright szobája
- Van benne valami.
Válaszolok az elejére, hogy sportolok is szóval nem lehet nagyon nehéz nekem ráérezni a dologra.
- Akkor számítok rád. - vigyorgok - Mutáns kori indul!
Ütök két kézzel a levegőbe majd elindulok én is kifelé, követve Jonaht az udvarra.

Miközben sétálunk kifelé kicsit elmerengek, hogy vajon a többiek mit csinálhatnak most. Mikor kiérünk leülök a szökőkút szélére és elkezdem levenni a cipőmet, hogy felvegyem majd a korit.
- Szerinted mit csinálnak a többiek ilyenkor? Nem igazán találkozom velük, néha már olyan ez a hely mint valami kísértet ház.
Elnyúlok közben a koriért és elkezdem feloperálni a lábamra.

by **Tyranis** Vas. 02 Jún. 2013, 11:58

//Előzmény: Jonah Wright szobája//

Végre valahára kiértek az udvarra és Jonah első útja a szökőkúthoz és az a körül levő vizes részhez vezetett. A kezét a víz felszínére tette és nekilátott koncentrálni. A keze szinte azonnal nekilátott megkékülni és megfagyni, ahogyan a képessége aktiválódott és szépen lassan a víz is kezdett megfagyni. Gail-ra pillantott a kérdés után.
- Fogalmam sincs, de biztosan nem olyan jó dolgot, mint mi – vigyorodott el. – Egy jó kis nyári korinál nincs is jobb.
Jó néhány percbe tellett mire sikerült megcsinálnia azt, hogy a teljes szökőkutat jéggé változtatta. Ekkor fújta csak ki a levegőt, ami látszott is a párától, hogy ő maga is lehűlt. Leült a szökőkút szélére és ő maga is nekiállt felvenni a korcsolyacipőjét.
- Jó erősen húzd meg a cipőfűzőt, tartania kell a lábadat, mert különben kitöröd a bokádat – magyarázta.
Amint készen volt, akkor megfordult és a jég irányában állt fel, hamar megtalálta az egyensúlyát és a kezét nyújtotta Gail-nak, hogy felsegítse a jégre és segítsen neki megállni, így a derekánál némileg átkarolva tartotta a lányt, ha az nem ellenkezik.
- Ugyanolyan, mint a bicikli, a lényeg, hogy megtaláld az egyensúlyodat – mondta. – Elengedhetlek és megpróbálsz egyedül megállni?

by **Ammon Einarson** Vas. 02 Jún. 2013, 15:10

Figyelem ahogy koncentrál és elkezdi a fagyasztást pályát csinálva a korizáshoz. Talán Jonah az aki a legjobban ráérzett a saját képességére közülünk.
El is készül a jéggel és le ül ő is, hogy átváltson korira. Mikor mondja, hogy szorosan kell, hogy fogja a cipő a lában konkrétan újra kötöm az egészet. Nem volt így se laza de a biztos ami biztos. Nem akarom, hogy kiforduljon a bokám korizás közbe.
Tovább is szórakozom én a cipővel mint Jonah. Amikor meg készen vagyok felnézek és megfogom a segítően nyújtott kezet és lassan de bizonytalaul felkelek én is.
Most nem nagyon akadékoskodok azon, hogy félig átkarolva is tart, mert így legalább érzem, hogy biztosan állok a lábamon és nem az elesés az első manőverem.
- Okés - válaszolok és lassan elengedem a fogást a kezén de nem emelem el a kezemet hogy ha esem akkor meg tudjak kapaszkodni vissza rögtön - próbáljuk meg.
Aztán ha elengedte a derekamat is még mindig feszengve, kihúzott háttal állva állva maradok de félek megmoccanni akár egy kicsit is.
- Tisztázzunk gyorsan valamit. Mi a legrosszabb ami történhet?

by **Tyranis** Vas. 02 Jún. 2013, 16:07

Végül Gail is ott volt vele a jégen, és amikor a lány mondta, hogy engedje el, akkor megtette. Ő maga is valamilyen kényelmesebb pozícióba állt, nem pedig ennyire feszesbe, mint, ahogyan a társnője tette. Elgondolkodott, hogy mik lehetnek a sérülések, nem látott túl sok vészest, a cipő szerencsére felfogta a boka és térdtöréseket, így csak kettő másik volt, ami előfordult.
- Eltöröd a csuklódat, amikor elesel, vagy a fenékcsontod reped meg, ha fenékre sikerül érkezni – mondta. – De ritkán van ilyen, és vigyázok arra, hogy ne zakózz hatalmasat.
Megtördelte az ujjait, majd végignézett a jégen.
- Akkor kezdjük az alapoknál – kezdte. – Ugyanúgy kell ezt művelni, ahogyan a vénasszonyok csoszogni szoktak. Az elején még így kezdjük. Előre tolod az egyik lábadat, aztán utána a következőt, ne emeled fel a lábat a jégről. Mutatom.
Ezzel meg is mutatta, hogy kissé, nem nagyon, olyan féllépésnyi távolságba tolta előre a jobb lábát, majd végig a jégen tartva a bal lábát vitte előre, egészen a jobb elé, majd akkor újra megismételte a lépést. Szándékosan lassan csinálta, hogy egyrészt maga se gyorsuljon fel olyan nagyon, hogy az Gailt megrémítse, másrészt, hogy a lány is lássa, hogy miként kell ezt csinálni. Olyan három-négy méternyi távolságban állt meg és fordult szembe a társával.
- Próbálj meg eljönni ideáig, ha nem sikerülne, akkor majd igyekszem elkapni téged – ajánlotta fel.

by **Ammon Einarson** Vas. 02 Jún. 2013, 20:42

Csukló vagy segg törés. Oké, annyira nem vészes végtére is. Nem igazán van miért tartanom ezektől mikor éveken keresztül bucira verettem a fejemet a ringben. Nem fog semmmim se eltörni könnyedén és a legvalószínűbbeket hallva kicsit meg is nyugszom.
Egyszerűnek tűnik ahogy mondja a csoszogást és ahogy csinálja is egyszerűnek fest. Mikor megáll pár méterre tőlem és mondja, hogy most én jövök veszek egy nagy levegőt először és lenézek a lábamra. Óvatosan előre tolom az egyik lábamat majd miután kicsit elkezdtem csúszni is előre a másik lábamat is előre tolom lassan. De végeredményben kikötök ezzel úgy, hogy két lábam egymás mellett összezárva, lassan csúszva előre. Pár centit csúszok csak majd megállok megint. Kifújom az eddig benntartott levegőt miközben előre görnyedek, tartás nélkül előre dobva a kezemet is.
- Bassz....... - bevillan ahogy elindul hátra a lábam és arccal esek a jégre el. Ahogy érzem is, hogy ez az egész meg is fog történni nagy hévvel vágom magam egyenesbe - uuu~sss.....
És ennek köszönhetően hanyatt akarom vágni magamat ahogy kirugom magam alól a lábaimat. Behúzom a fejem és a kezeimmel megfogom a fejemet reflex szerűen várva az érkezést.

by **Tyranis** Vas. 02 Jún. 2013, 21:40

Egyelőre úgy tűnt Jonah számára, hogy Gailnak jól ment a gyakorlás és el tudott jutni egy-két lépést előrébb a kiindulási pontjától.
- Látod, hogy nem is olyan nehéz? – kérdezte. – Próbál…
Folytatta volna, ám ekkor a lányból egy káromkodás szakadt ki és hátrafelé kezdett el dőlni. Korábban már látott ilyesmit, amikor valamilyen kép bevillant a lánynak, sejtette, hogy most is ez történt. Ahogyan kapálózni kezdett a levegőben, hogy megtartsa az egyensúlyát Jonah már mozdult is, hogy elkapja Gail-t. amikor látta, hogy a társnője összehúzta magát, hogy az esésén korrigáljon már tudta, hogy elkapni nem igen fogja tudni anélkül, hogy mind a ketten a jégen kössenek ki, így inkább mást próbált meg. Azonnal igyekezett saját maga előtt megfagyasztani a talajt és így egy csúszkát létrehozni Gail alatt, közvetlenül ott, még a levegőben, hogy a lány arra essen rá, így elkerülve azt, hogy összezúzza magát. Szerencsére ebben már járatos volt, így az meg is jelent, a levegő megfagyott ott és a lány arra esett rá és úgy csúszott le a földre egészen pontosan Jonah lábai elé.
- Csaknem megint egy vízió? – kérdezte és a kezét nyújtotta, hogy felsegítse Gailt a földről. – Pedig már egészen jól ment.

by **Ammon Einarson** Hétf. 03 Jún. 2013, 14:19

Szerencsémre Jonah gyorsan reagált a zakózásomra és egy jégcsúzdát csinált alám így arra érkeztem rá nem is ütöttem meg magamat így. Előre is csúszok rajta el egészen hozzáig. A kérdésére sóhajtottam egyet és felnyúltam a kezéért.
- Jah, - mondtam majd megfogtam a kezét, hogy felkeljek a földről. - Lepergett előttem ahogy elesek aztán meg láttad mi történt.
Vigyorgok a végén majd ahogy végre vissza kerülök talpra is közben megtámaszkodom a vállán.
- Egyszerűbbnek hitem. De nem igazán az. Boxban legalább stabil a talaj.
Kicsit tologatom álltó helyemben a lábamat előre és hátra felváltva, hogy amikor az egyiket előre tolom a másikat hátra majd fordítva. De csak aprókat ne hogy leküldjem magamat spárgába.
- Neked viszont egyre jobban megy a képességed irányítása. - megvakarom a tarkómat - Nagyot csattant volna a fejem a jegen ha nincs a csúszka.

by **Tyranis** Kedd 04 Jún. 2013, 11:10

Elvigyorodott azon, hogy miért esett el. Valahogyan ki kellett volna mindezt küszöbölni, hogy nehogy az okozza az elesést…
- Várj, azt mondod, hogy elesel azért, mert láttad, hogy elestél? – kérdezte vigyorogva. – Ez szívás! Így ezek után a boksz sem menne, mert kiesel egy pillanatra, mert bekapod az ütést, és tényleg megtörténik.
Ebbe így belegondolva Jonah kezdett örülni annak, hogy nem látja a jövőt, hanem az a képessége, ami. Ez mész hasznos is tud lenni és nincs a hátrányára, mint Gail-nak a sajátja.
- Ez is stabil, csak meg kell szokni – mondta. – Gondolom olyan, mint a boksznál, hogy az elején egy rendes ütést nem tudtál megcsinálni, ma pedig remekül megy.
Bólintott, valóban egyre jobban és könnyebben, már-már ösztönösen ment a képessége. Ha nem lett volna mutánsüldözés, akkor ezzel még fel is lehetett volna vágni a csajoknak, akik imádnák. Majd, ha egyszer vége lesz az egésznek, akkor megteszi és végre kirúghat a hámból, amit Chuck úgysem engedett volna jelenleg.
- Csak akarni kell, abban meg nagyon jó vagyok – vigyorodott el ismét. – Tudod mit? – kérdezte. – Add a kezedet, mindkettőt és kicsit hajlítsd be a térdedet.
Ha Gail odaadja a kezét, akkor elkezd hátrafelé korcsolyázni és így húzza maga után Gail-t, hogy megtalálhassa a lány az egyensúlyát és ráérezhessen, hogy ez annyira nem is olyan vészes.
- Így is nehéznek tűnik? – kérdezi.

by **Ammon Einarson** Szomb. 13 Júl. 2013, 18:31

Egy kissé bevörösödik a fejem mikor vigyorogva kérdezi, hogy tényleg azért estem el amiért.
- Hát olyasmi - mondom a boxos felvetésre - Mindent el kell kezdeni valahol.
Sóhajtok egy kicsit. Leplezni próbálom bár elég kizárt, hogy ne venné észre miután itt áll előttem és senki sincs a közelünkbe.
- Tudod én se vagyok egy könnyű eset. Elég akaratos tudok lenni ha kell valami. De veled ellentétbe mindig a szabályokon belül maradtam.- a kezemet nyújtottam és megfogtam az övét és úgy tettem ahogy mondta, kicsit behajlított térdekkel próbáltam talpon maradni - Vagy csak egy kicsit léptem rá a vonalra.
Ennél mondjuk inkább csak arra gondolok, hogy sörözgettem a haverokkal vagy később értem haza mit ahogy azt a szüleim akarták.
A korizás viszont így most egész jól megy. Megvan az egyensúlyom is így.
- Így máris könnyebb - mondom - De azért ne eressz el mert a végén megint pofára esek.
Válaszolok a kérdésére de azért közben picit próbálkozok azon, hogy ne teljesen Jonah tartására támaszkodva álljak meg a lábamon.
- Szerinted milyen esélyeink vannak? Hogy abba marad ez az egész boszorkány üldözés a mutánsok körül. - kérdezem bánatosan - Hónapok, évek? Vagy talán el is felejthetjük azt, hogy meglegyenek a hasonló élményeink mint amiket megálmodtunk maguknak?
Kicsit megszorítom a kezét Jonah-nak.
- Azt se kizárt, hogy ránk robbantják ezt a házat is és ugyan az lesz mint a plázánál volt.
Eleresztem a kezét Jonah-nak, nem csak a szorítást hanem teljesen. Mint egy pánik szerűen és magam előtt legyezve lóbálom őket.
- Áh bocs, kicsit magamba zuhantam csak. Ne is törődj azzal amit mondtam. Csak, hülyeségeket beszélek.

by **Tyranis** Hétf. 15 Júl. 2013, 11:10

Elvigyorodott Gail szavaira, szóval azért ő is szeretett a vonalon táncolni, még ha nem is annyira veszélyesen, meg túl rajta, mint Jonah, de azért a lány is lázadó volt. Legalább tényleg a legjobb személyt választotta ki magának, hogy valakivel beszéljen, a többiek úgyis unalmasak voltak és érdektelenek. De ez a lány, ő nem. Az egyetlen jó dolog azóta, hogy ott kellett hagynia a suliját, mert előjött a mutációja. Jonah a beszélgetés közben is fogta Gail kezét és saját maga hátrafelé korcsolyázott, hogy a lány megtalálja az egyensúlyt és rájöjjön, hogy mindez nem nehéz.
- Majd szólj, ha úgy érzel, hogy képes vagy talpon maradni – mondta.
De amíg ez nem történt meg, addig el sem fogja engedni, nehogy megint a földön kössön ki. A következő kérdésen elgondolkodott a hátrafelé haladás közben, ez igazán jó kérdés volt, amiből akár még diplomai értekezést is lehetett volna írni.
- Amerikában a pénz beszél és rá fognak jönni, hogy túlságosan sokba kerül az üldöztetése a mutánsoknak – mondtam. – És aztán láttuk a Cerebro-nál, hogy a világon máshol nem is igen vannak mutánsok, csak valahogy itt Amerikában. Rá fognak jönni az érdekeltek, hogy ez mennyire jó üzlet, hogy mennyi turista jönne el csak azért, hogy mutánst lásson. Meg aztán…
Megvonta a vállát.
- Az emberek nagy része alapból be sem veszi, amit rólunk tartanak. Még mindig imádják a szőke bombázót is – utalt Thorhalla-ra. – A népszerűsége mit sem vesztett azóta, hogy állítólag az állam ellensége, sőt talán csak nőtt azzal, hogy most nem látják folyamatosan a médiában. Tuti, hogy valaki lefizetett valakit, hogy fogadtassa el a törvényt. Mert éppen nyer ezzel, mindig így szokott lenni.
Felnevetett, ahogyan a felrobbantás részhez értek.
- Na, na! Én fogom felrobbantani a helyet, elfelejtetted? – kérdezte vidáman. – Kell ahhoz, hogy randizhassam a valkűrrel. Hamarosan vége, kizárt, hogy sokáig tartson, ez itt Amerika! Ha más nem, a közvélemény és az emberek lesznek, akik miatt kénytelenek eltörölni a törvényt.

by **Ammon Einarson** Szer. 17 Júl. 2013, 00:16

- Okés
Biccentek közben. Kezdek már hozzá szokni a korihoz is meg az egész csúszáshoz is. Lassacskán már menni fog egyedül is a dolog.
Elsőre nem tudok válaszolni arra amit mond, meg nem igazán tudok vitatkozni azzal ahogy magyarázza az állást. Van benne ráció is meg jogos érvelés is, meg minden. De akkor is nyomasztó ez az egész. Nem igazán tudok csak azért megbékélni ezzel az egésszel mert, "ilyenek az emberek". Ez még függetlenül Magnetotól meg a bandájától is ilyen lenne. Hiába nem lettek volna balhék vagy bármi hasonló. Akkor is gyűlölnének minket. Túl egyszerű és kézenfekvőek ezek a szimpla magyarázat, hogy félnek vagy nem ismernek vagy az, hogy lesz ez másképp csak rá kell jönnie a világnak a pénzhajhász oldalára a dolognak. Ez akkor is tiszta boszorkány üldözés van, és még tenni se tehetünk róla. Jó persze ott van az is, hogy nem mindenki ilyen de akkor is.
- Lehet, hogy nem mindenki ilyen. De akkor is, meg akarnak ölni minket csak azért mert létezünk. Ész érvek nélkül.
Ahogy felnevet meglepődök egy pillanatra majd észbe kapok. Egy pillanatra meg is feledkeztem az egész robbantós buliról. Pedig még meg is ígértem, hogy segítek.
- Óh, hát persze - kezdek bele irónikusan - a Valkűr. Hogy is felejthettem el. Ugye tudod, hogy be is kamuzhatnám a professzornak, hogy: Látomásom volt ahogy ott állsz a felrobbant iskola romjainál sikertől duzzadó mellkassal feszítve. Vagy valami ilyesmi.

by **Tyranis** Szer. 17 Júl. 2013, 11:44

Ő továbbra sem értett egyet azzal, amit Gail mondott, szerinte nem így volt, hiszen a mutánsok elleni és melletti tüntetésen annak idején az egyetemnél is elég sokan voltak jelen. És nem minden mutánssal volt baja az embereknek, csak a Magneto félékkel, meg aztán voltak, akiknek azokkal sem.
- Dehogy akarnak – mondta. – Néhány fejes talán, de az emberek többségének kell olyan hős, mint a két vikingünk és mi. Végtére is, ha nem lennének már nem lehetne minket utálni, mert már elpusztítottak volna mindent, akik a városra támadtak.
Persze a másik dolog is ott volt, hogy nem kell ezzel felvágni olyan közösségben, ahol kinézik őket és nem kell hivalkodni, hogy ilyen meg olyan jogokat akarnak. Had higgye mindenki azt, hogy egyszerű emberek és nem éri őket hátrányos megkülönböztetés. Persze saját magát ismerve mindez úgysem fog összejönni, mert soha sem tudja befogni a száját és mindig az ellenkezdőjét teszi annak, amit kell.
- De nem fogod megtenni, mert akkor véletlenül azt mondom, hogy belementél abba, hogy segítesz és te is ott voltál mellettem a romoknál – mondta. – Vagy ha nekilát kutakodni odabent – mutatott a fejére. – rájön, hogy semmilyen ilyesmiről nincs szó és megtudja a valóságot és azt, hogy mibe egyeztél bele.

by **Ammon Einarson** Kedd 06 Aug. 2013, 16:23

Egy kicsit nem tetszik amit mond de még mindig igaza van valahol. Bár nem tudom, hogy hányunkból lesz ilyen "hős a népnek". De lehet, hogy tévedek és egész jól fog ez menni a jövőben. Remélem mondjuk, hogy így lesz. Jó lenne, ha nem lenne ez a boszorkány üldözés utánnunk.
-Heee~ Szóval ilyen könnyen beköpnél a profnál? - kérdezek vissza némi rosszalló tekintettel - Nyugi csak egy ötlet volt. Bár még mindig nem tudom elhinni, hogy tényleg képes vagy valami nőért megcsinálni. Nem is biztos, hogy be tartja a szavát.
Bele is feledkezek abba, hogy kori van a lábamon és egész kényelmesen, könnyen állok már a jégen.
- Bár mi lehet a legrosszabb amit a Prof kiszabhat büntetést érte? Szobafogság talán, mert kétlem, hogy elküldene innen bárkit is.
Elmerengek egy kicsit magamban közben elengedem a kezét Jonah nak mert már jól meg tudok állni is és a lassú haladás is úgy fest, hogy menni fog gond nélkül.
- Szerinted tényleg bele turkálna a fejembe? Nem hiszem mondjuk de ki tudja? Még az is lehet, hogy szokott csekkolni minket mivel úgy se vesszük észre ha így van. - megvakarom a fejemet közben - Bár lehet, hogy csak paranoiás kezdek lenni.

by **Tyranis** Szer. 07 Aug. 2013, 11:21

- Bagoly mondja verében! – nevetett fel.
Gail kezdte, hogy mi lenne, ha beköpné a profnál, a srác csak kontrázott erre, semmi mást nem tett. Igaz nem ismerte eléggé a lányt, de nem hitte volna, hogy megtenné, ahogyan ő maga sem tette volna meg. Ő maga inkább az egészet magára vállalta volna, mert úgy nagyobb botrányt tud okozni és még jobban felhúzza a kopaszt. Ezt pedig semmi pénzért nem hagyta volna ki. De ezt soha sem vallotta volna be hangosan.
- A-a! – csóválta meg a fejét. – Nem „valami nőről” van itt szó. Hanem egy halhatatlan istennőről!
És mindez hatalmas különbség volt. Hány földi halandónak lesz akkora szerencséje, hogy egy istennővel menjen randizni és vigye ágyba? Nem hitte volna, hogy olyan soknak, ő lesz az első és ez történelmi ténynek lesz majd felfogható! Csak jusson el élve odáig. Jó kérdés volt, hogy a prof meddig menne el. Nem tudta, amikor Gail elengedte a kezét, akkor kissé odébb csúszott a jégen, hogy ne legyen útban a lánynak.
- Kifizetteti a károkat velünk – mondta. – Bár az egész újraépítés lényegében mellényzsebes dolog lenne apámnak. Az más kérdés, hogy tőle mit kapnék. A prof? Belenyúl a fejünkbe, hogy többé ilyet ne tegyünk? Nem tudom… azt a gyémántbőrűt is otthagyta a zsaruknak.
Megcsóvált a fejét, ő benne is felmerült mindez, így nem tartotta Gailt paranoiásnak emiatt. De tényleg nem tudta, hogy meddig menne el a kopasz.
- Akkor kezdjünk valami kisebbnél. Vicceljük meg a többieket, amilyen inkompetensek ehhez az iskolához és hozzánk…

//Előzmény: A Lincoln emlékmű, DC//

by **Serena Davidson** Pént. 13 Szept. 2013, 08:32

~ Magneto és Serena ~
//Előzmény: Lincoln emlékmű, DC//

Egy hét telt el és azóta is csak a szobámban volta Kormival és sírtam. Nem sikerült, pedig sikerülnie kellett volna. Nem tudtam, hogy mit rontottam el, aludni alig tudtam, mindig az a kép került a szemeim elé, hogy eltalálja a lézersugár és meghal. Nem azért borultam ki, mert a vérszerinti apám volt, hanem meghalt valaki, akit meg szerettem volna menteni, az én hibámból. Nem is tudom, hogy éppen milyen idő volt, vagy milyen napszak, amikor a telepatikus üzenetet megkaptam. Azt hittem, hogy a professzor lesz az, aki szeretett volna valamit, neki pedig nem mondhattam nemet. Letöröltem a könnyeimet és elindultam arra, amerre megkaptam a hívást. A főbejárathoz érkeztem, ahol nem a professzor fogadott, hanem egy idegen férfi, annyira nem is volt idegen, döbbenten és meglepetten néztem rá.
- Ho… hogyan? – kérdeztem remegő hangon. – Láttam… láttam önt meghalni. Ön beleállt a lézerbe… Nem… nem tudtam megmenteni…
Én nem is nagyon tudtam mást mondani, láttam meghalni, most pedig itt állt előttem életnagyságban. Úgy, mint akkor ott. Hirtelen sokkal jobban összezavarodtam, mint amikor megtudtam Wandaltól, hogy ő a testvérem. Mást nem is tudtam hirtelen mondani, csak bólintani, és ha elindult, akkor zavartan és értetlenül csatlakoztam hozzá. Pont mikor kezdtem elveszteni a hitem a csodákban lehet, hogy mégiscsak léteznek?

by **Danny Long** Vas. 15 Szept. 2013, 23:14

~Jonah és Jerome~
Az elmúlt pár nap elment arra, hogy kiheverjem a Washingtonban történteket, de most már nem érzem úgy magam, mintha minden pillanatban össze akarnék csuklani a fáradtságtól. Az a zuhanás sokat kivett belőlem. Azóta most először érzem úgy, hogy szívesen mozognék egy kicsit, így hát felöltözöm, kölcsönveszek egy korcsolyát az itteni készletből, és elindulok kifelé. Arra számítok, hogy egyedül leszek, de már messziről látom, hogy valaki van a jégen, és egy kicsit közelebb érve azt is meg tudom állapítani, hogy Jonah az. Nem mondhatnám, hogy nagyon fellelkesít a gondolat, hogy a sértéseit kelljen hallgatnom, de nem fogok csak miatta lemondani a korcsolyázásról. Nem fogok összeomlani egy pár rasszista megjegyzéstől. Így hát nem állok meg a jég széléig. Ott leülök, és átveszem a korcsolyát. Közben észreveszem, hogy Jonahnál ütő van, és egyedül kerget egy korongot. Sosem a hoki volt a kedvenc sportom, de amikor meglátok egy tartalék ütőt a jég mellett, felkapom, mielőtt bemennék, és odakiáltok Jonahnak.
- Nem gond, ha csatlakozom? Talán nagyobb kihívás, ha van ellenfeled.
Valami epés megjegyzésre számítok válaszul, de én azért megadom neki a lehetőséget az udvarias nyitással, hogy barátságosabb legyen. A remény hal meg utoljára...

by **Tyranis** Hétf. 16 Szept. 2013, 10:47

~ Jerome és Jonah ~
Jonah mint általában most is jéggé varázsolta a kúria előtti szökőkutat és annak a vizét. Telente, és amikor volt lehetőség, akkor gyakran járt hokizni, noha csak hobbiszinten űzte és nem sportolóként. Kicsit valahol mégis fájdalmas volt a korizás, emlékezett még arra, hogy ő tanította Gailt arra, hogy miként kell ezt tenni. Úgy volt, hogy együtt fogják felrobbantani a sulit azért, hogy Jonah elmehessen egy valkűrrel randizni a Zack-kel kötött fogadás keretében. De a lány már nem volt itt, pedig ő volt az egyetlen, akivel igazából még jó kapcsolatokat is ápolt. A többiek, meh! Még az új liba sem volt éppen az, akivel jól ellehetett volna szórakoznia, vagy bármit tenni.
A birtok 0lju

Éppen ezért lepődött meg azon, hogy a bronxi néger jött ki hozzá, hogy csatlakozzon.
- A feketék tudják egyáltalán, hogy miként kell jégre állni? Ah igaz, Afrika után elég időtök volt hozzászokni az Észak-Amerikai időjáráshoz.
Megállt a korcsolyázás közben és ránézett Jerome-ra.
- Jah, csatlakozhatsz, de nem foglak úgy tanítani, mint Gailt! – tette hozzá.
Elfordult néhány pillanatra, de végül csak visszanézett.
- Miért ment el minden szó nélkül? – kérdezte végül.

by **Danny Long** Kedd 17 Szept. 2013, 01:20

~Jonah és Jerome~
Jonah egy rasszista megjegyzéssel kezd, de ez az, amire számítottam.
- Azután, hogy ti fehérek mennyit bukdácsoltok a parkettán, nekünk is fel szabad merészkednünk a jégre. - vágok vissza kaján vigyorral. Ezzel rá is lépek, és megyek pár métert, hogy hozzászokjak, majd visszafordulok. A brooklyni haverokkal telente hokiztunk néha, úgyhogy nem teljesen idegen a jég, de nem ez az otthonom, az már biztos. Na meg régen is volt lehetőségem gyakorolni. Az alapokat azért tudom, hogy ne kelljen tanítani.
- Nem lesz rá szükség! - felelem, és felkészülök, hogy megindul felém, ám ekkor teljesen váratlan dolgot tesz. Érzelmes megnyilvánulást soha sem láttam még tőle, és ez nyilvánvalóan az volt. Persze, még nekem sem volt egyszerű, hogy Gail eltűnt, még ha én is ismertem legkevésbé, de azt nem gondoltam, hogy őt ennyire megviseli, hogy nekem, a bronxi "fekának" nyíljon meg így. Nem tudom, hogy mi volt köztük, de nyilván több, mint amennyit észrevettem. Tudom, hogy most valami megnyugtatót kéne mondanom, de ötletem sincs, hogy mit.
- Nem tudom. -felelem halkan. Ennyire futotta.

by **Tyranis** Kedd 17 Szept. 2013, 10:30

~ Jerome és Jonah ~
- Kell majd ásatni Chuck-kal egy nagyobb felületet – terelte el a szót az egészről. – A medencét még nem igen tudom jéggé változtatni, ez pedig túl kicsi a rendes játékhoz és a normális korcsolyázáshoz. Mondjuk egy sekély tavat, úgyis elég nagy hely van a birtokon egy ilyesminek. A pénzzel nem lehet gondja, de ha nagyon óbégat, akkor felajánlom, hogy kifizetem neki zsebpénzből a munkásokat…
Körbenézett miközben odacsúszott a felszereléséhez és kivett még egy ütőt, ha majd Jerome odafigyel rá, akkor odahajítja neki és megvárja, hogy a másik is bejöjjön az éppen fagyott szökőkútba. Ekkor fogja odalökni a korongot.
- Mutasd meg, hogy mit tudsz – mondta.
Ha Jerome úgy tesz, hogy megpróbálja mutatni, hogy mit tud Jonah nem vár sokáig, hanem pillanatokkal később már nagy lendülettel indul meg a társa felé, hogy cselekkel szedje el tőle a korongot, ha nem megy, akkor megszokott jéghokis módon, fellökéssel és hasonlókkal próbálkozik, még úgy is, hogy az ellenfele rendelkezik erősebb testfelépítéssel.

by **Danny Long** Kedd 24 Szept. 2013, 09:52

~Jonah és Jerome~
Jonah is észbe kap, és eltereli a témát, én pedig nem erőltetem tovább. Nem is tudom, mit mondhatnék. Majd ha akar beszélni erről, persze próbálom támogatni, ha erre van szüksége, de nem tudom, hogy miért tőlem várná ezt. Közben elővesz egy másik ütőt, és odadobja, miközben felmegyek a jégre. Odalöki nekem a korongot, én pedig felkészülök. Tudom, hogy jobb nálam, de nem fogom megkönnyíteni a dolgát. Megindulok előre, és a következő pillanatban már Jonah is száguld felém.Amikor elég közel érünk egymáshoz, megpróbálom jobbra elhúzni a korongot, és kikerülni őt, aztán meglátjuk, mire megyek vele. Biztosan többet van a jégen, mint én, már csak a képességéből adódóan is, így nem tudom, hogy milyen esélyeim vannak. De nem nagyon aggódom emiatt, ha nagyon beégnék, majd kosárban kérek visszavágót. Ha nekem jön, én sem finomkodom, kihasználom a fizikai fölényemet. Arra figyelek, hogy a képességemet ne használjam reflexszerűen, és ez is elvesz egy kis energiát. Ha majd Jonah elkezd játszani a jéggel, akkor én is lecsapok, de nem akarok én elkezdeni "csalni". Én kértem, hogy beszállhassak, igyekszem alkalmazkodni Jonah szabályaihoz.

by **Tyranis** Kedd 24 Szept. 2013, 12:59

~ Jerome és Jonah ~
Jonahban ugyan néhány pillanatra felmerült, hogy használja a képességeit Jerome-mal szemben, de végül elvetette a lehetőséget, pedig igazából vicces dolgok sülhettek volna ki belőle. Számára ez volt a sport, amit nagyon szeretett és gyakorolt egy ideje, így megmutatja, hogy csalás nélkül is képes legyőzni bárkit a jégen. A félig jégóriás kivételével talán, de abban kételkedett, hogy a szőke herceg valaha is látott volna efféle sportot. Ahogyan közeledett a másik felé, és Jerome is felé először csak ráijesztés szerűen tolta felé az ütőt a jégen, hogy lássa, hogy mit is tesz a másik. A fiú látta, hogy a másik jobbra húz és korongot is arra viszi, ahogyan ki akarja kerülni. Ez remekül jött neki, nem akart beleszállni, sem pedig fellökni, itt nem volt fal, ami felfogja őket, vagy pedig védőfelszerelés rajtuk, hogy veszélytelenebbé tegye a dolgot, így csak egy egyszerűbb kis trükköt próbált bevetni. Ahogyan Jerome odébb húzta a korongot, ő maga nem azt vette célba, hanem a néger fiú ütőjét és azt próbálta megütni úgy, hogy az érje el a korongot és sodorja ki a szökőkút széléhez, hogy arról pattanhasson visszafelé a nyílt jégre.
Ha sikerült megtennie mindezt és bejött, amit szeretett volna, akkor azonnal fordul a korong felé, hogy megszerezze. Ha nem és Jerome elment mellette, akkor oldalra kitett lábbal áll meg pillanatok alatt és fordul vissza, majd ered a társa után, hogy beérje.

by **Danny Long** Vas. 29 Szept. 2013, 12:52

~Jonah és Jerome~
Ahogy elindul a játék, egyre kisebb a kísértés, hogy a képességemet használjam. Érzem a szabályos játék adta kihívás örömét. Elhúzom Jonah mellett a korongot, de már itt bebizonyosodik, hogy a nagyobb rutinjával előnyben van velem szemben. Nem a korongot célozza, hanem az ütőmet találja el oldalról, így az enyémmel csapja ki előlem a pakkot. Az irányt váltva megindul kifelé, ő pedig rögtön utána iramodik. Amilyen gyorsan csak tudok, én is megfordulok, de addigra valószínűleg elég nagy előnyre tesz szert. Akárhogy is, nem hagyom szabadon futni. Mire odaérek hozzá, valószínűleg megszerzi a korongot, de nem hagyok neki helyet ahhoz, hogy kikerüljön. Figyelek az ütőjére, hogy ne tudja észrevétlenül elütni mellettem a korongot, és várom, hogy mit lép. Akkor akarom eltéríteni a pakkot, amikor már elindult, így nehezebben tudja majd visszaszerezni. Ha mégis sikerülne megkerülnie, akkor persze rögtön utána eredek. Eszembe jut, hogy az erőfölényemet kihasználva kompenzáljam, hogy nincs akkora rutinom, mint neki, de rögtön le is teszek róla. Nem az a cél, hogy valaki megsérüljön.

by **Tyranis** Hétf. 30 Szept. 2013, 08:50

~ Jerome és Jonah ~
A csele bejött, amit használni szándékozott, valóban sikerült megütnie Jerome ütőjét, aminek hála a korong odébb pattant. Ezt, ahogyan edzőpartnere is jól gondolta valóban igyekezett kihasználni, a rutinját és azt, hogy mennyire stabilan áll a jégen már ment is a korongért. Nem akkor próbálta csak megszerezni, amikor kellően közel ért hozzá, hanem már távolabbról, ami még biztos távolság volt nyújtotta ki az ütőjét messzire előre, hogy elérje a korongot. A szeme sarkából látta, hogy Jerome is próbálja utolérni, így egy másik trükkhöz folyamadott, amint megvolt a korong és a társa is a közelébe ért, akkor visszafelé rántotta a korongot, úgy, hogy az a levegőbe kerüljön és a másik ütője felett átpattanjon, majd a jégen csúszva Jerome lábai között a fiú háta mögé kerüljön. Eddigre egy oldalsó farolással Jonah megáll és rögtön tud indulni a korong után, míg Jerome-nak ezúttal egy teljes száznyolcvan fokos fordulatra lenne szüksége ahhoz, hogy utána tudjon indulni. Persze, ha csak szerencséje van, volt esélye annak, hogy a másik meglátja a cselt, amire készül és próbálja megakadályozni és még sikerrel is járhat benne.

by **Morsus** Szer. 02 Okt. 2013, 20:06

~ Magneto és Serena ~

Eric sétál tovább mindig bevárva Serenát. Inkább a tájat nézi csendesen.
- Az mind Xavier illúziója volt. Ez volt az alkunk. Mikor vissza adtad az életemet... Charles összerakta a képet és ajánlatot tett. Adjam fel az előző életemet cserébe...
A szavai megakadnak és picit bátortalanul Serenához fordul.
- A lányomért. Feláldoztam a gyermekkorodat, hogy egy háborút vívjak, amit Xavier könnyedén megnyert. Az egész értelmetlennek tűnik. Úgy döntöttem, hogy segítem a mutánsok jövőjét. Egy mutánsét. A legfontosabb jövőjét.
Mondta félve Eric.

by Ajánlott tartalom

A birtok

A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok

Re: A birtok