Első emeleti folyosó
X-Men Reneszánsz :: Reneszánsz - Központi helyszínek :: Salem :: Xavier Birtok :: Kúria és Kollégium
1 / 3 oldal • Megosztás
1 / 3 oldal • 1, 2, 3
Első emeleti folyosó
Laminált parkettával ellátott helység, melyen két megtermett ember is könnyen elfér egymás mellett. A folyosó az Angyalok szobáit köti össze, fal mentén pedig ablakok szegélyezik. A folyosó közvetlenül az Aula felőli lépcsősorról nyílik és az első szoba, amivel szemezni lehet az a Gyengélkedő. Direkt helyezték el, ilyen könnyen hozzáférhetővé.
Az eredeti topic
Az eredeti topic
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Első emeleti folyosó
//Előzmény: A hall//
Elindultam felfelé az emeletre Donalddal, közben elgondolkodtam a kérdésén, hogy mit is tudna tanítani. A legjobban az önvédelem ugrott be, Serena és Logan nem mindig vannak itt, hogy ezt tudják tanítani, így jól jött az effajta segítség is. majd be is ugrott.
- Franciát és oroszt, közelharcot esetleg és logikát – mondtam. – Úgy tudom, hogy francia- és orosztanárunk nincs. Csak spanyol és skandináv nyelvek.
A folytatásnál megtorpantam és vörös fejjel fordultam felé, sejtettem, hogy valamikor eljön ez a téma is, de, hogy már ennyire hamar, arra gondolni sem mertem. Három év volt egyébként hátra, kettő és fél. Ezek szerint nem tudta, amit én tudok, hogy nem természetes úton születik meg a lányunk, hanem máshogyan. Azzal egyet kellett értenem, hogy én sem akarom őt elveszíteni, túlságosan is fontos lett, mintsem átírjam a jövőt.
- Nekem nem lehet gyerekem – mondtam. – A Raft miatt meddő vagyok – vallottam be. – Annyit sikerült kiszednem Steph-ből és a másik Serena-ból, hogy nem természetes úton születik. Sőt, nem is fogom megszülni. Úgy gondolom, hogy a Projekt: Pegazus az, akik létrehozzák és én tőlük fogom elhozni csecsemőként.
Zavartan hallgattam el pár pillanatra.
- De, hogy miért te? – kérdeztem. – Azt azt hiszem, hogy a másik Serena-tól kéne megkérdezni, mert én még nem tudom.
Elindultam felfelé az emeletre Donalddal, közben elgondolkodtam a kérdésén, hogy mit is tudna tanítani. A legjobban az önvédelem ugrott be, Serena és Logan nem mindig vannak itt, hogy ezt tudják tanítani, így jól jött az effajta segítség is. majd be is ugrott.
- Franciát és oroszt, közelharcot esetleg és logikát – mondtam. – Úgy tudom, hogy francia- és orosztanárunk nincs. Csak spanyol és skandináv nyelvek.
A folytatásnál megtorpantam és vörös fejjel fordultam felé, sejtettem, hogy valamikor eljön ez a téma is, de, hogy már ennyire hamar, arra gondolni sem mertem. Három év volt egyébként hátra, kettő és fél. Ezek szerint nem tudta, amit én tudok, hogy nem természetes úton születik meg a lányunk, hanem máshogyan. Azzal egyet kellett értenem, hogy én sem akarom őt elveszíteni, túlságosan is fontos lett, mintsem átírjam a jövőt.
- Nekem nem lehet gyerekem – mondtam. – A Raft miatt meddő vagyok – vallottam be. – Annyit sikerült kiszednem Steph-ből és a másik Serena-ból, hogy nem természetes úton születik. Sőt, nem is fogom megszülni. Úgy gondolom, hogy a Projekt: Pegazus az, akik létrehozzák és én tőlük fogom elhozni csecsemőként.
Zavartan hallgattam el pár pillanatra.
- De, hogy miért te? – kérdeztem. – Azt azt hiszem, hogy a másik Serena-tól kéne megkérdezni, mert én még nem tudom.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Első emeleti folyosó
Ahogyan az ismerős lépcsőkön felfelé megyek, Serenát hallgatom, ahogyan felsorolja a lehetőségeimet. Nyelveket tudok ugyan, de nyelvoktatás elég unalmasan hangzik.A közelharc meg talán, de már nem vagyok Amerika Kapitány, a telekinetikához jobban értek, vagyis a "távharchoz", vagy ahogy egyesek hívják a pussy-fight, bár én ezt inkább nem reklámozom.
- Nyelveknek nem látom értelmét tanítani, azt egyedül a legkönnyebb autodidakta módon. Mármint nem hiszem, hogy olyan sokan akarnának spanyolul vagy skandinávul is. A közelharc jobban menne, vagy a távolharc, végülis telekineta vagyok elsősorban és csak katona másodsorban.
- Oh. - mondom kicsit meglepődve az új információra. - Sajnálom, ezt nem tudtam. - mondom kicsit elkomorodva, ha én megtudnám, hogy steril vagyok lehet nem fogadnám ilyen jól. Ahogyan felteszi a költői kérdést, azonnal be is ugrik valami.
- Hát, nekem lenne egy magyarázatom... - mondom, megállok és kifújom a levegőt, mintha valami nagy igazságot készülnék bevallani- mikor a SHIELD igazgatója voltam, volt egy barátnőm, akivel gyereket szerettünk volna, de az sem jött össze természetes úton. Így... újraélesztettem egy programot titokban a SHIELD-en belül, aminek segítségével próbálták az ottani tudósok vegyíteni a DNS-emet az akkori barátnőm DNS-ével, nem lett belőle semmi, de a SHIELD elég sok információt és anyagot kapott a DNS-emből. Ami érdekes, hogy akkor szuperkatona szérum folyt az ereimben... ha Stephanie onnan van, akkor lehet lesznek szülői gondjaink...
- Nyelveknek nem látom értelmét tanítani, azt egyedül a legkönnyebb autodidakta módon. Mármint nem hiszem, hogy olyan sokan akarnának spanyolul vagy skandinávul is. A közelharc jobban menne, vagy a távolharc, végülis telekineta vagyok elsősorban és csak katona másodsorban.
- Oh. - mondom kicsit meglepődve az új információra. - Sajnálom, ezt nem tudtam. - mondom kicsit elkomorodva, ha én megtudnám, hogy steril vagyok lehet nem fogadnám ilyen jól. Ahogyan felteszi a költői kérdést, azonnal be is ugrik valami.
- Hát, nekem lenne egy magyarázatom... - mondom, megállok és kifújom a levegőt, mintha valami nagy igazságot készülnék bevallani- mikor a SHIELD igazgatója voltam, volt egy barátnőm, akivel gyereket szerettünk volna, de az sem jött össze természetes úton. Így... újraélesztettem egy programot titokban a SHIELD-en belül, aminek segítségével próbálták az ottani tudósok vegyíteni a DNS-emet az akkori barátnőm DNS-ével, nem lett belőle semmi, de a SHIELD elég sok információt és anyagot kapott a DNS-emből. Ami érdekes, hogy akkor szuperkatona szérum folyt az ereimben... ha Stephanie onnan van, akkor lehet lesznek szülői gondjaink...
Azareus- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 68
Hozzászólások régi : 1317
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 14.
Karakteradatok
Főkarakter: Azareus
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
Donaldra néztem és megráztam a fejemet, igaz kissé bánatosan mosolyodtam el.
- Nem kell sajnálni – mondtam. – Tudom, hogy van két csodás gyermekem, akik felnőnek és élik tovább az életüket. És ebből egyik a saját vérem a másik pedig, mintha az lenne. Nekem ez elég, még ha szó szerint soha sem leszek anya, mert nem hoztam világra egyetlen gyermeket sem.
Már volt időm elfogadni az elmúlt több, mint egy évben, így elfogadtam. Valószínűleg, ha beszélnék Zack-kel megoldaná ezt az egészet, de nem akartam mindezzel zaklatni. Megálltam a folyosón és szembefordultam Donalddal, amikor úgymond „vallomást” készült tenni. Meglepetten pillantottam rá, de nem emlékszem, hogy említett volna valaki ilyesmit, hogy akkori időből lett volna, vagyis ha így lenne, akkor a jövőbeli énem minden bizonnyal szólt volna. De én úgy tudtam, hogy máshogy lesz. Ezt még elmondta, hogy mit adott Tyler-nek.
- Nem, nem onnan – mondtam. – Ma azért fejlettebbek ilyen téren és a mesterséges megtermékenyítés is igen fejlett. Az orvos szerint… - zavartan hallgattam el. – Lombikbébi programmal képes lennék teherbe esni, a petesejtjeimnek nincs semmi bajuk, csak a…. csak a méhem és a petevezetékem sérült, ami miatt nem tudnék gyereket kihordani. Orvosilag is elmondhatom szakszavakkal, orvos diplomával, de így szerintem érthetőbb az egész.
Nem hittem volna, hogy ennyire kellemetlen beszélgetés lesz, kínosan néztem vissza Donaldra, teljesen vörös arccal.
- Serena, a jövőbeli… mondta, hogy átadott egy hajtincset Tyler-nek tőled, ha szükséges lesz, azt felhasználhatom arra, hogy a lányunk megszülessen.
- Nem kell sajnálni – mondtam. – Tudom, hogy van két csodás gyermekem, akik felnőnek és élik tovább az életüket. És ebből egyik a saját vérem a másik pedig, mintha az lenne. Nekem ez elég, még ha szó szerint soha sem leszek anya, mert nem hoztam világra egyetlen gyermeket sem.
Már volt időm elfogadni az elmúlt több, mint egy évben, így elfogadtam. Valószínűleg, ha beszélnék Zack-kel megoldaná ezt az egészet, de nem akartam mindezzel zaklatni. Megálltam a folyosón és szembefordultam Donalddal, amikor úgymond „vallomást” készült tenni. Meglepetten pillantottam rá, de nem emlékszem, hogy említett volna valaki ilyesmit, hogy akkori időből lett volna, vagyis ha így lenne, akkor a jövőbeli énem minden bizonnyal szólt volna. De én úgy tudtam, hogy máshogy lesz. Ezt még elmondta, hogy mit adott Tyler-nek.
- Nem, nem onnan – mondtam. – Ma azért fejlettebbek ilyen téren és a mesterséges megtermékenyítés is igen fejlett. Az orvos szerint… - zavartan hallgattam el. – Lombikbébi programmal képes lennék teherbe esni, a petesejtjeimnek nincs semmi bajuk, csak a…. csak a méhem és a petevezetékem sérült, ami miatt nem tudnék gyereket kihordani. Orvosilag is elmondhatom szakszavakkal, orvos diplomával, de így szerintem érthetőbb az egész.
Nem hittem volna, hogy ennyire kellemetlen beszélgetés lesz, kínosan néztem vissza Donaldra, teljesen vörös arccal.
- Serena, a jövőbeli… mondta, hogy átadott egy hajtincset Tyler-nek tőled, ha szükséges lesz, azt felhasználhatom arra, hogy a lányunk megszülessen.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Első emeleti folyosó
Néztem Serenát, hogy milyen jól viseli a dolgokat. Lehet tényleg eléggé megkeményedett egy X-men vezetői posztravagy egy még keményebbre: az anyaira. Én az ő korában nem tudtam volna ennyire a dolgok szebb oldalát nézni, igazán még most sem annyira. Őszintén elmosolyodom.
- Felnőttél.- mondom - Jobban, mint én valaha fogok. Jó vezető lesz belőled... már értem Zack döntését. - jegyzem meg, majd tovább hallgatom Serenát, Stephanie témájában. Rosszul veszem, hogy zavarban van, de direkt nem mutatom jelét, hogy könnyebb legyen beszélnie. Ha nem mutatom azt, hogy a téma nekem se könnyű, akkor Serenából még nehezebben jönnének a szavak. Ennek hangot is adok.
- Ne legyél zavarban, ezek teljesen természetes témák, amiket a közös gyerek miatt, kénytelenek vagyunk megosztani egymással... mármint amennyire természetes lehet egy jövőből jött gyerek, meg a DNS mutáció.
- Felnőttél.- mondom - Jobban, mint én valaha fogok. Jó vezető lesz belőled... már értem Zack döntését. - jegyzem meg, majd tovább hallgatom Serenát, Stephanie témájában. Rosszul veszem, hogy zavarban van, de direkt nem mutatom jelét, hogy könnyebb legyen beszélnie. Ha nem mutatom azt, hogy a téma nekem se könnyű, akkor Serenából még nehezebben jönnének a szavak. Ennek hangot is adok.
- Ne legyél zavarban, ezek teljesen természetes témák, amiket a közös gyerek miatt, kénytelenek vagyunk megosztani egymással... mármint amennyire természetes lehet egy jövőből jött gyerek, meg a DNS mutáció.
Azareus- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 68
Hozzászólások régi : 1317
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 14.
Karakteradatok
Főkarakter: Azareus
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
- Te is komolyabb vagy, mint régen – feleltem. – Lehet, hogy egy kis magány, tőlünk távol neked is jót tett.
Elmosolyodtam a szavaira bánatosan. Túlságosan hamar és úgy, hogy nem akartam felnőni. De nem volt sok választásom.
- Nem volt más választásom – mondtam kissé szomorúan. – Igaz kellett ehhez egy másik élet is, hogy így legyen. Egy sokkal keményebb világ és élet. A közelmúlt, amire barokként utalnak, akik emlékeznek. És erősnek kell lennem a gyerekek miatt is, és a diákok miatt is. miként mutatna egy mindig síró kislány igazgatóként.
A másik élet, ahol a szüleim még mindig éltek, és ahol a legnagyobb csapás a mutánsüldözésen felül James elvesztése volt, és a zavar Charles, azaz Hood közelében. És Magneto-ék. De ott nem volt sem fiam, sem lányom, így határozottan ezt az életet választottam volna inkább, minden tekintetben. Vettem egy mély levegőt zavaromban.
- Tudom, hogy meg kellett beszélnünk, csak a mi helyzetünkben még inkább kínos, mintha… mintha valaha is együtt lettünk volna. Főleg, mert nem tudom, hogy miért te. Hacsak nem azért, mert ismerem Stephanie-t és nem akarom, hogy ne legyen, fel szeretném nevelni őt, kisgyermek korától.
Elmosolyodtam a szavaira bánatosan. Túlságosan hamar és úgy, hogy nem akartam felnőni. De nem volt sok választásom.
- Nem volt más választásom – mondtam kissé szomorúan. – Igaz kellett ehhez egy másik élet is, hogy így legyen. Egy sokkal keményebb világ és élet. A közelmúlt, amire barokként utalnak, akik emlékeznek. És erősnek kell lennem a gyerekek miatt is, és a diákok miatt is. miként mutatna egy mindig síró kislány igazgatóként.
A másik élet, ahol a szüleim még mindig éltek, és ahol a legnagyobb csapás a mutánsüldözésen felül James elvesztése volt, és a zavar Charles, azaz Hood közelében. És Magneto-ék. De ott nem volt sem fiam, sem lányom, így határozottan ezt az életet választottam volna inkább, minden tekintetben. Vettem egy mély levegőt zavaromban.
- Tudom, hogy meg kellett beszélnünk, csak a mi helyzetünkben még inkább kínos, mintha… mintha valaha is együtt lettünk volna. Főleg, mert nem tudom, hogy miért te. Hacsak nem azért, mert ismerem Stephanie-t és nem akarom, hogy ne legyen, fel szeretném nevelni őt, kisgyermek korától.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Első emeleti folyosó
- Én is kényszerhelyzetbe kerültem. Apaként már nem lehetek gyerek, ugye? - kérdezem mosolyogva a leendő anyukától, majd komolyabbra fordul a hangom. - Másrészt, mióta megvannak a képességeim, rájöttem, hogy érzelmileg kell kontrollálnom őket, ha nyugodt vagyok és asszertív, akkor minden jól működik, viszont ha agresszív, akkor egyszerűen kicsúszik a kezemből és akkor jobb, ha nincs a közelemben senki. Ezért is mentem el, az erőm egyre nőtt én meg féltem, hogy kiesik a kezemből az irányítás és árthatok nektek. Egy időzített bomba voltam, de mostmár minden rendben. - Nyugtattam meg gyorsan, a mondandóm végén és vettem egy nagyobb levegőt, kíváncsi vagyok ezt, hogyan fogadja.
Kicsit összezavarodok, mikor olyat említ, hogy "barokk", tényleg sok mindenről lemaradtam, de nem fogom faggatni erről is, most mi ketten egyelőre fontosabbak vagyunk mint a múlt eseményei. Serena úgy tűnik még sose gondolt úgy kettőnkre, mint egy pár. Én nem így vagyok vele, emlékszem mikor először találkoztunk erős érzelmeket éreztem iránta, de ma már rájöttem, hogy az csak fellángolás volt.
- Sajnos sok mindent a jövőben így kell kezelnünk, mintha együtt lennénk. Főleg, ha Steph megszületik, szüksége lesz apára és anyára is. Nem akarom neki azt a gyerekkort, amilyen nekem volt...- mondom és visszagondolok a balesetre, ami a szüleim halálát okozta...
Kicsit összezavarodok, mikor olyat említ, hogy "barokk", tényleg sok mindenről lemaradtam, de nem fogom faggatni erről is, most mi ketten egyelőre fontosabbak vagyunk mint a múlt eseményei. Serena úgy tűnik még sose gondolt úgy kettőnkre, mint egy pár. Én nem így vagyok vele, emlékszem mikor először találkoztunk erős érzelmeket éreztem iránta, de ma már rájöttem, hogy az csak fellángolás volt.
- Sajnos sok mindent a jövőben így kell kezelnünk, mintha együtt lennénk. Főleg, ha Steph megszületik, szüksége lesz apára és anyára is. Nem akarom neki azt a gyerekkort, amilyen nekem volt...- mondom és visszagondolok a balesetre, ami a szüleim halálát okozta...
Azareus- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 68
Hozzászólások régi : 1317
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 14.
Karakteradatok
Főkarakter: Azareus
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
Mosolyogva bólintottam Donald szavaira, igen, lassan ideje volt felnőni neki is, hiszen apa lett, vagyis lesz. Az idővonalak kavarodása miatt időnként zavaró tudott lenni. Meglepetten néztem rá, amikor kifejtette, hogy a képessége érzelmi alapon működik. Ezért volt? Ezért mondták különösen, hogy segítsek neki? És emlékeztem, hogy mellettem volt a legnehezebb irányítania a képességét, főleg, amikor Jackie is ott volt, átölelt és megcsókolt. Miért nem vettem ezt észre korábban? Annyi fájdalomtól és nehézségtől megkímélhettem volna, ha feltűnik.
- Sajnálom – hajtottam le a fejemet. – Sajnálom, hogy ilyen sok fájdalmat és nehézséget okoztam neked. Nem állt szándékomban, ha tudom, hogy így van Donald… akkor én elkerültelek volna. De mindenki azzal bíztatott, hogy én tudtam a legjobban segíteni neked, de nem így volt.
Szüksége lesz két szülőre részen elmosolyodtam. Itt több is lesz neki, mint kettő, ebben teljesen biztos voltam, végül picit felnevettem.
- Úgy hiszem, hogy ebben is nagyobb tapasztalatom van, mint neked – mondtam már vidáman. – Már egy ideje gyakorlom ezt, igaz kissé visszafogottabban. Lyron király igen gyakran kijár meglátogatni a fiát, a fiamat. Őt és Lady Melissa-t is folyamatosan tájékoztatom, hogy mi van a kis hercegemmel. Így ebben majd neked is tudok segíteni azelőtt, hogy belerázódj, ha három év múlva szükségessé válna mindez. Mit szólsz hozzá?
- Sajnálom – hajtottam le a fejemet. – Sajnálom, hogy ilyen sok fájdalmat és nehézséget okoztam neked. Nem állt szándékomban, ha tudom, hogy így van Donald… akkor én elkerültelek volna. De mindenki azzal bíztatott, hogy én tudtam a legjobban segíteni neked, de nem így volt.
Szüksége lesz két szülőre részen elmosolyodtam. Itt több is lesz neki, mint kettő, ebben teljesen biztos voltam, végül picit felnevettem.
- Úgy hiszem, hogy ebben is nagyobb tapasztalatom van, mint neked – mondtam már vidáman. – Már egy ideje gyakorlom ezt, igaz kissé visszafogottabban. Lyron király igen gyakran kijár meglátogatni a fiát, a fiamat. Őt és Lady Melissa-t is folyamatosan tájékoztatom, hogy mi van a kis hercegemmel. Így ebben majd neked is tudok segíteni azelőtt, hogy belerázódj, ha három év múlva szükségessé válna mindez. Mit szólsz hozzá?
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Első emeleti folyosó
Serena lehajtja a fejét és önmagát hibáztatja, ismét. Vannak dolgok, amik sose változnak.Szegény Serena mindig magát fogja hibáztatni elsősorban. Finom mosollyal rázogatom a fejem, majd Serena állához érek és lassan megemelem a fejét, hogy a szemembe nézhessen, és lássa az őszinteséget a tekintetemben. Majd elveszem a kezem.
- Te és Stephanie vagytok a legjobb dolgok az eddigi életemben... Ne mondd még egyszer azt nekem, hogy felelős vagy bármiért is, amit én tettem, mert nem vagy az. És ha mégis, ami volt az elmúlt, akármit csinálsz sose fogom megbánni, hogy megismertelek. Rendben? - kérdezem, hogy megerősítsem benne az eddig mondottakat. Nem szeretném, ha régi elfeledett sérelmek egyszer újra felszínre jöjjenek Serenában, úgy hogy itt és most lezárom őket. Tudja meg, hogy ha ő nem lett volna most én se itt lennék. A vidámabb témára én is jobban felvirágzok.
- Biztos nagyon jó anyuka vagy, és leszel is. Majd így osztjuk meg, te neveled, én meg játszom vele. Na mit szólsz? - kérdezem szórakozottan mosolyogva.
- Te és Stephanie vagytok a legjobb dolgok az eddigi életemben... Ne mondd még egyszer azt nekem, hogy felelős vagy bármiért is, amit én tettem, mert nem vagy az. És ha mégis, ami volt az elmúlt, akármit csinálsz sose fogom megbánni, hogy megismertelek. Rendben? - kérdezem, hogy megerősítsem benne az eddig mondottakat. Nem szeretném, ha régi elfeledett sérelmek egyszer újra felszínre jöjjenek Serenában, úgy hogy itt és most lezárom őket. Tudja meg, hogy ha ő nem lett volna most én se itt lennék. A vidámabb témára én is jobban felvirágzok.
- Biztos nagyon jó anyuka vagy, és leszel is. Majd így osztjuk meg, te neveled, én meg játszom vele. Na mit szólsz? - kérdezem szórakozottan mosolyogva.
Azareus- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 68
Hozzászólások régi : 1317
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 14.
Karakteradatok
Főkarakter: Azareus
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
Picit összerezzentem, amikor megérintette az államat, de ettől felemeltem a fejem, hogy a szemébe nézhessek. Ismét elmosolyodtam, amikor próbált vigasztalni, korábban talán nem hittem volna neki, de azóta más volt a helyzet, lassan bólintottam neki, hogy értem mit mond, így is volt. Elfogadni volt picit nehezebb csupán, hiszen emlékeztem, hogy nem feltétlen volt úgy, ahogyan mondta. De most Jackie sem volt itt, ő és én is megváltoztam. Felnőttebbek voltunk, amit igen érdekes volt kimondani egy nálam majdnem kétszer idősebb férfiról.
- Rendben van, hiszek neked – mondtam. – Nem csak úgy mondom, tényleg így van.
Felnevettem a felosztáson, hogy én nevelem, Donald majd játszik vele.
- Csaknem fel akarsz csapni óvó bácsinak a Morsus óvodába? – kérdeztem nevetve. – Úgyis jelenleg hatan, vagy heten vannak a gyerekek, és lesznek még többen, így lehet, hogy tényleg rád is szükség lenne ott. Csak nehogy valami rosszat taníts nekik.
//Folytatás: Azareus szobája//
- Rendben van, hiszek neked – mondtam. – Nem csak úgy mondom, tényleg így van.
Felnevettem a felosztáson, hogy én nevelem, Donald majd játszik vele.
- Csaknem fel akarsz csapni óvó bácsinak a Morsus óvodába? – kérdeztem nevetve. – Úgyis jelenleg hatan, vagy heten vannak a gyerekek, és lesznek még többen, így lehet, hogy tényleg rád is szükség lenne ott. Csak nehogy valami rosszat taníts nekik.
//Folytatás: Azareus szobája//
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Első emeleti folyosó
//Előzmény//
A folyosókon mászkálva hallom a hangosbemondóban a figyelmeztetést, és nem is áll szándékomban elhagyni a sulit, de a szobámba se akarok visszamenni. Jó lenne tudni, hogy mi történik, és abban is reménykedek, hogy találkozom a kedvenc triómmal, mielőtt valamelyik tanár visszaküld a szobámba. Remélem nem kerülök bajba azért, mert nem maradtam nyugton, de az efelett érzett idegességet elnyomja az izgalom amit érzek, mivel láthatóan valami érdekes és fontos dolog van folyamatban, főleg ha a sulit meg kell védeni. Az izgatottságom meg is látszik abban, ahogy időnként a föld fölött sétálgatok, illetve a rövid pink szoknyám szegélyét húzgálom. Próbálom a lábaim a padlón tartani, illetve nem matatni a ruhámmal, de nem igazán megy és végülis nem bánom. Bár tudnám pontosan mi történik!
A Hallba nem merek lemenni, hiszen ott gyülekeznek az iskola védelmére, és valaki biztos visszaküldene, de megkörnyékezem az első emeleti folyosót, ami a Hallba vezető lépcsőre nyílik, hátha hallok valami érdekeset, vagy összefutok Irisékkel, amint a szobáik felé igyekeznek. A kis piros oldaltáskámban ott lapul a skacoknak szánt ajándék, meg még egy pár csomag cukorka, egy pár zsonglőrlabda, egy kis üveg víz, egy vázlatfüzet és pár kék toll.
A folyosókon mászkálva hallom a hangosbemondóban a figyelmeztetést, és nem is áll szándékomban elhagyni a sulit, de a szobámba se akarok visszamenni. Jó lenne tudni, hogy mi történik, és abban is reménykedek, hogy találkozom a kedvenc triómmal, mielőtt valamelyik tanár visszaküld a szobámba. Remélem nem kerülök bajba azért, mert nem maradtam nyugton, de az efelett érzett idegességet elnyomja az izgalom amit érzek, mivel láthatóan valami érdekes és fontos dolog van folyamatban, főleg ha a sulit meg kell védeni. Az izgatottságom meg is látszik abban, ahogy időnként a föld fölött sétálgatok, illetve a rövid pink szoknyám szegélyét húzgálom. Próbálom a lábaim a padlón tartani, illetve nem matatni a ruhámmal, de nem igazán megy és végülis nem bánom. Bár tudnám pontosan mi történik!
A Hallba nem merek lemenni, hiszen ott gyülekeznek az iskola védelmére, és valaki biztos visszaküldene, de megkörnyékezem az első emeleti folyosót, ami a Hallba vezető lépcsőre nyílik, hátha hallok valami érdekeset, vagy összefutok Irisékkel, amint a szobáik felé igyekeznek. A kis piros oldaltáskámban ott lapul a skacoknak szánt ajándék, meg még egy pár csomag cukorka, egy pár zsonglőrlabda, egy kis üveg víz, egy vázlatfüzet és pár kék toll.
Re: Első emeleti folyosó
Jonah szobája
Visszavigyorgott rá. Bár a világ sosem volt olyan egyszerű, mint a drágalátos gépei, látta már, milyen baltával faragottan működik. Csillámporról beszélt, talán még reménykedett is benne egy cseppet, de hinni, szavai ellenére, sőt.. a képregényes haverok képzelgéseit megélve sem tudott.. Vagy nem úgy, mint ahogy Jonah arcán látta, hogy gondolja róla... hacsak annyiban nem, hogy úgy vélte, egy Jonah korabeli kölyöknek még sokkal inkább úgy kellene látnia a dolgokat. Persze nem Jonahnak.
De e szavakra szükség volt. Kellettek, ahogy a reklámokba csomagolt üzenetek, mint a szubliminális üzenetek. Csak ő nem értett azokhoz a finom módszerekhez, mint az a régi fickó, Derren Brown. Pedig ezerszer is elgondolkozott már rajta, hogy talán azokkal... azokkal kiléphetne a hősfigyelő szerepből, és megoldhatná a gondokat. De valahol... mocskosnak érezte volna. És nem is az ő dolga volt. Arra voltak a hősök, a médiacápák, meg a politikusok. Neki szemeket kellett felnyitni, nem tekinteteket elkendőzni.
Persze azért az egyensúlyozás a lelkesedés, a gyermeki bámulat naivitása és a korrekt tudósítások között megtette a hatását, képes volt megélni mindahány érzést, amit közvetíteni akart, és talán valahol ez a játék indította el benne azt is, hogy még önmaga számára is gyakran észrevétlenül próbáljon, ha szelíd eszközökkel is, de próbáljon hatni azokra, akiktől sokat várt. Így érezte helyesnek.
-Nekem sosem volt gondom a pofára eséssel-szólalt meg
-elég nagy a képem, hogy ha ráesek, ott legalább stabilan maradjak.-aztán újra az eget figyelte.
-Valóban hatásosabb... -már-már sajnálta, hogy nem olyannak látja. Jonahra sandított, vajon ha megpróbálná átszínezni, eltűnne az ég? Butaságnak tűnt, de csak míg nem érintette meg az új pólóját. Egy pillanatig kitartotta amozdulatot, majd hirtelen, éles váltással lökte kezeit a levegőbe:
-HÁ! Erre vártam!- mivel a kültéri dolgok már egyre kevésbé tűntek érdekesnek, EssEx megkönnyebbült, hogy új kalandot keresnek. Akármilyen ígéretesnek tűnt a páholyból mozizás kezdetben, a túl gyors kreatúra pusztítás elvette az ízét...
-Láttad azt ott kinn? Amatőr.. amatőr hiba... -mormogta, még visszapillantva az ablakra.
-A legegyszerűbb rajongó is tudja, hogy fenn kell tartani a feszültséget, hogy végül katartikus legyen a győzelem.- majd tekintete visszatért a srácra, csendesen hallgatva a felderítés eredményét.
-Hejj, hó, akkor vár az új kaland, jó kalóz!
Folyosó
És kilépett az ajtón, egyenesen a csaj felé véve az irányt. Nem lopakodott, de természeténél fogva volt egy olyan rossz szokása, hogy szinte a semmiből jelent meg az emberek előtt, váratlan helyen, helyzetben. Nem képességből, puszta sorsból fakadó rossz humorból. Vagyis a sajátjából. Gonosz dolog lenne ezt a sorsra kenni. Olyan volt ez, mint mikor a lézerharcos szembesül vele, hogy ellenfele a háta mögött állva várta hogy megforduljon, és fejbe lőhesse. Akár sikerült ez a szokásos mutatvány, akár nem, EssEx hamarosan ott állt az ismeretlennél.
-"Hellóóóó nő"! -filmes idézet, naná!
-Szabad neked ilyenkor idekinn kószálnod? Hát nem hallottad Veszély utasításait?- EssEx kihasználta, hogy nem nyújt diák képet a maga korával és furcsa stílusával. És bár ismeretlen nő volt a kúriában, a helyzet szokatlanságát gátlástalanul kihasználva, megpróbálta eljátszani a felnőttet, kissé számon kérő hangon. Kíváncsi volt a csajra. Tesztelgetni, kóstolgatni akarta, mert tudni akarta, alkalmas lenne-e a Jonah csapatba.
Visszavigyorgott rá. Bár a világ sosem volt olyan egyszerű, mint a drágalátos gépei, látta már, milyen baltával faragottan működik. Csillámporról beszélt, talán még reménykedett is benne egy cseppet, de hinni, szavai ellenére, sőt.. a képregényes haverok képzelgéseit megélve sem tudott.. Vagy nem úgy, mint ahogy Jonah arcán látta, hogy gondolja róla... hacsak annyiban nem, hogy úgy vélte, egy Jonah korabeli kölyöknek még sokkal inkább úgy kellene látnia a dolgokat. Persze nem Jonahnak.
De e szavakra szükség volt. Kellettek, ahogy a reklámokba csomagolt üzenetek, mint a szubliminális üzenetek. Csak ő nem értett azokhoz a finom módszerekhez, mint az a régi fickó, Derren Brown. Pedig ezerszer is elgondolkozott már rajta, hogy talán azokkal... azokkal kiléphetne a hősfigyelő szerepből, és megoldhatná a gondokat. De valahol... mocskosnak érezte volna. És nem is az ő dolga volt. Arra voltak a hősök, a médiacápák, meg a politikusok. Neki szemeket kellett felnyitni, nem tekinteteket elkendőzni.
Persze azért az egyensúlyozás a lelkesedés, a gyermeki bámulat naivitása és a korrekt tudósítások között megtette a hatását, képes volt megélni mindahány érzést, amit közvetíteni akart, és talán valahol ez a játék indította el benne azt is, hogy még önmaga számára is gyakran észrevétlenül próbáljon, ha szelíd eszközökkel is, de próbáljon hatni azokra, akiktől sokat várt. Így érezte helyesnek.
-Nekem sosem volt gondom a pofára eséssel-szólalt meg
-elég nagy a képem, hogy ha ráesek, ott legalább stabilan maradjak.-aztán újra az eget figyelte.
-Valóban hatásosabb... -már-már sajnálta, hogy nem olyannak látja. Jonahra sandított, vajon ha megpróbálná átszínezni, eltűnne az ég? Butaságnak tűnt, de csak míg nem érintette meg az új pólóját. Egy pillanatig kitartotta amozdulatot, majd hirtelen, éles váltással lökte kezeit a levegőbe:
-HÁ! Erre vártam!- mivel a kültéri dolgok már egyre kevésbé tűntek érdekesnek, EssEx megkönnyebbült, hogy új kalandot keresnek. Akármilyen ígéretesnek tűnt a páholyból mozizás kezdetben, a túl gyors kreatúra pusztítás elvette az ízét...
-Láttad azt ott kinn? Amatőr.. amatőr hiba... -mormogta, még visszapillantva az ablakra.
-A legegyszerűbb rajongó is tudja, hogy fenn kell tartani a feszültséget, hogy végül katartikus legyen a győzelem.- majd tekintete visszatért a srácra, csendesen hallgatva a felderítés eredményét.
-Hejj, hó, akkor vár az új kaland, jó kalóz!
Folyosó
És kilépett az ajtón, egyenesen a csaj felé véve az irányt. Nem lopakodott, de természeténél fogva volt egy olyan rossz szokása, hogy szinte a semmiből jelent meg az emberek előtt, váratlan helyen, helyzetben. Nem képességből, puszta sorsból fakadó rossz humorból. Vagyis a sajátjából. Gonosz dolog lenne ezt a sorsra kenni. Olyan volt ez, mint mikor a lézerharcos szembesül vele, hogy ellenfele a háta mögött állva várta hogy megforduljon, és fejbe lőhesse. Akár sikerült ez a szokásos mutatvány, akár nem, EssEx hamarosan ott állt az ismeretlennél.
-"Hellóóóó nő"! -filmes idézet, naná!
-Szabad neked ilyenkor idekinn kószálnod? Hát nem hallottad Veszély utasításait?- EssEx kihasználta, hogy nem nyújt diák képet a maga korával és furcsa stílusával. És bár ismeretlen nő volt a kúriában, a helyzet szokatlanságát gátlástalanul kihasználva, megpróbálta eljátszani a felnőttet, kissé számon kérő hangon. Kíváncsi volt a csajra. Tesztelgetni, kóstolgatni akarta, mert tudni akarta, alkalmas lenne-e a Jonah csapatba.
_________________
Szehmet- főkarakter, Szfinx- Stefannal összeolvadt alak, EssEx- rádiós vagány, njk Heka- VH
Szehmet- Az Oldal Lelke
- Hozzászólások száma : 444
Hozzászólások régi : 1172
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 30 kredit
Aktuális szint/kredit : 11. szint - 30 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 08.
Age : 26
Tartózkodási hely : NewYork Piramis
Karakteradatok
Főkarakter: Szehmet
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
//Előzmény: Jonah Wright szobája//
- Az – mondta még a kinti égbolt hamari tönkretevésének. – A diri mindig tudja, hogy miként csessze el a legjobb mókákat!
Fűzte hozzá még lesújtóan. Odakint meglátta az igencsak fiatal lányt, aki kint volt, Delyth volt az, vagy legalább is valami ilyesmi rémlett neki névről. Ráadásul nem is amerikai, hanem az EU-ból jött, még kész csoda, hogy kiengedték az ottani állatkertből. Hagyta, hogy EssEx menjen előre és letámadja a lányt, ő csak nyugodtan ballagott a lány mögött a nadrágzsebeibe tett kézzel. Maximum a bakancsa kopogott egy kicsit a talajon. EssEx mögött állt meg, kissé oldalra mögötte, a két feliratos póló igencsak nem illett a kinti alkalomhoz.
- A diri helyettes miatt fehér a hajad, nála akarsz bevágódni éppen? – kérdezte pusztán érdeklődésből. – Miről beszéltek odalent? – kérdezte még.
Tudta, hogy a diri helyettes természetes ősz, megőszült valamikor az AIM alatt, de ez festett haj volt, legalább annyira, minta az ő virító rózsaszín punk haja. A választ megvárva kissé odébb ment a folyosón, hogy le lehessen látni a hall részbe, ahol sikerült is kiszúrnia az éppen távozó Veszélyt, a korábban látott macskanőt és az emlegetett őszikét.
- EssEx, pszt! – szólt oda a lánynak halkan. – Arról a macskáról beszéltem ott, hogy véresre vert egy srácot a kertben.
Bökött le az általa még nem ismert Szehmet irányába.
- Az – mondta még a kinti égbolt hamari tönkretevésének. – A diri mindig tudja, hogy miként csessze el a legjobb mókákat!
Fűzte hozzá még lesújtóan. Odakint meglátta az igencsak fiatal lányt, aki kint volt, Delyth volt az, vagy legalább is valami ilyesmi rémlett neki névről. Ráadásul nem is amerikai, hanem az EU-ból jött, még kész csoda, hogy kiengedték az ottani állatkertből. Hagyta, hogy EssEx menjen előre és letámadja a lányt, ő csak nyugodtan ballagott a lány mögött a nadrágzsebeibe tett kézzel. Maximum a bakancsa kopogott egy kicsit a talajon. EssEx mögött állt meg, kissé oldalra mögötte, a két feliratos póló igencsak nem illett a kinti alkalomhoz.
- A diri helyettes miatt fehér a hajad, nála akarsz bevágódni éppen? – kérdezte pusztán érdeklődésből. – Miről beszéltek odalent? – kérdezte még.
Tudta, hogy a diri helyettes természetes ősz, megőszült valamikor az AIM alatt, de ez festett haj volt, legalább annyira, minta az ő virító rózsaszín punk haja. A választ megvárva kissé odébb ment a folyosón, hogy le lehessen látni a hall részbe, ahol sikerült is kiszúrnia az éppen távozó Veszélyt, a korábban látott macskanőt és az emlegetett őszikét.
- EssEx, pszt! – szólt oda a lánynak halkan. – Arról a macskáról beszéltem ott, hogy véresre vert egy srácot a kertben.
Bökött le az általa még nem ismert Szehmet irányába.
_________________
Reneszánsz: Tyranis; Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Első emeleti folyosó
// Előzmény //
Teszem, amit tennem kell. Eléggé meg vagyok döbbenve ahhoz, hogy ne tegyek fel semmilyen kérdést, pedig rengeteg mindenre szeretném tudni a választ. A józan eszem azt súgja, úgyis kapunk majd valamilyen magyarázatot idővel.
Örülök, hogy Alex felajánlja a szobáját. Jó lenne, ha még velük maradhatnék. Ha együtt lehetnénk a vihar alatt. Így hát az épületben a koleszos szobák felé veszem az irányt. Nem foglalkozom a Hallban lévő káosszal, meg nem is igazán értem, hogy mi történik lenn. Már az első emeleten járok a többiekkel, amikor megpillantom Delyth-t. Két ismeretlennel van együtt.
Az arcomon eddig nem igazán volt semmiféle érzelem, hiszen csak arra koncentráltam, hogy végre biztonságban legyek, ám amikor meglátom, hogy a lány, akivel még a repülőn találkoztam Tony-val és Alexszel együtt, valaki mással lóg... féltékenység suhan át egy pillanatra. Ezzel jól meg is lepem magam. Nem ilyennek ismerem önmagam.
Nem foglalkozok a másik két fazonnal, csak biccentek egyet a fehér hajú, kedves lány felé. Aztán megfordulok, és megvárom, hogy Alex mutassa az utat.
Teszem, amit tennem kell. Eléggé meg vagyok döbbenve ahhoz, hogy ne tegyek fel semmilyen kérdést, pedig rengeteg mindenre szeretném tudni a választ. A józan eszem azt súgja, úgyis kapunk majd valamilyen magyarázatot idővel.
Örülök, hogy Alex felajánlja a szobáját. Jó lenne, ha még velük maradhatnék. Ha együtt lehetnénk a vihar alatt. Így hát az épületben a koleszos szobák felé veszem az irányt. Nem foglalkozom a Hallban lévő káosszal, meg nem is igazán értem, hogy mi történik lenn. Már az első emeleten járok a többiekkel, amikor megpillantom Delyth-t. Két ismeretlennel van együtt.
Az arcomon eddig nem igazán volt semmiféle érzelem, hiszen csak arra koncentráltam, hogy végre biztonságban legyek, ám amikor meglátom, hogy a lány, akivel még a repülőn találkoztam Tony-val és Alexszel együtt, valaki mással lóg... féltékenység suhan át egy pillanatra. Ezzel jól meg is lepem magam. Nem ilyennek ismerem önmagam.
Nem foglalkozok a másik két fazonnal, csak biccentek egyet a fehér hajú, kedves lány felé. Aztán megfordulok, és megvárom, hogy Alex mutassa az utat.
_________________
Sheila; Flore; Iris
Sheila Kerst- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 37
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2012. May. 01.
Karakteradatok
Főkarakter: Sheila Kerst
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
Egy pillanatra megállt bennem az ütő, mikor hallottam, hogy valaki a hátam mögött megszólalt. Épp próbáltam kihallgatni a lépcsőnél, hogy miről folyik lent a társalgás illetve mi történik, így a mögöttem megjelenő két alak eléggé megijesztett, főleg a közvetlenül mögöttem álló lány. Felugrok a helyemről és hátra lépek egyet a lépcső felé, ami nem a legjobb döntés. Majdnem lebucskázok, de helyette tolok egy kis lebegéssel felspilázott hátraszaltót, és megállok a levegőben. Fohászkodom, hogy lent ne vegyenek észre, és visszalebegek az előbbi helyemre. Próbálhatnék úgy tenni, hogy direkt csináltam a mutatványt, de tudom hogy az arcom lassan paradicsomra hajaz színben, és inkább maflán elvigyorodok. Jól megijesztettek.
- Hellóbelló, a nevem Delyth Lloyd-Ellis, bennetek kit tisztelhetek? - köszönök vissza halkan, eltávolodva kicsit a lépcsőtől, még mindig bután vigyorogva, először a lány, majd a fiú szemébe nézve. Csak akkor hervad le a mosolyom, mikor a lány felteszi a kérdést, hogy mit keresek itt és hogy hallottam-e az utasításokat a bemondóban, teszi mindezt számon kérő hangon. Csak nem tanár? A megjelenése, és a beszédstílusa nem valami 'tanárias', de jobb nem kockáztatni, még nem találkoztam túl sok itteni tanárral.. Mondjuk az is furcsa, hogy egy másik diákkal jelent meg a szobák felől ...Lehet x-man, ez esetben se szerencsés, hogy elkapott A legangyalibb arckifejezéssel ránézek, és egy szégyenlős mosollyal közlöm:
- Oh, hát az úgy volt, hogy eltévedtem. Még csak pár napja vagyok itt, és olyan nagy ez a hely. Elindultam erre, hátha találkozok pár barátommal, akik megmutathatják az utat. - Nincs az az isten, hogy ezt bevegye. Egyáltalán nem vagyok hazudozáshoz szokva, de próbálok nyugton maradni, hogy ne matassak semmivel, hogy ne mutassak árulkodó jeleket. Mint a pókerben, ahogy Dale, az egyik legjobb haverom tanította. Kiváncsi vagyok, elhiszi-e.
Mikor a srác megszólít ránézek, elkönyvelem, hogy már láttam a suliban, lehet közös óránk is volt, de a neve nem jut eszembe...szörnyű a névmemóriám. A kérdésére megpróbálok válaszolni, hirtelen nem ugrik be kiről beszél. Dirihelyettes,fehér hajjal...Végül kapcsolok, már láttam a nőt, de órám még nem volt vele..velük...whatever.
- Ööö, nemigazán. Már pár hónapja fehér a hajam, úgyhogy nemsokára átfestem. Szeretem váltogatni a színeket...amúgy nagyon fain a séród! - vigyorgok a srácra. A pink haja nagyon tetszik! De mindkét érkező szimpatikus nekem, mert olyan embereknek tűnnek, akiknek nem az a lényeg hogy a normákat betartsák, és általában ezek az emberek a legjobb arcok és a legszórakoztatóbb társaság.
- Nemigen hallottam semmit, előttetek nem sokkal értem ide. - folytatom, a második megszólalására válaszolva.
Ekkor meglátom Irist felfele jönni a lépcsőn. Valahogy fura egy pillanatra az arckifejezése, de nem igazán tudom megfejteni, nehezen olvashatók az érzelmei, mert mindig próbálja magában tartani, elrejteni őket. Felmutatom neki a kezem, a mutató és középső illetve gyűrűs és kisujjammal V alakot formázva, és rávigyorgok.
- Iris! Pont titeket kerestelek, csináltam nektek egy kis valamit! Hova, hova? - kérdezem elsősorban a lánytól, aki épp hátratekint a lépcsőre, ahol remélhetőleg Alex és Tony áll.
- Hellóbelló, a nevem Delyth Lloyd-Ellis, bennetek kit tisztelhetek? - köszönök vissza halkan, eltávolodva kicsit a lépcsőtől, még mindig bután vigyorogva, először a lány, majd a fiú szemébe nézve. Csak akkor hervad le a mosolyom, mikor a lány felteszi a kérdést, hogy mit keresek itt és hogy hallottam-e az utasításokat a bemondóban, teszi mindezt számon kérő hangon. Csak nem tanár? A megjelenése, és a beszédstílusa nem valami 'tanárias', de jobb nem kockáztatni, még nem találkoztam túl sok itteni tanárral.. Mondjuk az is furcsa, hogy egy másik diákkal jelent meg a szobák felől ...Lehet x-man, ez esetben se szerencsés, hogy elkapott A legangyalibb arckifejezéssel ránézek, és egy szégyenlős mosollyal közlöm:
- Oh, hát az úgy volt, hogy eltévedtem. Még csak pár napja vagyok itt, és olyan nagy ez a hely. Elindultam erre, hátha találkozok pár barátommal, akik megmutathatják az utat. - Nincs az az isten, hogy ezt bevegye. Egyáltalán nem vagyok hazudozáshoz szokva, de próbálok nyugton maradni, hogy ne matassak semmivel, hogy ne mutassak árulkodó jeleket. Mint a pókerben, ahogy Dale, az egyik legjobb haverom tanította. Kiváncsi vagyok, elhiszi-e.
Mikor a srác megszólít ránézek, elkönyvelem, hogy már láttam a suliban, lehet közös óránk is volt, de a neve nem jut eszembe...szörnyű a névmemóriám. A kérdésére megpróbálok válaszolni, hirtelen nem ugrik be kiről beszél. Dirihelyettes,fehér hajjal...Végül kapcsolok, már láttam a nőt, de órám még nem volt vele..velük...whatever.
- Ööö, nemigazán. Már pár hónapja fehér a hajam, úgyhogy nemsokára átfestem. Szeretem váltogatni a színeket...amúgy nagyon fain a séród! - vigyorgok a srácra. A pink haja nagyon tetszik! De mindkét érkező szimpatikus nekem, mert olyan embereknek tűnnek, akiknek nem az a lényeg hogy a normákat betartsák, és általában ezek az emberek a legjobb arcok és a legszórakoztatóbb társaság.
- Nemigen hallottam semmit, előttetek nem sokkal értem ide. - folytatom, a második megszólalására válaszolva.
Ekkor meglátom Irist felfele jönni a lépcsőn. Valahogy fura egy pillanatra az arckifejezése, de nem igazán tudom megfejteni, nehezen olvashatók az érzelmei, mert mindig próbálja magában tartani, elrejteni őket. Felmutatom neki a kezem, a mutató és középső illetve gyűrűs és kisujjammal V alakot formázva, és rávigyorgok.
- Iris! Pont titeket kerestelek, csináltam nektek egy kis valamit! Hova, hova? - kérdezem elsősorban a lánytól, aki épp hátratekint a lépcsőre, ahol remélhetőleg Alex és Tony áll.
Re: Első emeleti folyosó
Laza, egyenletes léptekkel haladok, igazából jelenleg azt sem tudom hogy merre, persze ismerem az épületet, itt vagyok egy jó ideje, volt elég időm rá, hogy megismerjem, feltérképezzem, és még ezen kifejezés megannyi ragozásának valamelyike, most viszont nem tudom, hogy merre vagyok, úgy értem tényleg nem, kicsit nyomasztó lett így ez a hely, úgy értem be vezényelnek minket a szobáinkba, vagyis inkább parancsolnak, és hát úgy ücsörögni egy helyben, hogy tudom, az épület támadás alatt áll, nos nem a legkellemesebb időtöltés, ezért hát inkább úgy döntöttem, hogy kimozdulok a négy fal közül, hogy aztán itt járkálhassak, még mindig falak között ugyan, de itt legalább az ablakon kinézve nem harcot látok, mondjuk kerülöm is az ablakokat, nem azért mert félek… Na jó talán egy kicsit azért mégis, de tényleg csak kicsit, inkább az van hogy idegesít a tény, hogy itt ülök egy „csapda” közepén, és nem tudok mit tenni ellene, ez pedig még egy adaggal rátesz a dologra, és már-már kényszerít rá, hogy mozogjak, habár közben eléggé sikerült elmélyednem a gondolataimban, s mikor feleszméltem, nos sikeresen eltévedtem, bár ha elgondolkodnék, és megpróbálnék visszagondolni, akkor valószínűleg beugrana, de most így hirtelen jobban érzem magam. Finoman beletúrok az egyik zsebembe, majd előhúzok belőle egy doboz cigit, ezúttal rendeset, nyíltan, ahol bárki figyelhet, nem fogok füvezni, úgy értem tudom én, hogy a szobámban is figyelnek, mert mindenhol figyelnek, de ott valahogy nem tud annyira érdekelni a dolog, itt viszont nem lenne kellemes, így hát marad a jó kis átlagos, és mivel kimenni nem lehet, ablakot nyitni meg hülye leszek, ha már ki sem akarok nézni rajta, így hát marad a zárt térben dohányzás. A számba teszek egy szálat, majd pedig, az egyik másik zsebemből előkutatott gyújtóval, nos, ezen nincs mit megfogalmazni, meggyújtom, majd pedig megeresztek egy finom szívást, tüdőzök, majd pedig kifújom azt, s nézem ahogyan szép lassan oszlik a füst előttem. Bekanyarodva a folyosón, hirtelen egy „ nagyobb „ tömeggel találom szemben magam, elsőnek fel sem tűnik igazából, nem igazán akar eljutni az agyamig, de pár lépés után sikerül felfognom, hogy mit is látok. Reakcióként megtorpanok, majd pedig lassan végig nézek a társaságon, nagyon lassan.
~ Egy.. Kettő… Három… Négy… ~ Számolom monotonon magamban, s közben csak így itt állok, így tétován, bár közben a cigit át „forgattam” a szám másik oldalára, és ugyan úgy tétován bele is szívtam, de még nem volt alkalmam kifújni a füstöt, a rózsaszín hajú gyereket meglátva ugyanis, nos ismerősnek tűnik. Tekintetem lassan csúsztatom fel, kissé jobbra, arcomon egyszerűen látni, hogy gondolkodok, majd pedig a fejemben felgyullad az isteni szikra, a tudás fénye.
- Hát persze… - Motyogom ki halkan, unottan, s tényleg, nem hiszem, hogy van olyan amerikai, aki ne tudná, hogy ki az a punk ürge, volt a tévében, újságokban, szóval igen, én meg láttam az egyik róla szóló cikket, gondoltam elolvasom már, hogy mit tekerek éppen össze, ha már úgy a kezem ügyébe került, és hát ő szerepelt róla. Amúgy nem is tudom, hogy mióta lehet itt, hallottam már hírét, de tán még így személyesen nem futottunk össze, vagy csak az én emlékezetem csal? Nem tudom, valahogy most ez annyira nem is tűnik lényegesnek, szép lassan helyre áll a tekintetem, s én pedig közben az orromon kifújom a füstöt, majd pedig ugyan olyan lassú léptekkel indulok meg feléjük, mint amivel idáig is jöttem. A többiek amúgy egyáltalán nem tűnnek ismerősnek, ez az információ pedig cseppet sem zavar engem, eszem ágában sem lenne visszafordulni, akkor sem, ha ismerném őket. Miután oda érek hozzájuk, kicsit leállok támasztani a korlátot, igazából csak azért, mert most sikerült felismernem végre egy helyet, és így már sajnos azt is tudom, hogy hol tartózkodom éppen. Még várok pár másodpercet, majd pedig kiveszem a cigit a számból, s hosszas idő után végre kinyögök egy normális szót is.
- Helló… - Bár ez is kissé unott.
~ Egy.. Kettő… Három… Négy… ~ Számolom monotonon magamban, s közben csak így itt állok, így tétován, bár közben a cigit át „forgattam” a szám másik oldalára, és ugyan úgy tétován bele is szívtam, de még nem volt alkalmam kifújni a füstöt, a rózsaszín hajú gyereket meglátva ugyanis, nos ismerősnek tűnik. Tekintetem lassan csúsztatom fel, kissé jobbra, arcomon egyszerűen látni, hogy gondolkodok, majd pedig a fejemben felgyullad az isteni szikra, a tudás fénye.
- Hát persze… - Motyogom ki halkan, unottan, s tényleg, nem hiszem, hogy van olyan amerikai, aki ne tudná, hogy ki az a punk ürge, volt a tévében, újságokban, szóval igen, én meg láttam az egyik róla szóló cikket, gondoltam elolvasom már, hogy mit tekerek éppen össze, ha már úgy a kezem ügyébe került, és hát ő szerepelt róla. Amúgy nem is tudom, hogy mióta lehet itt, hallottam már hírét, de tán még így személyesen nem futottunk össze, vagy csak az én emlékezetem csal? Nem tudom, valahogy most ez annyira nem is tűnik lényegesnek, szép lassan helyre áll a tekintetem, s én pedig közben az orromon kifújom a füstöt, majd pedig ugyan olyan lassú léptekkel indulok meg feléjük, mint amivel idáig is jöttem. A többiek amúgy egyáltalán nem tűnnek ismerősnek, ez az információ pedig cseppet sem zavar engem, eszem ágában sem lenne visszafordulni, akkor sem, ha ismerném őket. Miután oda érek hozzájuk, kicsit leállok támasztani a korlátot, igazából csak azért, mert most sikerült felismernem végre egy helyet, és így már sajnos azt is tudom, hogy hol tartózkodom éppen. Még várok pár másodpercet, majd pedig kiveszem a cigit a számból, s hosszas idő után végre kinyögök egy normális szót is.
- Helló… - Bár ez is kissé unott.
_________________
Reneszánsz: Teddy
AoA: Teddy
X-diák: Alicia Havana
Teddy- 6. szint - 14 kredit
- Hozzászólások száma : 498
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 04.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Multi
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
//Előzmény: Belleplain tábor//
Hiába kerestük és maradtunk ott a másik világból jött nővéremmel, Lorna-val Zam-et, nem sikerült még az év végén a nyomára bukkannunk. Azóta sem. Sokszor gondolok mindkettejükre, jó lett volna egy olyan testvér, mint ő. Mások voltunk és mégis hasonlóak, sajnáltam, hogy nem maradhattak tovább. Furcsa volt, hogy tanár lettem, néhány hónapja még diáktársak voltunk a legtöbbekkel, most pedig a tanáruk voltam, ezenfelül ott volt még, aminek anya kifejezetten nem örült, hogy randizni járok Johnny Stormmal! Pedig csak félreismerte, tudott ő viszonylag normális és jó fej is lenni. Most is a vele való randit kellett félbeszakítani, nem csak amiatt, hogy a démonok megérkeztek és a Baxter-tornyot is megtámadták, de azért is, mert Hannah néni telepatikus üzenetét kaptam meg, hogy siessek vissza a suliba. Ráadásul nem pont egy olyan dologért, hogy nekik segítsek, mert azt Zack bácsi és Gladiátor – mit keresett a strontian nálunk? – elvileg megoldják, hanem tegyem rendbe a diákokat, mert nem tartják be azt, amit kellett volna, azaz a szobájukban maradni.
Az egyik első emeleti folyosóablakon szálltam be az épületbe, ez volt a leggyorsabb módja a megérkezésnek. Egy kisebb csoportot láttam meg annál a résznél, ahol a hallból lehet feljönni a folyosóra. Néhány személy nem volt meglepő, hogy pont ott tartózkodott, néhány pedig igencsak meglepő. Közelebb léptem hozzájuk és megköszörültem a torkomat. Nem szerettem büntetést kiosztani, de néha muszáj volt.
- Ms. Fry, Ms. Lloyd-Ellis, Ms. Havana, Ms. Breaker és Mr. Wright – mondtam. – Mit keresnek a folyosón, amikor percekkel ezelőtt utasítás volt, hogy maradjanak a szobájukban, vagy a közösségi helységben?
Magázás, nem szerettem, de az iskolában ezt kellett, már nem voltam diák, bármennyire is jó lett volna.
- Ms. Havana, továbbra sem szabad dohányozni a kollégium és az iskola területén – fedtem meg. – Egy hét szobafogságos büntetés mindannyiuknak, a dohányzásért ön kettőt kap. Ms. Breaker, segítene bekísérni a fiatalokat a szobáikba? Vagy a közösségi terembe, ha együtt szeretnének maradni.
~ Hannah néni ~ gondoltam. ~ A fiatalok a büntetéssel együtt beküldve a szobákba. ~
//Zaphire a jövő történelem tanárnő. //
Hiába kerestük és maradtunk ott a másik világból jött nővéremmel, Lorna-val Zam-et, nem sikerült még az év végén a nyomára bukkannunk. Azóta sem. Sokszor gondolok mindkettejükre, jó lett volna egy olyan testvér, mint ő. Mások voltunk és mégis hasonlóak, sajnáltam, hogy nem maradhattak tovább. Furcsa volt, hogy tanár lettem, néhány hónapja még diáktársak voltunk a legtöbbekkel, most pedig a tanáruk voltam, ezenfelül ott volt még, aminek anya kifejezetten nem örült, hogy randizni járok Johnny Stormmal! Pedig csak félreismerte, tudott ő viszonylag normális és jó fej is lenni. Most is a vele való randit kellett félbeszakítani, nem csak amiatt, hogy a démonok megérkeztek és a Baxter-tornyot is megtámadták, de azért is, mert Hannah néni telepatikus üzenetét kaptam meg, hogy siessek vissza a suliba. Ráadásul nem pont egy olyan dologért, hogy nekik segítsek, mert azt Zack bácsi és Gladiátor – mit keresett a strontian nálunk? – elvileg megoldják, hanem tegyem rendbe a diákokat, mert nem tartják be azt, amit kellett volna, azaz a szobájukban maradni.
Az egyik első emeleti folyosóablakon szálltam be az épületbe, ez volt a leggyorsabb módja a megérkezésnek. Egy kisebb csoportot láttam meg annál a résznél, ahol a hallból lehet feljönni a folyosóra. Néhány személy nem volt meglepő, hogy pont ott tartózkodott, néhány pedig igencsak meglepő. Közelebb léptem hozzájuk és megköszörültem a torkomat. Nem szerettem büntetést kiosztani, de néha muszáj volt.
- Ms. Fry, Ms. Lloyd-Ellis, Ms. Havana, Ms. Breaker és Mr. Wright – mondtam. – Mit keresnek a folyosón, amikor percekkel ezelőtt utasítás volt, hogy maradjanak a szobájukban, vagy a közösségi helységben?
Magázás, nem szerettem, de az iskolában ezt kellett, már nem voltam diák, bármennyire is jó lett volna.
- Ms. Havana, továbbra sem szabad dohányozni a kollégium és az iskola területén – fedtem meg. – Egy hét szobafogságos büntetés mindannyiuknak, a dohányzásért ön kettőt kap. Ms. Breaker, segítene bekísérni a fiatalokat a szobáikba? Vagy a közösségi terembe, ha együtt szeretnének maradni.
~ Hannah néni ~ gondoltam. ~ A fiatalok a büntetéssel együtt beküldve a szobákba. ~
//Zaphire a jövő történelem tanárnő. //
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Első emeleti folyosó
Igazából, alig hogy megérkezek, máris „váratlan” fordulatot vesznek az események, természetesen máris érkezik valaki, hogy helyre rakja a társaságot. A hang ismerős, s csak ezért fordulok a forrásához, egy olyan tipikus, lassú mozdulattal, és persze egyből felismerem a személyt s bár az arcom nem fejezi ki az érzéseimet, nem gondoltam volna, hogy pont Zaphiret küldik ránk ebből a célból, akivel kapcsolatban számomra még mindig nehéz felfogni, vagy inkább elfogadni, hogy tanár lett, valahogy azután a tábor után, nekem nem megy ez csak így, hogy így egyik napról a másikra, vagy inkább egyik hétről a másikra váltsak, diáknak ismertem meg, és még egyenlőre szeretném is annak megtartani, úgymond. A magázásra végül kissé felvonom az egyik szemöldökömet, de amúgy nem szakítom félbe, had mondja, sosem volt szokásom belevágni mások szavába, vagy legalább is szánt szándékkal nem, és amúgy is van időm, végül is minden jobb, mint bent ücsörögni a szobámban. Miután befejezte a mondandóját, még szívok egyet a cigiből, kicsit megforgatom a füstöt, had járja át a valószínűleg már amúgy is eléggé sötét tüdőmet, kifele pedig majd jöhet beszéd formájában, végül is mit számít ez?
- Steph… Tegezz, nem vagyok öreg, hogy magázódni kelljen. - Igazából ez az egyetlen, ami valójában zavarni képes abban amit mondott, egy hét szobafogság vagy két hét szobafogság… Nagy ügy, nem mintha itt azért olyan hű de sok dolgot lehetne csinálni azon kívül hogy órára járunk, meg persze próbáljuk elfoglalni magunkat valami közösségi programmal, de már néha ez is eléggé fárasztóvá válik, legalább is nekem. Tehát nem zavar, igazából semmi különbség sem lesz benne számomra, már ha érdekel ez annyira, hogy be is tartsam, amúgy megmondtam ezt már veszélynek is, mármint hogy ne magázzon, persze nem hiszem hogy érdekelte, végül is csak egy gép, és úgy beszél ahogy neki a programok diktálnak, de tőle is eléggé idegesít ez.
- Az eredeti „utasítás” alapján csakis szobában lehet tartózkodni, de tudod kinek van kedve nézni, hogy miként funkcionál az épület biztonsági rendszer. - Ha előtud jönni valami jó példával, akkor csak biccentek, amúgy meg erősen kétlem, és hogy nekem semmi kedvem most azt nézni, nos az is biztos.
- Szóval én inkább maradnék, itt bent az épületben mégis mi történhet? Ha valami bejön, akkor az a szobákba is ugyan úgy be tud menni. - Itt kicsit megvakargatom az államat, nos igen, nem látok értelmet a dologban, elvileg védik az egész épületet, egyik hely sem lehet biztonságosabb a másiknál, legalább is az én logikám szerint, engem meg persze csak az érdekel, úgyhogy betudom most magamnak hogy igazam van, és maradjunk ennyiben, mielőtt bonyolultabban kezdek el magyarázni erről. Végül a cigimre tekintek, idő közben sikeresen leégett, s alig sikerült szívnom belőle, nos ez nem jó, nagyon nem, de majd valahogy megoldom, végül is van még.
- Steph… Tegezz, nem vagyok öreg, hogy magázódni kelljen. - Igazából ez az egyetlen, ami valójában zavarni képes abban amit mondott, egy hét szobafogság vagy két hét szobafogság… Nagy ügy, nem mintha itt azért olyan hű de sok dolgot lehetne csinálni azon kívül hogy órára járunk, meg persze próbáljuk elfoglalni magunkat valami közösségi programmal, de már néha ez is eléggé fárasztóvá válik, legalább is nekem. Tehát nem zavar, igazából semmi különbség sem lesz benne számomra, már ha érdekel ez annyira, hogy be is tartsam, amúgy megmondtam ezt már veszélynek is, mármint hogy ne magázzon, persze nem hiszem hogy érdekelte, végül is csak egy gép, és úgy beszél ahogy neki a programok diktálnak, de tőle is eléggé idegesít ez.
- Az eredeti „utasítás” alapján csakis szobában lehet tartózkodni, de tudod kinek van kedve nézni, hogy miként funkcionál az épület biztonsági rendszer. - Ha előtud jönni valami jó példával, akkor csak biccentek, amúgy meg erősen kétlem, és hogy nekem semmi kedvem most azt nézni, nos az is biztos.
- Szóval én inkább maradnék, itt bent az épületben mégis mi történhet? Ha valami bejön, akkor az a szobákba is ugyan úgy be tud menni. - Itt kicsit megvakargatom az államat, nos igen, nem látok értelmet a dologban, elvileg védik az egész épületet, egyik hely sem lehet biztonságosabb a másiknál, legalább is az én logikám szerint, engem meg persze csak az érdekel, úgyhogy betudom most magamnak hogy igazam van, és maradjunk ennyiben, mielőtt bonyolultabban kezdek el magyarázni erről. Végül a cigimre tekintek, idő közben sikeresen leégett, s alig sikerült szívnom belőle, nos ez nem jó, nagyon nem, de majd valahogy megoldom, végül is van még.
_________________
Reneszánsz: Teddy
AoA: Teddy
X-diák: Alicia Havana
Teddy- 6. szint - 14 kredit
- Hozzászólások száma : 498
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 04.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Multi
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
előzményBotanika
Szedtem a lábam és siettem felfelé a botanikától. Most nem akarok azzal törődni, hogy esetleg Adam észreveszi a különbséget. Attól, hogy még kicsi már mikor még kisebb volt sem az a kicsi volt mint a többi, talán még érteni is fogja az egészet. Lusy és Elisabeth biztos nem fogja észre venni és nem akarom egyikőjüket sem egyedül hagyni tovább. A diákok kintről már biztos a szobájukban lehetnek, remélem nem kódorogtak el semerre sem de így most már biztos, hogy senki sincs az épületen kívül. Az igazgató úr és a helyettese, meg még az a lila punk is odakinn lehet már ha ki kellett menniük, biztonságossá teszik az épület külső részeit is így csak arra kell ügyelnünk, hogy a diákok ne libbenjenek ki mert az gondot okozhatna nekik is és nekünk is. A lépcsőfokokat is szaporán szedem, kicsit lihegve érek fel a tetejére ahol egy kicsit megpihenek még. Nem szabad kifárasztani magamat mert akkor még én is el fogok feküdni vagy Gina hamarabb ébred fel mint szeretném és ebben a helyzetben most nem lenne jó az. Miután össze szedtem megint a lélegzetemet fojtattam sietősen az utamat végig a folyosón. Egy pár diák és egy tanár is van a folyosón kint. Ahogy hirtelen végignézek rajtuk biztosra veszem, hogy a tanárnő intézi a dolgokat itt. Nem hallottam, hogy mit beszélnek de nem hiszem, hogy kellene bármit is mondanom vagy rájuk köszönnöm, biztos vagyok benne, hogy megértik a sietséget ezért csak el sietek mellettük. De nem bírom, aggódom azért ő értük is és meg kell szólalnom így még feléjük haladok szólalok meg komoly hangon, nem valami Gina babusgatós az én modorom de most nem pátyolgatni kell őket hanem határozottan fellépni nekik, hogy megértsék.
- Miért nem vagytok a szobátokban már? Ne okozzatok gondot a tanár nőnek.
Ehh kicsit szidósabbra sikerült mint akartam de lassítani se lassítottam sietősebb lépteim miközben mondtam és haladtam el mellettük. Jobb lett volna ha nem mondok semmit, túlságosan is már a kicsiknél akarok lenni. Bár ez a sietős lépteimből tisztán látszik, hogy sietek valahova nagyon is mert igen hamar elhaladtam mellettük várakozás nélkül és fojtattam utamat tovább.
Szedtem a lábam és siettem felfelé a botanikától. Most nem akarok azzal törődni, hogy esetleg Adam észreveszi a különbséget. Attól, hogy még kicsi már mikor még kisebb volt sem az a kicsi volt mint a többi, talán még érteni is fogja az egészet. Lusy és Elisabeth biztos nem fogja észre venni és nem akarom egyikőjüket sem egyedül hagyni tovább. A diákok kintről már biztos a szobájukban lehetnek, remélem nem kódorogtak el semerre sem de így most már biztos, hogy senki sincs az épületen kívül. Az igazgató úr és a helyettese, meg még az a lila punk is odakinn lehet már ha ki kellett menniük, biztonságossá teszik az épület külső részeit is így csak arra kell ügyelnünk, hogy a diákok ne libbenjenek ki mert az gondot okozhatna nekik is és nekünk is. A lépcsőfokokat is szaporán szedem, kicsit lihegve érek fel a tetejére ahol egy kicsit megpihenek még. Nem szabad kifárasztani magamat mert akkor még én is el fogok feküdni vagy Gina hamarabb ébred fel mint szeretném és ebben a helyzetben most nem lenne jó az. Miután össze szedtem megint a lélegzetemet fojtattam sietősen az utamat végig a folyosón. Egy pár diák és egy tanár is van a folyosón kint. Ahogy hirtelen végignézek rajtuk biztosra veszem, hogy a tanárnő intézi a dolgokat itt. Nem hallottam, hogy mit beszélnek de nem hiszem, hogy kellene bármit is mondanom vagy rájuk köszönnöm, biztos vagyok benne, hogy megértik a sietséget ezért csak el sietek mellettük. De nem bírom, aggódom azért ő értük is és meg kell szólalnom így még feléjük haladok szólalok meg komoly hangon, nem valami Gina babusgatós az én modorom de most nem pátyolgatni kell őket hanem határozottan fellépni nekik, hogy megértsék.
- Miért nem vagytok a szobátokban már? Ne okozzatok gondot a tanár nőnek.
Ehh kicsit szidósabbra sikerült mint akartam de lassítani se lassítottam sietősebb lépteim miközben mondtam és haladtam el mellettük. Jobb lett volna ha nem mondok semmit, túlságosan is már a kicsiknél akarok lenni. Bár ez a sietős lépteimből tisztán látszik, hogy sietek valahova nagyon is mert igen hamar elhaladtam mellettük várakozás nélkül és fojtattam utamat tovább.
_________________
# Gina, Lusy, Elisabeth #
Gina- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 24
Hozzászólások régi : 50
Korábbi szint/kredit : 1. szint - 4 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 26.
Tartózkodási hely : X-suli / Kúria
Karakteradatok
Főkarakter:
Főkari/multi: Multi
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
A tanárnő megérkezésével végre észbe kapok, de már túl késő. A fehérhajú lánykának azért még válaszolok:
- Alex szobájába igyekeztünk. Illetve már csak én, a srácok már ott vannak.
Ideges leszek, mert jogtalanul kapom az egy hét büntetésemet. Nem szándékosan tartózkodok a folyosón, egyszerűen csak A-ból B-be tartok, arról meg nem tehetek, hogy azonnal mindenki letámadott.
Belül fújtatva, a külvilág felé pedig semmit se mutatva vonulok tovább, inkább érzem magam egy sznob arisztokratának, mint egy alázatos diáknak. Tudtam, hogy nem érdemes annyit pepecselnem itt, egyből Alex szobája felé kellett volna mennem, még ha esélyes az "eltévedés" is, mert ugyebár az ő szobáját még nem ismerem, de nagyjából sejtem, hogy merre lehet.
Mivelhogy a srácok már bent vannak, magasan tojok mindenki fejére (süketnek álcázva magam) aki hozzám szól, és inkább továbbra is fortyogva belépek a kis technopata szentélyébe. Remélhetőleg Delyth azért követ, ha már engem keresett.
// Folytatás //
- Alex szobájába igyekeztünk. Illetve már csak én, a srácok már ott vannak.
Ideges leszek, mert jogtalanul kapom az egy hét büntetésemet. Nem szándékosan tartózkodok a folyosón, egyszerűen csak A-ból B-be tartok, arról meg nem tehetek, hogy azonnal mindenki letámadott.
Belül fújtatva, a külvilág felé pedig semmit se mutatva vonulok tovább, inkább érzem magam egy sznob arisztokratának, mint egy alázatos diáknak. Tudtam, hogy nem érdemes annyit pepecselnem itt, egyből Alex szobája felé kellett volna mennem, még ha esélyes az "eltévedés" is, mert ugyebár az ő szobáját még nem ismerem, de nagyjából sejtem, hogy merre lehet.
Mivelhogy a srácok már bent vannak, magasan tojok mindenki fejére (süketnek álcázva magam) aki hozzám szól, és inkább továbbra is fortyogva belépek a kis technopata szentélyébe. Remélhetőleg Delyth azért követ, ha már engem keresett.
// Folytatás //
_________________
Sheila; Flore; Iris
Sheila Kerst- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 37
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2012. May. 01.
Karakteradatok
Főkarakter: Sheila Kerst
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
Élvezte, minden pillanatát élvezte annak, ahogy a lány ijedten "megugrott". Szerette ezeket a diadalittas pillanatokat. Szerette, ahogy a maszkok lehullanak és egy pillanatra előbukkan a valódi személyiség.
-Új kislány, rossz kislány. -foglalta össze, olyan hangon, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a lány ilyen.
-Mázli, hogy nem vagyok a tanárod.-vigyorgott a leányzóra. Határozottan tetszett neki, úgy érzete, találtak valakit, akinek helye lenne a Jonah bandában.
-És mondtak valami érdekeset odalenn?-óvakodott a lépcső felé, aztán meggondolta magát, és megállt a lány előtt.
-EssEx vagyok.- Talán mondott volna még valamit, de egy újabb alak érkezett, és mikor látta hogy az új lány milyen felsőbbrendűen, szótlanul köszönti őket, a fellobbanó érdeklődés totális érdektelenségbe csapott át, inkább csatlakozott Jonah-hoz, hogy megnézze a vadat.
-AZ a macska?-EssEx hitetlenkedve nézett, ahogy meglátta őt, majd szeme összeszűkült.
-Nem tudom, miféle vicc ez Jonah, de jobb, ha most abba hagyod.- hangjában némi fenyegető él jelent meg. Szerette a viccet, de ebben nem volt semmi humoros.
-AZ ott Szehmet.-Bárkiről bármikor elhitte volna, hogy elpattanhat a húr, de annál a macskánál nem.
-Ő a Piramis vezetője.-hangja enyhébbé vált, ahogy magyarázni kezdett.
-Néha már túlságosan is nyugodt. Ő senkit nem szedne szét.- bár most kissé feszültnek látta.. tovább mozizni viszont nem lehetett az újabb érkező miatt. Flegma alak.
-Üdv.- rövid formulája a köszöntésnek, de szívélyesebbet erre az unottságra nem tud válaszolni. Az újabb érkező kérdésözönére viszont egy kellemetlen grimasz fut át az arcán.
- Jonah miattam van itt.- szólal meg kissé gyengébb hangon, mint szokott, de félelem nélkül, a sápadt leányzó. A Szehmet sztori miatti rosszkedv most hasznosnak tűnt.
- EssEx vagyok, mi még nem ismerjük egymást.- nem tetszett neki ez a parancsolgatós dolog, ezért aztán kihívásnak találta, hogy végigvigye az akaratát. Azt viszont furcsának találta hogy máris ismeri őt, vagy legalábbis a nevén szólítja.
- Ma még nem ettem semmit, és Jonah vállalta hogy segít valami ennivalót találni, mielőtt rosszul leszek. Csak hát.. elég sokan vannak odalenn, nem tudom, zavarhatunk-e.- intett a hall felé. Nem az mozgatta hogy megmentse a srácot. Neki nem kellett megmentő, és már úgyis biztos van annyi szobafogsága, hogy élete végéig benn kell kuksolnia, szóval ez már nem oszt, nem szoroz, de szeretett volna mozgásban maradni, és ha egy félig igaz sztori elég ehhez, némi játék belefér.
-De segítek, természetesen.-és végig nézett a társaságon. A renitens viselkedés jeleit kereste. Azokat a fiatalokat, akik még használhatóak lehetnek. A flegma kölyök talán.. lehet benne fantázia.
-Új kislány, rossz kislány. -foglalta össze, olyan hangon, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a lány ilyen.
-Mázli, hogy nem vagyok a tanárod.-vigyorgott a leányzóra. Határozottan tetszett neki, úgy érzete, találtak valakit, akinek helye lenne a Jonah bandában.
-És mondtak valami érdekeset odalenn?-óvakodott a lépcső felé, aztán meggondolta magát, és megállt a lány előtt.
-EssEx vagyok.- Talán mondott volna még valamit, de egy újabb alak érkezett, és mikor látta hogy az új lány milyen felsőbbrendűen, szótlanul köszönti őket, a fellobbanó érdeklődés totális érdektelenségbe csapott át, inkább csatlakozott Jonah-hoz, hogy megnézze a vadat.
-AZ a macska?-EssEx hitetlenkedve nézett, ahogy meglátta őt, majd szeme összeszűkült.
-Nem tudom, miféle vicc ez Jonah, de jobb, ha most abba hagyod.- hangjában némi fenyegető él jelent meg. Szerette a viccet, de ebben nem volt semmi humoros.
-AZ ott Szehmet.-Bárkiről bármikor elhitte volna, hogy elpattanhat a húr, de annál a macskánál nem.
-Ő a Piramis vezetője.-hangja enyhébbé vált, ahogy magyarázni kezdett.
-Néha már túlságosan is nyugodt. Ő senkit nem szedne szét.- bár most kissé feszültnek látta.. tovább mozizni viszont nem lehetett az újabb érkező miatt. Flegma alak.
-Üdv.- rövid formulája a köszöntésnek, de szívélyesebbet erre az unottságra nem tud válaszolni. Az újabb érkező kérdésözönére viszont egy kellemetlen grimasz fut át az arcán.
- Jonah miattam van itt.- szólal meg kissé gyengébb hangon, mint szokott, de félelem nélkül, a sápadt leányzó. A Szehmet sztori miatti rosszkedv most hasznosnak tűnt.
- EssEx vagyok, mi még nem ismerjük egymást.- nem tetszett neki ez a parancsolgatós dolog, ezért aztán kihívásnak találta, hogy végigvigye az akaratát. Azt viszont furcsának találta hogy máris ismeri őt, vagy legalábbis a nevén szólítja.
- Ma még nem ettem semmit, és Jonah vállalta hogy segít valami ennivalót találni, mielőtt rosszul leszek. Csak hát.. elég sokan vannak odalenn, nem tudom, zavarhatunk-e.- intett a hall felé. Nem az mozgatta hogy megmentse a srácot. Neki nem kellett megmentő, és már úgyis biztos van annyi szobafogsága, hogy élete végéig benn kell kuksolnia, szóval ez már nem oszt, nem szoroz, de szeretett volna mozgásban maradni, és ha egy félig igaz sztori elég ehhez, némi játék belefér.
-De segítek, természetesen.-és végig nézett a társaságon. A renitens viselkedés jeleit kereste. Azokat a fiatalokat, akik még használhatóak lehetnek. A flegma kölyök talán.. lehet benne fantázia.
_________________
Szehmet- főkarakter, Szfinx- Stefannal összeolvadt alak, EssEx- rádiós vagány, njk Heka- VH
Szehmet- Az Oldal Lelke
- Hozzászólások száma : 444
Hozzászólások régi : 1172
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 30 kredit
Aktuális szint/kredit : 11. szint - 30 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 08.
Age : 26
Tartózkodási hely : NewYork Piramis
Karakteradatok
Főkarakter: Szehmet
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
- Jonah Wright – mutatkozott be a lánynak a kérdés után.
A lányra vigyorgott a dicséret után, hogy jó a hajszíne. Legalább kiderült, hogy nem a diri miatt ősz a haja, hanem csak egyébként. Ebből adódóan egy kérdés felmerült a srácban, vajon mennyire fogja tudni a haja színét maradandóvá tenni, ha a képességét használná. Mivel igencsak kellemetlen tudna lenni, ha véletlen kopasz maradna, vagy megnőne és kezdhetné levágni újra.
- Csak próbálok kitűnni a stréber és undok diákok közül – bökött a fejével a mellette elhaladó Iris-re, aki arra nem méltatta őt és EssEx-et, hogy biccentsen nekik.
Felsóhajtott a lányos reakción, hogy pont őt kereste a folyosón, rendben van, ostoba kis libákból nem kér, úgyis túl sok ilyen fangirlje volt ahhoz, hogy ne kedvelje őket különösebben. De ő is odanézett a lépcsője, ahol senki sem volt. Időközben még a szinte láncdohányos Havana is előkerült, majd pillanatokkal később EssEx megerősítette, hogy az a macska az a macska, akit említett is.
- Ha akarod megkérhetjük Farahnazt, hogy mutassa már meg a kamerák felvételét, hogy szétszedi azt… ó pont azt a srácot! – mutatott az akkor a hallba érő Lance-re. – Úgyis az arablány írta a Veszély programját és a biztonsági rendszereket. Én meg annyira nem vagyok jó ebben, hogy feltörjem.
Egy újabb hang, Jonah megcsóválta a fejét, soha sem kapnak egy perc pihenőt sem? Főleg, hogy ezúttal az ügyeletes bébiszitter volt, aki elrohant, majd a dirihelyettes jövőből jött lánya a másik. A büntetésre szélesen vigyorodott el.
- Csak egy?! – vigyor ellenére már-már felháborodott volt. – Veszély kettőt adott egy betört ablakért!
Látszott, hogy ki volt a szigorúbb, a volt diák, vagy az érzéketlen robotcsirke. EssEx-re sandított, a velük szemben levő lány jövőtörténelmet tanított.
- Nem kell EssEx védelme, azért vagyok itt, mert nem tudok a hátsómon ülni, főleg ha a parancs az – mondta elégedetten. – De ami az uzsonnát illeti valós, még én sem ettem semmit, Logan ablakának betörése fontosabb volt a nap első részében…
Egy pillanatra elgondolkodott, a büntetés már megvolt, de ha a kaja szóba került, legalább azt ne veszítsék már le.
- Akkor mi megyünk a közösségi szobába, ott úgyis vannak szendvicsek és hasonlóak, és ott maradunk, amíg nem lesz valaki, aki visszakísér minket a szobába, rendben? Alicia, velünk jössz? – kérdezte még.
Még szinte meg sem várta a választ és elindult a folyosó végén levő szoba felé.
//Folytatás: Közösségi és ifjúsági szoba//
A lányra vigyorgott a dicséret után, hogy jó a hajszíne. Legalább kiderült, hogy nem a diri miatt ősz a haja, hanem csak egyébként. Ebből adódóan egy kérdés felmerült a srácban, vajon mennyire fogja tudni a haja színét maradandóvá tenni, ha a képességét használná. Mivel igencsak kellemetlen tudna lenni, ha véletlen kopasz maradna, vagy megnőne és kezdhetné levágni újra.
- Csak próbálok kitűnni a stréber és undok diákok közül – bökött a fejével a mellette elhaladó Iris-re, aki arra nem méltatta őt és EssEx-et, hogy biccentsen nekik.
Felsóhajtott a lányos reakción, hogy pont őt kereste a folyosón, rendben van, ostoba kis libákból nem kér, úgyis túl sok ilyen fangirlje volt ahhoz, hogy ne kedvelje őket különösebben. De ő is odanézett a lépcsője, ahol senki sem volt. Időközben még a szinte láncdohányos Havana is előkerült, majd pillanatokkal később EssEx megerősítette, hogy az a macska az a macska, akit említett is.
- Ha akarod megkérhetjük Farahnazt, hogy mutassa már meg a kamerák felvételét, hogy szétszedi azt… ó pont azt a srácot! – mutatott az akkor a hallba érő Lance-re. – Úgyis az arablány írta a Veszély programját és a biztonsági rendszereket. Én meg annyira nem vagyok jó ebben, hogy feltörjem.
Egy újabb hang, Jonah megcsóválta a fejét, soha sem kapnak egy perc pihenőt sem? Főleg, hogy ezúttal az ügyeletes bébiszitter volt, aki elrohant, majd a dirihelyettes jövőből jött lánya a másik. A büntetésre szélesen vigyorodott el.
- Csak egy?! – vigyor ellenére már-már felháborodott volt. – Veszély kettőt adott egy betört ablakért!
Látszott, hogy ki volt a szigorúbb, a volt diák, vagy az érzéketlen robotcsirke. EssEx-re sandított, a velük szemben levő lány jövőtörténelmet tanított.
- Nem kell EssEx védelme, azért vagyok itt, mert nem tudok a hátsómon ülni, főleg ha a parancs az – mondta elégedetten. – De ami az uzsonnát illeti valós, még én sem ettem semmit, Logan ablakának betörése fontosabb volt a nap első részében…
Egy pillanatra elgondolkodott, a büntetés már megvolt, de ha a kaja szóba került, legalább azt ne veszítsék már le.
- Akkor mi megyünk a közösségi szobába, ott úgyis vannak szendvicsek és hasonlóak, és ott maradunk, amíg nem lesz valaki, aki visszakísér minket a szobába, rendben? Alicia, velünk jössz? – kérdezte még.
Még szinte meg sem várta a választ és elindult a folyosó végén levő szoba felé.
//Folytatás: Közösségi és ifjúsági szoba//
_________________
Reneszánsz: Tyranis; Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Első emeleti folyosó
Hihetetlennek találtam, hogy egyeseket tényleg mennyire nem érdekli, hogy mi van kint.
- Elhiszem, hogy valakinek a szobájába tartott, de akkor megkér egy felnőttet, hogy kísérje el – mondtam. – Nem pedig egyedül, mi lett volna, ha valamelyik démon beszabadul és megöli, mert egyedül van odakint? – kérdeztem. – Erre nem gondolt?
Legalább azok tudják, hogy milyen veszélyben vannak, akik végigcsinálták Veszély programját a Rafttal kapcsolatban. De a többiek, a kicsik, semmi. Még csak ijedtség sem, csak a látható idegesség. Még szóltam volna utána, de már duzzogva vonult el, azt hiszem, hogy majd Hannah néninek is kell vele beszélnie, mert ez így nem az elvárt viselkedés. Alicia-ra mosolyogtam fáradtan.
- Amíg az iskolában vagyunk, muszáj a magázás – mondta. – Nem, menj be te is egy szobába, kint nem biztos, hogy biztonságos. Ha szeretnél máshova menni, kérj meg valakit, majd elkísér egyik helyről a másikra, de itt kint nem maradhatsz. A teljes várost megszállták a démonok.
A folyosóra néztem, ahol végre feltűnt a többi felnőtt is és már nem csak egyedül voltam odakint. EssEx-re néztem és kezet nyújtottam neki.
- Stephanie Davidson – mutatkoztam be. – Vagy csak Zaphire. X-men és a jövő történelem tantárgy egyik előadója.
Mr. Wrightra emeltem a tekintetem, azt hiszem, hogy már igencsak tudom, hogy miért megy mindenkinek az idegeire. Ökölbe szorítottam a kezemet és reszketve vettem egy levegőt, nem fogom felképelni, pedig megérdemelné.
- Renden, menjenek oda – mondtam. – Mint Ms. Havanna-nak mondtam, ha vissza akarnak menni a szobáikba, vagy máshova, szóljanak a felvigyázóknak és ők elkísérik magukat.
- Elhiszem, hogy valakinek a szobájába tartott, de akkor megkér egy felnőttet, hogy kísérje el – mondtam. – Nem pedig egyedül, mi lett volna, ha valamelyik démon beszabadul és megöli, mert egyedül van odakint? – kérdeztem. – Erre nem gondolt?
Legalább azok tudják, hogy milyen veszélyben vannak, akik végigcsinálták Veszély programját a Rafttal kapcsolatban. De a többiek, a kicsik, semmi. Még csak ijedtség sem, csak a látható idegesség. Még szóltam volna utána, de már duzzogva vonult el, azt hiszem, hogy majd Hannah néninek is kell vele beszélnie, mert ez így nem az elvárt viselkedés. Alicia-ra mosolyogtam fáradtan.
- Amíg az iskolában vagyunk, muszáj a magázás – mondta. – Nem, menj be te is egy szobába, kint nem biztos, hogy biztonságos. Ha szeretnél máshova menni, kérj meg valakit, majd elkísér egyik helyről a másikra, de itt kint nem maradhatsz. A teljes várost megszállták a démonok.
A folyosóra néztem, ahol végre feltűnt a többi felnőtt is és már nem csak egyedül voltam odakint. EssEx-re néztem és kezet nyújtottam neki.
- Stephanie Davidson – mutatkoztam be. – Vagy csak Zaphire. X-men és a jövő történelem tantárgy egyik előadója.
Mr. Wrightra emeltem a tekintetem, azt hiszem, hogy már igencsak tudom, hogy miért megy mindenkinek az idegeire. Ökölbe szorítottam a kezemet és reszketve vettem egy levegőt, nem fogom felképelni, pedig megérdemelné.
- Renden, menjenek oda – mondtam. – Mint Ms. Havanna-nak mondtam, ha vissza akarnak menni a szobáikba, vagy máshova, szóljanak a felvigyázóknak és ők elkísérik magukat.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Serena Amelia Davidson/Lensherr; Adia, a szimbionta; Namor McKenzie/Wilhelm Davidson
NJK-k: Zacharias Waver-Davidson/Hood; Jövőből: Amelia (Serena) Davidson; Stephanie Davidson/Zaphire
F4 realitás: Serena Davidson; Végtelen Háború: Lorna Howlett; X-diák: Willow Moore
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Serena Davidson- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1338
Hozzászólások régi : 1458
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 17
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Első emeleti folyosó
Sok történik sokfelé, igazából olyan sok dolog, hogy én a jelenlegi megfáradtnak mondható lassúságommal már nem is igazán tudok nyomon követni mindent, csak az ilyen lényegesebb pontokat kapom el, a távozó szótlan lányt, aki azt hiszem hogy nem lesz a szívem csücske, mint ahogyan az a szőke sírós sem, még a neve sem jut eszembe hirtelen, nem mintha ez számítana akármit is, csak annyit jelent, hogy egyszerűen nem tudta olyan szinten lekötni a figyelmemet, hogy megjegyezzem. Szerencsére az itt lévők nagy része nem ilyen, mint ezek, el lehet velük beszélgetni, még az unalmasabb napokon is viszonylag normálisan, és hát így a nagytöbbség nevét tudom is, bár ha úgy hirtelen felkeltenének, mutatnának valakiről egy képet, és kérdezgetnék hogy ki ő, nos arra nem biztos hogy tudnék válaszolni, de pár percnyi „ Haggyá’ má’ aludni „ után valószínűleg magamhoz térnék annyira, hogy sikerüljön beazonosítani azt a bizonyos keresett valakit. Stephtől közben megérkezik a válasz, nos ez az-az oldala amit szeretek, mosolyog, még ha látszik rajta hogy fáradt is, de legalább nem vág fapofát, és már nem is magáz, így hát bár meglehetősen lassan, de egy finom mosoly húzódik el az én képemen is, és igazából fel sem tűnik a dolog, de azt egyértelműen érzem, hogy valami egyre jobban égeti a kezemet… Igen, megint nem dobtam el a leégett dohányt, úgy tűnik eléggé hajlamos vagyok megfeledkezni erről, és már eléggé kellemetlen érzés, valószínű hogy ez fel fog hólyagosodni, és ennek az egyetlen jele az, hogy a mosolyom egy kicsit elhúzom, amolyan „ aucs „ jelleggel, majd pedig mivel itt ledobni a padlóra nem akarom, és mivel kuka sincs a környéken, nos a jól bevált módszerhez folyamodok, egy könnyed mozdulattal kipöccintem az ablakon, majd pedig megdörzsölöm az ujjaimat.
- Köszi és… Nos kellemetlen - Ezt arra hogy már inkább tegez, a második része az elhangzott pár szavamnak pedig a teljes várost megszálló démonokra szólt. Amúgy örülök hogy van olyan is ebben az iskolában, aki figyel a véleményemre, mert hát lássuk be, tanárok közül nem sokan szokták az ilyesmit figyelembe venni, akármilyen suliról is beszélünk, a tanári kar legtöbb része önfejű unalmas alakok sorozata, akik a saját szabályaikat követik, és a legtöbben úgyis letojnák ha azt mondanám nekik hogy ne tegezzenek, valószínűleg fogom is nekik mondani ettől függetlenül, és ezekben akik itt vannak, nos jó, belátom hogy nem átlagos tanárok, azt hogy unalmasak, nos én jómagam nem tudom elmondani, már csak azért sem mert az egyik kapásból felszeletel pár mit tudom én milyen karommal, a másik meg nagy, kék, és hát lássuk be erős is, szóval igen, ez két példa volt a sokból, tehát unalmasnak ilyen téren nem mondhatóak, de nem is értem amúgy hogy mit magyarázom még ezt itt magamnak, amikor már rég továbbléphettem volna egy másik témára, és hát nagyon úgy tűnik, hogy szükség is lesz már erre a továbblépésre. Jah igen, azt nem fűztem hozzá hogy azt a csikket majd egyszer, ha már ki lehet menni és addigra nem mossa vagy bontja le amúgy az eső, az amúgy is eléggé haldoklóban lévő növényzet közé, akkor majd összeszedem, bár kötve hiszem hogy addigra ott lesz, ő meg úgyis ismer, és hát mivel a jövőből jött tudnia is kell rólam hogy azért a természetet mindig is tiszteltem annyira, hogy próbáltam valamilyen szinten tisztán tartani, bár amúgy… Tényleg, mi van akkor, ha a jövőben nem ilyen voltam? Vagy vagyok… Vagy mit tudom én, hmm, lehet a jövőben én leszek a föld egyik legszennyezőbb cégének a vezetője… Most ezt megkérdezzem?... Náh, annyira nem érdekel a dolog, hogy vegyem azt a kevéske fáradtságot, ami ilyen téren egy kis beszédhez kéne, szóval most inkább hagyom, bár azért kíváncsi vagyok hogy mi lehetett a sorsom, bár lehet ez majd a történelem órákról kiderül… Várjunk csak, jelentkeztem én jövő történelemre?... Had gondolkodjak… Hmm, igen, nos akkor majd idővel kiderül.
Torzult mosolyom ismételten felveszi a „normális” formáját, miután eljut a tudatomig Jonah pár szava, amivel a mai napi programját írta le, bár úgy tűnik hogy másnak nem tetszett annyira, és amúgy jön egy kérdés is, miszerint velük megyek-e vagy sem, de igazából nincs időm válaszolni, mert a srác már indul is.
- Nah nyugi. - Ennyit fűzök igazából az egészhez hozzá, igazából próbálok a hangommal nyugalmat sugározni, és persze hogy Stephnek szól, igazából nem értem hogy miért idegesíti ennyire a dolog, de inkább legyen nyugodt, végül is az a hosszú élet titka, ezt én már csak tudom. Még biccentek, csak egy ilyen finom, apró mozdulattal, majd pedig megindulok a pink, avagy Jonah után, nem veszem sietősre a lépteimet, igazából tudom hogy merre kell menni, meg nem vagyok az a mások után rohangálós fajta, csak szép lassan, nyugodtan.
- Köszi és… Nos kellemetlen - Ezt arra hogy már inkább tegez, a második része az elhangzott pár szavamnak pedig a teljes várost megszálló démonokra szólt. Amúgy örülök hogy van olyan is ebben az iskolában, aki figyel a véleményemre, mert hát lássuk be, tanárok közül nem sokan szokták az ilyesmit figyelembe venni, akármilyen suliról is beszélünk, a tanári kar legtöbb része önfejű unalmas alakok sorozata, akik a saját szabályaikat követik, és a legtöbben úgyis letojnák ha azt mondanám nekik hogy ne tegezzenek, valószínűleg fogom is nekik mondani ettől függetlenül, és ezekben akik itt vannak, nos jó, belátom hogy nem átlagos tanárok, azt hogy unalmasak, nos én jómagam nem tudom elmondani, már csak azért sem mert az egyik kapásból felszeletel pár mit tudom én milyen karommal, a másik meg nagy, kék, és hát lássuk be erős is, szóval igen, ez két példa volt a sokból, tehát unalmasnak ilyen téren nem mondhatóak, de nem is értem amúgy hogy mit magyarázom még ezt itt magamnak, amikor már rég továbbléphettem volna egy másik témára, és hát nagyon úgy tűnik, hogy szükség is lesz már erre a továbblépésre. Jah igen, azt nem fűztem hozzá hogy azt a csikket majd egyszer, ha már ki lehet menni és addigra nem mossa vagy bontja le amúgy az eső, az amúgy is eléggé haldoklóban lévő növényzet közé, akkor majd összeszedem, bár kötve hiszem hogy addigra ott lesz, ő meg úgyis ismer, és hát mivel a jövőből jött tudnia is kell rólam hogy azért a természetet mindig is tiszteltem annyira, hogy próbáltam valamilyen szinten tisztán tartani, bár amúgy… Tényleg, mi van akkor, ha a jövőben nem ilyen voltam? Vagy vagyok… Vagy mit tudom én, hmm, lehet a jövőben én leszek a föld egyik legszennyezőbb cégének a vezetője… Most ezt megkérdezzem?... Náh, annyira nem érdekel a dolog, hogy vegyem azt a kevéske fáradtságot, ami ilyen téren egy kis beszédhez kéne, szóval most inkább hagyom, bár azért kíváncsi vagyok hogy mi lehetett a sorsom, bár lehet ez majd a történelem órákról kiderül… Várjunk csak, jelentkeztem én jövő történelemre?... Had gondolkodjak… Hmm, igen, nos akkor majd idővel kiderül.
Torzult mosolyom ismételten felveszi a „normális” formáját, miután eljut a tudatomig Jonah pár szava, amivel a mai napi programját írta le, bár úgy tűnik hogy másnak nem tetszett annyira, és amúgy jön egy kérdés is, miszerint velük megyek-e vagy sem, de igazából nincs időm válaszolni, mert a srác már indul is.
- Nah nyugi. - Ennyit fűzök igazából az egészhez hozzá, igazából próbálok a hangommal nyugalmat sugározni, és persze hogy Stephnek szól, igazából nem értem hogy miért idegesíti ennyire a dolog, de inkább legyen nyugodt, végül is az a hosszú élet titka, ezt én már csak tudom. Még biccentek, csak egy ilyen finom, apró mozdulattal, majd pedig megindulok a pink, avagy Jonah után, nem veszem sietősre a lépteimet, igazából tudom hogy merre kell menni, meg nem vagyok az a mások után rohangálós fajta, csak szép lassan, nyugodtan.
_________________
Reneszánsz: Teddy
AoA: Teddy
X-diák: Alicia Havana
Teddy- 6. szint - 14 kredit
- Hozzászólások száma : 498
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 04.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Multi
Síkok:
Re: Első emeleti folyosó
EssEx szolgai nyugalommal hallgatta Jonah nagyhangú helyreigazítását. Nem bánta, hogy nem igazodott a tervéhez, hiszen lényegében mozgásteret akart, és az új útirány valószínűleg meg is felelt ennek. Egy darabig. Arra viszont rájött, hogy őt valahogy kevéssé érinti ez a büszkeség dolog, amiből Rágógumi úrfiban rengeteg volt. De talán pont ezért élvezte a társaságát, és ha most még nem is voltak teljesen egy hullámhosszon, esélyt akart adni arra, hogy összecsiszolódjanak. Ezzel pedig már végleg döntött a maradás mellett.
Az új emberkék meg.. Nos Jonah ugyanazokban látott fantáziát, mint ő, ami nagyon nagyon ígéretes volt. EssEx elmosolyodott, és csak ekkor döbbent rá, hogy még mindig a tanárcsaj felé fordul, hiába a bámészkodás, valahogy leragadt a tanárnéninél.
- Hogy lehet tanítani valamit, ami még meg sem történt, Zaphire?-jövő történelem.. ez bezzeg megragadt a fejében. A képregények sok alternatívát felvázoltak a hőseik lehetséges jövőiről, de ők azért nem a hasábokon léteztek. Nem lehetett annyira egyszerű, mert akkor már minden geek és nerd srác fetrengene a gyönyörtől.... Úgyhogy kb annyi értelmét látta ennek a tárgynak, mint gumicsizmát adni egy lábatlan gyíkra. Szóval csak lassan csóválta a fejét, hitetlenkedve, hiszen oly sok okosabb dologra lehetett volna felhasználni a gyerekekben dübörgő energiát....
Egyébiránt EssEx szemérmetlenül kihasználta, hogy nem diák itt, így nem kell tartania magát a hivatalos hangnemhez.
- Na, mindegy... Csáó - köszönt el sietősen, ahogy Rágógumi uraság kifejezte indulási szándékát, és ezzel csatlakozik a kompániához, akármerre is vezetik.
Az új emberkék meg.. Nos Jonah ugyanazokban látott fantáziát, mint ő, ami nagyon nagyon ígéretes volt. EssEx elmosolyodott, és csak ekkor döbbent rá, hogy még mindig a tanárcsaj felé fordul, hiába a bámészkodás, valahogy leragadt a tanárnéninél.
- Hogy lehet tanítani valamit, ami még meg sem történt, Zaphire?-jövő történelem.. ez bezzeg megragadt a fejében. A képregények sok alternatívát felvázoltak a hőseik lehetséges jövőiről, de ők azért nem a hasábokon léteztek. Nem lehetett annyira egyszerű, mert akkor már minden geek és nerd srác fetrengene a gyönyörtől.... Úgyhogy kb annyi értelmét látta ennek a tárgynak, mint gumicsizmát adni egy lábatlan gyíkra. Szóval csak lassan csóválta a fejét, hitetlenkedve, hiszen oly sok okosabb dologra lehetett volna felhasználni a gyerekekben dübörgő energiát....
Egyébiránt EssEx szemérmetlenül kihasználta, hogy nem diák itt, így nem kell tartania magát a hivatalos hangnemhez.
- Na, mindegy... Csáó - köszönt el sietősen, ahogy Rágógumi uraság kifejezte indulási szándékát, és ezzel csatlakozik a kompániához, akármerre is vezetik.
_________________
Szehmet- főkarakter, Szfinx- Stefannal összeolvadt alak, EssEx- rádiós vagány, njk Heka- VH
Szehmet- Az Oldal Lelke
- Hozzászólások száma : 444
Hozzászólások régi : 1172
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 30 kredit
Aktuális szint/kredit : 11. szint - 30 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Aug. 08.
Age : 26
Tartózkodási hely : NewYork Piramis
Karakteradatok
Főkarakter: Szehmet
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
1 / 3 oldal • 1, 2, 3
X-Men Reneszánsz :: Reneszánsz - Központi helyszínek :: Salem :: Xavier Birtok :: Kúria és Kollégium
1 / 3 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|