Éden
12 / 22 oldal • Megosztás
12 / 22 oldal • 1 ... 7 ... 11, 12, 13 ... 17 ... 22
Re: Éden
Meadow Kerr-Osborne – Vörös özvegy
SHIELD gyakornok, katonai hírszerző ügynök
Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~
Lilith szótlanul szállt be a liftbe, ott nem is reagált a többiekre, ahogyan Cass-t elnézte, ha tudott volna, akkor örült volna annak a ténynek, hogy nincsenek érzelmei, hiszen valószínűleg ő maga is ennyire ki lett volna kelve az egészet illetően. Mondjuk azt furcsállta, hogy Luna mennyire nem ad semmilyen érzelmi reakciót, ez pedig aggasztotta volna akkor, ha lettek volna érzelmei. Csöndben a lift falának dőlve várta, hogy leérjenek oda, ahova mentek. Amint megállt a lift, akkor veszekedés zaja volt hallható, Lucretia és Dracula között. Mindezt érdekesnek találta, főleg azt a tényt, hogy még mindig nem nyerte vissza az erejét a fővámpír. Ez talán jó jel lehetett abból a szempontból, hogy lehet, hogy tovább gyengült, vagy nem nyerte vissza az erejét. Érdekes volt, talán ha tovább hergelik, akkor talán rövid időre, de visszanyernék az irányítást. Volt egy olyan érzése, hogy a korábbi menekülési parancs sem tett jót neki. Elfintorodott, amikor a fiú odaszaladt hozzá a vérrel.
- Nincs szükségem rá – mondta az odasietőnek.
Úgy tűnt, hogy a többiek – a „felnőttek” – továbbra sem értették, hogy mi is volt a társaság gondja, legalább is annak a felének, akiknek gondja volt az egésszel. Nem lepődött meg azon, hogy a spiclinek kellett tologatnia a legyengült Dracula-t, az, hogy spicli már korábban is kiderült, de ez csak mégjobban megerősítette azt, amit meg kellett. Mivel más már megmondta, hogy mi is a bajuk, így továbbra is szótlanul állt, és majd csak akkor lép oda az asztalhoz, hogyha Luna is megtette, azonban, ha a védence marad, akkor ő sem mozdul.
~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Lilith szótlanul szállt be a liftbe, ott nem is reagált a többiekre, ahogyan Cass-t elnézte, ha tudott volna, akkor örült volna annak a ténynek, hogy nincsenek érzelmei, hiszen valószínűleg ő maga is ennyire ki lett volna kelve az egészet illetően. Mondjuk azt furcsállta, hogy Luna mennyire nem ad semmilyen érzelmi reakciót, ez pedig aggasztotta volna akkor, ha lettek volna érzelmei. Csöndben a lift falának dőlve várta, hogy leérjenek oda, ahova mentek. Amint megállt a lift, akkor veszekedés zaja volt hallható, Lucretia és Dracula között. Mindezt érdekesnek találta, főleg azt a tényt, hogy még mindig nem nyerte vissza az erejét a fővámpír. Ez talán jó jel lehetett abból a szempontból, hogy lehet, hogy tovább gyengült, vagy nem nyerte vissza az erejét. Érdekes volt, talán ha tovább hergelik, akkor talán rövid időre, de visszanyernék az irányítást. Volt egy olyan érzése, hogy a korábbi menekülési parancs sem tett jót neki. Elfintorodott, amikor a fiú odaszaladt hozzá a vérrel.
- Nincs szükségem rá – mondta az odasietőnek.
Úgy tűnt, hogy a többiek – a „felnőttek” – továbbra sem értették, hogy mi is volt a társaság gondja, legalább is annak a felének, akiknek gondja volt az egésszel. Nem lepődött meg azon, hogy a spiclinek kellett tologatnia a legyengült Dracula-t, az, hogy spicli már korábban is kiderült, de ez csak mégjobban megerősítette azt, amit meg kellett. Mivel más már megmondta, hogy mi is a bajuk, így továbbra is szótlanul állt, és majd csak akkor lép oda az asztalhoz, hogyha Luna is megtette, azonban, ha a védence marad, akkor ő sem mozdul.
- felszerelés/egyebek:
- template nélkül:
- ~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Lilith szótlanul szállt be a liftbe, ott nem is reagált a többiekre, ahogyan Cass-t elnézte, ha tudott volna, akkor örült volna annak a ténynek, hogy nincsenek érzelmei, hiszen valószínűleg ő maga is ennyire ki lett volna kelve az egészet illetően. Mondjuk azt furcsállta, hogy Luna mennyire nem ad semmilyen érzelmi reakciót, ez pedig aggasztotta volna akkor, ha lettek volna érzelmei. Csöndben a lift falának dőlve várta, hogy leérjenek oda, ahova mentek. Amint megállt a lift, akkor veszekedés zaja volt hallható, Lucretia és Dracula között. Mindezt érdekesnek találta, főleg azt a tényt, hogy még mindig nem nyerte vissza az erejét a fővámpír. Ez talán jó jel lehetett abból a szempontból, hogy lehet, hogy tovább gyengült, vagy nem nyerte vissza az erejét. Érdekes volt, talán ha tovább hergelik, akkor talán rövid időre, de visszanyernék az irányítást. Volt egy olyan érzése, hogy a korábbi menekülési parancs sem tett jót neki. Elfintorodott, amikor a fiú odaszaladt hozzá a vérrel.
- Nincs szükségem rá – mondta az odasietőnek.
Úgy tűnt, hogy a többiek – a „felnőttek” – továbbra sem értették, hogy mi is volt a társaság gondja, legalább is annak a felének, akiknek gondja volt az egésszel. Nem lepődött meg azon, hogy a spiclinek kellett tologatnia a legyengült Dracula-t, az, hogy spicli már korábban is kiderült, de ez csak mégjobban megerősítette azt, amit meg kellett. Mivel más már megmondta, hogy mi is a bajuk, így továbbra is szótlanul állt, és majd csak akkor lép oda az asztalhoz, hogyha Luna is megtette, azonban, ha a védence marad, akkor ő sem mozdul.
_________________
Reneszánsz: Meadow Kerr-Osborne, Árva / Mayko Outerbridge / Okoye Baku; X-diák: Brahe Elaine McKenzie
Ultimate/Újvilág: Meadow Kerr-Osborne, Halloween 2017: Moira Amelia Sheppard
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Éden
Tyra Rel Brahe - Törpilla
Örökkévaló/kree hibrid, szuperzseni, számítógépszintű logikával, SHIELD gyakornok
Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia és Syn Lora Black
~ Celeste, a Sosemérző ~
Celeste továbbra sem figyelt arra, amit a többiek mondtak, azonban az üvöltözés és marakodás őt magát is eléggé zavarta és ki is zökkent a számolásból. Mindezen az sem segített, hogy a leérkezés után tovább folytatódott a marakodás, ezúttal nem a csapat tagjai között – bár ennek a valószínűsége sem volt kizárható az előzőek után – hanem ezúttal Lucretia és Dracula között. nem kerülte el a lány figyelmét, hogy a férfi még mindig tolószékben van, azaz közel sem nyerte vissza az erejét, akkor pedig logikus volt, hogyha gond van, akkor mindennél jobban meg kell erőltetnie magát, hogy visszafogja a társaságot. Talán ez lett volna a legjobb időpont arra, hogy megpróbáljanak kitörni, hogy visszakapják a saját maguk felett az irányítást és végre tehetné azt, aminek értelme is van. Amikor Dracula rákérdezett arra, hogy az igazságot akarják-e hallani, akkor igyekezett az előzőek fényében a lehető legpontosabban megbecsülni, kiszámolni a valószínűségét annak, hogy mekkora esélyes lesz annak, hogy tényleg az igazat mondják majd.
Mivel emlékeik nem voltak és nem fértek hozzá az internethez, ami állítólag még létezett miközben az emberiség elesett, így meggyőződni nem tudtak majd az állítások igazáról. Az egyetlen módja az lett volna a bizalom visszaszerzésének, hogyha elengedi őket Dracula és az emlékeket is visszakapják. Itt azonban felmerült egy újabb kérdés és pont, mi van ha módosított emlékeket kapnak? Mindazonáltal őt magát logikus magyarázattal és érvekkel meglehetett volna győzni.
Az ő esetében itt jött a legjobb kérdés, az eddigi folyamatos ellentmondások fényében tudnak-e logikusan érvelni a számára, vagy sem.
~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Celeste továbbra sem figyelt arra, amit a többiek mondtak, azonban az üvöltözés és marakodás őt magát is eléggé zavarta és ki is zökkent a számolásból. Mindezen az sem segített, hogy a leérkezés után tovább folytatódott a marakodás, ezúttal nem a csapat tagjai között – bár ennek a valószínűsége sem volt kizárható az előzőek után – hanem ezúttal Lucretia és Dracula között. nem kerülte el a lány figyelmét, hogy a férfi még mindig tolószékben van, azaz közel sem nyerte vissza az erejét, akkor pedig logikus volt, hogyha gond van, akkor mindennél jobban meg kell erőltetnie magát, hogy visszafogja a társaságot. Talán ez lett volna a legjobb időpont arra, hogy megpróbáljanak kitörni, hogy visszakapják a saját maguk felett az irányítást és végre tehetné azt, aminek értelme is van. Amikor Dracula rákérdezett arra, hogy az igazságot akarják-e hallani, akkor igyekezett az előzőek fényében a lehető legpontosabban megbecsülni, kiszámolni a valószínűségét annak, hogy mekkora esélyes lesz annak, hogy tényleg az igazat mondják majd.
Mivel emlékeik nem voltak és nem fértek hozzá az internethez, ami állítólag még létezett miközben az emberiség elesett, így meggyőződni nem tudtak majd az állítások igazáról. Az egyetlen módja az lett volna a bizalom visszaszerzésének, hogyha elengedi őket Dracula és az emlékeket is visszakapják. Itt azonban felmerült egy újabb kérdés és pont, mi van ha módosított emlékeket kapnak? Mindazonáltal őt magát logikus magyarázattal és érvekkel meglehetett volna győzni.
Az ő esetében itt jött a legjobb kérdés, az eddigi folyamatos ellentmondások fényében tudnak-e logikusan érvelni a számára, vagy sem.
- felszerelés/egyebek:
- template nélkül:
- ~ Celeste, a Sosemérző ~~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Celeste továbbra sem figyelt arra, amit a többiek mondtak, azonban az üvöltözés és marakodás őt magát is eléggé zavarta és ki is zökkent a számolásból. Mindezen az sem segített, hogy a leérkezés után tovább folytatódott a marakodás, ezúttal nem a csapat tagjai között – bár ennek a valószínűsége sem volt kizárható az előzőek után – hanem ezúttal Lucretia és Dracula között. nem kerülte el a lány figyelmét, hogy a férfi még mindig tolószékben van, azaz közel sem nyerte vissza az erejét, akkor pedig logikus volt, hogyha gond van, akkor mindennél jobban meg kell erőltetnie magát, hogy visszafogja a társaságot. Talán ez lett volna a legjobb időpont arra, hogy megpróbáljanak kitörni, hogy visszakapják a saját maguk felett az irányítást és végre tehetné azt, aminek értelme is van. Amikor Dracula rákérdezett arra, hogy az igazságot akarják-e hallani, akkor igyekezett az előzőek fényében a lehető legpontosabban megbecsülni, kiszámolni a valószínűségét annak, hogy mekkora esélyes lesz annak, hogy tényleg az igazat mondják majd.
Mivel emlékeik nem voltak és nem fértek hozzá az internethez, ami állítólag még létezett miközben az emberiség elesett, így meggyőződni nem tudtak majd az állítások igazáról. Az egyetlen módja az lett volna a bizalom visszaszerzésének, hogyha elengedi őket Dracula és az emlékeket is visszakapják. Itt azonban felmerült egy újabb kérdés és pont, mi van ha módosított emlékeket kapnak? Mindazonáltal őt magát logikus magyarázattal és érvekkel meglehetett volna győzni.
Az ő esetében itt jött a legjobb kérdés, az eddigi folyamatos ellentmondások fényében tudnak-e logikusan érvelni a számára, vagy sem.
_________________
Reneszánsz: Tyranis; Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Éden
Damien
Nincs mit mondanom, se gondolnom, ezen a bandán már túltettem magam. Egy kicsit se érdekel egyikük pofázása se, főleg nem Cass egetverő nyafogása. Mindössze Jubit sajnálom egy kicsit, teljesen feleslegesen próbál értelmet beszélni ezeknek a csótányoknak a fejébe. Szó szerint felesleges minden próbálkozás, sose fognak változni. De ha a Mester meghallotta a kérésemet, és eleget is tesz neki, akkor nem is lesz velük gondom. Ha kitesz a csapatból, akkor felőlem utánna pofázhatnak, bőghetnek, vagy akár meg is ölhetik magukat, nem fog érdekelni.
A Mester nem küld választ, de nem is aggódom. Ésszerűen leírtam a helyzetet, és ha más nem, Ő biztosan meglátja a szavaimban az igazságot. Nem véletlenül engem választott ki informátorának, értékes vagyok valamilyen módon. Az értéket pedig ki kell venni a szemétből, vagy elrohad. Ezt a Mester is biztosan így gondolja.
A lift leérkezése után rögtön meglátom a Mestert, amint épp Lucretiával beszél; a téma nem épp kellemes. Még mindig nem értem teljesen ezt a robotos, elpusztult világos dolgot, de az biztos, hogy az Édent nem látnám a fentihez hasonló állapotban, ahogy egy robot által se szeretnék elpatkolni.
A Mester, szavaiból ítélve, el akarja árulni a teljes igazságot, amire mondjuk én is kíváncsi vagyok. Az mondjuk jobban meglep, hogy a Mester engem kér meg, hogy toljam oda az asztalhoz. Nem parancs, pusztán kérés, ami semmi ahhoz képest, hogy halhatatlanná tett. Sőt, még valami megbecsülés félét is érzek a kérésben; közel akar tudni magához, azt hiszem.
Minden hezitálás nélkül eleget teszek a kérésének, és ha az asztalnál nem kér mást, mellette is maradok.
_________________
Re: Éden
Malik
A bestiának nincs mit mondania, főleg mert a gondolatai felét a falka többi tagja ki is mondja. Legalább is Cass szavai tükrözik Malik gondolatait a gyenge Alfa talpát nyaldosó emberkorcsokról. Szobanövény, ezen Malik is elmosolyodik, bár szerinte ez nem csak a Jubi nevűre vonatkozik.
A liftben Malik csendben marad, de amint leérve meglátja az Alfát, elvigyorodik.
- Szánalmas. - morogja halkan a székben ülő Drakula láttán. Egy jó vezér nem mutatja magát gyengének a falkája előtt, így az Alfa csak jobban bizonygatja az alkalmatlanságát. Valóban szánalmas.
- Kis...öleb. - vigyorogja Damien felé, aki kiskutya módjára tolja oda az Alfát az asztalhoz. És még Malik az állat, mi? A bestia biztosan nem menne le kutyába ennek a roncsnak a kedvéért, az már biztos.
Az asztalnál Malik csak hallgat, bár az igazság-dolog nem igazán érdekli. Csak a vadászat, semmi más, így ha az Alfa belekezd, Malik mindössze a falka ellenségei részre fog figyelni. A többi számára felesleges, hiszen ez a lerombolt világ is csak egy újabb vadászmező.
_________________
"We spending our whole lifes holding back.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Ványa- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 108
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Mar. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate, Little SW
Re: Éden
Morgana, az Árny Szülöttje
Jubira pillantok, majd Cainre nézek, hogy próbálkozik legalább, hogy mosolyogjon.
-Igazad van Cain, valóban nem értem és nem is vagyok katona, de ha… - felemelem sápadt kezemet - …ezen állapot már így marad, akkor… -magamra mutatok - …akkor eme szörnyeteg úgy fog élni, hogy újra építhesse az egyetlen értéket, amit anélkül is ért, hogy katonának kéne lennie: Család… - majd végig nézek a többieken, majd bele Cain szemébe - …amihez nem kell vérkötelék, és azt hiszem, ezt egy Katona is tökéletes megérti, hiszen ott a bajtársai a családja… - kérdőn nézek a csapat harcosaira - …vagy tévedek? - ezután, hogy megérkezik a lift, kipillantok a kinti veszekedés hangjaira felfigyelve, aztán megindulok kifelé elvéve egy kulacsot a fiútól.
-Köszi öcsi… - ezzel ki is nyitom, a kulacsot, majd belekortyolok, figyelve az eseményeket egy kicsit.
-Az igazság egy eléggé relatív dolog… Mester… - jegyzem meg a szavaira, miközben figyelem a kis jelenetet, ahogy Daminak jelez, hogy tolja, Jubi helyett. Hát igen, ennél több bizonyíték sem, kell, hogy igazam volt.
-Jó kutya… - jegyzem meg, ahogy megindul Atyánk kis seggnyalója, ezután a többiekre pillantok akik közül lényegében senki nem modul egyenlőre, mármint ami a harcos részt illeti. Részemről megindulok az asztal felé, majd ott a Mesterrel szembeni székre támaszkodva állok meg. Érezheti, hogy az utóbbi időszak után azzal a lendülettel vágnám hozzá, az asztallal együtt, de van mégis valami ami megállít ebben, és nem a tiltása… de nem is az, hogy félnék az erejétől vagy a következményektől. Inkább egy halvány naiv remény, hogy fényderül az igazság egy olyan kis szeletére, ami fedi a valóságot is.
-Mester, nem tiszteletlenségből, de kérem, ne húzzuk az időt formaságokkal. Eddig volt ideje eme játékokra, hogy olyanra próbáljon formálni minket, amilyennek Ön szeretne minket látni, de most úgy fest az idő nem kedvez ennek. Így kérem mondjon el mindent a helyzetről és rólunk. – nem ülök le, csak ott állok kezemben a kulaccsal, amit meghúzok ismét, míg várakozok.
Jubira pillantok, majd Cainre nézek, hogy próbálkozik legalább, hogy mosolyogjon.
-Igazad van Cain, valóban nem értem és nem is vagyok katona, de ha… - felemelem sápadt kezemet - …ezen állapot már így marad, akkor… -magamra mutatok - …akkor eme szörnyeteg úgy fog élni, hogy újra építhesse az egyetlen értéket, amit anélkül is ért, hogy katonának kéne lennie: Család… - majd végig nézek a többieken, majd bele Cain szemébe - …amihez nem kell vérkötelék, és azt hiszem, ezt egy Katona is tökéletes megérti, hiszen ott a bajtársai a családja… - kérdőn nézek a csapat harcosaira - …vagy tévedek? - ezután, hogy megérkezik a lift, kipillantok a kinti veszekedés hangjaira felfigyelve, aztán megindulok kifelé elvéve egy kulacsot a fiútól.
-Köszi öcsi… - ezzel ki is nyitom, a kulacsot, majd belekortyolok, figyelve az eseményeket egy kicsit.
-Az igazság egy eléggé relatív dolog… Mester… - jegyzem meg a szavaira, miközben figyelem a kis jelenetet, ahogy Daminak jelez, hogy tolja, Jubi helyett. Hát igen, ennél több bizonyíték sem, kell, hogy igazam volt.
-Jó kutya… - jegyzem meg, ahogy megindul Atyánk kis seggnyalója, ezután a többiekre pillantok akik közül lényegében senki nem modul egyenlőre, mármint ami a harcos részt illeti. Részemről megindulok az asztal felé, majd ott a Mesterrel szembeni székre támaszkodva állok meg. Érezheti, hogy az utóbbi időszak után azzal a lendülettel vágnám hozzá, az asztallal együtt, de van mégis valami ami megállít ebben, és nem a tiltása… de nem is az, hogy félnék az erejétől vagy a következményektől. Inkább egy halvány naiv remény, hogy fényderül az igazság egy olyan kis szeletére, ami fedi a valóságot is.
-Mester, nem tiszteletlenségből, de kérem, ne húzzuk az időt formaságokkal. Eddig volt ideje eme játékokra, hogy olyanra próbáljon formálni minket, amilyennek Ön szeretne minket látni, de most úgy fest az idő nem kedvez ennek. Így kérem mondjon el mindent a helyzetről és rólunk. – nem ülök le, csak ott állok kezemben a kulaccsal, amit meghúzok ismét, míg várakozok.
- Ruházat:
_________________
"Nincs múltad... a jelened kilátástalan, de jövőd még lehet"
Reneszansz: Alena (Shadow)
NJK: Marli
X-Diák: Liam V. Blacksong
VH: Shywa
lil SW: Heiwanna Miin Klodov
lil SW: Riku Blackclaw (Chu Raioni)
lil SW: Nyu (kép+adatlap)
˜Hááááát... nincs más hátra, mint előre.... Kalandor... ˜
Shadow- 9. szint - 20 kredit
- Hozzászólások száma : 788
Hozzászólások régi : 950
Korábbi szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Aktuális szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Reputation : 64
Join date : 2011. Aug. 19.
Tartózkodási hely : Pokol
Karakteradatok
Főkarakter: Amara
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: Éden
>> Luna, az Éji Angyal /Sakura/
>> Játékos társak: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
>>
- Felszerelés/egyéb:
- szürke póló, farmer, edzőcipő, vékony kapucnis pulcsi
A lift leért velünk, némi veszekedés szerűségre nyílt ki az ajtaja is. A mester volt ott meg a nő. Furcsa volt a vitát látni de a figyelmem átirányul a srácra aki odajön hozzánk rögtön vért kínálgatva. Én csak elléptem és megráztam a fejemet, hogy nem kell. Nem történt semmi sem odafent és a többiek előtt nem is szeretnék nagyon hozzányúlni sem. Ellenben másokkal.
A szerint amit mondanak pedig most megkapjuk az igazságot, a tényleges helyzetet. Bármi legyen is az legutoljára mikor a Mester jelenlétében voltunk nem volt kellemes vége, a tolószékéből ítélve pedig semmivel sincsen jobban ami még aggasztó is. A többiek kommentelik ahogy az a pszihó nő megvan kérve, hogy tolja a tolókocsit persze, mintha annyival jobbak lennének. Semmivel pedig. Persze nem fogják észrevenni. A magyarázathoz viszont kis séta kell az asztalokhoz, ide is tolja a pszihó én meg pár lépéssel utánuk mentem is. Az asztalnál nem ülök le, nem szeretnék se meg nem is kellene talán, csak végül megálltam az asztal átellenes oldalánál mint a Mester van és hallgattam, hogy akkor most mit is fog elmondani, vagy mit fognak elmondani. Nem érzem magamban azt, hogy nagyon közel szeretnék menni hozzá, ezért is álltam meg a másik oldalán az asztalnak.
Csak remélem, hogy most nem fog ugyan az lenni mint mikor először láttuk személyesen. Nem tudom mire számíthatnék. Mindenki kételkedik mindenben már most mielőtt még bármit is mondott volna a Mester, persze ez megy az eleje óta is. Remélem, hogy most nem lesz balhé...Mindig csinálnak valami balhét, de remélem, hogy most nem.
_________________
REN: Hjuchia Sakura, Ammon, Chars Westwal
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
Ammon Einarson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1381
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 3
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Litttle SW, VH, AoA, Outsiders, Ultimate
Re: Éden
12:25.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
A termet lassan elhagyja mindenki, köztük Jubilee és Lucretia is, míg Damien az asztalhoz tolja a Mestert, aki szigorú tekintettel méri végig a Gyermekeket. Türelmesen kivárja, hogy mindenki befejezze a mondandóját, majd belekezd.
– Élénken remélem, hogy ennyi dühöngés és ordibálás után végre kiadtátok magatokból minden haragotokat és csalódottságotokat, mert innentől kezdve vagy mind összefogunk a családunkért, vagy mind elbukunk. Jubilee csak azt tette, amit parancsoltam neki, ahogy mindenki más, szóval ha bárkivel gondotok van, velem van gondotok. Gyűlölöm, ha a gyermekeim egymásnak esnek, ne kelljen ezt látnom. Az egymás irányába érzett agresszív vágyaitokat használjátok inkább az ellenségeink ellen. Lillith, te pedig ezt mind megiszod, MOST.
Ezzel Drakula egy nagy tasak vért dob Lillith kezébe, aki az egyértelmű parancsnak nem tud ellentmondani, meg kell innia a vért.
– Ostoba kölykök! Elég az engedetlenségből és önkínzásból! Fel sem fogjátok, milyen kivételezett helyzetben vagytok! Legalább te, Morgana, megérted, hogy nem húzhatjuk az időt. Ezt értékelem.
Ekkor érezhetően megremeg a terem és feltehetőleg teljes Éden… Drakula aggódó arckifejezéssel pillant fel.
– Bíznunk kell az odafent harcoló testvéreitekben, de hogy végre nektek is hasznotokat vegyük, legyen: egy-egy kérdésre van időnk. Hallgatlak hát titeket.
Ezzel a Mester türelmetlenül végignéz a Gyermekeken, várva a kérdéseket.
(A következőkben minden karakter EGYETLEN kérdést tehet fel a Mesternek, és nem lehet egy kérdésen belül többet megfogalmazni. Minden körben csak egy karakterrel írjatok, aztán én válaszolok, aztán jöhet a következő karakter, és így tovább. Ezzel elkerüljük, hogy felhalmozódjanak a kérdések, illetve hogy valakik ugyanazokat kérdezzék. A karakterek sorrendjét rátok bízom, aki előbb ír, annak előbb válaszolok. Ha előállna az a valószínűtlen eset, hogy pont egyszerre írtok ketten is, akkor természetesen válaszolok mindkét karakternek, nem kell semmit sem törölnötök.)
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
A termet lassan elhagyja mindenki, köztük Jubilee és Lucretia is, míg Damien az asztalhoz tolja a Mestert, aki szigorú tekintettel méri végig a Gyermekeket. Türelmesen kivárja, hogy mindenki befejezze a mondandóját, majd belekezd.
– Élénken remélem, hogy ennyi dühöngés és ordibálás után végre kiadtátok magatokból minden haragotokat és csalódottságotokat, mert innentől kezdve vagy mind összefogunk a családunkért, vagy mind elbukunk. Jubilee csak azt tette, amit parancsoltam neki, ahogy mindenki más, szóval ha bárkivel gondotok van, velem van gondotok. Gyűlölöm, ha a gyermekeim egymásnak esnek, ne kelljen ezt látnom. Az egymás irányába érzett agresszív vágyaitokat használjátok inkább az ellenségeink ellen. Lillith, te pedig ezt mind megiszod, MOST.
Ezzel Drakula egy nagy tasak vért dob Lillith kezébe, aki az egyértelmű parancsnak nem tud ellentmondani, meg kell innia a vért.
– Ostoba kölykök! Elég az engedetlenségből és önkínzásból! Fel sem fogjátok, milyen kivételezett helyzetben vagytok! Legalább te, Morgana, megérted, hogy nem húzhatjuk az időt. Ezt értékelem.
Ekkor érezhetően megremeg a terem és feltehetőleg teljes Éden… Drakula aggódó arckifejezéssel pillant fel.
– Bíznunk kell az odafent harcoló testvéreitekben, de hogy végre nektek is hasznotokat vegyük, legyen: egy-egy kérdésre van időnk. Hallgatlak hát titeket.
Ezzel a Mester türelmetlenül végignéz a Gyermekeken, várva a kérdéseket.
(A következőkben minden karakter EGYETLEN kérdést tehet fel a Mesternek, és nem lehet egy kérdésen belül többet megfogalmazni. Minden körben csak egy karakterrel írjatok, aztán én válaszolok, aztán jöhet a következő karakter, és így tovább. Ezzel elkerüljük, hogy felhalmozódjanak a kérdések, illetve hogy valakik ugyanazokat kérdezzék. A karakterek sorrendjét rátok bízom, aki előbb ír, annak előbb válaszolok. Ha előállna az a valószínűtlen eset, hogy pont egyszerre írtok ketten is, akkor természetesen válaszolok mindkét karakternek, nem kell semmit sem törölnötök.)
Ultimate Guru- Moderátor
- Hozzászólások száma : 4515
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 40
Tartózkodási hely : Budapest
Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Ultimate / Újvilág
Re: Éden
Stephanie Lyesmith - Tűzvirág
Különítmény tag; Hawkeye, not Hawkguy, SHIELD ügynök
Játékostárs(ak) neve: Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~
Naná reakció semmi sem, már kezdtem megszokni, hogy mindenki gyáva féregként viselkedik én önálló gondolata sincs. Gúnyosan nevettem fel annak a féregnek a szavain. Persze, csakis, örömmel! Nem! És még mindig nem fogta fel, hogy csődöt mondott. Hogy innen senki sem fogja őt szolgálni azt a véglényt kivéve, aki most tologatja a tolószékét. Kellene a halálnak ez a kivételezés, inkább engedjen el minket végre. Láthatóan mindenkinek elege volt belőle, mert senki sem ment oda az asztalhoz. De ez a fazon még ahhoz is túl h*lye, hogy beismerje, hogy mikor vesztett.
- Jobban járt volna egy adag olyan személlyel, aki örömmel lenne vámpír, bizonyosan százával, ezrével talált volna ilyeneket, maga a mazochista, nem mi – vontam meg a vállamat gúnyosan.
Elégedetten, gúnyos mosollyal pillantottam a plafon felé, amikor megremegett az egész hely. Örömmel töltött el, hogy nekem köszönhetően akadtak erre a helyre, ha pedig szerencsém van, akkor még teljesen ki is fogják purgálni, mindenkit elpusztítva. Csak reméltem, hogy addig még „élhetek”, hogy mindezt lássam. A legszebb öröm lenne, ha az összest égve látnám. Az egészet külön tetézné, ha a főféreg látná, hogy az álma összedől.
- Ó, igen! Bízom benne, hogy elbuknak – mosolyodtam el kegyetlenül.
Feltehetünk egy-egy kérdést. Minek is? Úgyis hazudni fog, vagy egyszerűen közli, hogy nem válaszol minderre. Senki sem kezd? Jó, akkor én, csak hogy lássa mennyire érdekel ez a hely vagy a többi alantas féreg, akiket testvéreinek nevez. Közelebb sétáltam az asztalhoz, majd mindkét tenyeremmel rátámaszkodtam.
- Hol van Clint?! – kérdeztem tagoltan szavanként.
Hát ennyire, semennyire… szépen tagoltan kérdeztem, hátha ezzel megérti a kérdést, bár nem, még ennyit sem néztem ki belőle.
~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Naná reakció semmi sem, már kezdtem megszokni, hogy mindenki gyáva féregként viselkedik én önálló gondolata sincs. Gúnyosan nevettem fel annak a féregnek a szavain. Persze, csakis, örömmel! Nem! És még mindig nem fogta fel, hogy csődöt mondott. Hogy innen senki sem fogja őt szolgálni azt a véglényt kivéve, aki most tologatja a tolószékét. Kellene a halálnak ez a kivételezés, inkább engedjen el minket végre. Láthatóan mindenkinek elege volt belőle, mert senki sem ment oda az asztalhoz. De ez a fazon még ahhoz is túl h*lye, hogy beismerje, hogy mikor vesztett.
- Jobban járt volna egy adag olyan személlyel, aki örömmel lenne vámpír, bizonyosan százával, ezrével talált volna ilyeneket, maga a mazochista, nem mi – vontam meg a vállamat gúnyosan.
Elégedetten, gúnyos mosollyal pillantottam a plafon felé, amikor megremegett az egész hely. Örömmel töltött el, hogy nekem köszönhetően akadtak erre a helyre, ha pedig szerencsém van, akkor még teljesen ki is fogják purgálni, mindenkit elpusztítva. Csak reméltem, hogy addig még „élhetek”, hogy mindezt lássam. A legszebb öröm lenne, ha az összest égve látnám. Az egészet külön tetézné, ha a főféreg látná, hogy az álma összedől.
- Ó, igen! Bízom benne, hogy elbuknak – mosolyodtam el kegyetlenül.
Feltehetünk egy-egy kérdést. Minek is? Úgyis hazudni fog, vagy egyszerűen közli, hogy nem válaszol minderre. Senki sem kezd? Jó, akkor én, csak hogy lássa mennyire érdekel ez a hely vagy a többi alantas féreg, akiket testvéreinek nevez. Közelebb sétáltam az asztalhoz, majd mindkét tenyeremmel rátámaszkodtam.
- Hol van Clint?! – kérdeztem tagoltan szavanként.
Hát ennyire, semennyire… szépen tagoltan kérdeztem, hátha ezzel megérti a kérdést, bár nem, még ennyit sem néztem ki belőle.
- felszerelés/egyebek:
- template nélkül:
- ~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Naná reakció semmi sem, már kezdtem megszokni, hogy mindenki gyáva féregként viselkedik én önálló gondolata sincs. Gúnyosan nevettem fel annak a féregnek a szavain. Persze, csakis, örömmel! Nem! És még mindig nem fogta fel, hogy csődöt mondott. Hogy innen senki sem fogja őt szolgálni azt a véglényt kivéve, aki most tologatja a tolószékét. Kellene a halálnak ez a kivételezés, inkább engedjen el minket végre. Láthatóan mindenkinek elege volt belőle, mert senki sem ment oda az asztalhoz. De ez a fazon még ahhoz is túl h*lye, hogy beismerje, hogy mikor vesztett.
- Jobban járt volna egy adag olyan személlyel, aki örömmel lenne vámpír, bizonyosan százával, ezrével talált volna ilyeneket, maga a mazochista, nem mi – vontam meg a vállamat gúnyosan.
Elégedetten, gúnyos mosollyal pillantottam a plafon felé, amikor megremegett az egész hely. Örömmel töltött el, hogy nekem köszönhetően akadtak erre a helyre, ha pedig szerencsém van, akkor még teljesen ki is fogják purgálni, mindenkit elpusztítva. Csak reméltem, hogy addig még „élhetek”, hogy mindezt lássam. A legszebb öröm lenne, ha az összest égve látnám. Az egészet külön tetézné, ha a főféreg látná, hogy az álma összedől.
- Ó, igen! Bízom benne, hogy elbuknak – mosolyodtam el kegyetlenül.
Feltehetünk egy-egy kérdést. Minek is? Úgyis hazudni fog, vagy egyszerűen közli, hogy nem válaszol minderre. Senki sem kezd? Jó, akkor én, csak hogy lássa mennyire érdekel ez a hely vagy a többi alantas féreg, akiket testvéreinek nevez. Közelebb sétáltam az asztalhoz, majd mindkét tenyeremmel rátámaszkodtam.
- Hol van Clint?! – kérdeztem tagoltan szavanként.
Hát ennyire, semennyire… szépen tagoltan kérdeztem, hátha ezzel megérti a kérdést, bár nem, még ennyit sem néztem ki belőle.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Éden
12:26.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakulát láthatóan nem lepi meg Cassandra kérdése, mégis mintha dühítené. Pár másodpercig farkasszemet néz „leányával”, és nem kell hozzá telepátia, hogy bárki kiolvassa a tekintetéből, amint azon gondolkodik, válaszoljon-e egyáltalán.
De végül megteszi – sőt, megnyitja az elméjét Cassandra előtt, csak épp annyira, hogy lássa, a Mester igazat mond. Mást nem tud kiolvasni belőle, és nem is tehet semmi egyebet telepátiájával odabent, de ezt világosan kiolvashatja.
– Amikor jöttek ezek az úgynevezett „hősök”, ennek a Különítménynek a tagjai, melyhez egykor ti is tartoztatok… Erre már magatoktól is rájöttetek… Ott volt köztük a nagy Egyesült Államok nemzeti hőse a pajzsával, a páncélos milliárdos, sőt még egy valódi isten is a vihar erejével… Minden figyelmemet rájuk fordítottam, őket akartam eltávolítani vagy magam mellé állítani, és ez sikerült is… azonban az íjásszal nem foglalkoztam. Egy egyszerű ember íjjal és nyilakkal? Hah… Nevetséges. A legkevésbé sem tartottam fenyegetésnek.
Ekkor ökölbe szorul Drakula keze és még egy ér is lüktetni kezd a homlokán.
– Azt hittem, mindet legyőztük, majd hirtelen… olyan fájdalmat éreztem, amilyet évszázadok óta nem. Az a nyomorult íjász… egyenesen a gerincem közepébe lőtt egy folyékony adamantiumot tartalmazó minibombával felszerelt nyílvesszőt!
A Mester akkorát csap az asztalra, hogy az azonnal kettétörik.
– Sunyi módon, távolról, aljas támadást indított ellenem, ELLENEM, és azóta… A sérülésem nem gyógyul, az adamantium pedig azonnal megszilárdult a gerincemben, összeforrva vele, így eltávolítani sem lehet… AZ ÍJÁSZ NYOMORÉKKÁ TETT! Ez… bizonyára mérhetetlen elégedettséggel tölt most el, leányom. A gyermekeim persze azonnal elkapták, én pedig úgy döntöttem, életben hagyom, hogy nagyon-nagyon hosszú ideig kínozhassam. Ha már a halálán van, meggyógyítottam, majd újra kínozni kezdem, majd újra visszahozom a legfejlettebb eszközeinkkel, hogy aztán kezdhessem elölről… Rendkívüli elégtétel ez nekem. Odalent van, a személyes tróntermem melletti, csakis neki berendezett kínzókamrában. És ott is marad, amíg én élek… ám hogy addig mennyi kínzáson esik még át, nos… az akár a te hozzáállásodtól is függhet.
Erre Drakula elmosolyodik, majd várja a következő kérdést.
(Igen, tudom, hogy Stephanie szívesen reagálna, de előbb jöjjön mindenki kérdése, aztán haladunk tovább a megszokott módon, és jöhet újra Stephanie!)
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakulát láthatóan nem lepi meg Cassandra kérdése, mégis mintha dühítené. Pár másodpercig farkasszemet néz „leányával”, és nem kell hozzá telepátia, hogy bárki kiolvassa a tekintetéből, amint azon gondolkodik, válaszoljon-e egyáltalán.
De végül megteszi – sőt, megnyitja az elméjét Cassandra előtt, csak épp annyira, hogy lássa, a Mester igazat mond. Mást nem tud kiolvasni belőle, és nem is tehet semmi egyebet telepátiájával odabent, de ezt világosan kiolvashatja.
– Amikor jöttek ezek az úgynevezett „hősök”, ennek a Különítménynek a tagjai, melyhez egykor ti is tartoztatok… Erre már magatoktól is rájöttetek… Ott volt köztük a nagy Egyesült Államok nemzeti hőse a pajzsával, a páncélos milliárdos, sőt még egy valódi isten is a vihar erejével… Minden figyelmemet rájuk fordítottam, őket akartam eltávolítani vagy magam mellé állítani, és ez sikerült is… azonban az íjásszal nem foglalkoztam. Egy egyszerű ember íjjal és nyilakkal? Hah… Nevetséges. A legkevésbé sem tartottam fenyegetésnek.
Ekkor ökölbe szorul Drakula keze és még egy ér is lüktetni kezd a homlokán.
– Azt hittem, mindet legyőztük, majd hirtelen… olyan fájdalmat éreztem, amilyet évszázadok óta nem. Az a nyomorult íjász… egyenesen a gerincem közepébe lőtt egy folyékony adamantiumot tartalmazó minibombával felszerelt nyílvesszőt!
A Mester akkorát csap az asztalra, hogy az azonnal kettétörik.
– Sunyi módon, távolról, aljas támadást indított ellenem, ELLENEM, és azóta… A sérülésem nem gyógyul, az adamantium pedig azonnal megszilárdult a gerincemben, összeforrva vele, így eltávolítani sem lehet… AZ ÍJÁSZ NYOMORÉKKÁ TETT! Ez… bizonyára mérhetetlen elégedettséggel tölt most el, leányom. A gyermekeim persze azonnal elkapták, én pedig úgy döntöttem, életben hagyom, hogy nagyon-nagyon hosszú ideig kínozhassam. Ha már a halálán van, meggyógyítottam, majd újra kínozni kezdem, majd újra visszahozom a legfejlettebb eszközeinkkel, hogy aztán kezdhessem elölről… Rendkívüli elégtétel ez nekem. Odalent van, a személyes tróntermem melletti, csakis neki berendezett kínzókamrában. És ott is marad, amíg én élek… ám hogy addig mennyi kínzáson esik még át, nos… az akár a te hozzáállásodtól is függhet.
Erre Drakula elmosolyodik, majd várja a következő kérdést.
(Igen, tudom, hogy Stephanie szívesen reagálna, de előbb jöjjön mindenki kérdése, aztán haladunk tovább a megszokott módon, és jöhet újra Stephanie!)
Ultimate Guru- Moderátor
- Hozzászólások száma : 4515
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 40
Tartózkodási hely : Budapest
Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Ultimate / Újvilág
Re: Éden
Jonathan Miller - Black Jack
Különítmény tag, USAF főhadnagy, SHIELD ügynök
Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
~ Cain, a Hódító ~
Cain-nek nem volt tudomása arról, hogy mennyire volt igaz az, amit Dracula Cass-nek felelt, de amennyire már megismerte újra lányt bizonyos volt benne, hogy nem és kinézte volna belőle, hogy visszazsarol majd. Közben megerősítést is kaptak, hogy valóban többen is a csapat tagjai voltak. Ő maga is elégtételt érzett amiatt, amit ez a Clint nevű alak tett, valószínűleg nem ő és Cass volt az egyelten. A kérdésen gondolkodott, hogy mit is tehetne fel, annyira nem volt egyszerű ez. Ott motoszkált benne az is, hogy mi történt odafent, de ez olyan kicsi és semleges volt ahhoz, képest, mit még kérdezhetett volna. egy kicsit össze kellett szednie a gondolatait, hogy jól megtudja fogalmazni azt, amit akart. Amint sikerült, akkor kissé előrébb lépett.
- Bizonyára magának is feltűnt, hogy a csapat az ellenálláson felül sem képes, nem tud 100%-nak helytállni, cselekedni. Mindenki azt keresi, hogy ki volt, hogy azt tenné-e adott helyzetben, ami most. Részben érezzük, gyanítom másnál is így van, hogy milyen lehetett korábban, de nem tudjuk biztosan. Lehet, hogy maga fizikailag az, de minket lelki nyomorékokká tett, fél emberekké. Egy részem, valószínűleg részünk azt keresi, kutatja, hogy ki volt, csak lógunk a világban, nem tartozunk sehova, nincs múltunk, se jelenünk, se jövőnk maga miatt. Az emlékeink nélkül soha sem leszünk magunk, csak árnyak, akik soha sem lesznek olyan jók, mint voltak, mert az emlékeink formáltak minket… ha ez így megy tovább a tehetetlenség, a tudás, emlékek hiánya felőrli az embert. Magunk akarunk lenni, nem azok, amiket maga elképzelt. Meddig akar még tehetetlen félembereket, árnyakat maga körül, akik használhatatlanok, mert azt keresik, hogy kik ők?
Igazából tudta, sejtette, hogy a válasz nemleges lesz, de ettől függetlenül ki kellett mondania hangosan is mindezt.
~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Cain-nek nem volt tudomása arról, hogy mennyire volt igaz az, amit Dracula Cass-nek felelt, de amennyire már megismerte újra lányt bizonyos volt benne, hogy nem és kinézte volna belőle, hogy visszazsarol majd. Közben megerősítést is kaptak, hogy valóban többen is a csapat tagjai voltak. Ő maga is elégtételt érzett amiatt, amit ez a Clint nevű alak tett, valószínűleg nem ő és Cass volt az egyelten. A kérdésen gondolkodott, hogy mit is tehetne fel, annyira nem volt egyszerű ez. Ott motoszkált benne az is, hogy mi történt odafent, de ez olyan kicsi és semleges volt ahhoz, képest, mit még kérdezhetett volna. egy kicsit össze kellett szednie a gondolatait, hogy jól megtudja fogalmazni azt, amit akart. Amint sikerült, akkor kissé előrébb lépett.
- Bizonyára magának is feltűnt, hogy a csapat az ellenálláson felül sem képes, nem tud 100%-nak helytállni, cselekedni. Mindenki azt keresi, hogy ki volt, hogy azt tenné-e adott helyzetben, ami most. Részben érezzük, gyanítom másnál is így van, hogy milyen lehetett korábban, de nem tudjuk biztosan. Lehet, hogy maga fizikailag az, de minket lelki nyomorékokká tett, fél emberekké. Egy részem, valószínűleg részünk azt keresi, kutatja, hogy ki volt, csak lógunk a világban, nem tartozunk sehova, nincs múltunk, se jelenünk, se jövőnk maga miatt. Az emlékeink nélkül soha sem leszünk magunk, csak árnyak, akik soha sem lesznek olyan jók, mint voltak, mert az emlékeink formáltak minket… ha ez így megy tovább a tehetetlenség, a tudás, emlékek hiánya felőrli az embert. Magunk akarunk lenni, nem azok, amiket maga elképzelt. Meddig akar még tehetetlen félembereket, árnyakat maga körül, akik használhatatlanok, mert azt keresik, hogy kik ők?
Igazából tudta, sejtette, hogy a válasz nemleges lesz, de ettől függetlenül ki kellett mondania hangosan is mindezt.
- felszerelés/egyebek:
- template nélkül:
- ~ Cain, a Hódító ~~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Cain-nek nem volt tudomása arról, hogy mennyire volt igaz az, amit Dracula Cass-nek felelt, de amennyire már megismerte újra lányt bizonyos volt benne, hogy nem és kinézte volna belőle, hogy visszazsarol majd. Közben megerősítést is kaptak, hogy valóban többen is a csapat tagjai voltak. Ő maga is elégtételt érzett amiatt, amit ez a Clint nevű alak tett, valószínűleg nem ő és Cass volt az egyelten. A kérdésen gondolkodott, hogy mit is tehetne fel, annyira nem volt egyszerű ez. Ott motoszkált benne az is, hogy mi történt odafent, de ez olyan kicsi és semleges volt ahhoz, képest, mit még kérdezhetett volna. egy kicsit össze kellett szednie a gondolatait, hogy jól megtudja fogalmazni azt, amit akart. Amint sikerült, akkor kissé előrébb lépett.
- Bizonyára magának is feltűnt, hogy a csapat az ellenálláson felül sem képes, nem tud 100%-nak helytállni, cselekedni. Mindenki azt keresi, hogy ki volt, hogy azt tenné-e adott helyzetben, ami most. Részben érezzük, gyanítom másnál is így van, hogy milyen lehetett korábban, de nem tudjuk biztosan. Lehet, hogy maga fizikailag az, de minket lelki nyomorékokká tett, fél emberekké. Egy részem, valószínűleg részünk azt keresi, kutatja, hogy ki volt, csak lógunk a világban, nem tartozunk sehova, nincs múltunk, se jelenünk, se jövőnk maga miatt. Az emlékeink nélkül soha sem leszünk magunk, csak árnyak, akik soha sem lesznek olyan jók, mint voltak, mert az emlékeink formáltak minket… ha ez így megy tovább a tehetetlenség, a tudás, emlékek hiánya felőrli az embert. Magunk akarunk lenni, nem azok, amiket maga elképzelt. Meddig akar még tehetetlen félembereket, árnyakat maga körül, akik használhatatlanok, mert azt keresik, hogy kik ők?
Igazából tudta, sejtette, hogy a válasz nemleges lesz, de ettől függetlenül ki kellett mondania hangosan is mindezt.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Éden
12:27.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula Cain kérdésére pár pillanatra lehunyja a szemeit, és arcán a mérhetetlen kimerültség jelei futnak át.
– Tizenkettő… Ez már a tizenkettedik próbálkozásom veletek, és immár nincs több időnk újra és újra eljátszani ugyanazt. Ezzel kell beérnem, amilyenek most vagytok. A legutóbbi ébredésetek, amire emlékeztek, valójában a tizenkettedik volt. Hosszabb ideje idelent vagytok már, mint ahogy eddig ti vagy a testvéreitek hittétek volna. Tökéletes harcosokat akartam faragni belőletek, ezért mindent kipróbáltam. Volt, amikor minden emléketeket meghagytam, ám azok az esetek rendkívül gyorsan teljes kudarcba fulladtak. Végül arra jutottam, a leghasznosabb, ha semmit nem hagyok meg az emlékeitek közül, mert bár az ellenállásotok így is változatlanul erős, így még mindig könnyebben tudlak irányítani benneteket. El se tudjátok képzelni, mennyi energiámba telt mindig kitörölni belőletek és Éden többi lakójából az előző ébredések emlékeit, majd kezdeni elölről, és ismét elölről, és ismét elölről…
Ezzel a Mester körbenéz a Gyermekeken.
– Ha több időm lett volna, elértem volna, hogy mind engedelmeskedjetek, de legalább páran közületek már így is megértettétek… hogy egy család vagyunk, és csakis egymásra támaszkodhatunk az idegen hódítók ellen. Szóval így állunk, Cain. Az előző próbálkozásaim kudarcaiból tanulva semmiképp sem engedhetem, hogy emlékezzetek, és még mindig hasznosabbak vagytok a családunknak így, „árnyakként”, ahogy te nevezted magatokat.
Ezután Drakula várja a következő kérdést.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula Cain kérdésére pár pillanatra lehunyja a szemeit, és arcán a mérhetetlen kimerültség jelei futnak át.
– Tizenkettő… Ez már a tizenkettedik próbálkozásom veletek, és immár nincs több időnk újra és újra eljátszani ugyanazt. Ezzel kell beérnem, amilyenek most vagytok. A legutóbbi ébredésetek, amire emlékeztek, valójában a tizenkettedik volt. Hosszabb ideje idelent vagytok már, mint ahogy eddig ti vagy a testvéreitek hittétek volna. Tökéletes harcosokat akartam faragni belőletek, ezért mindent kipróbáltam. Volt, amikor minden emléketeket meghagytam, ám azok az esetek rendkívül gyorsan teljes kudarcba fulladtak. Végül arra jutottam, a leghasznosabb, ha semmit nem hagyok meg az emlékeitek közül, mert bár az ellenállásotok így is változatlanul erős, így még mindig könnyebben tudlak irányítani benneteket. El se tudjátok képzelni, mennyi energiámba telt mindig kitörölni belőletek és Éden többi lakójából az előző ébredések emlékeit, majd kezdeni elölről, és ismét elölről, és ismét elölről…
Ezzel a Mester körbenéz a Gyermekeken.
– Ha több időm lett volna, elértem volna, hogy mind engedelmeskedjetek, de legalább páran közületek már így is megértettétek… hogy egy család vagyunk, és csakis egymásra támaszkodhatunk az idegen hódítók ellen. Szóval így állunk, Cain. Az előző próbálkozásaim kudarcaiból tanulva semmiképp sem engedhetem, hogy emlékezzetek, és még mindig hasznosabbak vagytok a családunknak így, „árnyakként”, ahogy te nevezted magatokat.
Ezután Drakula várja a következő kérdést.
Ultimate Guru- Moderátor
- Hozzászólások száma : 4515
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 40
Tartózkodási hely : Budapest
Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Ultimate / Újvilág
Re: Éden
Tyra Rel Brahe - Törpilla
Örökkévaló/kree hibrid, szuperzseni, számítógépszintű logikával, SHIELD gyakornok
Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia és Syn Lora Black
~ Celeste, a Sosemérző ~
Ahogyan Dracula elmondta a szavait közben már mérlegelt és számolt Celeste. Igazából egyetlen logikus következtetésre jutott azzal kapcsolatban, amit hallott. Csak az érzlemi lehetőségekkel nem számolt, hiszen azzal nem tud. Így számára az, hogy Dracula valószínűleg már csak egóból, gőgből, vagy dacból nem hagyta a csapatot nem volt a listáján, nem volt a logikus válaszok között.
- Ez nem logikus és legfőképpen nem hatékony – mondta. – Ennyi próbálkozás helyett könnyedén talált volna több száz, vagy több ezer önkéntest, akik elfogadták volna a feltételeit. Ekkora számban többszörösen is kiváltották volna, amire ez a csoport képes. Két oka lehet annak, hogy nem így döntött, az egyik, hogy limitált az, hogy mennyi vámpírt képes irányítani és uralma alá hajtani. A másik, hogy az elmúlt évszázadok alatt semmit sem tanult és még mind a mai napig hagyja, hogy az érzelmei irányítsák, ami miatt már most megfordíthatatlanul kihalásra ítélte a saját fajtáját.
Mivel ez csak megállapítás volt nem várt logikus választ, vagy érvelést rá, hiszen mindeddig olyat itt még nem kaptak senkitől. Ideje volt hát, hogy feltegye a tényleges kérdését. Nagyon ok minden volt igazából, ami érdekelte volna, valószínűleg hetekig tudott volna egyre újabbakat feltenni, többszörösen összetetteket főleg.
- Kik ezek az idegenek akik megszállták a bolygót? – kérdezte.
Nem lett volna logikus, ha azt kérdezi, hogy mi történt, hiszen úgysem tudják, hogy mi volt az alapállapot akkor, amikor meghaltak, így jelentéktelen volt. Az idegenekről a legtöbb információnak pedig legalább hasznát is veheti, már ha tudtak róluk bármit is.
~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Ahogyan Dracula elmondta a szavait közben már mérlegelt és számolt Celeste. Igazából egyetlen logikus következtetésre jutott azzal kapcsolatban, amit hallott. Csak az érzlemi lehetőségekkel nem számolt, hiszen azzal nem tud. Így számára az, hogy Dracula valószínűleg már csak egóból, gőgből, vagy dacból nem hagyta a csapatot nem volt a listáján, nem volt a logikus válaszok között.
- Ez nem logikus és legfőképpen nem hatékony – mondta. – Ennyi próbálkozás helyett könnyedén talált volna több száz, vagy több ezer önkéntest, akik elfogadták volna a feltételeit. Ekkora számban többszörösen is kiváltották volna, amire ez a csoport képes. Két oka lehet annak, hogy nem így döntött, az egyik, hogy limitált az, hogy mennyi vámpírt képes irányítani és uralma alá hajtani. A másik, hogy az elmúlt évszázadok alatt semmit sem tanult és még mind a mai napig hagyja, hogy az érzelmei irányítsák, ami miatt már most megfordíthatatlanul kihalásra ítélte a saját fajtáját.
Mivel ez csak megállapítás volt nem várt logikus választ, vagy érvelést rá, hiszen mindeddig olyat itt még nem kaptak senkitől. Ideje volt hát, hogy feltegye a tényleges kérdését. Nagyon ok minden volt igazából, ami érdekelte volna, valószínűleg hetekig tudott volna egyre újabbakat feltenni, többszörösen összetetteket főleg.
- Kik ezek az idegenek akik megszállták a bolygót? – kérdezte.
Nem lett volna logikus, ha azt kérdezi, hogy mi történt, hiszen úgysem tudják, hogy mi volt az alapállapot akkor, amikor meghaltak, így jelentéktelen volt. Az idegenekről a legtöbb információnak pedig legalább hasznát is veheti, már ha tudtak róluk bármit is.
- felszerelés/egyebek:
- template nélkül:
- ~ Celeste, a Sosemérző ~~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Celeste továbbra sem figyelt arra, amit a többiek mondtak, azonban az üvöltözés és marakodás őt magát is eléggé zavarta és ki is zökkent a számolásból. Mindezen az sem segített, hogy a leérkezés után tovább folytatódott a marakodás, ezúttal nem a csapat tagjai között – bár ennek a valószínűsége sem volt kizárható az előzőek után – hanem ezúttal Lucretia és Dracula között. nem kerülte el a lány figyelmét, hogy a férfi még mindig tolószékben van, azaz közel sem nyerte vissza az erejét, akkor pedig logikus volt, hogyha gond van, akkor mindennél jobban meg kell erőltetnie magát, hogy visszafogja a társaságot. Talán ez lett volna a legjobb időpont arra, hogy megpróbáljanak kitörni, hogy visszakapják a saját maguk felett az irányítást és végre tehetné azt, aminek értelme is van. Amikor Dracula rákérdezett arra, hogy az igazságot akarják-e hallani, akkor igyekezett az előzőek fényében a lehető legpontosabban megbecsülni, kiszámolni a valószínűségét annak, hogy mekkora esélyes lesz annak, hogy tényleg az igazat mondják majd.
Mivel emlékeik nem voltak és nem fértek hozzá az internethez, ami állítólag még létezett miközben az emberiség elesett, így meggyőződni nem tudtak majd az állítások igazáról. Az egyetlen módja az lett volna a bizalom visszaszerzésének, hogyha elengedi őket Dracula és az emlékeket is visszakapják. Itt azonban felmerült egy újabb kérdés és pont, mi van ha módosított emlékeket kapnak? Mindazonáltal őt magát logikus magyarázattal és érvekkel meglehetett volna győzni.
Az ő esetében itt jött a legjobb kérdés, az eddigi folyamatos ellentmondások fényében tudnak-e logikusan érvelni a számára, vagy sem.
_________________
Reneszánsz: Tyranis; Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Éden
12:28.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula most Celeste felé fordul.
– Logika… Mindig mindenben a logikát keresed, igaz, leányom? Érzelmek, igen… Azok sosem haltak ki belőlem, bármennyire is igyekeztem kiirtani őket magamból. A düh és a gyász, amelyet az első családom elvesztése óta érzek, még mindig oly erővel tombolnak bennem, hogy képtelen lennék elfogadni ennek az új, második családomnak az elvesztését. Bármire hajlandó vagyok, hogy fennmaradjunk. Voltak önkéntesek, hogyne, mindig is voltak, de olyanok, akik képességekkel is rendelkeznek, nos, ők már jóval kevesebben. Aztán jöttek az idegenek, akik felperzselték a Földet, és mára csak Éden maradt a megannyi fészkünkből szerte a világon. Csak mi. És ti, gyermekeim… ti lettetek fajunk utolsó generációja. Ki tudja, jön-e még utánatok bárki is, aki méltó hozzánk? Ezért is vagytok oly fontosak számomra. Titeket semmiképp sem veszíthetlek el.
Majd Drakula különös mosolyra húzza a száját.
– Hogy kik ezek az idegenek? Milyen ironikus, hogy épp te kérdezel róluk… Nos, amennyit tudunk, az annyi, hogy egy Végtelen Feltámadásnak nevezett galaktikus birodalom harcosai, akiket két tábornok, Ronan és Gallowglass vezetnek. Mint megtudtuk, ők egyébként fivérek is, a birodalmat vezető nagyúr fiai. A nagyúr neve feltételezhetően Thanos… Ezt az információt azokból a látomásokból szűrtük le, amelyeket többen megtapasztaltak a különleges képességeket előidéző X-génnel rendelkező halandók közül az elmúlt években és hónapokban. Thanos seregei nem tárgyaltak egyetlen földi kormánnyal sem, nem támasztottak követeléseket, és nem is kegyelmeztek senkinek. Megérkeztek, majd megkezdődött a pusztítás… Ugyanakkor a csapataik mozgását és kommunikációját tanulmányozva számunkra egyértelművé vált, hogy van még valami konkrét céljuk itt a totális megsemmisítésünkön kívül is: keresnek valamit vagy valakit.
A Mester ezután várja a következő kérdést.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula most Celeste felé fordul.
– Logika… Mindig mindenben a logikát keresed, igaz, leányom? Érzelmek, igen… Azok sosem haltak ki belőlem, bármennyire is igyekeztem kiirtani őket magamból. A düh és a gyász, amelyet az első családom elvesztése óta érzek, még mindig oly erővel tombolnak bennem, hogy képtelen lennék elfogadni ennek az új, második családomnak az elvesztését. Bármire hajlandó vagyok, hogy fennmaradjunk. Voltak önkéntesek, hogyne, mindig is voltak, de olyanok, akik képességekkel is rendelkeznek, nos, ők már jóval kevesebben. Aztán jöttek az idegenek, akik felperzselték a Földet, és mára csak Éden maradt a megannyi fészkünkből szerte a világon. Csak mi. És ti, gyermekeim… ti lettetek fajunk utolsó generációja. Ki tudja, jön-e még utánatok bárki is, aki méltó hozzánk? Ezért is vagytok oly fontosak számomra. Titeket semmiképp sem veszíthetlek el.
Majd Drakula különös mosolyra húzza a száját.
– Hogy kik ezek az idegenek? Milyen ironikus, hogy épp te kérdezel róluk… Nos, amennyit tudunk, az annyi, hogy egy Végtelen Feltámadásnak nevezett galaktikus birodalom harcosai, akiket két tábornok, Ronan és Gallowglass vezetnek. Mint megtudtuk, ők egyébként fivérek is, a birodalmat vezető nagyúr fiai. A nagyúr neve feltételezhetően Thanos… Ezt az információt azokból a látomásokból szűrtük le, amelyeket többen megtapasztaltak a különleges képességeket előidéző X-génnel rendelkező halandók közül az elmúlt években és hónapokban. Thanos seregei nem tárgyaltak egyetlen földi kormánnyal sem, nem támasztottak követeléseket, és nem is kegyelmeztek senkinek. Megérkeztek, majd megkezdődött a pusztítás… Ugyanakkor a csapataik mozgását és kommunikációját tanulmányozva számunkra egyértelművé vált, hogy van még valami konkrét céljuk itt a totális megsemmisítésünkön kívül is: keresnek valamit vagy valakit.
A Mester ezután várja a következő kérdést.
Ultimate Guru- Moderátor
- Hozzászólások száma : 4515
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 40
Tartózkodási hely : Budapest
Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Ultimate / Újvilág
Re: Éden
Meadow Kerr-Osborne – Vörös özvegy
SHIELD gyakornok, katonai hírszerző ügynök
Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~
Liliht hallgatta, hogy mit is mond Dracula, igazából egyetlen átkozott szavát sem hitte el. Már csak azért, mert amit hallottak az egy rossz fanfiction-nak illett be. Eddig mindig hazudtak nekik, miért pont most mondott volna igazat? Tizenkétszer… még pontosan emlékezett arra, amit Dracula mondott a felébresztésük után, hogyha nem engedelmeskednek, akkor újra és újra elfeledteti velük a dolgokat, de azzal egyre instabilabbá válnak. Úgy látszik, hogy mindez is hazugság volt. Akkor pedig a megszálló idegenek is azok lehetnek, már csak azért is, mert semmilyen látomásra, vagy álomra nem emlékeznek. Sokkalta egyszerűbb így ezt behazudni a sok másik dolog mellet. Dracula-ról meg kiderült, hogy egy szentimentális vénember. Ha lettek volna érzelmei, akkor ezen a ponton örült volna annak, hogy nincsenek és vele nem fog mindez megesni, mint ezzel.
Azonban a Cain-nek adott válasz furcsa volt, ígysem-úgysem engedelmeskedtek és ellenálltak és már ellene fordultak. Ebből adódóan akár vissza is adhatta volna az emlékeiket, valóban sokkalta többre mentek volna, mint így. Igazából értelme sem nagyon volt nagyon kérdezni, hiszen a jelenlegi álláspontja alapján úgyis csak hazugságot kapott volna válaszul. Ha pedig úgyis felmerült benne bármilyen kérdés, annak amiatt nem volt értelme, mert nem emlékeztek és újfent nem lehetett bizonyítást szerezni ahhoz, hogy igazat mondanak-e nekik. Az eddigi folyamatos hazudozás megtette a hatását…
- Miért kellene magának, vagy itt bárki másnak elhinnünk akárcsak egyetlen szavát is? – kérdezte érzelmek nélkül. – Mióta magunkhoz tértünk folyamatosan hazudnak… már a hókuszpókuszával sem tud meggyőzni minket arról, hogy igazat mond. Úgy járt, mint a fiú, aki farkast kiált…
~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Liliht hallgatta, hogy mit is mond Dracula, igazából egyetlen átkozott szavát sem hitte el. Már csak azért, mert amit hallottak az egy rossz fanfiction-nak illett be. Eddig mindig hazudtak nekik, miért pont most mondott volna igazat? Tizenkétszer… még pontosan emlékezett arra, amit Dracula mondott a felébresztésük után, hogyha nem engedelmeskednek, akkor újra és újra elfeledteti velük a dolgokat, de azzal egyre instabilabbá válnak. Úgy látszik, hogy mindez is hazugság volt. Akkor pedig a megszálló idegenek is azok lehetnek, már csak azért is, mert semmilyen látomásra, vagy álomra nem emlékeznek. Sokkalta egyszerűbb így ezt behazudni a sok másik dolog mellet. Dracula-ról meg kiderült, hogy egy szentimentális vénember. Ha lettek volna érzelmei, akkor ezen a ponton örült volna annak, hogy nincsenek és vele nem fog mindez megesni, mint ezzel.
Azonban a Cain-nek adott válasz furcsa volt, ígysem-úgysem engedelmeskedtek és ellenálltak és már ellene fordultak. Ebből adódóan akár vissza is adhatta volna az emlékeiket, valóban sokkalta többre mentek volna, mint így. Igazából értelme sem nagyon volt nagyon kérdezni, hiszen a jelenlegi álláspontja alapján úgyis csak hazugságot kapott volna válaszul. Ha pedig úgyis felmerült benne bármilyen kérdés, annak amiatt nem volt értelme, mert nem emlékeztek és újfent nem lehetett bizonyítást szerezni ahhoz, hogy igazat mondanak-e nekik. Az eddigi folyamatos hazudozás megtette a hatását…
- Miért kellene magának, vagy itt bárki másnak elhinnünk akárcsak egyetlen szavát is? – kérdezte érzelmek nélkül. – Mióta magunkhoz tértünk folyamatosan hazudnak… már a hókuszpókuszával sem tud meggyőzni minket arról, hogy igazat mond. Úgy járt, mint a fiú, aki farkast kiált…
- felszerelés/egyebek:
- template nélkül:
- ~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Lilith szótlanul szállt be a liftbe, ott nem is reagált a többiekre, ahogyan Cass-t elnézte, ha tudott volna, akkor örült volna annak a ténynek, hogy nincsenek érzelmei, hiszen valószínűleg ő maga is ennyire ki lett volna kelve az egészet illetően. Mondjuk azt furcsállta, hogy Luna mennyire nem ad semmilyen érzelmi reakciót, ez pedig aggasztotta volna akkor, ha lettek volna érzelmei. Csöndben a lift falának dőlve várta, hogy leérjenek oda, ahova mentek. Amint megállt a lift, akkor veszekedés zaja volt hallható, Lucretia és Dracula között. Mindezt érdekesnek találta, főleg azt a tényt, hogy még mindig nem nyerte vissza az erejét a fővámpír. Ez talán jó jel lehetett abból a szempontból, hogy lehet, hogy tovább gyengült, vagy nem nyerte vissza az erejét. Érdekes volt, talán ha tovább hergelik, akkor talán rövid időre, de visszanyernék az irányítást. Volt egy olyan érzése, hogy a korábbi menekülési parancs sem tett jót neki. Elfintorodott, amikor a fiú odaszaladt hozzá a vérrel.
- Nincs szükségem rá – mondta az odasietőnek.
Úgy tűnt, hogy a többiek – a „felnőttek” – továbbra sem értették, hogy mi is volt a társaság gondja, legalább is annak a felének, akiknek gondja volt az egésszel. Nem lepődött meg azon, hogy a spiclinek kellett tologatnia a legyengült Dracula-t, az, hogy spicli már korábban is kiderült, de ez csak mégjobban megerősítette azt, amit meg kellett. Mivel más már megmondta, hogy mi is a bajuk, így továbbra is szótlanul állt, és majd csak akkor lép oda az asztalhoz, hogyha Luna is megtette, azonban, ha a védence marad, akkor ő sem mozdul.
_________________
Reneszánsz: Meadow Kerr-Osborne, Árva / Mayko Outerbridge / Okoye Baku; X-diák: Brahe Elaine McKenzie
Ultimate/Újvilág: Meadow Kerr-Osborne, Halloween 2017: Moira Amelia Sheppard
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Éden
12:29.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Lillith kérdésére Drakula összehúzza a szemöldökét.
– Nem ezt a kérdést kellene feltenned, leányom, hanem sokkal inkább ezt: mi végre hazudnék most nektek? Mi hasznom származna belőle ezen a ponton? Az imént, amikor Cassandrának válaszoltam, még az elmém is megnyitottam előtte annyira, hogy lássa, igazat mondok. A korábbi ébredéseitek tapasztalatai után világossá vált számomra, hogy az igazság elfedése csak ideig-óráig működik nálatok. Mindenképp megtudtátok volna az igazat, ezért is küldtelek fel titeket Hanniballal, csak éppen… nem számítottam rá, hogy ilyen korán. Ha azon múlik Éden és a fajunk fennmaradása, hogy idejekorán elmondok nektek mindent, ám legyen. Tisztában vagyok vele, hogy néhányan még így sem fogtok tökéletesen bízni bennem, de ha már ezzel együttműködésre bírlak benneteket úgy, hogy ne kényszer alatt cselekedjetek, nekem az is megfelel. Fenn kell maradnunk, bármi áron.
Majd a Mester kicsit aggódva néz végig Lillith lassan gyógyuló égési sérülésein.
– Igyál még néhány korty vért a tasakból, amit kaptál, látom ám, hogy van még benne.
Ezzel Drakula a következő kérdező felé fordul.
(Nagyon boldog karácsonyt mindenkinek!)
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Lillith kérdésére Drakula összehúzza a szemöldökét.
– Nem ezt a kérdést kellene feltenned, leányom, hanem sokkal inkább ezt: mi végre hazudnék most nektek? Mi hasznom származna belőle ezen a ponton? Az imént, amikor Cassandrának válaszoltam, még az elmém is megnyitottam előtte annyira, hogy lássa, igazat mondok. A korábbi ébredéseitek tapasztalatai után világossá vált számomra, hogy az igazság elfedése csak ideig-óráig működik nálatok. Mindenképp megtudtátok volna az igazat, ezért is küldtelek fel titeket Hanniballal, csak éppen… nem számítottam rá, hogy ilyen korán. Ha azon múlik Éden és a fajunk fennmaradása, hogy idejekorán elmondok nektek mindent, ám legyen. Tisztában vagyok vele, hogy néhányan még így sem fogtok tökéletesen bízni bennem, de ha már ezzel együttműködésre bírlak benneteket úgy, hogy ne kényszer alatt cselekedjetek, nekem az is megfelel. Fenn kell maradnunk, bármi áron.
Majd a Mester kicsit aggódva néz végig Lillith lassan gyógyuló égési sérülésein.
– Igyál még néhány korty vért a tasakból, amit kaptál, látom ám, hogy van még benne.
Ezzel Drakula a következő kérdező felé fordul.
(Nagyon boldog karácsonyt mindenkinek!)
Ultimate Guru- Moderátor
- Hozzászólások száma : 4515
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 40
Tartózkodási hely : Budapest
Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Ultimate / Újvilág
Re: Éden
Damien
A Mester ismét lehetőséget ad arra, hogy mindenki feltehessen neki egy kérdést. Őszintén, ez most számomra különösképp hasznos, mert a közelmúltban történtek hatására felmerült bennem pár kérdés, amikre választ kell kapjak. Előtte persze kivárom, amíg a működésképtelen rokonaim kinyögik maguk szánalmas kérdéseit. Legalább megtudok róluk pár dolgot, amiket talán még fel is tudok használni ellenük a jövőben.
Először Cass kérdez, amivel egy hatalmas gyengepontját árulja el a szajha. Clint, aki látszólag nagyon fontos lehet neki, az ő holléte érdekli őt. A válasz pedig egyszerre feldúl és erősen megmosolyogtat. Az íjász ugyanis komoly sebet okozott a Mesternek, de ezért most folyamatosan kínozva van. Ezt határozottan előveszem, ha Cass ismét szórakozni merészel.
Cain kérdésével nem igazán értek egyet, de a válasz kimondottan érdekes. A Mester szerint ugyanis ez a tizenkettedik felébredésünk, és ha jól értem, tizenegyszer én is ellenálltam. Ezt pont nem értem, csak nem voltam olyan hülye, hogy tizenegyszer elutasítottam az ajándékot. Ettől csak jobban érdekel egy bizonyos kérdésemre a válasz.
A következő kérdések szinte említésre se méltóak, a nővéreim simán kretének. Miért hazudna most a Mester, és minek keres a gépagyú mindenben logikát. Mondjuk az ellenfeleinkről szerzett információ hasznos, bár a világ állapota szerint a Mester nem ment vele sokra.
Na, de most én jövök.
- Mester. Mikor számomra először találkoztunk azt mondta, hogy volt egy gyenge felem, egy másik...személyiségem. Valamint a hallottak alapján a családunk tagjai egy csapatba tartoztak, aminek én nem voltam a része. Ezért érdekel, hogy magának én...mi kik voltunk, mégis mit tettünk, hogy a vámpírlét ajándékával jutalmazott meg? - kérdezem, a többiekkel nem törődve. Felőlem gondoljanak, mondjanak akármit, nagy ívben teszek rá. A Mester pedig belelát a fejembe, szóval tudja, hogy nem ragadtam le a múltnál. Mindössze csak a pozíciómmal nem vagyok tisztában, valamint a többieknek legalább van némi fogalmuk a sajátjukról.
A Mester ismét lehetőséget ad arra, hogy mindenki feltehessen neki egy kérdést. Őszintén, ez most számomra különösképp hasznos, mert a közelmúltban történtek hatására felmerült bennem pár kérdés, amikre választ kell kapjak. Előtte persze kivárom, amíg a működésképtelen rokonaim kinyögik maguk szánalmas kérdéseit. Legalább megtudok róluk pár dolgot, amiket talán még fel is tudok használni ellenük a jövőben.
Először Cass kérdez, amivel egy hatalmas gyengepontját árulja el a szajha. Clint, aki látszólag nagyon fontos lehet neki, az ő holléte érdekli őt. A válasz pedig egyszerre feldúl és erősen megmosolyogtat. Az íjász ugyanis komoly sebet okozott a Mesternek, de ezért most folyamatosan kínozva van. Ezt határozottan előveszem, ha Cass ismét szórakozni merészel.
Cain kérdésével nem igazán értek egyet, de a válasz kimondottan érdekes. A Mester szerint ugyanis ez a tizenkettedik felébredésünk, és ha jól értem, tizenegyszer én is ellenálltam. Ezt pont nem értem, csak nem voltam olyan hülye, hogy tizenegyszer elutasítottam az ajándékot. Ettől csak jobban érdekel egy bizonyos kérdésemre a válasz.
A következő kérdések szinte említésre se méltóak, a nővéreim simán kretének. Miért hazudna most a Mester, és minek keres a gépagyú mindenben logikát. Mondjuk az ellenfeleinkről szerzett információ hasznos, bár a világ állapota szerint a Mester nem ment vele sokra.
Na, de most én jövök.
- Mester. Mikor számomra először találkoztunk azt mondta, hogy volt egy gyenge felem, egy másik...személyiségem. Valamint a hallottak alapján a családunk tagjai egy csapatba tartoztak, aminek én nem voltam a része. Ezért érdekel, hogy magának én...mi kik voltunk, mégis mit tettünk, hogy a vámpírlét ajándékával jutalmazott meg? - kérdezem, a többiekkel nem törődve. Felőlem gondoljanak, mondjanak akármit, nagy ívben teszek rá. A Mester pedig belelát a fejembe, szóval tudja, hogy nem ragadtam le a múltnál. Mindössze csak a pozíciómmal nem vagyok tisztában, valamint a többieknek legalább van némi fogalmuk a sajátjukról.
_________________
Re: Éden
12:30.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula őszintén elmosolyodik Damien kérdésére.
– Kiváló kérdés, gyermekem, persze tőled nem is vártam mást. Bár hamarabb ráeszméltem volna, hogy a másik személyiséged teljes elnyomásával ilyen engedelmes és erős katonát kovácsolhatok belőled… De jobb későn, mint soha, ugyebár. Igen, immár nem titok, hogy elsősorban az egykori, Különítménynek nevezett, emberfeletti erőkkel bíró harcosokból álló szuperosztag tagjait, Cassandrát és Caint kívántam átállítani magunk mellé, ugyanakkor az idegen hódítók kérlelhetetlen pusztítása hamar rádöbbentett, hogy rajtuk kívül még annyi, X-génnel rendelkező halandót kell begyűjtenünk, amennyit csak tudunk, már amíg vannak odafent olyanok, akik még élnek. Mint említettem, a világ minden táján voltak fészkeink, így mindenhol megkezdtük a begyűjtést.
Ezután a Mester arcáról lefagy a mosoly, és elszomorodik, miközben beszél.
– Több száz jelöltünk volt, köztük önkéntesek is… és a legtöbbjük már odáig sem jutott el, hogy átváltozhassanak és újjászülethessenek. Ahogy a halandók városait, úgy a mi fészkeinket is felégették, és akik talán meg is menekültek közülünk, azokat az átkozott Fényjáró és Torzszülött vadászták le… Oly sok fiatal tehetség veszett oda… Nem véletlen, hogy a ti korosztályotokban keresgéltünk elsősorban, hiszen minél idősebb egy halandó, annál komolyabb erőfeszítésbe kerül az átállítása, nekem pedig ebben a káoszban minden erőmre szükségem volt most, hogy Sötét Urunktól is elvágtak minket. Az árnyak közül figyeltünk, kerestünk, és végül ti nyolcan maradtatok meg, akik el is jutottak Édenbe. Véletlen lenne…? Vagy épp ti, az utolsó generáció lesztek fajunk megmentői? Szeretném hinni, hogy ez utóbbi, és hogy okkal alakult úgy, hogy pont ti jutottatok be, mielőtt végleg bezártuk volna Éden kapuit az új jelöltek előtt.
Miután végez, Drakula máris a következő kérdezőre pillant.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula őszintén elmosolyodik Damien kérdésére.
– Kiváló kérdés, gyermekem, persze tőled nem is vártam mást. Bár hamarabb ráeszméltem volna, hogy a másik személyiséged teljes elnyomásával ilyen engedelmes és erős katonát kovácsolhatok belőled… De jobb későn, mint soha, ugyebár. Igen, immár nem titok, hogy elsősorban az egykori, Különítménynek nevezett, emberfeletti erőkkel bíró harcosokból álló szuperosztag tagjait, Cassandrát és Caint kívántam átállítani magunk mellé, ugyanakkor az idegen hódítók kérlelhetetlen pusztítása hamar rádöbbentett, hogy rajtuk kívül még annyi, X-génnel rendelkező halandót kell begyűjtenünk, amennyit csak tudunk, már amíg vannak odafent olyanok, akik még élnek. Mint említettem, a világ minden táján voltak fészkeink, így mindenhol megkezdtük a begyűjtést.
Ezután a Mester arcáról lefagy a mosoly, és elszomorodik, miközben beszél.
– Több száz jelöltünk volt, köztük önkéntesek is… és a legtöbbjük már odáig sem jutott el, hogy átváltozhassanak és újjászülethessenek. Ahogy a halandók városait, úgy a mi fészkeinket is felégették, és akik talán meg is menekültek közülünk, azokat az átkozott Fényjáró és Torzszülött vadászták le… Oly sok fiatal tehetség veszett oda… Nem véletlen, hogy a ti korosztályotokban keresgéltünk elsősorban, hiszen minél idősebb egy halandó, annál komolyabb erőfeszítésbe kerül az átállítása, nekem pedig ebben a káoszban minden erőmre szükségem volt most, hogy Sötét Urunktól is elvágtak minket. Az árnyak közül figyeltünk, kerestünk, és végül ti nyolcan maradtatok meg, akik el is jutottak Édenbe. Véletlen lenne…? Vagy épp ti, az utolsó generáció lesztek fajunk megmentői? Szeretném hinni, hogy ez utóbbi, és hogy okkal alakult úgy, hogy pont ti jutottatok be, mielőtt végleg bezártuk volna Éden kapuit az új jelöltek előtt.
Miután végez, Drakula máris a következő kérdezőre pillant.
Ultimate Guru- Moderátor
- Hozzászólások száma : 4515
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 40
Tartózkodási hely : Budapest
Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Ultimate / Újvilág
Re: Éden
>> Luna, az Éji Angyal /Sakura/
>> Játékos társak: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
>>
- Felszerelés/egyéb:
- szürke póló, farmer, edzőcipő, vékony kapucnis pulcsi
Cassandra kérdezett először, arról a Clint-ről aki már párszor felmerült korábban is. A válasz viszont egyáltalán nem várt volt nekem. Hogy itt van és amit tett a Mesterrel és hogy most kínozza újra és újra. A dühében ketté csapott asztalra akaratlanul is megugrottam. Az asztalt bámultam tovább csak ahogy a többiek tették fel a kérdéseiket sorban és kapták meg a válaszaikat is. Csupán félig jelen hallgattam a válaszokat. Jobban zavart az, hogy mennyire egyszerűen kerülhetnénk mi is ugyan abba a helyzetbe, ha nem viselkedünk. Az csupán még rá tesz, mikor elmondja a Mester, hogy ez már nem az első ébredésünk hanem a sokadikunk, hogy mindig újra meg újra kimosta az agyunkat, hogy jók leszünk majd a következő körben. A többieknél még látom is az értelmét, biztosan hasznosak, de én? Én aztán teljesen lényegtelen vagyok a többiek mellett. Hiszen még a képességem amit olyan nagyra tart, hogy van nekünk sem semmi extra hiszen alig gyógyulok csak jobban mint egy normális vámpír. És még másra sem tudom használni, az hogy meg mondta repülni is tudnék, még a szárnyaim sincsenek meg. Vajon azért mert ennyiszer törölte ki nekem is a fejemet? De attól meg még nem tűnik el a szárnyaim maguk, hegeket hátra hagyva...
Az őrült csaj kérdése meg, pontot tett rá, hogy úgy miért lehetek itt. Mert nem volt jobb. Remek, valamiért ez lehangolóbb mint gondoltam. Félig kilógva Lilith mögül emelem meg alig a kezemet, mintha jelentkezni kéne. Persze nem, de még is így csinálok.
- Nekem itt lenni akkor sincs értelme. Csak útban vagyok a többieknek és még a képességem sem hasznos hiszen alig gyógyulok jobban mint a többiek, és még ha tudtam is most még repülni sem tudok. Biztos lenne valami hely ahol jobb hasznom is lenne mint közöttük, miért vagyok mégis itt? Semmi hasznom sincs...
A hangom a kérdés meg a beszéd közben is halkabb meg normálisabb hangerő között változik. Párszor el is akartam hallgatni, hogy nem is kérdezem meg inkább hanem csak hagyom, hogy a többiek kérdezgessenek. Remélem nem bosszantom fel a Mestert.
_________________
REN: Hjuchia Sakura, Ammon, Chars Westwal
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
Ammon Einarson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1381
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 3
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Litttle SW, VH, AoA, Outsiders, Ultimate
Re: Éden
12:31.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula Luna kérdésére finoman megrázza a fejét.
– Ugyan, ugyan, leányom. Ez a kishitűség, amely beárnyékolja egész lényedet, egész egyszerűen nevetséges. Nem elég, hogy csodás fajunk tagja vagy, még az X-gén is ott van benned. Lehet, hogy jelenleg nem teljesen aktív, és bőven van még hova fejlődnöd, de ott van. Ez az elképesztő a vámpírlétben: bár halandóként nem tudtad tudatosan használni az erődet, most, családunk tagjaként megtanulhatod, és immár attól sem kell tartanod, hogy gyakorlás közben esetleg kárt teszel magadban. Ismét lesznek szárnyaid, és minden testvéred oly büszke lesz rád… Épp oly értékes vagy tehát számomra, mint minden gyermekem, és kíváncsian várom, miként fejlődsz majd napról napra. Káprázatos átalakulás lesz.
Ezzel a Mester a következő kérdező felé fordul.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula Luna kérdésére finoman megrázza a fejét.
– Ugyan, ugyan, leányom. Ez a kishitűség, amely beárnyékolja egész lényedet, egész egyszerűen nevetséges. Nem elég, hogy csodás fajunk tagja vagy, még az X-gén is ott van benned. Lehet, hogy jelenleg nem teljesen aktív, és bőven van még hova fejlődnöd, de ott van. Ez az elképesztő a vámpírlétben: bár halandóként nem tudtad tudatosan használni az erődet, most, családunk tagjaként megtanulhatod, és immár attól sem kell tartanod, hogy gyakorlás közben esetleg kárt teszel magadban. Ismét lesznek szárnyaid, és minden testvéred oly büszke lesz rád… Épp oly értékes vagy tehát számomra, mint minden gyermekem, és kíváncsian várom, miként fejlődsz majd napról napra. Káprázatos átalakulás lesz.
Ezzel a Mester a következő kérdező felé fordul.
Ultimate Guru- Moderátor
- Hozzászólások száma : 4515
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 40
Tartózkodási hely : Budapest
Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Ultimate / Újvilág
Re: Éden
Malik
A gyenge Alfa minden falkatagnak lehetőséget ad egy kérdésre, amit a bestia jobbára nem tud kihasználni. Malikot nem érdekli a múltja, a támadóik kiléte, vagy bármi más. Ő vadászni akar, mészárolni, de egyben egy új Alfát akar követni. Az ösztönei sose hagyták cserben, és most a jelenlegi Alfa teljes alkalmatlanságát súgják neki.
A többi falkatag persze él a kérdés lehetőségével, amik hallatán Malik mindössze egy dolgot tud leszűrni, már amennyire odafigyel rájuk. Cain határozottan alkalmasnak tűnik új Alfának, legalább is pár dolog kivételével. A falkához viszonyulása, és a tervezőkészsége Malik számára tökéletes, de vajon képes lenne egy vadászat levezetésére?
A gyenge Alfa kis kedvence érdekes kérdést tesz fel, ami megválaszolja Malik ittlétének kérdését. A bestia így már csak egyetlen dolgot kérdezhet.
- Te vagy gyenge...nyom..orék. Nem tud vezetni falka. Halálba vezet mindenkit. Mester tud ezt? - kérdezi, majd elvigyorodik. Akármennyire is tisztelnie kéne azt a székben ülő emberkorcsot, Malik érzékeltei vele az alkalmatlanságát. Nem is vár a kérdésre választ, csupán ki akarta mondani.
A gyenge Alfa minden falkatagnak lehetőséget ad egy kérdésre, amit a bestia jobbára nem tud kihasználni. Malikot nem érdekli a múltja, a támadóik kiléte, vagy bármi más. Ő vadászni akar, mészárolni, de egyben egy új Alfát akar követni. Az ösztönei sose hagyták cserben, és most a jelenlegi Alfa teljes alkalmatlanságát súgják neki.
A többi falkatag persze él a kérdés lehetőségével, amik hallatán Malik mindössze egy dolgot tud leszűrni, már amennyire odafigyel rájuk. Cain határozottan alkalmasnak tűnik új Alfának, legalább is pár dolog kivételével. A falkához viszonyulása, és a tervezőkészsége Malik számára tökéletes, de vajon képes lenne egy vadászat levezetésére?
A gyenge Alfa kis kedvence érdekes kérdést tesz fel, ami megválaszolja Malik ittlétének kérdését. A bestia így már csak egyetlen dolgot kérdezhet.
- Te vagy gyenge...nyom..orék. Nem tud vezetni falka. Halálba vezet mindenkit. Mester tud ezt? - kérdezi, majd elvigyorodik. Akármennyire is tisztelnie kéne azt a székben ülő emberkorcsot, Malik érzékeltei vele az alkalmatlanságát. Nem is vár a kérdésre választ, csupán ki akarta mondani.
_________________
"We spending our whole lifes holding back.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Ványa- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 108
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Mar. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate, Little SW
Re: Éden
12:32.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula keze ökölbe szorul Malik kérdésére.
– Való igaz, nem tagadom… Gyengébb vagyok, mint az íjász támadása előtt, és az sem segít, hogy elvágtak minket Sötét Urunktól. De nézz csak körül, gyermekem. Még mindig én vagyok ennek a családnak a feje, és ha kell, az olyan engedetleneket, mint a nekem ellentmondó testvéreid, is meg tudom regulázni. Éden jelenleg a Föld utolsó bástyája az idegenek ellen. A tény, hogy ennyi ideig kitartottunk, bizonyítja kitartásomat és erőmet. Ha újra miénk lesz a bolygó… idővel visszatér a régi hatalmam is, ne aggódj.
Ezzel a Mester az utolsó kérdezőre, Morganára pillant.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula keze ökölbe szorul Malik kérdésére.
– Való igaz, nem tagadom… Gyengébb vagyok, mint az íjász támadása előtt, és az sem segít, hogy elvágtak minket Sötét Urunktól. De nézz csak körül, gyermekem. Még mindig én vagyok ennek a családnak a feje, és ha kell, az olyan engedetleneket, mint a nekem ellentmondó testvéreid, is meg tudom regulázni. Éden jelenleg a Föld utolsó bástyája az idegenek ellen. A tény, hogy ennyi ideig kitartottunk, bizonyítja kitartásomat és erőmet. Ha újra miénk lesz a bolygó… idővel visszatér a régi hatalmam is, ne aggódj.
Ezzel a Mester az utolsó kérdezőre, Morganára pillant.
Ultimate Guru- Moderátor
- Hozzászólások száma : 4515
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 40
Tartózkodási hely : Budapest
Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Ultimate / Újvilág
Re: Éden
Morgana, az Árny Szülöttje
Csak hallgatom amit Dracula… Atyánk, Mesterünk mond, ahogy válaszolgat a többiek kérdéseire. Hasznos, amit megtudunk, már Cass kérdése után is, majd mikor Cain is kérdez, és a válasznál hallható, ahogy markaim alatt megroppan a szék, s megfeszülnek az izmai. Azonban még hallgatok tovább, nem szólalok meg, csak jönnek a kérdések és a válaszok. Az igazság, vagy csak részben az? Mi értelme lenne most hazudni? Semmi, vagy épp nagyon sok elnézve azt, hogy a kis „csapat” ha egyáltalán annak lehet nevezni, mert családnak vagy másnak egyáltalán nem, és még az se illik rá, de ezek után egy nagy blöff összehozhatná, amit kétlek, de már talán az igazság se.
-Tizenegy próbálkozás… és mégis azt bünteted, aki a családot építené – szólalok meg csendesen – azt akiről érezheted, hogy tudna így élni, ez a szörnyetegként, ha nem elnyomva lenne… akarata láncon tartva… – hirtelen vágom félre a széket, majd az asztal maradványait az utamból és morogva lépkedek Mester elé kartávon belülre. Tekintetem izzik a dühtől ahogy egyenesen a szemébe nézek – …mint az ott… - bökök fejemmel Dami felé - …akit kis ölebednek használsz, és képtelen felfogni mit is jelent amit kaptunk, ráadásul még mindig a családról prédikálsz, ami itt nem létezik. Igen csak eltorzítja emlékeid erről a fogalomról, az idő, vagy a tehetetlen bosszú vágy. – karjaim keresztbe fonom magam előtt, és úgy teszem fel a kérdésemet végül - De akkor áruld el, Atyám, ha ennyire kudarcot vallottál velünk, miért nem adtál nekünk más emlékeket, ha már a nevünket elvetted és újat adtál nekünk? – kérdem azt ami talán megelőzte volna ezt az egészet, mert emlékeznénk valamire, amiről nem tudnánk, hogy nem igaz.
Csak hallgatom amit Dracula… Atyánk, Mesterünk mond, ahogy válaszolgat a többiek kérdéseire. Hasznos, amit megtudunk, már Cass kérdése után is, majd mikor Cain is kérdez, és a válasznál hallható, ahogy markaim alatt megroppan a szék, s megfeszülnek az izmai. Azonban még hallgatok tovább, nem szólalok meg, csak jönnek a kérdések és a válaszok. Az igazság, vagy csak részben az? Mi értelme lenne most hazudni? Semmi, vagy épp nagyon sok elnézve azt, hogy a kis „csapat” ha egyáltalán annak lehet nevezni, mert családnak vagy másnak egyáltalán nem, és még az se illik rá, de ezek után egy nagy blöff összehozhatná, amit kétlek, de már talán az igazság se.
-Tizenegy próbálkozás… és mégis azt bünteted, aki a családot építené – szólalok meg csendesen – azt akiről érezheted, hogy tudna így élni, ez a szörnyetegként, ha nem elnyomva lenne… akarata láncon tartva… – hirtelen vágom félre a széket, majd az asztal maradványait az utamból és morogva lépkedek Mester elé kartávon belülre. Tekintetem izzik a dühtől ahogy egyenesen a szemébe nézek – …mint az ott… - bökök fejemmel Dami felé - …akit kis ölebednek használsz, és képtelen felfogni mit is jelent amit kaptunk, ráadásul még mindig a családról prédikálsz, ami itt nem létezik. Igen csak eltorzítja emlékeid erről a fogalomról, az idő, vagy a tehetetlen bosszú vágy. – karjaim keresztbe fonom magam előtt, és úgy teszem fel a kérdésemet végül - De akkor áruld el, Atyám, ha ennyire kudarcot vallottál velünk, miért nem adtál nekünk más emlékeket, ha már a nevünket elvetted és újat adtál nekünk? – kérdem azt ami talán megelőzte volna ezt az egészet, mert emlékeznénk valamire, amiről nem tudnánk, hogy nem igaz.
- Ruházat:
_________________
"Nincs múltad... a jelened kilátástalan, de jövőd még lehet"
Reneszansz: Alena (Shadow)
NJK: Marli
X-Diák: Liam V. Blacksong
VH: Shywa
lil SW: Heiwanna Miin Klodov
lil SW: Riku Blackclaw (Chu Raioni)
lil SW: Nyu (kép+adatlap)
˜Hááááát... nincs más hátra, mint előre.... Kalandor... ˜
Shadow- 9. szint - 20 kredit
- Hozzászólások száma : 788
Hozzászólások régi : 950
Korábbi szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Aktuális szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Reputation : 64
Join date : 2011. Aug. 19.
Tartózkodási hely : Pokol
Karakteradatok
Főkarakter: Amara
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: Éden
12:33.
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula nyugodtan nézi végig Morgana kiborulását, majd hátradőlve válaszol neki.
– Szigorú szülő vagyok, jól tudom, és általában azokkal vagyok a legszigorúbb, akikben a legtöbb lehetőséget látom… Te is ezek közé tartozol, leányom, még ha talán nem is sikerült eddig megfelelően kimutatnom ezt. Damien áll hozzám a legközelebb jelen pillanatban, igen, ám őszintén remélem, hogy hamarosan mind ugyanilyen közel állunk majd egymáshoz. Hamis emlékek… Lássuk csak, ha jól számolom… igen, az ötödik ébresztéseteknél próbálkoztam ezzel a módszerrel. Katasztrófa volt. Engedelmesebbek voltatok, ez tény, viszont a képességeitek alig-alig vagy egyáltalán nem működtek. Úgy tűnik, az X-gén nem tud kiteljesedni, amíg fabrikált emlékek alapján működtök, hiszen így a személyiségetek is hamis és a legkevésbé sem teljes. Ugyanakkor az emlékeitek teljes megtartása pedig rendkívül engedetlenné tett benneteket, szóval meg kellett találnom a kettő közötti egyensúlyt. A személyiségeteket meghagytam, viszont cserébe törölnöm kellett a múltatokat. Nem volt más megoldás.
(Ezzel visszatérhetünk a rendes kerékvágásba, ebben a körben mindenki írhat újra, reagálhattok a karakterekkel, aztán folytatjuk a kalandot, ahogy eddig.)
Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).
Drakula nyugodtan nézi végig Morgana kiborulását, majd hátradőlve válaszol neki.
– Szigorú szülő vagyok, jól tudom, és általában azokkal vagyok a legszigorúbb, akikben a legtöbb lehetőséget látom… Te is ezek közé tartozol, leányom, még ha talán nem is sikerült eddig megfelelően kimutatnom ezt. Damien áll hozzám a legközelebb jelen pillanatban, igen, ám őszintén remélem, hogy hamarosan mind ugyanilyen közel állunk majd egymáshoz. Hamis emlékek… Lássuk csak, ha jól számolom… igen, az ötödik ébresztéseteknél próbálkoztam ezzel a módszerrel. Katasztrófa volt. Engedelmesebbek voltatok, ez tény, viszont a képességeitek alig-alig vagy egyáltalán nem működtek. Úgy tűnik, az X-gén nem tud kiteljesedni, amíg fabrikált emlékek alapján működtök, hiszen így a személyiségetek is hamis és a legkevésbé sem teljes. Ugyanakkor az emlékeitek teljes megtartása pedig rendkívül engedetlenné tett benneteket, szóval meg kellett találnom a kettő közötti egyensúlyt. A személyiségeteket meghagytam, viszont cserébe törölnöm kellett a múltatokat. Nem volt más megoldás.
(Ezzel visszatérhetünk a rendes kerékvágásba, ebben a körben mindenki írhat újra, reagálhattok a karakterekkel, aztán folytatjuk a kalandot, ahogy eddig.)
Ultimate Guru- Moderátor
- Hozzászólások száma : 4515
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 40
Tartózkodási hely : Budapest
Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Ultimate / Újvilág
Re: Éden
Stephanie Lyesmith - Tűzvirág
Különítmény tag; Hawkeye, not Hawkguy, SHIELD ügynök
Játékostárs(ak) neve: Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~
Persze, hogy elégedettséggel töltött el, hogy az íjászom ilyesmit tett még akkor is, hogyha nem emlékeztem rá, de azt hiszem, hogy tudom, hogy miért szeretem. Csak egyet sajnáltam, hogy miért nem fejbe lőtte azzal a nyíllal, akkor mennyi gondtól megmentett volna minket. Vagyis volt még egy valami, hogy nem volt elég erős a telepátiám ahhoz, hogy elérjem innen Clintet, ahhoz közelebb kellett volna lenni, de ami késik az nem múlik.
- Nem! – mondtam Drakszinak. – Többet nem zsarol… az én szabályaim szerint fogunk játszani. Ha maga bárkinek is árt a régi csapatból, vagy fizikálisan, vagy mentálisan, és ha csak még egyszer hozzá mer érni Clinthez, amint ezt a köteléket…
Itt amilyen erősen tudtam igyekeztem azt a mentális köteléket, ami hozzá kötött a rituáléval, nem a telepatikust a mágikust megrángatni, hogy ő maga is érezze, hogy rájöttem arra, hogy miként irányít. Ismét rátámaszkodom az asztalra, az arcom, mint egy hideg és rideg maszk, a tűz lángjai pedig ott „lobogtak” a zöld szemeimben.
- …sikerült eltépnem, abban az esetben amit tőle kapott semmiség lesz ahhoz képest, amit tőlem fog kapni! Könyörögni fog a halálért, amit nem fog megkapni. Végignézetem magával, ahogyan az álma, az élete összeomlik, egyesével ölök meg mindenkit lassan, módszeresen kivégezve a lehető legfájdalmasabban, mígnem eljutok magához. Hogy is mondta? Ha már a halálán lenne teszek róla, hogy meggyógyuljon újra és újra. Amíg szórakoztat az, hogy szenved, aztán elrakom későbbre, hogyha ismét szórakozni akarok elővegyem. Pontosan tudja, hogy komolyan gondolom és örömmel teszem meg. Szóval remélem érti, hogy mi a helyzet és azt is, hogy mi kell, hogy az ellenkezője történjen.
A hangom végig fagyos volt és rideg, tényleg teljesen komolyan gondoltam, amit mondtam. Az ellenkezőjét pedig kiolvashatta a fejemből a most azonnal elengedi a teljes csapatot és visszaadja az emlékeiket, ahogyan Cain-ét és az enyémet is. De nem fogja megtenni, ahhoz túlságosan is arrogáns és f*sz. Szóval tizenkettedik… vajon a sok agymosás miatt lettem ennyire kegyetlen, vagy alapból is az voltam? Magának köszönhette. Hogy kik az idegenek mit sem érdekelt, csak az, hogy remélhetőleg elpusztítják ezt a helyet. A végén felnevettem, hogy mekkora lehetőséget lát. Alapból csak Cain-t és engem akart, de mégis azokért van oda, akik engedelmesek lennének.
- De ezzel ismét a teljes elutasítást és ellenállást kapja – vontam meg a vállamat. – Mert kizárt, hogy én megtegyek önszántamból bármit is… és szerintem a többségre is igaz. Maga megbukott ezzel a hellyel együtt… És roppant szánalmas, hogy a gyenge behódolni kész s*ggnyalókért van oda, nem csoda, hogy órákon belül eljön a kihalása…
Öröm lesz végignézni a bukását…
~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Persze, hogy elégedettséggel töltött el, hogy az íjászom ilyesmit tett még akkor is, hogyha nem emlékeztem rá, de azt hiszem, hogy tudom, hogy miért szeretem. Csak egyet sajnáltam, hogy miért nem fejbe lőtte azzal a nyíllal, akkor mennyi gondtól megmentett volna minket. Vagyis volt még egy valami, hogy nem volt elég erős a telepátiám ahhoz, hogy elérjem innen Clintet, ahhoz közelebb kellett volna lenni, de ami késik az nem múlik.
- Nem! – mondtam Drakszinak. – Többet nem zsarol… az én szabályaim szerint fogunk játszani. Ha maga bárkinek is árt a régi csapatból, vagy fizikálisan, vagy mentálisan, és ha csak még egyszer hozzá mer érni Clinthez, amint ezt a köteléket…
Itt amilyen erősen tudtam igyekeztem azt a mentális köteléket, ami hozzá kötött a rituáléval, nem a telepatikust a mágikust megrángatni, hogy ő maga is érezze, hogy rájöttem arra, hogy miként irányít. Ismét rátámaszkodom az asztalra, az arcom, mint egy hideg és rideg maszk, a tűz lángjai pedig ott „lobogtak” a zöld szemeimben.
- …sikerült eltépnem, abban az esetben amit tőle kapott semmiség lesz ahhoz képest, amit tőlem fog kapni! Könyörögni fog a halálért, amit nem fog megkapni. Végignézetem magával, ahogyan az álma, az élete összeomlik, egyesével ölök meg mindenkit lassan, módszeresen kivégezve a lehető legfájdalmasabban, mígnem eljutok magához. Hogy is mondta? Ha már a halálán lenne teszek róla, hogy meggyógyuljon újra és újra. Amíg szórakoztat az, hogy szenved, aztán elrakom későbbre, hogyha ismét szórakozni akarok elővegyem. Pontosan tudja, hogy komolyan gondolom és örömmel teszem meg. Szóval remélem érti, hogy mi a helyzet és azt is, hogy mi kell, hogy az ellenkezője történjen.
A hangom végig fagyos volt és rideg, tényleg teljesen komolyan gondoltam, amit mondtam. Az ellenkezőjét pedig kiolvashatta a fejemből a most azonnal elengedi a teljes csapatot és visszaadja az emlékeiket, ahogyan Cain-ét és az enyémet is. De nem fogja megtenni, ahhoz túlságosan is arrogáns és f*sz. Szóval tizenkettedik… vajon a sok agymosás miatt lettem ennyire kegyetlen, vagy alapból is az voltam? Magának köszönhette. Hogy kik az idegenek mit sem érdekelt, csak az, hogy remélhetőleg elpusztítják ezt a helyet. A végén felnevettem, hogy mekkora lehetőséget lát. Alapból csak Cain-t és engem akart, de mégis azokért van oda, akik engedelmesek lennének.
- De ezzel ismét a teljes elutasítást és ellenállást kapja – vontam meg a vállamat. – Mert kizárt, hogy én megtegyek önszántamból bármit is… és szerintem a többségre is igaz. Maga megbukott ezzel a hellyel együtt… És roppant szánalmas, hogy a gyenge behódolni kész s*ggnyalókért van oda, nem csoda, hogy órákon belül eljön a kihalása…
Öröm lesz végignézni a bukását…
- felszerelés/egyebek:
- template nélkül:
- ~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Persze, hogy elégedettséggel töltött el, hogy az íjászom ilyesmit tett még akkor is, hogyha nem emlékeztem rá, de azt hiszem, hogy tudom, hogy miért szeretem. Csak egyet sajnáltam, hogy miért nem fejbe lőtte azzal a nyíllal, akkor mennyi gondtól megmentett volna minket. Vagyis volt még egy valami, hogy nem volt elég erős a telepátiám ahhoz, hogy elérjem innen Clintet, ahhoz közelebb kellett volna lenni, de ami késik az nem múlik.
- Nem! – mondtam Drakszinak. – Többet nem zsarol… az én szabályaim szerint fogunk játszani. Ha maga bárkinek is árt a régi csapatból, vagy fizikálisan, vagy mentálisan, és ha csak még egyszer hozzá mer érni Clinthez, amint ezt a köteléket…
Itt amilyen erősen tudtam igyekeztem azt a mentális köteléket, ami hozzá kötött a rituáléval, nem a telepatikust a mágikust megrángatni, hogy ő maga is érezze, hogy rájöttem arra, hogy miként irányít. Ismét rátámaszkodom az asztalra, az arcom, mint egy hideg és rideg maszk, a tűz lángjai pedig ott „lobogtak” a zöld szemeimben.
- …sikerült eltépnem, abban az esetben amit tőle kapott semmiség lesz ahhoz képest, amit tőlem fog kapni! Könyörögni fog a halálért, amit nem fog megkapni. Végignézetem magával, ahogyan az álma, az élete összeomlik, egyesével ölök meg mindenkit lassan, módszeresen kivégezve a lehető legfájdalmasabban, mígnem eljutok magához. Hogy is mondta? Ha már a halálán lenne teszek róla, hogy meggyógyuljon újra és újra. Amíg szórakoztat az, hogy szenved, aztán elrakom későbbre, hogyha ismét szórakozni akarok elővegyem. Pontosan tudja, hogy komolyan gondolom és örömmel teszem meg. Szóval remélem érti, hogy mi a helyzet és azt is, hogy mi kell, hogy az ellenkezője történjen.
A hangom végig fagyos volt és rideg, tényleg teljesen komolyan gondoltam, amit mondtam. Az ellenkezőjét pedig kiolvashatta a fejemből a most azonnal elengedi a teljes csapatot és visszaadja az emlékeiket, ahogyan Cain-ét és az enyémet is. De nem fogja megtenni, ahhoz túlságosan is arrogáns és f*sz. Szóval tizenkettedik… vajon a sok agymosás miatt lettem ennyire kegyetlen, vagy alapból is az voltam? Magának köszönhette. Hogy kik az idegenek mit sem érdekelt, csak az, hogy remélhetőleg elpusztítják ezt a helyet. A végén felnevettem, hogy mekkora lehetőséget lát. Alapból csak Cain-t és engem akart, de mégis azokért van oda, akik engedelmesek lennének.
- De ezzel ismét a teljes elutasítást és ellenállást kapja – vontam meg a vállamat. – Mert kizárt, hogy én megtegyek önszántamból bármit is… és szerintem a többségre is igaz. Maga megbukott ezzel a hellyel együtt… És roppant szánalmas, hogy a gyenge behódolni kész s*ggnyalókért van oda, nem csoda, hogy órákon belül eljön a kihalása…
Öröm lesz végignézni a bukását…
Jonathan Miller - Black Jack
Különítmény tag, USAF főhadnagy, SHIELD ügynök
Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
~ Cain, a Hódító ~
Cain végighallgatta a válaszokat és a kérdéseket, tizenkettő, köztük volt megannyi másik próbálkozás. Vajon hányadiknál jött elő az, hogy undorodik és rosszul van a vértől és a megivott vér legalább felét kihányja? Saját magánál nem tudta volna megmondani, de érezte, hogy nincs valami rendben. Korábban mondta az a féreg, hogy minél több agymosást kapnak annál jobban torzul a személyiségük. Vajon az övé mennyire nem volt már az, mint eredetileg? Megborzongott Cass szavain, ezúttal nem dühös volt a másik, hanem olyan fagyos, mint a jégcsap. Bármi is hangzott el ő maga nem tartozott ide, az ő dolga az emberek védelme volt, nem pedig egy rakat halott személy védelme.
- Maga bármit is mond, nekem nincs dolgom se magával sem pedig a vámpírokkal, az én dolgom az emberiség védelme! – mondta érzelemmentesen. – Így követelem, hogy engedjen el most, hogy a dolgomat végezhessem!
Dühösen nézett Dracula-ra, a kék szemeiben látszott leginkább a düh, mert az arcán a megszokott ridegség látszott. A szemeiben lehetett volna akár villámokat is „látni”, hogyha valaki nagyon figyelte volna. Ha tudta, akkor végig mereven nézett Dracula szemeibe és egy pillanatra sem hátrált meg.
- Maga alkalmatlan vezető, összegyűjti az erőseket majd gyáván és gyengén mögéjük bújik, egy parazita, egy élősködő, aki mások nélkül nem maradt volna soha sem életben. Én képtelen vagyok egy ilyen személyt szolgálni. A tiszteletet ki kell érdemelni, maga eljátszotta a nem létezőt is, nem ismerem el felettesemnek sem magát, sem pedig egyik bábját sem. Utasíthat, bábként irányíthat, hogy tegyem, tegyük azt, amit akar, de egy árny messze nem adja azt, amit valaki önként tenne. Egyszer az életében legyen végre férfi, ismerje el a vereségét és adja vissza azt, ami személyekké tesz minket és nem bábokká! Ha egyszer úgyis halálba küld minket, legalább önmagunkként haljunk meg végleg és nem pedig a maga kicsinyes játékaként!
A szavainak vége hiába nem emelte fel a hangját szinte mennydörgésszerűek voltak.
~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Cain végighallgatta a válaszokat és a kérdéseket, tizenkettő, köztük volt megannyi másik próbálkozás. Vajon hányadiknál jött elő az, hogy undorodik és rosszul van a vértől és a megivott vér legalább felét kihányja? Saját magánál nem tudta volna megmondani, de érezte, hogy nincs valami rendben. Korábban mondta az a féreg, hogy minél több agymosást kapnak annál jobban torzul a személyiségük. Vajon az övé mennyire nem volt már az, mint eredetileg? Megborzongott Cass szavain, ezúttal nem dühös volt a másik, hanem olyan fagyos, mint a jégcsap. Bármi is hangzott el ő maga nem tartozott ide, az ő dolga az emberek védelme volt, nem pedig egy rakat halott személy védelme.
- Maga bármit is mond, nekem nincs dolgom se magával sem pedig a vámpírokkal, az én dolgom az emberiség védelme! – mondta érzelemmentesen. – Így követelem, hogy engedjen el most, hogy a dolgomat végezhessem!
Dühösen nézett Dracula-ra, a kék szemeiben látszott leginkább a düh, mert az arcán a megszokott ridegség látszott. A szemeiben lehetett volna akár villámokat is „látni”, hogyha valaki nagyon figyelte volna. Ha tudta, akkor végig mereven nézett Dracula szemeibe és egy pillanatra sem hátrált meg.
- Maga alkalmatlan vezető, összegyűjti az erőseket majd gyáván és gyengén mögéjük bújik, egy parazita, egy élősködő, aki mások nélkül nem maradt volna soha sem életben. Én képtelen vagyok egy ilyen személyt szolgálni. A tiszteletet ki kell érdemelni, maga eljátszotta a nem létezőt is, nem ismerem el felettesemnek sem magát, sem pedig egyik bábját sem. Utasíthat, bábként irányíthat, hogy tegyem, tegyük azt, amit akar, de egy árny messze nem adja azt, amit valaki önként tenne. Egyszer az életében legyen végre férfi, ismerje el a vereségét és adja vissza azt, ami személyekké tesz minket és nem bábokká! Ha egyszer úgyis halálba küld minket, legalább önmagunkként haljunk meg végleg és nem pedig a maga kicsinyes játékaként!
A szavainak vége hiába nem emelte fel a hangját szinte mennydörgésszerűek voltak.
- felszerelés/egyebek:
- template nélkül:
- ~ Cain, a Hódító ~~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Cain végighallgatta a válaszokat és a kérdéseket, tizenkettő, köztük volt megannyi másik próbálkozás. Vajon hányadiknál jött elő az, hogy undorodik és rosszul van a vértől és a megivott vér legalább felét kihányja? Saját magánál nem tudta volna megmondani, de érezte, hogy nincs valami rendben. Korábban mondta az a féreg, hogy minél több agymosást kapnak annál jobban torzul a személyiségük. Vajon az övé mennyire nem volt már az, mint eredetileg? Megborzongott Cass szavain, ezúttal nem dühös volt a másik, hanem olyan fagyos, mint a jégcsap. Bármi is hangzott el ő maga nem tartozott ide, az ő dolga az emberek védelme volt, nem pedig egy rakat halott személy védelme.
- Maga bármit is mond, nekem nincs dolgom se magával sem pedig a vámpírokkal, az én dolgom az emberiség védelme! – mondta érzelemmentesen. – Így követelem, hogy engedjen el most, hogy a dolgomat végezhessem!
Dühösen nézett Dracula-ra, a kék szemeiben látszott leginkább a düh, mert az arcán a megszokott ridegség látszott. A szemeiben lehetett volna akár villámokat is „látni”, hogyha valaki nagyon figyelte volna. Ha tudta, akkor végig mereven nézett Dracula szemeibe és egy pillanatra sem hátrált meg.
- Maga alkalmatlan vezető, összegyűjti az erőseket majd gyáván és gyengén mögéjük bújik, egy parazita, egy élősködő, aki mások nélkül nem maradt volna soha sem életben. Én képtelen vagyok egy ilyen személyt szolgálni. A tiszteletet ki kell érdemelni, maga eljátszotta a nem létezőt is, nem ismerem el felettesemnek sem magát, sem pedig egyik bábját sem. Utasíthat, bábként irányíthat, hogy tegyem, tegyük azt, amit akar, de egy árny messze nem adja azt, amit valaki önként tenne. Egyszer az életében legyen végre férfi, ismerje el a vereségét és adja vissza azt, ami személyekké tesz minket és nem bábokká! Ha egyszer úgyis halálba küld minket, legalább önmagunkként haljunk meg végleg és nem pedig a maga kicsinyes játékaként!
A szavainak vége hiába nem emelte fel a hangját szinte mennydörgésszerűek voltak.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Éden
Meadow Kerr-Osborne – Vörös özvegy
SHIELD gyakornok, katonai hírszerző ügynök
Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~
Mivel muszáj volt, így Lilith megitta a maradék vért is, amit kapott és hallgatta tovább a kérdéseket, válaszokat.
- Egyáltalán nem győzött meg azzal, hogy igazat mond – felelte érzelemmentesen. – Lehet, hogy neki igazat mondott, a szavaiból ítélve igen, de mi nem tudjuk ellenőrizni, nekünk továbbra is ugyanúgy a képünkbe hazudhat.
Nem az volt a gond, hogy nem volt hihető, amit mondott, hanem az, hogy eddig tényleg mindenben hazudott. Most pedig a gyengéket pártolta tovább, mint Morgana, vagy éppen Damien. Morgana a szaktudásával hasznára lehet bárkinek, de a másik semmire sem jó. Ezt a helyet ő maga is teljesen elcseszettnek gondolta és az, amiket most hallottak csak arra volt jó, hogy még inkább elidegenüljön ettől a helytől, bár az megfordult a fejéből, hogy az íjászt ki kéne hozni, mert ő a szövetségesük lehetne.
- Katonaként Cain-nel értek egyet, az embereket megfogom védeni, de az itteniekhez semmi közöm – mondta.
Még odafordult a társnőjének és halkan szólalt meg.
- Téged is megvédelek – mondta Luna-nak. – Te vagy innen az egyetlen.
Ezek után igyekszik megfordulni és kimenni a helységből, hogyha minderre képes most. Ha nem, akkor csak érzelemmentesen várakozik arra, hogy elengedje őket Dracula.
~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Mivel muszáj volt, így Lilith megitta a maradék vért is, amit kapott és hallgatta tovább a kérdéseket, válaszokat.
- Egyáltalán nem győzött meg azzal, hogy igazat mond – felelte érzelemmentesen. – Lehet, hogy neki igazat mondott, a szavaiból ítélve igen, de mi nem tudjuk ellenőrizni, nekünk továbbra is ugyanúgy a képünkbe hazudhat.
Nem az volt a gond, hogy nem volt hihető, amit mondott, hanem az, hogy eddig tényleg mindenben hazudott. Most pedig a gyengéket pártolta tovább, mint Morgana, vagy éppen Damien. Morgana a szaktudásával hasznára lehet bárkinek, de a másik semmire sem jó. Ezt a helyet ő maga is teljesen elcseszettnek gondolta és az, amiket most hallottak csak arra volt jó, hogy még inkább elidegenüljön ettől a helytől, bár az megfordult a fejéből, hogy az íjászt ki kéne hozni, mert ő a szövetségesük lehetne.
- Katonaként Cain-nel értek egyet, az embereket megfogom védeni, de az itteniekhez semmi közöm – mondta.
Még odafordult a társnőjének és halkan szólalt meg.
- Téged is megvédelek – mondta Luna-nak. – Te vagy innen az egyetlen.
Ezek után igyekszik megfordulni és kimenni a helységből, hogyha minderre képes most. Ha nem, akkor csak érzelemmentesen várakozik arra, hogy elengedje őket Dracula.
- felszerelés/egyebek:
- template nélkül:
- ~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~~ Helyszín: Éden ~
- kép:
Mivel muszáj volt, így Lilith megitta a maradék vért is, amit kapott és hallgatta tovább a kérdéseket, válaszokat.
- Egyáltalán nem győzött meg azzal, hogy igazat mond – felelte érzelemmentesen. – Lehet, hogy neki igazat mondott, a szavaiból ítélve igen, de mi nem tudjuk ellenőrizni, nekünk továbbra is ugyanúgy a képünkbe hazudhat.
Nem az volt a gond, hogy nem volt hihető, amit mondott, hanem az, hogy eddig tényleg mindenben hazudott. Most pedig a gyengéket pártolta tovább, mint Morgana, vagy éppen Damien. Morgana a szaktudásával hasznára lehet bárkinek, de a másik semmire sem jó. Ezt a helyet ő maga is teljesen elcseszettnek gondolta és az, amiket most hallottak csak arra volt jó, hogy még inkább elidegenüljön ettől a helytől, bár az megfordult a fejéből, hogy az íjászt ki kéne hozni, mert ő a szövetségesük lehetne.
- Katonaként Cain-nel értek egyet, az embereket megfogom védeni, de az itteniekhez semmi közöm – mondta.
Még odafordult a társnőjének és halkan szólalt meg.
- Téged is megvédelek – mondta Luna-nak. – Te vagy innen az egyetlen.
Ezek után igyekszik megfordulni és kimenni a helységből, hogyha minderre képes most. Ha nem, akkor csak érzelemmentesen várakozik arra, hogy elengedje őket Dracula.
_________________
Reneszánsz: Meadow Kerr-Osborne, Árva / Mayko Outerbridge / Okoye Baku; X-diák: Brahe Elaine McKenzie
Ultimate/Újvilág: Meadow Kerr-Osborne, Halloween 2017: Moira Amelia Sheppard
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
12 / 22 oldal • 1 ... 7 ... 11, 12, 13 ... 17 ... 22
12 / 22 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.