Gótika

Cletus Kasady és Komédiás
Ahogy kinyitom a szemem, ott áll fölöttem a hatalmas fekete dög. Nem tudom, hogy a p*csába lehet, hogy nem ölt meg még mindig, de gondolom k*rva nagy szerencsénk van. A következő pillanatban, valami belecsapódik, és néhány métert odébb csúszik. B*szki, mocskos nagy mázlink van!
~ Ba*meg, Takony, ébredj!
Valami nem stimmel ezzel a döggel.
Egy pillanat alatt nyerem vissza az eszméletem. Ivadékom fölém tornyosodik. Épp abban a pillanatban látom meg, amikor lesújtani készül, és már nincs időm kitérni. A következő pillanatban valami kékes színű dolog csapódik bele a szörnyetegbe, és odébb löki, megmentve az életünket. Elképzelésem sincs, hogy mi lehet az, de nem akarom megvárni, amíg kiderül. Ezúttal szerencsére nem kell harcolnom Cletussal, hogy oldalra guruljunk, és felugorjunk. Meghalni azért ő sem akar. Újra ivadékomra nézek, és eszembe jut, hogy Rettenetnek nevezte magát. Mi tagadás, illik rá a név. A kék valami most a kezén van, mint valami gyűrű. gyorsan megpróbálom felmérni a helyzetet, hogy mennyi esélyünk lehet. Hacsak ez az újonnan érkezett valami nem köti le, esélyünk se lesz. Az ivadékom sokkal erősebb, mint én, ez sajnos így szokott lenni. Érzem, hogy Cletus rögtön megindulna, de visszafogom.
~ Nem rohanhatunk neki, amíg nem tudjuk, mi történt.
Ahogy nézem, egyre biztosabb vagyok benne, hogy a kék gyűrű nem valami támadás volt ellene. De akkor mi? Várok még egy kicsit, de készülök a menekülésre.
~Gyáva vagy, Takony! Most kell megölnünk!
Nem törődöm Cletussal, és készen állok rá, hogy kitérjek bármilyen támadás elől, és azonnal menekülni kezdjek. Csak reménykedem, hogy sikerül ezt Cletus akarata ellenében is megtenni.

Cletus Kasady
Amikor az őrök elfordulnak, rájuk vicsorgok, de nincs más, amivel szórakoztathatnám magam. Ezután minden nagyon gyorsan történik. Valami kis sárga cucc repül be a cellába, átszakítva a rácsot az ablakon, és még mielőtt rájöhetnék, hogy mi ez a sz*rság, már az ujjamon is van. Egy fénylő, sárga gyűrű. Megborzongok, ahogy megérzem az erejét. Óriási hatalom terjed szét a testemben. Gépies hang hallatszik: <Hordozó 9. Kiválasztva. Mentális erősító aktív> Hisztérikusan felnevetek. A két őr felém fordul, de nem tehetnek semmit. Még csak gondolnom sem kell rá, és a két szerencsétlen bohóc teljesen tehetetlenné válik. Szemük sárgán fénylik.
- Most nevessetek! Vagy elfelejtettétek a poént?! Nem baj, majd én elmesélem újra! És most rajtatok fog csattanni! Hahahahaaa! Nyissátok ki az ajtót!
A markomban vannak, érzem. Ha kinyitják, vigyorogva nézek végig rajtuk.
- Kellett nektek csúnya vicceket mondani arról, hogy azért nincs lelkem, mert vörös a hajam! Most majd meglátjátok, milyen érzés! ... Áh, egy nagy lóf@szt! Akkor is kinyírnálak titeket, ha minden nap kedves mosollyal ébresztettetek volna! Hahaha!
Ha még mindig mozdulatlanul állnak, kinyúlok az egyik nyakához, és elkezdem fojtogatni. El sem engedem addig, amíg holtan nem esik össze.

Hopp, kint is van. Nem csalódok Osbornban. Mindenre figyelt. Ahogy el is várható. Bár a kiszedésem módszere hagy maga után némi kívánni valót, de működni fog. Mire kiszerelem azonban, már értelmetlenné válik, ugyan is az az idióta kiugrik az ablakon. Egy pillanatig szótlanul állok, tetőtől talpig fegyverekkel. Mi a sokk. MI A SOKKOT KÉPZELT AZ A BITFEJ?! Remek, maradok itthon, hiszen nem hagyom itt a házam mindenkinek. Főleg nem egy sokkolt robottal. Meg a hideg is bejön. Nagyszerű. Egyszerűen nagyszerű. Nem tudok azonban sokáig idegeskedni ezen, újabb lyukat ütnek a falamba. Ezúttal egy hófehér gyűrű, ami a bal kezem gyűrűs ujján landol. Egy pillanatra felemel. Hordozó 2? Tehát több van. Fehér fény? Rendben, legyen. Ahogy letesz rögtön a kitört ablakhoz sétálok és kidugom rajta a bal kezem. Megpróbálom aktiválni a gyűrűt. Az eredménytől függetlenül visszaülök a géphez. Mivel nem tudom elhagyni a házamat, így máshogy kell segítenem. Megnézem, hogy van-e olyan a robotok közt, ami még működik. Ha van, akkor azokat megpróbálom újra aktiválni. Ők lesznek a kis seregem. Ha sikerül bekapcsolnom párat, akkor megpróbálom átírnia parancsnokokat. Osbornt kivesszük, pont úgy mint az angyalokat. Mostantól csak nekem engedelmeskedjenek. Bár egy kicsit betesz a PRnak, hogy ugyan azokat a robotokat használom mint, amik előbb pusztítottak, de legyen. Ezt a kockázatot vállalnom kell.

Anya azt mondja, ez a sámáné. Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy én kapom, de nem értem, miért. Miért nem hívnak oda, hogy személyesen vegyem át a sámántól? A kérdéseimre akkor kapok választ, mikor beszippant a táska. Ez valóban a varázslat maga!
- Tiszteletem, uram! Azt hiszem, még sosem találkoztunk. Mi ez a hely?
Szétnézek, látni akarom, hová kerültem. Sehová. Végtelen feketeség, mintha a világűrben lennék. A sámán a sötétséget emlegeti.
- Nem tudjuk valahogyan megmenteni magát? Én segítek, ha kell, szívesen! Mit jelent ez, hogy áldozzam fel a sötétséget magamban?
Arra gondolok, hogy a tetteim, amiket medveként csináltam. Szétvertem az iskolaudvart és sokan megsérültek. Elveszi tőlem ezt az alakot, cserébe én leszek a törzs mágusa? Pedig már kezdtem megszeretni, hogy olyan vagyok, mint az ősök. Nem tudom, mit tegyek. A sámánunkon segíteni akarok.
- Miért nem mondták eddig nekem, hogy van bennem mágia? Csak mutáns vagyok, nem?

Semmi nem állja útját a kapitány elcsépelt belépőjének, de azért egy kisbusz majdnem elcsap. El is csapna ha mégse tenné, egyszerűen a kormányt a járda felé rántja ahol egy srác fél kézzel megállítja azt. Olyan természetességgel, hogy az még otthon is meglepő lenne. Egy pillanatra csak állok a fékező kocsik között, míg végig fut az agyamon a helyzet.
- Hé te amerikai állampolgár! Kövess és válj hőssé! - Az arcából ítélve többre mennék valami kecsegtetőbb ajánlattal, de nagyon béta verzió még a jó kapitány arculatom a világ ezen változatán. Remélhetően jól összezavarodik és nem fog gondolkozni csak utánam jön. De azért megjegyzem az arcát. Így vagy úgy most dolgom van. Becélzom a járdát a taszító sugárral és kilövöm magam Grendel ügynökék felé vezető irányba, csak éppenséggel az általam okozott dugó túl oldalára. Lazán próbálok landolni és felvenni a sprint tempót a továbbiakra.

Nem sikerül lesúlytanom, a lény csupán azért megállít, hogy brutálisabban végezhessünk ellenfelünkkel és ezzel valami féle jelenségnek is időt ad, hogy beleavatkozhasson. Csak azon kapom magam, hogy a hang elnevezi a gyűrű formájú tárgyat a bal középső ujjamon a Jégsugárnak. Nincs időm gondolkozni a dolgon, ösztönszerűen támadok ahogy ellenfelem felpattan. Határozottan cselekszem, hogy megpróbálom a lény elméjét, akaratát tompítani azzal, hogy határozottan döntök és nem teljesen ő ellene. Csak a logikus gondolkozást is felhasználva. A vörös lény alá megpróbálok valamennyire csúszós talajt teremteni a gyűrűmmel és kihasználva majd a meglepetését nekifutásból neki lökni a téglafalnak. Csak azért, hogy utána teljes súlyommal és karmokkal ugorhassak neki a teste darabokra szedésének. Mert én ezt akarom, mert mi ezt akarjuk.
Rettenet ül majd mindenki szemében...

~Dunkelzahn~

Már repülök is a fényes valamit követve. Repülés közben gondolkodok, hogy mi lehet az. Lehet, hogy egy másik idegen lény? Kicsit kicsinek tűnt, de ki tudja milyen technológiája van az UFOknak. Lehet, hogy valami űr tech cucc, ami forradalmasíthatja a tudomány minden területét. A lehetőségek szinte végtelenek. Muszáj megszereznem! Most nem csak az ösztön beszél belőlem, ez már szükséglet. Főleg, ha rossz kezekbe esik. Bele sem akarok gondolni. Sietnem kell. De persze, 30 évig éltem ezen a sárgolyón, csak pletykákat hallva a többi sárkány emberről és tessék. Ott áll egy az egyik tetőn. Ma, amikor a kis fényizét üldözöm. Mi van ma, űrlény-történés nap? Az őrültek odahaza biztos örülnek. Kíváncsi vagyok, hogy most mivel magyarázzák a robotokat. Biztos egy viccesen szánalmas olvasmány lesz. Mindegy is fontosabb dolgom van.
- Nagyon úgy tűnik szivi. De most gyere, valamit elloptak tőlünl!- Mondom neki, amíg felé repülök. Ahogy megpróbálom megragadni és tovább vinni őt a fényizé felé. Igazából ötletem sincs, de egy kis hazugság még soha sem ártott senkinek. Útközben is dumálhatunk, de azt a cuccot biztonságba kell helyezni. Így tovább repülök, remélhetőleg újdonsült társammal az oldalamon. Remélem. Hasonló ösztön húzz hozzá, mint a gyűrűhöz, remélem tovább tudok repülni.

Svarog A föld alatt
A sárkány nem hallotta vagy nem figyelt az öreg szavaira így későn veszi észre, hogy mellette a gyűrűket vesztette gépek elkezdenek vörösen izzani, majd robbanni. Svarogot a robbanás telibe találja. Majd az egész barlang rész rá omlik.
/A karakter kiesett ameddig valaki meg nem találja a testét./

/Kérem MINDEN gyűrűt kapott játékos mostantól jelezze reagja végén a gyűrűje nevét és színét!/
Észak-manhattan
Vayne
A gyűrű szinte vadító fehér fényt áraszt magából,a mi a legnagyobb sötétséget és megvilágítja. Majd Vayne leül és kis kutatás után hét működőképes őrszemet talál. Nem sok munkával, de azért nem is könnyen felül írja az alapprogramozásukat. Három Manhattanben, kettő brooklynban, egy queensben, egy bronxban a többi sérült ilyen vagy olyan módon. Az egyik manhattani az, amelyiket a rendőrségnél elemeznek a tűzszerészek a másik egy hálóban van, amit egy daru tart és egy kacarászó lángokban álló gyűrűs fickót lát égett csontvázak közt. A harmadik egy épületbe csapódott, amit kiürítettek. Az egyik brooklyni Nikostratros és a kövér gyűrűs mellett fekvő és egy karját vesztette és az egyik parkolóban fekszik. Egy a falban van félig, deréktől lefelé mindene a téglába olvadt. Egy bronxi raktárban fehér porban fekszik a gép, több golyónyommal az egyik kamerája ki van lőve. Véres banda tagok állják körbe és páran rugdossák.
Kapitány és Taylor Thackery
Taylor máris magát fotózza büszkén amikor a Kapitány megszólítja és csatába hívja. majd elrepül egy hajtó sugár lökéssel nem sokkal messzebb landol és futva indul tovább. Pár utca után érkezik meg a rendőrség mellé, ahol ketten is világítanak gyűrűvel az ujjukon.
Taylorhoz a vérző fejű sofőr dülöngél ki.
- Mégis mi a halált művelsz kölyök? Csoda...
Ránéz a kocsijára és elakad a szava.
- Hogy... hogy... hogy...
Jack Gammer, Bakura és Kapitány
Bakura kirohan az épületből. Senki se mer az útjába állni. Furcsa mutánsnak vagy robotnak hiszik és inkább félve elugrálnak. A robot aktiválódik a szemei vörösen világítani kezdenek, ahogy Vayne beindítja. A kapitány itt rohan be és Gammer koncentrál a gyűrű már a parancs előtt kívánsága szerint bekapcsolt. Az útját ében kupola fedi le. Szinte mindent felfedő sötétség. Az ott lévők csak onnan tudják, hogy még a világon vannak, hogy érzik a talpuk alatt a földet. Csak a sikolyokat és rémült kiáltásokat hallani, a fekete energia mindent elnyel. Hiába a lámpa vagy fény, még az orrokig sem látnak az emberek. A saját kezüket nem látják milliméterekre a szemüktől. Gammer egyetlen gondolattal megszünteti a hatást kedve szerint.
Jester
A férfi játszik a hamuban, amit a bekapcsolt őrszemen néz végig. A gyűrű úgy fest a férfi parancsait teljesíti. Lángba borítja vagy tűz sugarat lő, abban a pillanatban, hogy Phil kívánja. Még Mondani sem kell semmit. A robbanás az utolsó pár tucat dolgozott is odacsalja. Futva mennek megnézni a hamuban fekvő társukat, akiről azt hiszik bajban van.
Ralf Shaw
Ralf a kezét ráemeli a csajra. A gyűrűből akaratára egy fakó-fehér csík, szinte alig látható vonal indul meg a lány felé, aki éppen, hogy feltud nézni a fiúra. mikor a csík eléri őt egy gömb formában minden megremeg, mintha egy rezonanciás rázkódást generálna. Majd a lány, mint egy vérrel és hússal töltött lufi robbant fel. Utána még maga a fal és padló, aminek dőlt is kirobbant. A hatalmas faldarabok száguldva indulnak meg az utcára. A nézelődök sikoltozva és páni félelmeben indulnak meg a kijárat felé. Egy bátor biztonsági őr egy sokkoló pisztollyal kezd közeledni Ralf felé.

Dél-manhattan
Kira
A doki még nézi a pupilla mozgását.
- Nem hiszem, hogy ennyire nagy baja lenne.
Mondja a száját húzva a vizsgálat alatt.
- Nagyon furcsa. Nem tudom megmagyarázni, de mintha egy hatvan éves bróker agyát vizsgálnám. Annyira erőltetettség és gyengeség. Nézze el nekem, még sosem vizsgáltam.. mutánst? Nem tudom mi a megfelelő megnevezés, de mondja mióta használja az erejét?
Waynoka
Az öreg elmosolyodott.
- Ki tudja? Úgy érezték túl fiatal vagy. Voltak mások, kik hordozták a sámánok jelét, de sajnos sokan azóta elhunytak. Te maradtál. Én reméltem, ha felnősz, majd akkor kitaníthatlak, de a szívem már nem bírta. Öreg vagyok. Túl sokáig vártam. Ostoba voltam.
A fiú utolsó kérdésre elmosolyodik.
- Csak akkor alakulsz át, ah dühös vagy, ha félsz. Nem vagy mutáns. Ez egy "kegyes" hazugság volt tőlünk. Ez a varázsod hatása. A dühöd és félelmeidet egy öreg szellem kísérti. A medve egyik átkos szelleme. Ha elpusztítod magad is sámánná válhatsz. Ez a próbája méltóságodnak. A férfivá válásod napja. Így dől el a sorsod.

Észak-Brooklyn
Nikostratos
Nikostratros szinte elsőként csap a gyűrűjével. A villám eltalálja a kövér embert. Ezt már Vayne is látja a bekapcsolt őrszemmel. Ez még kevés az Újraformáló úr ellen, aki térdre esve a földet kezdi átalakítani savvá, de Michael közeledni kezd felé és felveszi a sisakját, amitől teljesen eltűnik még az őrszem elől is.
- NEM!
Üvölti nyálát köpve a férfi és közben mindenhonnan újabb és újabb villám csapások érik ameddig füstölögve a földre zuhan és Michael hanyagul odalépve elveszi róla a gyűrűt. A pufók alak sírva fekszik miközben a ruhája újra öltönnyé válik.
- Végre... voltam valaki....
A zöld gyűrűt felveszi Nikostratos.
Új hordozó 8. Kiválasztva. Anyag újrarendező aktív
Juna
A gyűrű ütötte lyuk túl kicsi, de mikor ki akar jutni a lány az ékszerből egy sugár csap ki egészen az üvegig, amit egyszerűen semmivé hamvaszt. A tömeg ámulva nézi a lányt. Nem tudják ünnepeljenek e vagy féljenek. Dermedten várják, hogy az egyetlen kijáratnál álló lány mit fog velük tenni most.

Észak-Queens
Knight/Rettenet, Komédiás és Killbane
Rettenet nem vacakol a gyorsan menekülő Komédiás karmai alá teremt jeget és a fal azonnal téli fagyba kerül. Még a szimbióta karmai is megcsúsznak rajta hirtelen elégé, hogy ne tudjon megkapaszkodni és zuhanni kezdjen. Ekkor Rettenet neki támad ás hátulról karmaival megpróbálja leszúrni. Egy döfés éri, ami a mellkasán, a két alsó borda között megy át. és elől jön ki. Killbane szinte egy homályos foltként száguld be a csatába felrohan a falon egy hatalmas bal horoggal áldja meg az ében szimbiótát majd elkapja a fájdalmakkal küszködő Cletust és elfut vele a tömb végére ott feltéve neki a kérdését.
Knight és rettenet az álla sajgását érzi, ahogy seggre esnek,d e valami msát is. A kapcsolatuk más. A szimbióta és a test remeg, mintha alakulnának. úgy fest a szimbióta kezdi felvenni a gazdatest erejét és így mindkettejük ereje a másik sérüléseinek fejlesztése. Már ellenállnak a kisebb kaliberű fegyvereknek és a keményebb ütéseknek. (Mindig jegyezzétek fel a reag alján, hogy milyen erőket kaptatok!)

Dél-Queens
Dunkelzahn és Diana
Dunkelzahn megpróbálja elkapni Diana kezét és rávenni, hogy repüljön vele tovább a börtön felé, ami felé látta a fényt repülni.

Bronx
Clestus Cassady
Cletust kiengedik kérése szerint. Úgy fest a gyűrűvel akarata szerint választja ki az áldozatait, de utána szavakkal parancsol nekik. Lassan fullad meg, meredt, érzéketlen arccal a férfi Cassady kezei között. Ezt már látja a cella társai, akik éljenezve ünneplik és kérlelik, hogy engedje ki őket is. Mikor az őr meghal érzi a gyilkos, hogy még valakit uralma alá vehet. Pár pilalanttal később a riasztók is megszólalnak.

Kirby Űrállomás
Dr. Reed Richards, Johnny Storm, Dr. Susan Storm, Ben Grimm /Mivel senki se jelentkezett rájuk így szép lassan lemesélem a kalandjukat játékos nélkül. Persze jelentkezni BÁRMIKOR lehet az F4-be bárkinek és csak egy számot és rövid előtörténetet kérek a kaland topicba! Egy játékossal is túlélhetitek az origin sztorit /
A riasztók sikoltani kezdenek. Minden vörös fényben vált. Torz, mert Reed nem is látta a sugárzást, ami közeledik. Egy energia hullám. kozmikus sugárzás, ami néha hullámokban terjed az űrben, de még soha sem ilyen közel a földhöz. A sugárzás pár pillanattal később áthatol a fémen és perzselő, nyomasztó és fullasztó energiaként égeti az űrkutatóit. A monitorok robbannak majd a panalek is.

~ Bakura~

Kifutok az épületből, szerencsére egy rendőr sem állít meg, viszont az emberek félve ugrálnak el előle.
~ Ezeket mi lelete? Én vagyok összezavarodva, hogy a karomra tekerődött ez a vacak. Ja meg őket akarom azzal védeni, hogy elhagyom a helyiséget, mielőtt megtudnánk mi is az az örvénysugár.
Ahogy kiérek valami furcsa nagy feketeséget pillantok meg és sikoltozásokat hallok belőle.
- Mégis mi a kényköves ménkű?
teszem fel a költői kérdést, míg közelebb sietek a furcsa jelenséghez, de annyira nem, hoyg hozzá is érjek, egyelőre csak figyelem a furcsa kupolát.
- Minden rendben odabent? Ha tudják kövessék a hangom és kijuthatnak a fényre!
Kiáltom válaszul a kiáltásokra, és csak remélem, hogy nincs komolyabb baj, csak a fény hiánya és nem szigetel is ez a fekete buborék.
//3. világoskék, örvénysugár//

~ Juna~

A lyuk túl kicsinek bizonyult ahhoz, hogy kimásszunk rajta.
~ Hmm kicsit nagyobbá kéne valahogy tenni ezt a lyukat.
Alíg futott végig az agyamon a gondolatsor mire a gyűrűm felvillant, a fal felé csapott, és az üveg ami útban volt egyszerűen eltűnt.
Eleinte alig hittem a szememnek. megdörzsöltem, de utána is láttam még a lyukat. Félve kissé de a lyuk felé nyúltam és láttam, hogy tényleg nincs ott az üveg és nemcsak láthatatlanná vált.
Oldalra nézek a tömegre, akik elnémultak a jelenet hatására. Én elmosolyodom és a gyűrűtlen kezemet a levegőbe ütöm, mint egy rock koncerten.
- Mire várunk emberek? Szabad az út!
Mondom, majd megindulok kifelé a lyukon.
//4. dezintegráló, kék//

~Kira~
A doki megnyugtat, hogy nem lesz szükség beavatkozásra, mert annyira nem nagy a baj, de valamiért mégis húzta a száját a vizsgálat alatt.
~ Érzem, hogy valami DE mégis lesz a dologban.
És nem is tévedtem. Amit hallottam az alapján meg pláne.
- Tessék? Mint egy hatvan éves brókeré?...
- Semmi gond, csak, nem éreztem annyira gyengének magam, mint ahogy reagálok úgy tűnik. Bár a mai nap eléggé zűrös volt. Javarészt csak az adrenalinlöketek tartottak ébren.
Mondom, míg próbálok elnyomni egy ásítást. Nem hazudtam, tényleg pihennem kellett volna. Egy kisebb háborút harcoltunk még a saját világunkban, majd itt is megtámadtak az őrszemek, majd a kórházig repültem a sérültünkkel, míg ide nem kerültem. Fáradt voltam, de túlságosan érdekelt, hogy mi bajom lehet, mintsem hogy el tudjak aludni.
- Hát 12 évesen jelent meg a képességem, de igazából csak 3 éve használom gyakrabban. Bár az elmúlt egy napban, valamitől hihetetlen mértékben ugrott meg az erőm és azóta szinte csak mások és önmagam védésére használtam. Talán túlhajszoltam.
Mondom őszintén a dokinak miközben kérdő szemekkel nézek rá.
- Tényleg ennyire rosszul néz ki a dolog?

~Diana~

Meglepettségemet hamarosan más is követi. A lény nagyon is valódi, és hamarosan meg is éreztem mennyire. Pár számomra összefüggéstelen szó után megragadta a karom s a magasba rántott magával. A szárnyaim azonnal önállósították magukat és csapkodni kezdtek, de ettől még nem lettem nyugodtabb.
- Tessék? Tőlem max a testvéremet vihették el, akit nem érek el, de hé hová viszem? Mit képzelsz mégis magadról?
Kérdem, míg próbálom a karomat kiszabadítani a szorításból.
- Válaszolj a kérdéseimre! Ki vagy te, hova akarsz vinni és miért?
Kérdem szúrós szemmel és ha ezután sem jön válasz akkor kénytelen leszek karmaimmal kiszabadítani magamat.

Waynoka
Sokkal bölcsebb nálam, én érzem már. Nem szembesít a buta kérdésekkel, pedig azok voltak, amiket feltettem. Szenvedélyből szóltak, nem gondoltam át őket. A sámánok jelét hordozom! Ez óriási megtiszteltetés és nagyon nagy felelősség is. A népemet kell képviselnem és nekik kell szentelnem az életemet. Figyelmesen hallgatok tovább.
- Nem vagyok mutáns... Húúú! Hát ezen most megdöbbentem! Még fel kell ocsúdnom. Tehát ha legyőzöm a kísértetet, az öreg szellemet, ami dühhel és félelemmel irányít, akkor utána én döntöm el, mikor alakulok át?
Az biztos, hogy ezt akarom. Ura akarok lenni magamnak, ne esetlegesen történjenek velem ezek az átváltozások. Férfivá érek! Uralom a képességemet. Sámán leszek, egy törzs bizalmasa, a vezető tanácsadója és a nép óvója, gyógyítója. Óriási feladatok ezek egy tizenévesnek és meg is vagyok lepődve, hogy így kapkodnak a szellemek. Egyben bízok: nem véletlenül csinálják. Ha kijelöltek, akkor alkalmas vagyok.
- Igen, akarom! Meg akarok küzdeni a medve szellemével! Hol kezdjem?

/Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora/

Svarog A föld alatt
Eszméletlenül fekszik a romok alatt.

/Kérem MINDEN gyűrűt kapott játékos mostantól jelezze reagja végén a gyűrűje nevét és színét!/
Észak-manhattan
Vayne
Ül a gépe előtt.
Taylor Thackery
Taylor a háttérből hall egy hangot.
- Eh... miért pont egy ilyen idióta...
Mikor a férfi megfordul egy öregember valami port fúj rá és azonnal elájul ettől. Percekkel később egy háztetőn ébredezik és meglát egy idős, szakadt vakembert, ő volt az, aki elkábította az előbb.

- Ébredj már fel. Nem akarok rád várni egész nap.
Morogja a bortól rekedtes hangú öreg.
Jack Gammer, Bakura és Kapitány
Mivel Jack nem kapcsolja ki a gyűrűjét Kapitány és a kupolában lévők még s sötétben állnak. Bakura közeledve csak a pánikot hallja. Az emberek bent azt hiszik megvakultak. Páran sikeresen kikúsznak. Bakura közeledve furcsa hangot hall: gépies recsegést, nyögést és egy robotikus hang megszólal:
- A megjelenés már biztonságos.
Bakura elé bőr cafatok és patrióta színű ruha darabok esnek, amiket a kupolából dob ki valami. Majd lassan és nyugodtan kisétál egy alak.

- Ultron újra aktív.
Jester
A tömeg rémülten és értetlenül nézi az egészet.
- Phil! Mi történt?
- Az egyik robot támadt volna?
- Hogy élted túl?
A háttérben az egyik súgva szól a másiknak:
- Ő is olyan... mutáns?
Ralf Shaw
Ralf nem reagál így az őr meglövi a sokkolóval és a fiú remegve zuhan a földre. Jelenleg sok rózsaszín állatot lát remegés közben.

Dél-manhattan
Kira
A doki a tarkóját masszírozza.
- Öhm... nem tudok igazán pontos választ adni. Elnézést, de a genetikája miatt nem mondhatok megszokott orvosi szakvéleményt. Ha tippelnem kéne... és tényleg csak elméleti diagnózist mondhatok: a képessége változásának hála mikor használja az erejét nagyobb mértékben kvázi túl erőlteti az agyát. A képessége nem megerősödött csak az ön szervezetét használja elemnek.
Waynoka
A sámán türelmesen ellép a fiú elől.
- Tán elsőre elbuksz, de ettől még ne add fel. Soha se add fel.
Mondja a férfi komolyan és a semmiból egy hatalmas medve kezdett rohamozni felé.


Észak-Brooklyn
Nikostratos és Juna
Juna szavaira a tömeg picit megnyugszik és követik őt. A vonalon hamar találnak egy feljárót és mikor felmennek akkor egy pufi alakot látnak a tömeg közepén kapálózni valaki után. A tömeg egy nagyon gyorsan mozgó emberről, egy láthatatlanná váló fickóról és gyűrűkről beszélnek.
Mivel Michael láthatatlan így a pufi fickó csak nyúlkál maga köré és reménykedik, hogy elkapja újra a félistent.
A távolban Árész áll karba tett kézzel.
- Túl lassan fejlődik. Nincs erre időnk...

Észak-Queens
Knight/Rettenet, Komédiás és Killbane
Clestusnak kell egy kis idő mire visszarázódik a pofontól. Killbane pedig látja az érzékelőin, hogy Knight eltűnt a radarról. Ellenben a többiekkel őt nem jelzi semmi.
Rettenet kihasználva a káoszt elmászik majd egy jól eldugott sikátorban az épület párkánya alatt begubózik és fejlődik.

Dél-Queens
Dunkelzahn és Diana
Diana megkarmolja a másik sárkányembert és így kiszabadul a kezei közül. Pár méterig zuhan, majd a szárnyait siklik kényelmesen az egyik háztetőre.

Bronx
Clestus Cassady
Egy csapatnyi őr érkezik. Olyan öt-hat. Az egyik azonnal gyomron vágja a botjával a férfit. Mikor összecsuklik és többen verni kezdik, egészen ameddig eszméletét nem veszti.

Kirby Űrállomás
Dr. Reed Richards, Johnny Storm, Dr. Susan Storm, Ben Grimm /Mivel senki se jelentkezett rájuk így szép lassan lemesélem a kalandjukat játékos nélkül. Persze jelentkezni BÁRMIKOR lehet az F4-be bárkinek, de az erőtöket már én adom!! Egy játékossal is túlélhetitek az origin sztorit /
Az állomás a károsodástól kiesik az eddigi pályájáról pontosan a föld felé. A részt vevők szédelegni kezdenek. Johnny teste nehéz lesz, Reed agya lángol a kíntól, Sue úgy érzi mindjárt szétfolyik, Ben háta pedig, mintha púposodni kezdene...

Nem, én nem akarok elbukni elsőre sem! Kiválasztott vagyok és győzni akarok! Mi lesz a feladatom? Kíváncsian várom. 
A sámán szavai után felém tart egy medve. Ekkorát még nem láttam. Senki sem látott még ilyet szerintem, csak az ősök, akik szellemmedvékkel küzdöttek meg és medve alakba bújt istenekkel. Nem tudom, mit tegyek. Az eszemet kell használnom. Lehet, hogy tudok vele beszélni, ha átváltozok. Megpróbálok medvévé változni és szólni hozzá:
- Waynoka vagyok. Mit akarsz itt?
Ha támad, akkor kitérek és ha nem megy a beszéd, akkor ki kell találnom valamilyen ötletet. MEgnézem, van-e valami használható holmi itt a környéken, amivel csapdát állíthatok vagy gödröt áshatok, valahogyan elterelhetehm, megsebezhetem az óriási medvét. Nem akarok elbukni. Nem akarok!

~Bakura~

A fekete kupola alól ijedt emberek sikolyai hangjai szűrődnek ki. Amikor meglátom az első embereket kimászni és megkönnyebbülni, én is kissé megkönnyebbülök, de még nem nyugodtam meg. Céltudatosan haladok a célom felé, a sötét kupolához. Az ijedtség zaját gép mozgásának a hangja töri meg, ami engem is megtorpanásra késztet.
~ Rosszat sejtek. Azt a robotot nem lekapcsolták már?
A következő pillanatban emberi maradványok cafatokként hullanak elém, ledermedek és elég nagy erőfeszítésbe telik, hogy a híres hidegvérem ellenére ne kezdjek el üvöltve elfutni. A lábam se engedelmeskedik, majd meghallok egy gépies hangot és a sötét kupolából egy gép masírozott ki. Engem nem láthatott azonnal,de én tisztán láttam és ahogy megláttam elfogott a dög. A gyűrűs kezemmel a robotra mutattam, és mivel hang nem hagyta el a számat a dühtől, csak magamban szitkozódtam.
~ Te átkozott ócskavas, mit tettél szegény ártatlan emberekkel?!
Éreztem, hogy a kezemen a gyűrű lüktetni kezdett, bár nem tudtam, hogy ez jó jel e vagy rossz, minden estre továbbra is a gonosz robotra mutatott a kezem.

//3. világoskék, örvénysugár//

~Juna~

A tömeg arcáról eltűnik a rémület és követnek engem az úton a szabadság felé. Nem kell sokáig keresgélnünk, hamar meg is találjuk a feljáratot.
- Ez az, mindjárt kint vagyunk.
Mondom lelkesen, magamnak és a tömegnek. Ahogy felérünk egy pufi férfit látunk meg csapkodni, mintha el akarna kapni valamit, vagy valakit.
A tömeg sutyorog is itt fent és valami láthatatlan férfiről beszélnek, és gyorsról, meg gyűrűről. erre már persze én is felfigyelek. A sajátomra nézek és megfordul a fejemben a gondolat.
~ Vajon ő is úgy járt mint én?
Fut végig az agyamon a gondolat, míg a pufi kapkodását figyelem, meg feltűnik egy alak is, aki ismerősnek tűnt, de nem tudom honnan és a puffioz beszél. Fél füllel figyelek rájuk, miközben a felszínre való kijáratot is keresem a tekintetemmel.

//4. dezintegráló, kék//

~Kira~

Döbbenten hallgatom a nem túl pontos diagnózist, míg lassan fel is fogom az elhangzottakat.
- Szóval akkor nemcsak, hogy átvertek, még lehet bele is fogok ebbe halni?!
Kérdem, kissé rémülten, majd veszek egy mély lélegzettet és igyekszem kifújni a feszültséget magamból.
- Vagy jobbik esetben zizi leszek, mint egy idős nénike.
Fut végig kissé lassan erősen igénybe vett agyamon az információ.
- Mivel az agy nem túlzottan olyan, mint egy akumulátor amit újra tölthetünk, így az lesz az érzésem, hogy nem használhatom a képességeimet, legalább addig míg ki nem derül mi is történik mi is történik itt pontosan.
Mondom a dokinak, miközben a tarkómat vakargatom gondolkozva.
- Gondolom doki mást ár nem nagyon tudna tenni értem, minthogy utamra enged. nem hiszem, hogy van valami csodás agyregeneráló széruma vagy valami ilyesmi.
Mondtam, miközben a doktorra néztem. Ha pedig elenged akkor egy kérdéssel fordulok még felé.
- Kérhetnék egy szívességet doktor? nagyon messziről érkeztem és úgy tűnik gyalog fogok visszamenni. Kölcsönkérhetnék valami ruhát, esetleg egy orvosi köpenyt, hogy ne mint Ms Amerika flangáljak az utcán gyalog. Nem szeretném, ha a diliházba csuknának.

~Diana~

A fajtársam nem válaszolt így kénytelen voltam kiszabadítani magam. pár méter zuhanás után egy tökéletes siklási manőverrel értem le az egyik közeli háztetőre.
Mivel nem adott választ a sárkány így nem tartotta vele, de maradni sem akartam. Így körbekémleltem, hogy mit látok, merre lehet a nővérem, és hogy mi folyik a városban.
Persze ezt mind a tetőhöz lapulva tettem, meg hogy ne szúrjak szemet egy embernek se.

Ultron Reneszánsz világ évekkel ezelőtt
Einar jelentését teszi az angyaloknak.
- Ekkor semmisült meg Ultron.
Amerika Kapitány kételkedve néz. Az Angyalok csendben figyelnek.
- Nem tudom... Vízió tudnál figyelni rá, hogy még se kerüljön elő mégegyszer?
- Igen Kapitány, elindítok egy állandó ellenőrző programot, ami keresni fogja Ultron nyomait.
Ultron a shield rendszerében némán figyelte a kamerákon keresztül mindezt és gyorsan távozott. A speciális más realitásokból használt lehallgatógépeken keresztül-egészen a hydráig menekült, de ott már vírusirtók várták. Tovább menekült az egyetlen helyre, ahol senki se keresné; a Fehér Házba. Osborn elnöksége alatt a hydra szövetségével és a shield feletti befolyással programként eltudott bújni, de nem tehetett semmit. Így türelmesen várt, ameddig a Sötét Angyalok, a kormány személyes Bosszúállói meg nem sérültek és robotikus végtagokat kaptak. A tökéletes álca. Programként feltöltötte magát a vezérük végtagjába és várta, hogy mikor lehet újra aktív.

Svarog A föld alatt
Eszméletlenül fekszik a romok alatt.

/Kérem MINDEN gyűrűt kapott játékos mostantól jelezze reagja végén a gyűrűje nevét és színét!/
Észak-manhattan
Vayne
Meglátja, hogy az egyik őrszemet megtámadta egy furcsa robot, aminek adatbázisban a megjelelőlese Ultron és az egyik legveszélyesebb dolognak írja, ami abban a világban létezett. Majd a gép jelzi, hogy az őrszem megsemmisült és a 2099-es kor tűzfalait támadja a robot.
Taylor Thackery
Az öreg békésen vár. Taylor látja, hogy "csak" az utcában lévő egyik ház tetejére rángatta fel. Mikor neki ront, hogy megüsse, akkor az ökle ében feketévé válik. A fickó egyszerűen ellép a csapás elől, ami a mögötte álló kéményt robbantja darabokra.
- Tényleg te vagy az.
Mondja az öreg a száját húzva.
- Otromba és ügyetlen.
Ezzel a botjával elgáncsolja és Taylor a hátán landol. Most veszi észre, hogy az ellenfele vak.
Jack Gammer, Bakura /Bakura: Nem ismerheted Ultront, mert nem is ebből a világból való!/
A darabosan mozgó robotot meglepi Bakura gyűrűjének a támadása. A forgószél, ami elkapja egészen a szomszédos ház faláig repteti és abba csapja bele. A gépezet a földre zuhan és így pont nem látja őt a fiú, mivel kettejük között áll az ében burok, amit Gammer épített. Mire a srác kitalálhatna bármit egy vörös sugár a mellkasát találja el és berepteti a rendőrség épületébe, amiből kisétált. Egészen az első falig, aminek hatalmas durranással csapódik neki. Bent a tömeg pánikol, sikoltozik és fut mindenfelé így nem tudni mit is művel kint a robot.
Ultron ránéz az őrszem körül álló rendőrökre.
- Veszélyességi szint: Zéró.
Mire azok fegyverért nyúlnának mindet eltalálja a taszítósugár és Ultron elkezdi széttépni a fekvő őrszemet újra építve magát. Mikor Gammer gyűrűje befejezi a sötétség teremtést akkor a robot egy fém csáppal elkapja a kezét és elkezdi magához húzni.
- Technológia: ismeretlen. Hipotézis: Adaptálható.
Jester
Philt kifullasztotta az egész mutatvány és lassan térdre zuhan az agyát elárasztja az őrült gondoaltok és mániákus hangok sora csak vigyorogva dől el miközben a társai fogják, mint egy rongybabát.
- Ember mondj valamit!
Ralf Shaw
Lassan megkötözik Ralfot és az egyik őr nézi rajta a gyűrűt.
- Mintha ezzel csinálta volna.
Majd elkezdi levenni róla azt.

Dél-manhattan
Kira
A doktor bólint.
- Várjon itt.
Közben az egyik nővérke sétál ki.
- Hölgyem... -mondja bizonytalanul miközben a jelmezes lányt nézi. - Barátja... hát... túl van az életveszélyen. Furcsán gyógyul és önt hívja.
Mondja a nő bizonytalanul. látszik rajta, hogy ez az egész jelmezes szuperhősös dolog neki teljesen zavaros. Ha bemegy ott a nagyon bekötözz oldalú és karú indián fiú fekszik.
- Hé...
Nyögi halkan és emeli a kezét.
- Kösz... hogy... tudod....
Waynoka
A szörny nem szól csak fújtatva rohamozza meg őt, mint egy megvadult bika. Az indián fiú éppen hogy eltud ugrani előle mielőtt az elsöpörné. A hely teljesen fehér és üres. Nincs más ott csak ő és a szörny, ami eddig a mutációjaként bujkált.
- A lelked az enyém!
ordítja nem emberi hangon a rém, ahogy megfordul és újra iramozni kezd.

Észak-Brooklyn
Nikostratos és Juna
Juna felérve figyeli azt, amit midnenki más. A telefonja újra internet közelben van és a hírek áradni kezdenek:
- Egy fiú felrobbantott valakit az Empire State buildingnél.
- A furcsa megjelent robotok leálltak és egy cég azt mondja tudja miért.
- Manhattani rendőrkapitányságnál sötétség burok jelent meg és még egy gyilkos robot.
- Repkedő jelmezes lányt láttak.
- Elvesztették a kapcsolatot a Kirby űrállomással.
- Szörnyek háborúznak queensben!
- Sárkányok bronxban!
A messzeségben, ahol senki se látja Árész csalódottan rázza a fejét.
- Játszik, mint egér a macskával. Móresre kell tanítanom.
Ezzel int és hirtelen lent a pufi alak izmosabbá válik annyira, hogy kapálózásának egyik mozdulatával pofán találja az ellenfelét. Juna ekkor látja meg Nikostratost, aki az ütéstől vérző ajakkal ül a földre. A fejéről egy görög katona sisakja esik le és gurul a lány lábához, aki meglát két másik gyűrűt még a fiú kezén. Ezeket a kövér alak próbálja lerángatni.

Észak-Queens
Knight/Rettenet, Komédiás, Killbane és Amerika Kapitány
A harci helikopter csak egy a sokból, amit beküldtek, hogy nézzék meg a new yorki helyzetet. Alig negyed órája a városban furcsa energianyomokat érzékeltek majd megjelentek ezek a torz robotok. Elkezdték ölni a lakosságot és pár perc után leálltak. Párhuzamosan tröténtek még zavaros események,d e a legfélelmetesebb két szörnyeteg megjelenése volt. Egy vörös és egy fekete ide küldték ki Aurorát. A helikopter kidobja a kötelet a vörös lény és jelmezes társa (Komédiás és Killbane) közelében, hogy a kapitány lejusson és elintézze a két ismeretlen szuperlényt.


Dél-Queens
Dunkelzahn, Diana és Leopold
Dunkel megtorpant amikor társát elejtette. A lány landolt és próbált nem sok feltűnést kelteni, de a férfi azonnal repült utána. Az épületben pontosan ekkor a meditáló Leopold előtt megjelent valami, egy égi fény és benne egy medál.

A férfi néma üvöltéssel fogadta a misztikus ereklyék legnemesebbét. Hirtelen a lelkek végtelen számát érezte. Új hangok és gondolatok. A fény robbanással érkezés felszakította a tetőt és a két sárkány landolt a férfi előtt. A mágus nem tudta megmondani miért, de látta, hogy mik ők. Utolsó tagjai egy fajnak. Azonnal értette érzelmeiket és gondolataikat. /Mintha olvastad volna a jellemzőiket/ A szem Leop kezei között landolt. Valamit látott a misztikus ereklye valami nagy változást... De ehhez mélyen bele kell tekintenie a férfinek. A sárkányok csak a misztikus ruhás alakot látták landolva, aki kezében egy furcsa szemszerű medált tartott, amiből nem e világi fények áradtak.

Bronx
Clestus Cassady és Fekete Özvegy
A fekete özvegyet azért küldték, hogy végezzen az egyik orosz maffiavezérrel, akinél félő, hogy elkezd mesélni az amerikaiaknak arról, amit az orosz hadseregben megtudott. A nőt küldték, hogy titkos járatokon keresztül végezzen a férfival és utána nyom nélkül tűnjön el. Mikor megérkezett a veszélyes részlegre, ahol a "Nyaktörő Jozefet" tartják azt látta, hogy az egyik rab parancsol az őröknek mikor egy gyűrű van az ujján, de egy pillanatra ez alább marad és az őrök megrohanják. Hatalmas verést kap éppen és a gyűrű forogva landol a lány közelében, mivel ő a légkondijáratból figyeli az egészet.

Kirby Űrállomás
Dr. Reed Richards, Johnny Storm, Dr. Susan Storm, Ben Grimm /Mivel senki se jelentkezett rájuk így szép lassan lemesélem a kalandjukat játékos nélkül. Persze jelentkezni BÁRMIKOR lehet az F4-be bárkinek, de az erőtöket már én adom!! Egy játékossal is túlélhetitek az origin sztorit Twisted Evil /
Az állomás kívülről lángolni kezd behatol a légkörbe és a bentiek fulladozva érzik az átalakulásukat. Reed hamar összerakja, hogy az egészet a kozmikus sugárzás okozta és ettől a testük mutálódni kezdett. Ám a gondolatait nemcsak ő hallja, hanem mindenki más is. Ezért fordul mindenki felé, de Richards bőre egyszerűen lemállik és csak a nyers agy kezd kiemelkedni. Sue ösztönösen nyúl a férfi után és a keze csodával határos módon méterekig elér, mintha a az egész teste gyurmából lenne. A hajó megrázkódik és Ben Grimmet felkapja, de a levegőben marad amikor a szárnyaka hátán kitárulnak. Johnnyt a falhoz csapja a rázkódás, de csak az horpadt be ettől. A fiú testét fémes borítás fedi el. /Utolsó lehetőség következő körtől egyesével leölöm őket!/


Az űr
Valkűr
Ahogy a büszke hírnök megérkezik mestere leendő célpontjához, a bolygóhoz, amin élet volt a közelben... az dühösen pillant vissza rá.

Ego írta:HOGY MERÉSZELED? HOGY MERÉSZELSZ MEGSÉRTENI JELENLÉTEDDEL HÍRNŐK? HÁT MESTERED OLY OSTOBA LETT, HOGY MAGÁT EGOT PRÓBÁLNÁ MEGTÁMADNI? ELVETTE AZ ESZÉT A KORTALANSÁG? TÁVOZZ ÉS KÜLD EL URADAT AMEDDIG NEM GONDOLOM MEG MAGAMAT HÍRNÖK

Svan sokat megélt. Oly sok évszázad alatt univerzumokat, háborúkat, fajokat. Talán még olyan is volt, hogy életét féltette csatában, mert a bolygó lakói elég erősek lettek, de Ego jelenléte mindnél másabb volt. A nő mindig a Föld gyermekének vallotta magát sokszor őrült, hogy a bolygó, amit ura elfogyaszt meghal, mert a lakói teljesen tönkre tették már, de ez a bolygó más. Egy élőlény, egy gondolkodó hatalmas entitás, aminek már a jelenléte is lélegzetelállító volt.

- Leopold Pryor ( Leop, Szürke sólyom ) -

Kutatásai nem jártak sikerrel, pedig igyekezett a tőle legmaximálisabb erőbedobással. Zsákutcából zsákutcába jutott, senki nem tudott semmi Agamotto szemének hollétéről. Tanácstalanságának köszönhetően még tegnap felkutatta az összegyűjtött iratokat, adatokat. Áttanulmányozta, és egy régi tisztító szertartás keltette fől a figyelmét aminek részletes leírása ókelta nyelven íródott. Hatásáról mindössze csak hetvenkettő százalékos adatokat lehetett leszűrni. Mindenesetre Leopold bátorkodott kipróbálni, mindössze azért, hogy kitisztuljanak zavaros, és kuszává vált elméje.
A bérlakásban maga köré gyűjtötte a szükséges alkotó részeket, és a megfelelő testtartásban a leírtak alapján meditatív állapotba helyezte magát, aminek hatására lecsendesedtek megannyi témában forgó gondolatai, és összpontosítani tudott arra ami fontos volt neki, a higgadtságra, a precizitásra, és a szükséges információkra.
Egyenlőre csak lenyugtatni, és összeszednie sikerült magát, amikor megjelent az ami életében sose számított: Az ereklyék legnemesebbikét Agamotto szemét. Kiáltással fogadta, mi mással fogadhatta volna, eme megbecsült, és számra is a legtisztább jelképet, misztikus ajándékot. Utána újszerű dolgokat élt át, aminek jelentőségét egyenlőre még nem értette meg. Azután a mennyezett eltűnt... bele sem mert gondolni mit is jelent ez igazán, az események újszerű fordulata lekötötte. Ahogy nemsokára rá a két sárkány, akiknek érzelmi állapotát is érzékelte, ahogy azt is, hogy ők kicsodák. A fajuk utolsó leszármazottai.
Most már gyakorlatban is érzékelte, hogy az ereklye az ő kezében van. Legnemesebb hatalom, ez a helyzet végképp növelte nagyképűségét, de nem tartott sokáig kifejtése, ugyanis az misztikus adomány okkal került hozzá, mutatni akart valamit, amit látott. Leopold nem tudott ellenállni a lehetőségnek.
- Egy pillanatot kérek önöktől - jelentette ki boldogan, és mélyen bele tekintett a misztikus medálba, hogy megmutassa neki, és a körülötte lévőknek, azt amit látott, amit meg akart mutatni neki.

Felszerelés:

Misztikus ereklye tudása.:

Nem tud beszélni, ez csak egy állat, egy vérszomjas fenevad és hiába akarok vele szót érteni, hamvába hullt a kísérlet. Elugrok onnan, ohgy ne taposson el az első rohamával. Lehet, hogy nem tudom elkerülni és el kell esnem, hogy másodszor győzhessek? Feladni nem fogom, nekem nem azt tanították a szüleim! Sehol semmi, amit használhatnák. Csak a nagy fehérség, üresség. Ez a senki földje, a szellemek birodalma, biztos vagyok ebben. 
Mégis tud beszélni és nagyon agresszív módon! Ez volt bennem eddig? Egy ilyen állat? Az övé a lelkem. Amíg meg nem tanulom uralni, addig biztosan. Hogy is szoktam csinálni? Koncentrálok, hogy nyugodt maradjak, valami szépre gondolok, egy indián altatódalra például, amit Anya szokott énekelni nekem.
- Susog a tavon a nádszál
Sziszeg a szigeti szellő
Szuszog a sünike már
Aludj el, álmodjál

~Bakura~
// Nem is írtam, hogy felismerte, ócskavasnak nevezte magában. //

A kezem útján egy kisebb tornádó jelenik meg, ami mivel a robot felé mutattam, felkapta azt és a szomszédos falig repítette azt. Kiguvadt szemekkel nézek meglepetésemben és mivel nem látom az ellenfelem és megtudtam mit tud a gyűrűm, jobb ötlet híján lefogtam a másik kezemmel.
Azonban úgy tűnt egy minitornádó és egy falnak csapódás nem volt elég. hogy a robotot megállítsa. Egy sugár üt mellkason, ami mint az imént a kis tornádóm, úgy repít a rendőrség falának, aminek nyekkenve érkezek neki.
Hallottam a becsapódást követő sikolyokat, míg falon keresztül is.
Kissé betompultam az ütközéstől, de nem tudtam végül is mennyire sérültem meg, Így a tarkómra tettem a keze és ellenőriztem, hogy egyben van e még a fejem, vagy esetleg szereztem egy jó kis repedést vagy púpot.
Púp ide vagy oda miket láttam ezek után az kissé elrettentett.
A robot egyszerre szereli le a rendőröket, lőni se volt esélyük, csak az tűnik fel ezután, hogy a nemrég még támadó robotot darabjaira szedi és magába építi a részeit.
~ Ez marhára nem lesz így jó.

//3. világoskék, örvénysugár//

~Juna~

Ahogy felérünk az internet is elérhetővé vált és az információ mint hangyaboly lepik el a telefonomat és soknak se füle se farka. Viszont erőteljesen aggódni kezdek a testvéremért, mivel ő Manhettenbe ment ma. Miután felhívtam a telefonja kicsöngött, de nm vette fel, talán le volt némítva mint mindig ha órát tart vagy oda tart(igen), így az aggodalmam nem csökkent, hogy nem értem el őt.
Viszont a pufi hirtelen megizmosodik, varázsütésszerűen és eltalálja vére a láthatatlant akit el akart kapni. a férfi fejéről egy sisak gurul a lábamhoz és a másik ami még feltűnt, hogy a férfin a olyan gyűrűk voltak, mint rajtam, de úgy tűnt nem sokáig, mert a dagi próbálta leszedni azokat az ujjairól.
Én felvettem a sisakot avval a kezemmel amin a gyűrű volt, és úgy tartottam, hogy ne láthassák azt, csak a sisakot a kezembe, majd nem tudom milyen bátorságtól vezérelve a hátam mögé szorítottam a flakon dezodort a szabad kezemmel, hogy ne láthassa azt a mostanra kigyúrt csávesz.
Előrébb léptem egy lépést, de ég így is ütéstávolságon kívül voltam.
- Mit ártott magának az a furán öltözött suhanc?
Kérdeztem, majd hacsak közelebb hajol, vagy közelít. Ha támad kitérek, ha nem, akkor anélkül fújom a szemébe a sprayt és talpra rántom a csávót és rántom magam után, ahogy futva próbálom lerázni a husit. Hogy miért tettem ezt? Mert a jelek szerint ő is hasonló cipőben jár mint én és talán meg tudja nekem magyarázni, hogy mi is ez az egész, ami itt folyik.

//4. dezintegráló, kék//

~Kira~

A doktor bólint a kérésemre és megkér hogy várjak kint. Amint kilép a helyében egy nővérke érkezik, aki megnyugtató hírekkel szolgál és megkér, hogy menjek oda az indián sráchoz.
- Persze megyek, de megtenné, hogy megvárja itt azt a doktor urat, aki az előbb lépett ki a helyiségből és megmondaná hogy hova mentem?
Ha megteszi ezt nekem és elmondja merre van a sérültünk, akkor megköszönöm neki az információkat és a szívességet, majd megindulok az indán férfihez, aki bekötözött oldallal és fekszik egy ágyon.
Ahogy belépek ő int nekem és megköszöni amit érte tettem.
- Szóra sem érdemes. Viszont úgy tűnik, vissza már nem tudnálak úgy vinni sajnos ahogy idefele hoztalak.
Mondom egy félmosoly keretében.
- Örülök, hogy jobban vagy. Mit mondtak az orvosok? Állítólag furán gyógyulsz.
Kérdem némi őszinte érdeklődéssel az arcomon, miközben a sebeit, vagyis inkább a kötéseit vizsgálom.

~Diana~

Kiszabadítottam magam és tovább repültem, de a másik sárkányszerű lény jött utánam, én visszafordultam felé és szóltam.
- Ha nem felelsz akkor miért várnád el, hogy szó nélkül kövesselek?
Teszem fel a kérdést, majd egyszer csak a tető felszakad alattam és zuhanni kezdek. A szárnyaim kitárva igyekszem tompítani az esését több kevesebb sikerrel.
Egy furcsa, talán misztikus ruhás alakot pillantok meg, kinek a kezéből nem e világi fény áramlik. Pont elé pottyantunk le.
~ Ez rosszul fest.
Zavart vagyok egyrészt, mert ember látott meg, bár a fények alapján lehet, hogy csak a külseje az.
- Te ki vagy? És miért szakítottad fel a tetőt?
Kérdem, miközben a kabát alá húzom a szárnyaimat és a zsebéből előveszem a sapkám, hogy a fejemre húzva azt eltakarjam a szarvaimat, hogy legalább más ne lássa mi féle lény vagyok.

~Dr. Erwin Vayne, fehér gyűrű~

Egy kis munka árán sikerült feltörnöm a robotok rendszereit. Meglepően jó védelmet tudtak felépíteni, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mikor írták. A lényeg, hogy bent vagyok. Hét aktív robotom van, az elég szép tűzerő. Simán meg tudom oldani az összes apró problémát. A gyűrűm maga elég haszontalannak tűnik fehéren világított. Talán egy kis figyelemmel áttudom alakítani energiaforrássá. Persze ehhez kell egy effektív fényt elektromossággá alakító eszköz, de ez nem nagy feladat. Hátradőlök örömömben. Mindent összevetve elég szép jövő elé nézünk.
Vagy nem. Hirtelen egy riasztás ugrik fel az egyik robotomnál. Ultron. Próbálok valamire emlékezni, hátha eszembe jut valami, de kétlem. A robotban található adatbázis szerint iszonyat veszélyes. Amit el is hiszek, hiszen már ki is szedte a robotomat. Azt, sokkot. Itt már problémák vannak. Gyorsan visszafordulok. Már a tűzfalaimat rágja, hogy rohadjon meg. Egy másodperce átszalad a fejemen a gondolat, hogy csapdába ejtem a gépemben és kidolgozok ellene valamit. De nem. Túl veszélyes. Ráadásul a legtöbb fejlesztésem itt van. Nem kell őt még jobban erősíteni. Most megpróbálom leállítani a támadásait. Erősítem a tűzfalam, és ha van lehetőségem még egy-két lassító/zavaró vírust vissza küldök az irányába. Ha minden kötél szakad, akkor egyszerűen lecsatlakoztatom a gépemet a hálózatról. A robot agyában van valamennyi infó. Talán azt felhasználva tudok írni valamit, ami megállítja. Az biztos, hogy a robotokat deaktiválnom kell. Nem szabad, hogy keze közé kerüljön. Szóval a terv az, hogy robotok ki, majd pedig erős harc a párhuzamos föld legerősebb mesterséges intelligenciája ellen.

Svarog A föld alatt
Eszméletlenül fekszik a romok alatt.

/Kérem MINDEN gyűrűt kapott játékos mostantól jelezze reagja végén a gyűrűje nevét és színét!/
Észak-manhattan
Vayne
Ahogy a robotokat lekapcsolja és a vírusokat kiküldi megjelenek az adatok a robotról. Egyike azoknak a keveseknek, amiket az adattárban a FEKETE veszélyességi szinttel jelölnek. Ez a legmagasabb veszélyességi rang. Csak azok "érdemelték ki", akikre a nemzetközi parancs az, hogy látásuk esetén azonnal tűzet kell rájuk nyitni. Megsemmisíteni őket bármi áron. További ilyenek: Apokalipszis, Vörös Koponya, Loki, Thanos, Fájdalom, Simon Spartan, Zémó Báró, Morgan Le Fay.
Vaynek nincs emléke Ultronról és a saját adatbázisaiban sem talál róla semmit. Bármi is ez ebben a realitásban nem szabadott volna megjelennie soha...
"Szerencsére" Ultront lefoglalja, hogy adaptálja az egyik hasonló gyűrűt, mint ami Vayne kezén is megjelent, így a tűzfal támadásai gyengülnek.
Taylor Thackery
A botja pontosan a fiú ajkai előtt áll meg.
- Csendet... csak ne szólj.
Súgja a vak és leül a kémény maradványaira.
- Tudod mi az a hatalom, amit hordozol?
Mikor Taylor kezdené a vagány szavaira a bot ismét megjeleni a szája előtt.
- Tömören. Értelmesen.
Jack Gammer, Bakura
Bakura dülöngélve ér ki, a rendőrök mind holtak, a kevés, aki él nem mer már fegyvert emelni a gépre, ami éppen megtépi Gammer, hogy megszerezze a gyűrűt róla. Mikor végzet egyszerűen a földre ejti az embert, mintha csak egy tartó lett volna.
- Adaptáció megkezdése.
Mondja a robot és elkezd sötétedni a fémváza.
Jester
Mivel a férfi nem szól semmit csak katatón módon fekszik így a társai kiemelik a hamvakból és várják az érkező mentőautót, hogy abba fektessék be.
Ralf Shaw
Az őr magára húzza a gyűrűt és az ég felé emeli lőtt egy lövést ereszt el, ami vagy húsz méterrel később egy hatalmasat robban. A férfi rémülten rágatja le magáról. Az emberek rettegve állják körbe a tárgyat.
- Mi ez? Valami fegyver! Biztos terroristák csinálták. Így tudták áthozni a reptereken!

Dél-manhattan
Kira
A férfi egyik oldal teli volt kötésekkel, amiket egy picit látszódtak a piros köröket alkotó vérzések nyomai. Még most is fent volt vagy három infúzió és a férfi egészen sápadt volt a múltkori önmagához képest.
- Gondolom... pirosan gyorsabban gyógyulnék...
Mondja nehezen és fáradtan szuszogva.
- De... akkor... meg elvérzek.
A nevetéstől ösztönösen az oldalár szorítja meg, ami annyira fáj, hogy könnybe lábadnak a szemei.
- Ironikus...
Waynoka
Az indián csak énekelt,d e a rém nem lassított. Roham léptekkel közeledett és valahogy meg-meg remegett a fiú lába alatt a nem létező föld, majd egyszerűen... átszáguldott rajta a szörny. Nem volt már ereje a fiú felett így semmivé foszlott.
Waynokának látomása volt. Egy térkép. A világa térképe. Látta hirtelen az összes bajnokot /minden játékos karaktert, pontosan annyit látott belőlük, amennyi a játék téren történt velük az előtörténetüket vagy nevüket nem tudta meg, csak a külsejüket és a helyüket/, a misztikus gyűrűket egy másik világból, egy fémdémont és a legszörnyűbbet mind közül... a világ végét, egy titánt, amely lassan a föld felé tartott. Tudta, hogy legyen jó vagy rossz, de minden hősre és gonoszra szükség lesz ellene.

Észak-Brooklyn
Nikostratos és Juna
A kövér fickó megszerzi a gyűrűket de csak morogva néz egy pillanatra a lányra. Mikor Nikos felébredne egy durva ütést kap az arcába, amitől megered az porra vére és vissza zuhan eszméletlenül. Páran a lányhoz hasonlóan próbálnak felszólalni, de a kövér alak csak azzal küzd, hogy a pufi ujjaira szorítsa a gyűrűket.
- Kuss legyen!
Parancsolja szikrázó kézzel.

Észak-Queens
Knight/Rettenet, Komédiás, Killbane és Amerika Kapitány
A vörös lény még túl elvadult akaratlanul is neki támad a pajzsosnak. Morogva és hörögve rohan neki a nőnek és pár pillanattal később követi őt a jelmezes mexikói férfi. A nő még sosem látott ilyet. Mintha az egész lény bőre egy mozgó kavaró sárszerű anyag lenne. A kitárt szájban a fogak mozognak és méretet változtatnak folyamatosan. A jelmezes alak még torzabb. szinte olyan, mint valami sci-fi film hihetetlen gyorsan tűnik el és fel. kezét kinyújtva. Valamit talán akar mondani, de a nőt nem érti mit.


Dél-Queens
Dunkelzahn, Diana és Leopold
Leopold szeme előtt lepergett az egész. Egy misztikus térkép. Négy sárkány egy másik világból, akik tíz veszedelmes gyűrűt ébresztenek fel, ezek erőt adnak kiválasztottaknak. Négy bukott hős egy másik síkról, akiket a kényszer vezet a jó úton. A vezérüket megrontotta egy veszedelmes lény az Ultron, egy gyilkos, aki egy szörnnyel egyesült, egy elvakult önimádó, aki túl nagy erőt kapott és egy kozmikus celestia. Megjelenésük átírta a világuk sorsát. Olyan erők, mint az indiánok sámánja vagy a legfőbb bajnoka a mágusoknak mind öntudatra ébredtek. Egy láncreakciót teremtettek. Felébresztették a mágiát és a tudományt. Leopold és a sámán dolga megvédeni ezt a világot az új veszedelmektől.

Bronx
Clestus Cassady és Fekete Özvegy
A nő lövései elkezdik kiütni az őröket miközben meglátja, hogy a sárga gyűrű a kezében forogva fényt árasztva az egyik ujjára repül.
Új 9. hordozó kiválasztva. Mentális erősítő aktív
A ruháját sárgás fény ölelő körbe mikor látja, hogy egy őr még ébren van egyetlen gondolattal eléri, hogy azonnal elveszítse az eszméletét. mintha az elméjébe nyúlt volna és megparancsolta volna neki, hogy aludjon.

Kirby Űrállomás
Dr. Reed Richards, Johnny Storm, Dr. Susan Storm, Ben Grimm /Mivel senki se jelentkezett rájuk így szép lassan lemesélem a kalandjukat játékos nélkül. Persze jelentkezni BÁRMIKOR lehet az F4-be bárkinek, de az erőtöket már én adom!! Egy játékossal is túlélhetitek az origin sztorit  Twisted Evil /
Az állomás bekerül a légkörbe a tűz robbanásokat generál majd egy része kiszakad. A szakadás hatalmas nyomást generál. Ben Grimm nem bírja tovább tartani magát és a szárnyai lángra kapnak majd az egész férfi, ahogy kirepül a roncsból. /Három maradt.../

Az űr
Valkűr
Ego szemeiből veszedelmes sugár csapott ki. A hírnököt eltalálta, és szörnyű kín járta át a testét. A füstölgő női alakhoz dühösen fordult a bolygó.

Ego írta:MEGFELEDKEZTÉL A HELYEDRŐL. LÉTEM NEM ALKU TÁRGYA. A TE DOLGOD LETT VOLNA URADAT JÓ ÚTON TARTANI, DE ELBUKTÁL ÉS A HIBÁDÉRT, MOST MINDKETTEN FIZETNI FOGTOK.

Svan érezte ura közelségét. Az örök éhség lassan közeledett és csak addig volt ideje tenni valamit ezzel a hihetetlenül erős ellenséggel, hogy a bolygóevő már nyugodtan emészthesse fel.